Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-08-10 / 64. szám

augusztus 10 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 A FÖLDKEREKSÉG MINDEN LAKÓJÁNAK FESZÜLT ÉRDEKLŐDÉSE A KÜSZÖBÖN ÁLLÓ HÁBORÚS ZÓNA FELÉ FORDUL A sokezer esztendős Abesszíniának nincsen határa, rendkívüli kincsei és gazdagsága csábítják felé Európát, harctéri halottak százezrei és szörnyűséges vértenger kilátásai előtt áll Keletafrika Az ©gyre fenyegetőbb o’aisz-abesszin háború sikeres kimenet©1ével számos ér­vet szegeznek szembe a világ gyarmati szakértői. A legáltalánosabb vé'emény szerint Abesszínia meghódítása az euró­pai ember számára nagy földrajzi nehéz­ségekbe ütközik. Ezek a nehézségek eddig legyőzheiteiüenek vo’tak és kétsé­ges, vájjon a modern technika {el­használásával fogy őzbe tők lesznek-©? Már maga az ország óriási kiterjedése, terültének, éghajlatának szélsőséges sokfé’esége súlyos akadályt je’ent min­den megszálló sereg számára. Hogy mekkora tulajdonképen Abesszínia: pon­tosan senki sem tudja. Pár évvel ez­előtt 900.000 négyzetkilométerre be­csű' ték, újabb számítások szerint azon­ban 1,100.000 négyzetki’ométernél is na­gyobb. Mintha Olaszországot, Angliát és Franciaországot, vagy Németorszá­got, Lengyelországot meg Ausztriát ten- nők össze. Ennek a roppant birodalom­nak egyik érdekes és a nemzetközi poli­tika szempontjából igen fontos — saját­sága, hogy nincsenek politikai határai. Mene’ik négus uralkodása alatt Abesz- szinia O’as O'Szággal Angliává’ és Fran­ciaországgal ugyan hat szerződéit kö­tött Eritrea, Francia1-, Ango'- és Olasz- Szomáiia, Kenya és Szudán felőli hai- tárainak megállapítására, a szerződése­ket azonban máj napiig sem hajtották végre. , 1910-ben az o’asz Citerni misszió hai- sonlóan járt. Miután az abesszin kor­mány tudatta az expedíció vezetőjével, hogy ha folytatja munkásságát, nem szavato’hat biztonságáért. Citemiék is visszavonultak. Abesszinia határait igy nem sikerült megállapítani és ez az egyik oka annak, hogy a sürü határinci­denseknél senki sem tudja, milyen terü­leten történtek, másrészt (miután a Nép­szövetségnek csak határokkal megha­tárolt ország lehet a tagja) az olaszok Abesszinia népszövetségi tagsága e len elvi szempontból tiltakoznak. »AMBA«, A TERMÉSZETES VAR Abesszíniáról szóló földrajzi ismere­teink még ma is meglehetősen felülete­sek. Főjeltegzaíessége: teljes összévisz- szasága. Egy: abessziniai közmondás szerint amikor az Isten rendezte a föl­det, Abesszíniáról megfeledkezett. Álta­lában hegyes ország, hatalmas fensikok- kal, szakadékokkal, vízesésekkel, ro­hanó folyókkal, de a tenger szintje atett fekvő sivatagokban, végtelen, ter­méketlen pusztaságokban is bővelkedik. A kelleíafrikai csoporthoz tartozó hegy­vidéket a közepe fejűé (a tizedik széles­ségi fok környékén) óriási szakadék választja ketté, mélyén a Hauás folyik. A kettéosztott hegyvidék délkeleti irányban a nagy középafrikai tavak felé húzódva ellaposodik, észak felé pedig a Nilus fbrrásvidékét foglalva magába, hatalmas tömegével a szudájú, dankál- tai és eritreai síkságból emelkedik az ég felé. Abesszíniának ez a része izgatja főként a gyarmatosító nemzetek fantá­ziáját századok óta. Itt terül el a Tana tó, állitó'ag itt vannak a hatalmas arany- kincsek, ptetinabányák, olajforrások. Ezen a vidéken élhetne leginkább euró­pai ember, A fensikok átlagos magas­sága 2000—2500 méter a tenger szín© fellett, de egyes hegycsúcsok 4000 mé­ternél is magasabbra nyúlnak, A hegy­csoportokat óriási szakadékok választ­ják el1 egymástól. Sokhelyütt valamilyen ősi katasztrófa nyomán bevehetetlen te­rültetek, természetes várak, úgynevezett ambák keletkeztek. Ezek az »ambák« sok nehézséget okozhatnak minden hó­ditó seregnek. Többszáz méter magas faliak nagyszerűen védhető feljáróit kell elfoglalnia, ha el akarják érni a tétjükön lévő fensikot. EGYIPTOM ÉS SZUDÁN ÉLETE FELETT AZ ABESSZiN HEGVEK URA DÖNT Abesszinia földjére némileg megköny- nyitik a behatolást az Indiai óceánba és a Vörös tengerbe ömlő folyók völ­gyiéi. A fo yők csak szakaszonként és akkor is az esős időszak aatt hajózha­tók, de ágyaik és árterületük az esős időszak elmúltával természetes utakuí szolgálnak. Az indiai óceánba ömlő két legfontosabb folyó a Deuba ép az Uebi Sebei Háború, esetén mindkettőről igen sokat fogunk hallani. A Vörös tengerbe torko-ó folyók tegfontosabbika> a Barca, a Fte-ca és a Lepea. Két igen fontos fo­lyó, Gualima és a Hauás nem éri el a tengert: mindkettőt fedssza a hajdani tengerfenék, a danká-ia sivatag. A har­madik folyórendszert az Omo és a Ga- iana-Szagan alkotják mellékfolyóikkal, előbbi a Rudolf, utóbbi a Stefánia tóba ömlik. Végűt a negyedik és legfonto­sabb a Niaus folyórendszere, három részből áll: a Fehér Niiusbói, a Kék NiiUSból és a kettő összefolyásából, A Niaus folyórendszere az angoi-o.asz e- ientétek tulajdonképpeni okozója. Az an­gol részen váltig hangoztatják, hogy Nagybriiápiának nincsenek érdekei Abessziniában, de senki sem álitottn, hogy ne tennének érdekei Szudánban és Egyiptomban. Miután pedig az angol érdesek kiterjednek е.те a két területre, természetesen elsőrendűen fontos szá­mukra a Ni-us forrásvidékének sorsa is. A Tana-tó és a iorrásvidek цга adott esetben dönthet Szudán és Egyiptom étele felett, A következők miatt: a Fe­hér Nites a délkeleti etióp Alpetek vi­zeit a Cherában, majd a Barában, a Kék NiteS pedig, amely a Tana tavat alkotva és ebből kifolyva a Fehér Ní­lusba ömlik, Kelet-, Közép- és Déji- Abesszinia vizeinek nagyrészét gyűjti össze és viszi az egyiptomi sikság fete. A nagy etópiai esőzések következtében megáradt abessziniai fo.yók okozzák a Nites áradását, amely paradicsommá va­rázsolja a szu dánj és egyiptomi sivár tagot. Egyáltalán nem alaptalan az az ősrégi egyiptomi hit, hogy az abessziniai hegyek ura, ha akarná, megakadályoz­hatná a Nilus áradásait és ezzel siva­taggá változtathatná a Nilus vidékét. A modern technika már a Nílusnál nagyobb folyókat is eltéjritett eredeti irányuktól és ha szükség volna rá és elég pénz állana rendelkezésre, úgy a Nikis forrásvidékének ura dönthetne Szudán és Egyiptom élete fölött. , HÁBORÚ: SZEPTEMBERTŐL-JU­NIUSIG I Súlyos problémát jelent minden meg­szálló sereg számára Abesszinia éghaj­lata. Klimatikus szempontból Abesszí­niának csak egy része, mégpedig a Huástól északra elterülő fensikok vidéke alkalmas európai gyarmatosok letele­pedésére. A fensikok átlaghőmérséklete tizenhét fok Celzius, a hőmérő a leg­ritkább esetekben emelkedik harminc fok fölé, vagy sülyed három fok alá. A síkságokon viszont trópusi hőség ural­kodik, az alacsonyabban fekvő folyók völgyei a matáriaszunyogok milliárdjai és a dsungel kipárolgásai miatt gyarma­tosításra alfcaltnatlanok. Abesszinia éle­tének legnagyobb ura: az időjárás. Az évszakonként változó időjárás nemcsak a gazdasági teendők idejét, hanem a háborúkéit is megszabja, A különböző területek klímája merő­ben eltérő egymástól. A tengerparton és az alacsonyan fekvő részeken a nagy esőzések a mi té'i hónapjainkkal esnek egyba, a többi hónapok szárazak és igen me'egek. A háborúk általában szeptember második feléiben törnek ki és egészen a következő junius végéig tartanak. Ekkor azonban aiz eső pihenő­re kényszeríti az ellenfeleket. ABESSZINIA KINCSEI Abesszíniát á talában gazdag ország­nak hireszte'ik, gazdagságáról azonban bizonyosat nem tudunk. Hosszu-hosz- szu évtizedekbe telne termeszti kincsei­nek felkutatása. A legendás aranymezük és aranybányák (valóságban aranynak eddig csak szerény nyomait találták), Jogerős lett a határozat: i tilos Halas területén i a házaló kereskedés Kiskunhalas város még ©z év ele­jén szabályrendeletet hozott, amety- lyel a házaló kereskedést a város területén eltiltja. Ezt a szabályren­deletét a kereskedelemügyi miniszter most jóváhagyta és igy házaló keres­kedők Kiskunhalas várost nem ke­reshetik fel. Pulyka°exportörök és baromfi éreilenőrzö bizottságok a Dunántúlon Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara állattenyésztési szakosztálya elhatározta, hogy az ősszel püyka- exportvásárokat rendez. Elhatározta még az árelemzö bizottságok fel­állítását a tenyésztők védelmére. Szívtelen emberek a halasi országúton Szerdán a Jánoshalma felé tartó vonat utasai drámai látványnak vol­tak a tainui. Kopolya mellett, a ha­lasi országúton egy idősebb vándor­iparos külsejű ember feküdt. Bizo­nyára rosszul lett a hőségben. Egy szekér több rajtaülővel sietve haladt el mellette. A beteg ember valahogy feltápászkodott s könyörögve nyuj­MAGYAR GYÁR í MANY. Gyógyszertársában kaphetól az ezüsttartaímu hegyek és az állítólag rendkívül gazdag réz- és viasb anyák érthetően izgatják a nyersanyagokkal oly szűkén ellátott o’asz nép képzeletét. Mindez a nagy gazdagság egyelőre: a jövő zenéje. Abesszíniának ezidőszerinit egyetlen csakugyan működő ásványipara a sóbányáiszat. Bizonyos azonban (és az olasz népsza­porulat feleslegének elhelyezése érdeké­ben ez rendkívül fontos), hogy az abesz- sziniai fensikok jó klímájuk mellett rendkívül alkalmasak földművelésre és áillattenyéisztésre. Olaszország eddigi bir­tokaival rosszul járt. Az éjszakaink ai gyarmatok legnagyobb résszé termiék ei­len sivatagból áll, a ke’etafrikaiak nagy- része szintén termékeden, éghajlatukat pedig nehezen bírja az európai szerve­zet. Az abessziniai fenisik megfelelő vol­na. Az európai mezőgazdasági növé­nyeken kívül, rendkívül alkalmas kávé (a délabessziniai Caffa környékéről ter­jedt el a világon), kaucsuk, gyapot és egyéb hasznos trópusi növények és fák termesztésére1. Hatalmas lombok erdeinek kiterme­lése sokszázezer embernek adhat ke­nyeret. Az állatvilág a különböző régiók szerint vá'takozik. A nílusi krokodüus- tól és vízilótól az elefántig, orosz'ánig, a négyméteres pitontól, antiloptól, ga­zellától és egyéb trópusi állattól a mér­sékelt égöv zergéjéig a vadállatok min- denfé’e fajtája él a hatalmas területen. Abesszinia kedves különlegességei a gyakran milliós tömegekben pusztító sáskák és a kicsiny, pár centiméter hosszú, rendkívül veszedelmes mérges- kigyók. A fensjkon a mérsékelt égöv valamennyi háziállata meg#. í íme, ilyen a határnélküíi ország. tóttá karját a kocsis leié, de ami­kor a szekér felé tántorgott, a ko­csis a lovak közé csapott. A sze­rencsétlen ember pár lépést futott az eliramodó szekér után, aztán összeesett. Pillanatok alatt pergett! le az egész dráma, die benne volt az egész emberiség szívtelenségének a képe: Sötét haj cpolószere: EUDA-BP.UNETAFLOR speciális shampoo mely a tisztán növényi-ere­detű Hequii-t tartalmazza. /EGY SZÓ-MINT SZÁZ: -> „EL!DA" A shampoo — a tökéletes hajápo­lási Új minőségé­ben alkáliamenres. A fátyolszerű szür­ke mészréieg képződését kiküszö­böli! A tökéletes szőkeség ragyo­góbban érvényesül! A hullámok si­mulnak, a haj könnyen fésülhető! Az ondolálás hosszú ideig megma­rad I Mert összetétele egészen speci­ális: a hegyi kamillavirág 70-szeres kivonata! Útánöblítés felesleges! ELI DA S P E C IAL S HAM P О О ЁгФФЩ Щ Л?: В.' SZŐKE HAJHOZ CSODAIATC

Next

/
Thumbnails
Contents