Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-01-23 / 7. szám

6 o'dal

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESITOJB

január 23

Anyakönyvi hírek

— Január 13. — január 20. — SZOLETTEK:

Patyi Baráz;s és Radvánsjki Annának Zoltán nevű fiuk. Forgó Imi© és Szókba Juliannának Erzsébet nevű leányuk. Tallér Lajos és Borbély Juliánná- nak Eteka n©vü leányuk. Szalai K. Lajos és Albert M. Eszternek Eszter nevű leányuk. Kuruc z. János és Patyi Viktóriának Erzsébet n©vü leányuk. Sütő Pál és Weinberger Fóliának Erzsébet nevű leányuk. Dági István és Koszó Jjlián- nának István nevű fiuk. Batiz Imi© és Paratinus Zsófiának Juliánná nevű leányuk. Pozsár József és Juhász D. Erzsébetnek Margit nevű eányuk. Tóth Péter Pál és Sörös Viktóriának' Lukács nevű filuk. Kőházi, András és Le’iócki Erzsébetnek Ida nevű eányuk. Szalai István és Balog Juliánnának Juliánná nevű leányuk. Samu Fe.enc és Breeska Johannának Fe.enc nevű fiuk. Tanács Sándor és Kisistők Erzsébetnek Piroska nevű leányuk. Ternyák Gábor és László Erzsébetnek hallva szü’etett fiuk.

MEGHALTAK:

Lengyel Гопа 18 éves korban, Zsig- mond Istvánná Váczi Etelka 50 éves, Darányi Mihá’yné Ván Erzsébet 72 éves, Német Jánosné Mészáros Juliánná, 84 éves, Fritmann István 5 éves, Újvári Juliánná 5 hónapos, Német Györgyné Tokodi Mária 90 éves, Vékái Sándorné Orbán Zsófia 61 éves, Juhász Károly 2 hónapos, Horti Baázs 76 éves, Rokolya Eteka 13 napos korban.

KIHIBDETETT JEGYESEK:

Daczi Imre Bánóczki Herminával. Temesvári János RoiSnyai Máriával. Szabó Mihály Komlós Ilonával. Szabó József Orbán Eszterre'. Kazi Ferenc puszta- mérgesi lakos Sziládi Katalin Máriával. Diani Sándor prónayfalvai lakos Fodor

Ju’iánnával. Hegyi Antal kiskunmajsai lakos Binkii Máriával. Bartek Sándor Tóth Baranyi Zsuzsánnával. Káló Imre Uricska Máriával. Zámbó János Vincze Etekával. Sörös Sándor Papp Etelkával.

HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK:

Nyerges Ferenc Bíró Piroskával. Po- kász Sándor Németh A. Máriával.

Halasi gabonaárait

Január 22.

Búza 80 kg«os 15’— P Rozs: 11-30 P, Árpa: 13— P, Zab: 12‘50 P, morzsolt Tengeri: 12-50 P,

Ferencvárosi sertésvásár Arak к >nnyü sertés 54—58 közepes 64—66. nehéz 76—78 fillér.

A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint te’ekkönyvi hatóság.

5162—1934. tk. szám.

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYI KIVONAT.

Ha'asi Gazdasági B;nk végrehajtató- nak Tendari Anta végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérőmé következtében az 1881 :LX. te. 144, 146 és 147. §-iai értemében elrendeli a végrehajtási árverést 4400 P tekekövetelés és jár. és az árverési kérvényért ezutiai megállapított 68 P költség behajtása végett a kiskunhalasi kir. járásbíróság terű étén levő, Kiskün- ha’aj m. városban fekvő s a kiskunhalasi 6402. számú teekkönyvi betétben А X 1. sorszám és 11158 hrsz. a. foglalt 2 hold 106 n.-öl szántó a Bab tán Tanda-i Anta' nevén álló ingatlanra 185 P kikiáltási áron, továbbá az ugyanazon betétben А I. 1-3. sorszám s 11153 —4, 11154—1, 11155—3. hrsz. a att foglalt 172 n.-öl szántó a Bab tán 199 n.-öi rét a, Balotán, 423 n.-öl szántó a Babé . tán Tendari Antal nevén álló ingatlanra ! 48 P kikiá tási árban, valamint az ugyanazon betétben А II. 1—6. sorszám s 11159-2, 11160-2, 11161—2, 1162—11, 11162—4, 11163 hrszám alatt foglalt 1 hold 20 п.-öl szántó, a Balotán, 1 hobl 1291 п.-öl rét a Balotán, 283 n.-öi rét a Balotán, 1 hold szőlő a Bai'otán, 4 hold 1363 п.-öl szántó a Balotán, 2 ho’dl 336 п.-öl szőlő a. Babtán, Tandari Anr taib nevén fáiiő ingat',anra 3863 P kikiáltási áron.

A te’ekkönyvi hatóság az árverésnek a telekkönyvi hatóság hivataftos helyiségében (I. emeet 2 a ajtó) megtartásúira 1935. február 13. napjának déelőtt 9 óráját tűzi ki s az árverési fettételeiket az 1881 :LX. te. 150. §-a a apján a következőkben alapítja meg:

1. Az árverés aTá eső ingatta nokal a kikiá tási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eiadni nem lehet (1908. XLI. te. 26. §). Ha azonban csak az A x 1, vagy az А I. 1—3. sorszám alatti ingat anok adatnának, el, ezek legkisebb vétéára, 150 P, mely összeg az előző köztartozások kielégítése:© szükséges.

2. Az árverezni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek elö'.egesen bírói Letétbe: helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni (1881 :LX. te. 147, 170, 150 x-ai; 1908 :XLI. te. 21. §).

' Kiskunhalas, 1934. szeptember 19.

Dr. BOROSS sk. kir. járásbiró. — A kiadmány hite'éül: MÉSZÁROS irodatiszt.

A kiskunhalast kir. járásbiróság, mint { te'ekkönyvi hatóság.

5132—1934. tk. szám. i

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYI 1

KIVONAT.

Ha'asi Gazdasági B:ník Rt. végrehajtat, tónak Rimóczi János végrehajtást szenvedő ©isin indított végrehajtási ügyében a teekkönyvi hatóság a végrehajtató kére me' következtében az 1881: LX. te. 144, 146 és 147 §-ai értemében

elrendeli a, végrehajtási árverést 1200 P tőkekövetelés. és jár. és az árverési kérvényért ezutiai megállapított 38 P 40 fillér költség behajtása végett a halasi kir. járásbiróság területén levő, Kiskunhalas m. városban fekvő S a kiskun- ha'asi 9024. sz. t’Jsvi betétben A I. 1-3. sorsiz., 19312, 19313, 19314. htrss. alatt foglalt 1 hold 250 п.-öl szőlő, 74 n.-öl 'ege’ő, 115 n.-öi szőlő az öregszőlőkben s B. 2. szerint Rimóczi János nevén álló ingatlanra 997 P 50 filer kikiálr tási árban, a harasi 6795. sz. betétben A. I. 3—5. aorsz. 19317, 19315-4, 19316-2 hrsz. alatt foglalt 815 n.-öl szőo, 481 n.-öl szőlő, 45 n.-öl szői'ő a.z öregszőlőkben is B-. I. szerint Rimóczi János nevén árlő ingatlanra 730 P kikiáltási áron, a, haasi 8779. sz. tlkvi betétben- A I. 2-4. aorsz. 19315-2, 19315-3, 19316-1. hrsz. alatt foglalt 115 n.-öl szőo, 145 n.-öl szőo, 155 n.-öl szőlő az öregszőlőkben B. 4. szerint Rimóczi János nevén átló ingatlanra 207 P 50 Жёг kikiáltási űrben..

A te'ekkönyvi hatóság az árverésnek a telekkönyvi hatóság hivata’os he'yisé- gében (I. eme’et, 2/a ajtó) megtartására 1935. február 13. napjának dé e'ott 10 óráját tűzi ki s az árverési feltété eket az 1881 :LX. te. 150. § a alapján a következőkben alapítja meg:

1. Az árverés, alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eadni nem lehet. (1908: XLI. te. 26. §).

2. Az árverezni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiá tási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek е’-őle,gesen bírói letétbe héyezéséről kiálitott lététi elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltété’eket aláírni (1881 :LX. te. 147, 170, 150. §; 1908:XLI. te. 21. §).

Kiskunba as, 1934. szeptember 21.

Dr. BOROSS sk. kir. jbiró. — A kiadmány hiteléül: Mészáros iroda tiszt.

Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS

A SZEGENYLEGENY

!l

MEGTERESE

REGÉNY

Folytatás

20. I jobban sajnálhatja volna.

gyújtotta. El nem tudta gondbüní, i adott neki, felugrott, meglökte ай mi történt jtt. előtte álló Bandi karját, András kebNem így volt András; nehéz sziv- vel, gondolatokkal küzdő fejjel, hogy lehetne aludni? Aludni egy szerető szívnek, ki pár órával ezelőtt a remény rózsás felhőit látta lebegni miaga előtt, s 6' felhők egyszerre elsötétedtek, borusiak, zordak, fenyegetők lettek. Ha azon iaiz oldalián feküdt, melyen a szív volt, az még inkább elszorult, ha másik oldalára fordult, akkor úgy vert, hogy majd kivetette oldalát. Oh! nem, hogy aludni, hanem szemeit lehunyni sem engedte a keserűség.

Zsuzsi is eloltotta kis darab gyer- tyácskáját, de a helyett, hogy az álmot kereste volna, leült a padkára s ott szomorkodott, bánkódott magában. Ha férjhez nem ment volna, ha lánykorában került volna ide, ha ezelőtt esztendővel látta volna Andrást? Milyen jó volna ez mind, csak iaiz a »ha« ne volna? Mért nem lehet a megtörténtet nem megtörténtté tenni? i 1

— Szegény András! szegény András ! vajon milyen szivvel alszik most.

Már sötét éj vollt odaíkinn, die ö még most is csajk azt sulsogta magában :

— Szegény András! bár nő láttuk volna egymást soha és mindig, mindig Andrást sajnálta, pedig magáit

András nem mondogatta magában, hogy szegény Zsuzsi, hiszen kesefüen meghiúsultak vágyai s attól a leánytól függött volna; csak, hogy azokat megvalósíthassa.

— Olyan formát mondott, mintha szeretne, gondoltán magában, mi ай oka hát, mely visszatartja lafttól, hogy boldogok lehessünk ? Rossz, keményszívű leány, neun látta-e, hogy szive majd megrepedt, miikor megj- tagadott? S most nyugodtan alszik, mig én kínlódva forgok ágyamban.

‘Mfijnd a két sWtv, mind a két lőlek annyim ejt volt foglalva a maga bajával, hogy nem is hallották azokat a fojtott suttog ásó kát, melyeik aiz éj csendjében, a szellő lassú su- sogásához hasonlítottak. Nemi hatották az ajtózár ék a kilincs csikorgását, csak egy nagyobb zaj verte fel őket egyszerre merengéseikből; ez az ajtó egyhangú roppanása volt, mely engedett a feszítő eszközöknek.

András meghökkejnve emelte föl fejét és figyelt, úgy rémiek dő*te, mintha az ajtó nyílt volna. Egyszerre keserűség fogta el1: hátha, Zsuzsit jött látogatni valaki? Föfeme;> kledéit, fölült ágyában és hallani, kitalálni igyekezett, a mi történik.

Zsuzsi megrettent e zajtól, hirtelen a gyertya felé kapott, egy gyuA nagyasszony pedig aludt mé- . lyen, csendesen.

A rablóik félbe hagyták suttogás,u- ^ jkat s az előre; kjicsinált terv szerinjt, miig egyik az utcaiaj tónál őrül maradt, emezek némán láttak teendőjükhöz, kettő aa, nagyasszony szobája ajtajában megállt. Zsófi pedig heves elszántsággal a cselédszoba ajtaját nyitotta be.

Zsuzsi a nyitott ajtón át három férfit pillantott meg, arcaik rongyokkal voltak elfedve.

Zsófi villogó szemekkel lépett melléjei.

E percben Zsuzsi agyvelőt rázó sikoltást hallatott.

A másik rabló megdermedt e leány láttára, a csodálat foglfri el, alig hitt szemeinek, maga: sem tudta még, ho'gyan és mért, de valami súgta neki, hogy így cselekedjék; megkapta1 Zsófi, erőteljes karját s mig azjt sugdosta neki:

— Ne bántsd! Ne bántsd! Zsófii, kezéből a leánynak: szánt éles kést kicsavarta'.

András a sikoltásra rémülve rohant jki. Ö sem, gyatnitoibfia még, hogy mi történc|k? Szemei különös jetenisjten afedtlak meg. Zsuzsi ollt térdelt, ott res^letett halvány rémült arccal, három férfi jközt, kik j közül iaiz egyik biztató hangon monda neki:

— Ne félj Örzsi! én vagyok, nem lesz semmi bántódásod.

Zsuzsi még jobban megrémült e hangra; megismerte ezt “a hangot s érezte, hogy élete a legnagyobb veszélyben van, kétségbeesése erőt '

lére rohant és lázasan körülfonta karjaival.

— András! András! ne hagyjon! kiállított kétségbeesve.

András keblét egy vülanyütés futotta be s oly erőft érzett, hogy a leány karjaiban pihent, hogy most jöhetett volna az egész világ ellene.

A negyedik rabló ekkor ijedve {kiáltott be az ajjtón:

— A szomszédok jönnek!...

Ez mind egyetlen perc alatt történt.

A rablók rettenve tódultak a;z ajtó felé, hogy magukat megmentsék. A leány velőtrázó sikoltás^, az őrül hagyott rablő bekiáltása nagy zavarba hozták őket, úgy hogy Andrásnak isikerült a különben is illanni akarókat kilökdösni.

Mindenki arra, menekült, amerre tudott. András, máinft védfaí, az ajtóban állott, hova a szomszédok zaj- gása hallatszott, aminlt a fütákalt üldözőbe' vették.

Csiak egy nem ment, csak egy nem mozdult.

Az megállt ott a konyhában, meg volt blaboinázva, lábai la voltak szegezve ; csf&ík állt, bámult s nem birtla szemeit a halványt leányról levenni, ki mindenütt András mögé simult.

— Ő az! ö az! Az a háovány arc, azok a rémült szemek, oh! nagyon a leikébe volt vésre az a rémült tekintet.

A betyár elfeledkezett mindenről, csak nézett, nézetjt s eszébe sem jutott, futni, menekülni.

(Szombati számunkban folytatjuk.)

Nyomatott a Helyi Értesítő Lapvállalat nyomdájában, Kiskunhalason, Molnár u.