Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-08-14 / 65. szám
KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 14 SP6RTM6ZAIK ez évi kétezer pár cipőt jelent. Minden Az általános vita során sorrendben Halódik az üzlet — mégis van még jövedelemszilánk: legjobb bolt a football Futball. Mozivásznon felvillanó kép: | egyesü’et érdekes válfaja az amatőr cikázó játékosok, zsúfolt tribünök. Nagykörút: a házfalakon kifüggesztett eredmények, a járdán szorongó, fekete tömeg. Ennyit lát a futbaUbói a laikus. A sportrajongó vagy drukker már valamivel többet tud. tudja, hogy vannak amatőrök és profik. Névszerint ismeri kedves csapatának játékosait, vaame- iyik klubvacsorán talán kezet is szorított egyjkke -másikkal. Tisztában van a. játékszabályokkal ás a mérkőzések után szakértő véeményt mond, esetleg ö&szevéi&z ellenkező nézetei valló ismerőseivel Ennél tovább aztán neem igen jut el egyik sem. PROFI-SZTÁROK ÉS PROFIPROLETÁROK A futball is üzlet. Ugyanúgy belekapcsolódik a gazdasági élet vérkeringésébe, mint bármely más üzletág ée sok- ьок embernek ad megélhetést. A hivatásos futbad legszembetűnőbb képviselői s egyúttal alkalmazottai maguk a játékosok. Magyarországnak kétszázötven eiső kategóriájú proiesszionista futballistája van és ezenkívül háromszáz »profi-proletárja.« Az első liga játékosainak tiszta jövedelme 100 és 500 pengő között mozog, A proíiprotetá- rok leromlott 1. kategóriájú játékosok, vagy oyanok, akik amatőrségüket áldozták fet. Jövedelmük heti ötven— száz penrgő. Ötszáz pengő! — kiált fel az erősen optimista drukker, aki egy textii-cég irodájában havi száz pengőért rójja a számoszlopokat. Igen, ötszáz pengő, de csak a legritkább esetben és az is csak tiz-tizenot évig. Tizenöt évig tart a játékos virágzása.. Ezalatt az aránylag rövid idő alatt kifárad, e.veszti formáját és végül búcsút mond az aktiv sportnak. Tréner, vagy menedzser lehet még blö-e, de az ilyesmi ritkán fordul elő. Az egy évti zedig tartó virágzás alatt úgy kell jőve deimével gazdagodnia, hogy »öreg nap jaira« legyen miből élnie. Л legtöüb já tékos nem bizik túlságosan takarékos sági ösztönében és még idejében kiépíti magának a jövőt. Sáros! György, a Fe rencváros centercsatára például utolsó évét végzi a szegedi egyetem jogi karán. A professzionista futball erőcsökkenését az amatőrsport rezervoárjából pótolja. Az amatörséget az állam támogatja, de anyagi eszközei végeredményben a hivatásos labdarúgás szállítja. A játékossal legszorosabb kontaktusban a tréner, vagy kiképző áll. A tréner fizetése kétszáztól — ötszáz pengőig terjed, feadata a csapatjátéktechnikai oktatása, teljesítőképességének fokozása, jó kondíciójának megőrzése és ezen kjvüt még sok minden más. A jó tréner ismeri játékosainak természetét, jótulajdonságait és gyöngéit, jóformán minden lépésükre ügyel, ha, kell, beeavatkozik magánéétükfce is. Az amatőrklub intéződnek a professzionistáknál a menedzser . .felel mag. Az ismert menedzserek fizetése a száz pengőt sem éri e, mások keresnek havonta ötszáz pengőt, — mondja. — Vannak persze a profi igában menedzserek, akiknek fizetése a kétszáz pengőt sem éri e, mások viszont közel járnak a havi ötszázhoz. De van önnek fogalma, arról, hogy ezért a fizetésért milyen teljed,ményt kívánnak tőlünk?! A klubnak egész adminisztratív munkáját mi végezzük. Mi organizáljuk és készítjük e.ő a, mérkőzéseket, mi informáljuk és használjuk fel reklám céljaira a sajtót. A mi nyakunkba szakad a vendégcsapatok fogadásával és elszállásolásával járó sok gond és futkosás. Ha pedig a, mi csapatunk játszik külföldön ,az utazás minden mozzanatát mi dolgozzuk ki és mi levelezzük te. — Az amatőrklubok intézői is kapnak fizetést? — Nem. Ezeknek tisztsége nobi e officium. Állandó foglalkozásuk van, szabadidejükben intézők. A vállalati egyesületek intézőit ugyanúgy fizetik, mint a profiklubok menedzsereit, A vállalati klubnak. Gyárak, bányavállalatok, létesítenek ilyen sportegye sülét éket és nagy összegeket áldoznak erre a célra. A vállalatnak érdeke, hogy a sport elvonja az alkalmazottakat a korcsmázástc>i. Közvetlenül a, hitbeliből él még a pályaigazgató, aki a pályát programmal látja, el. A pálya esetleges bérbeadását is ő intézi. A pályabér esetenként változik, általában a bruttó jövedelem 15—20 százaléka. KÉTEZERPAR FUTBÄLLCIPÖ, HUSZONÖTEZER TORMAS- VIRSLI A futball a szövetségek hivatalnoki karán kívül még sok embert, ha nem is közvetlenül, de közvetve jövedelemhez juttat. Ide tartoznak a jegyszedők és a pályát karbantartó személyzet. Elsősorban azonban a sportárugyárák és a sportkereskedők bevété'ét növeli a fejlett futballé el. A magyar pályák sóderes talaján gyorsan kopik a cipő. A játékos cipője nem tart tovább egy évnél. 150 amatőr és 26 professzionista csapatnál I első ligamérkőzést uj labdával játsza j nak. Budapesten egy vasárnap át’ag 300 csapat mérkőzik. Egy vasárnapon há- íomszázszor tizer.ejy, vagyis háromé ®-, háromszáz ember ragja a labdát, rongálja, a cipőt. Közvetve tekintélyes keresethez juttatja a futball az orvosokat, a plakátter- vezöket, nyomdászokat, a postát, a vasutat, a szállodásokat,, a villamos társaságot és a, vendéglősöket. Tavaly az osztrák-magyar válogatott mérkőzésre négyezer osztrák érkezett Budapestre. Debrecenben a Bo’ogna—Bocskai-me esését 14.000 ember nézte végig. A 14.000 embernek legalább is fele vasúton utazott Debrecenbe és az ottani vendéglőkben étkezett. Budapesten egy nagy mérkőzést körű belül 25.000 ember néz végig. Egyetlen vasárnap nagy mérkőzés közönsége 25.000 jegyet vá t a villamoson és a pályán 25.000 néző fogyaszt tormásvirsit vagy sonkászsemlyét, — iszik sört, fröcesö-t vagy limonádét. Minap egy kiváló üzleti érzékkei megáldott ismerősöm állít meg az uccán. — Tudja, mi a legjobb üzlet Pesten? — kérdezte rejtélyes hangon. — A futball. Vasárnap kint voltam a meccsen, volt ott vagy 25—30 ezer ember. A drukkernek igaza volt, mert optimista számítással egy nagy meccs .körülbelül 30 ezer pengő bevételt jé’ent. HALASON IS ÚJABB ADÓMEGLEPETÉS A vendéglősök nem hajlandók jótállást vállalni a cigányzenészek OTI-tagdijaiért Kötelező lesz a cigányok biztositása? A vendéglősök és korcsmárosok soraiban most nagy nyugtalanságot okoz az a híresztelés, hogy rövidesen kötelezővé teszik a cigányzenészek biztosítását és az Országos Társadalombiztosító Intézettel szemben a vendéglősök, illetve korcsmárosok tartoznak felelősséggel azért, hogy a tagdijak valóban be is fognak folyni. Az érdekelt vendéglősök és korcsmárosok hallani sem akarnak a garancia-vállalásról és inkább lemondanak üzletükben a zenéről, semhogy jótálljanak a zenekarért. — Ez egyenlő lenne a kutbaug- rással — mondja kérdésünkre az egyik italmérés tulajdonosa. A cigánynak tudvalevőleg nincs fizetése, amiből levonhatnám az elmulasztott tagdijat. Hát született már a világra olyan cigány,, aki a maga jószántából hajlandó lenne munkós- biztositást fizetni? Egyebet se csinálhatnék, mint hónapról-hónapra én fizethetném az egész dijat a banda helyett. Nos, én nem megyek neki az éles kaszának... Inkább ne is lássak többé cigányt az üzletemben. így a vendéglős. A cigányt nem érdekli a kérdés: — Fizetni?... Miből?... Ne lássam többé a felesigem, ha egy hét óta egy krajcárt is kerestem... Egy elvetemült legény hatszor szúrta apjába a szalmahányó villát Nasz István Bácsalmás ószőlők- beli lakos hosszabb idő óta haragban élt Jakab fiával, mert a fia sem a ház körül, sem a mezőn nem szeretett dolgozni. A munkakerülő legényt tétlensége miatt gyakran megdorgálta az apja s emiatt a ház békéje is felborult. Az elmúlt napokban sza mahordás volt Nasz István udvarán. A tétlenséget szerető legény csak immel- ámmal, ügyetlenül végezte a munkáját s ezért apja »szamárnak« nevezte. Ebből szóváltás keletkezett és a megszidott legény annyira megfeledkezett magáról, hogy vasviHávai támadt az apjára. A szerencsétlen apa, amikor látta a minden emberiességéből kivetkő" zött fiát a vasvillává'- maga felé rohanni, először megdöbbent, aztán igyekezett menekülni, de a fia utolérte és egymás után hatszor az apjába szúrta a. szalmahányó vitát. Hetedszer is akart szarni az elvetemült legény, amikor az édesanyja kétségbeesett sikolya megmerevitette az apára emelt kézben a halált is okozható szerszámot. Nasz Istvánt súlyos sérüléseivel otthon ápolják, a bűnös fia pedig a bíróságtól várja jól megérdemelt büntetését. Imponáló egységben sorakozott fel a képviselőtestület a költségvetést tárgyaló közgyűlésen Szombaton délelőtt 9 órakor ült össze a város képviselőtestülete, hogy rendes közgyűlés keretében tárgyalja le a város 1936. évi költségvetését. A közgyűlést dr. Fekete Imre polgármester nyitotta meg, a költség- vetés tételeit pedig a közgyűlésen Hofmeister Gyula föszámvevő ismertette. Takács János volt az első felszólaló, majd Rásonyi Papp Gedeon, Ud- vardi Illés és dr. Nagypá- Ferenc szólaltak fel. Dr. Nagypál Ferenc az adóbehajtásokat tette szóvá és főleg az adóbehajtásának kiméletes- ségét hangoztatta. Utána Tegzes Károly a költségvetés realitásáról emlékezett meg, felemlítvén, hogy ez a költségvetés minden tekintetben figyelembe vette a mai nehéz időket és példát mutat a takarékosságra, A következő felszólalók Kiss Illés Antal, Ádám Dávid, Szabó Zsig- mond, Baranyi László, Med- veczky Károly és Weisz Ignác szintén reálisnak mondották a 'költségvetést és azt elfogadták. Baranyi László felsző adásában a pár megszavazott iskola segélyek" kiutal ását sürgette, míg Dodó Kálmán főmérnök dr. Nagypál Ferenc felszólalására kijelentette, hogy a balotai ut melletti egyik düiőutat azért javíttatták inségmunkával, mert Balotán nagyon sok az ínséges. A felszólalások után dr. Fekete Imre polgármester nagyobb beszédet mondott, amelyben megemlítette a város nehéz helyzetét, a viszonyok súlyosságát és felemlítette, hogy a városnak elsőrangú kötelessége, hogy a lehetőség szerint, munkaalka-mu- kat teremtsen az ínségesek számára. Az adóbehajtásokra vonatkozólag a polgármester kijelentette, hogy a szigort a behajtásoknál az indokolja, hogy a felsöbbség is állandóan nyomatékosan sürgeti az adók behajtását. Ezután a közgyűlés a költségvetés részletes tárgyalására tért át. A részletes tárgyalás során törölt a közgyűlés a borrogyasztási adóból várható bevételnél 10.000 pengőt, kiadásoknál az utazási költségekbe-' 1500 P-t, írógép beszerzésre előirányzott 800 P-t, vegyes kiadásoknál 1000 P-t, tisztvise.ők arcképes igazolványaira előirányzott 615 P-t, kórházzal szemben fennáló tartozás törlesztésére előirányzott 1500 P-t és a gazdasági iskola igazgatói lakásának építésére beállított 3000 P-t. Ezzel szemben 800 P-t beállított szegénytanulók segélyezésére, 200 P-t az iparszálló, 200 P-t az ipariskola dologi kiadásainak emelésére. E változtatások után a szükségletet 663.765 P, fedezetet 387.392 P, íe. dezetlen hiányt 276.373 P-ben álla' pitotta meg a képviselőtestület s a hiány eltüntetésére 117 százalékos pótadót és 7 százalékos kereseti adót szavazott meg. Férfi női gyermek cipők 6 h а V i 6 részletfizetésre Zoltán cipő és divatáruház (Maradékáruház) Gorso és Luxor cipők árusítása Hirdessen a Helyi Értesítőben!
