Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-08-07 / 63. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐ Б augusztsu 7 — Dr. Movobáczky István városi t. főorvos szabadságáról visszatérve ren­delését Fő u. 5. sz. alatti rendelőjében megkezdte. — Nagysikerű volt [sz Ipfrjifcsltiifet keFtMlnnpéfye. Az Ipar testület ruházati szakosztálya vasárnap este az Ipairtesfü- let kerthelyiségében na,gyón szép műsor­ral egybekötött táncestélyt rendezett. A kerti ünnepélyen nagyszámú közönség volt jelén és az mindvégig kedélyes és pompás ha,ngu’atban folyt te'. A kitűnő műsort ugyancsak kedélyes és családias táncmu'atság követte', amely a hajnali órákig tartott. A műsor kitűnő szereplői megérdemelt tapsokat arattak. Marschall államtitkár nyilatkozik a burgonya- értékesitésről Marschall Ferenc fö’dmüvelésügyi államtitkár ia burgonyaértékesités ügyében kijelentette, hogy a burgo­nyaárak szabályozása tekintetében a jnuljt évben fennállott rendszer ba­tárideje lejárt. A burgonyaárakra vo­natkozólag a minisztérium több ér­tekezletet (ártott. Marsehalt Ferenc szerint kilátás van arra, hogy a ta­valyinál nagyobb mozgási szabadsá­got biztositó módon fog ezidén a burgonya értékesítése megoldódni. Az ármegállapításon és a minőségi vizsgálaton túl minden egyéb bde- avatkozás megszűnik a burgonya ér­tékesítés rendjében. Az erre vonat­kozó rendelkezés rövid időn belül meg is jelenik. A nagy szárazság miatt a télről visszamaradt silány burgonyák 9—10 pengő között kerülnek forgalomba. A belföldi piacon mázsás tételekben 14.50—17 pengőt kérnek a fogyasz­tótól. A nyomasztóan jelentkező takar- mányhiány és a szárazság nagyon le fogja csökkenteni a burgonya ki­vitelt. Szakemberek szerint az étke­zési burgonya ára, ha a kivitel meg­kezdődik, a belföldön 25—30 pen­gőre felmehet. Vagyis a búza ár két­szeresére növekedik az ára. A kormányzat állandóan figyelem­mel kiséri az ár alakú ásókat s be­ható tárgyalásokat folytat a kiviteli tényezőkkel arra vonatkozólag, hogy rossz termés esetén a burgonya ki­vitelt beszünteti. A kormányzat ez által akarja a fogyasztás érdekeit megvédeni. •••• Dr. Pécsi Margit fogorvosi rende­lőjét Csengeri-ucca 3. szám alá (az­előtt dr. Kun Andor háza) helyezte át. Telefon 42. • ••• Komoly veszélyben a hizlalás — rohamo­san száguld felfelé Halason a kukorica ára A nagy szárazság egyre komo­lyabb veszélyeket hoz. A sertéshiz- lajós például Hassan-lassam szinte' le­hetetlenné válik, különösen az egye­sek számára és igy a magánháztar­tások az idén nagy számban ma­radnak s&rtésvágás nélkül, a hizla­lást lehe tetteimé teszi a kukorica, ára. * A múlt héten 17 pengős mázsán­ként! kukorica árról irtunk, ma pe'- dig már 18 pengő a kukorica. Ez a rohamos árszáguldás, mint értet- sülünk, a további hetekben áldandó emelkedést fog hozni. — GÁSPÁR SÁNDOR. Városházánk erkélye fölött megint gyász’obogót haj­togatott az augusztusi szétlő. 67 eszten­dei földi vándorlás és küzködés árán itt ha,gyt,a ezt az eső után sóvárgó föl­dünket városunk egyik legjellegzetesebb kunmagyar alakja, egyik legkülönb és leghűségesebb fia, Gáspár Sándor nyug. városi dobos és pénztárőr. Hosszú év­tizedeket töltött e nemes város szol­gáltában, mely idő alatt mindvégig pél­daadó hűséggel, városunk tekintélyének megfelelő büszke és feszes kiásásában is igazi rátermettséggel, erejének sok­szor gazdag pazarlásával végezte a reá- bizottnkat. Hűségéért, jótelkéért szeret­ték és becsülték is nemcsak a város urai, hanem a polgárság is egy tarlóra. Dobját, ha, ai városháza, körül, vagy az uccákon e'kezdíe zuhogtad!, vagy bár­merre térü t-fordúlt, — amikor csak te- j heteit, igyekeztünk közelébe férkőzni, mert szép ma,gyár alakjában, vastag- nyakú, keménykötésü, mivoltában, jelleg- 1 ze lesen régi ha'asi zaraaitti-zengzeites be- ’ szédében, lelkének derűjéből sziporkázó ötletes megjegyzéseiben, kisz,olásaiban, gyakran sikamlós példázataiban a feg- szöhiorubb ember is örömét találhatta. Elköltözésével a, régi tabáni nagy uceai beszélgető padokon megint üres egy hely. Az is marad a világ végezetéig. Ugylátszik, beszélgető padok se illenek már a, kiraj tők mellé. Egymásután tűzre kerülnek, Ítéletéből a,z ifjabb nemzedék­nek, mely nem is gondol arra, hogy valamikor ezeken a tabáni szürke kia­padókon s a mellettük fekvő régi szá­razmalmok lendkerekein, döntöttek az ott lebzse’ő'öreg kunok a város minden valamirevaló kérdésében. De ime át­gázolt a® idő mindenen és mindnyájun­kon. Néhány mankós vén ember jár még a tájon a régiekből. Pár esztendő hiég s pénzért majd azokat is elültetik az árnyékos temetőben. Ha pedig majd mi is elkövetkezünk, mered egy egé­szen más kiállása nemzedék, a magunk sarjadékai a technika minden uj vív­mányává. a sporttal, búgó és nem búgó masinákkal, borotvált bajusszal, fecske- farku felöltőkkel. Azért a Gáspár Sán­dorok szel’eme lebegjen és maradjon itt s a, tabáni nagy ucca tájékán minél tovább, hátha, ez a szélem is jó tesz még valamikor tartaléknak, vagy az epedve sóvárgott jobb és szebb magyar é’et magvának és kiinduló pontjának. Cz. L. ! Anyaköny V i hírek > — JuÜus 28. — augusztus 4. — ' SZÜLETTEK: Szedni áte István és Szabó honának József nevű fiuk, Rózsa István és Köh­ler Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Gál Mihály és Végső Etelkának Etelka nevű leányuk. Kovács Gyula és Kulacs Katalinnak Gyula nevű fiuk. Keresztúri Lajos és Darányi Juditnak Imre nevű fiuk. Gál Sándor és Pándi Teréziának Terézia nevű leányuk, ónozó Antal és Tandari Juliánnának Mária nevű leá­nyuk. Becze Imre és Nagy Eszternek Erzsébet nevű leányuk. Farkas János és Szakács Juditnak Imre nevű fiuk. Pap Szilveszter és Farkas Erzsébetnek Ist­ván nevű fiuk. Szommer József és Faddi Margitnak József nevű fiuk. Se­bők József és Palatinus Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. MEGHALTAK: Takács József 5 hónapos korban., Tóth B. Erzsébet 20 napps, Brecska, Ba­lázs 1 hónapos, Bárány Terézia 14 hó­napos, Tóth B. Jenő 1 hónapos, özv. Kovács G. Gergelyné Szikora Juliánná 76 éves korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: Pa,pp János puszíamérgeisi lakos Kiss Rozáliával! Halász Ferenc Károly Per- nyész Гопа kelebiai lakossal. Juhász József Emil, Kis Ilona Margittal. Ko­lompár Kálmán Rostás Vilmával. Ros­tás László Kolompár Arankával. Szálát Mihály ászári lakos Darányi Maliiddal. Fodor István Béres Eszter Honával. Csaja Mihály Répás; "Juliannával. Sink a Ernő Szatmári G. Sárával. Garas Imrei Földvári Eszterrel. HALASI GABONAARAK Augusztus 6. Búza 80 kg-ois 14,— P, rozs 12.30, árpa 14.50, zab 14.50, morzsolt ten­geri 18,— P mázsánként. FERENCVÁROSI SERTÉSVASAR Nehéz sertés 98—100, közép 88—95, könnyű 64—72 fillér kilónként. A vásár irányzata élénk volt. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS RÉGI VILÁG TÜNDÉRMESÉJE 5 Ц III REGÉNY [[I W Й Folytatás 12 No; hiszen mi mindent, mily csodás dolgokat fog ő beszélhetni otthon! Mert utazási .tapasztalatait egy pompás kas­tély gyönyörű kerttel, nagyúri, vacsora, finom borok, gyönyörű bútorzata szo­bák, a legpompásabb és legszíve­sebb ellátás, vendégszeretet fejezték be, melyeket a már előbbi látványok áltat megvesztegetett képzelete nagyitó üve­gen keresztül látott. Persze ő előtte a Levesosztó, csino­san öltözött ifiasszony is dáma volt, ki előtt meghajtotta magát. Ami azt illeti, a.z ehhez elég szigorú nézésű is volt. Este vagy kellett neki, vagy nem', meleg herbaiéit kellett innia, mely csu­pa füszerszám volt, de mpgitta emberül, mert ő nagysága s sekretárius ur uram öcsém is jóízűen itták. Szerencs©, hogy megitta, mert különben álom nem jött volna szemére a nappal látottak ámu­lata s azokból fejlődő vágyai miatt. Réggé’, mikor még aludt p nagysága,, a sekretárius ur uramöcsém bizalmas beszélgetésre hívta fel. Megreszketett egész testében s majd­nem megijedt örömében. Tudja Isten, annyit gyanított, hogy lelke szinte sú­gott neki valamit, hogy valami megle­pőt fog hallani. : 1 — Kedves urambátyáim, tudja-e, miért 1 hoztuk el. — Ha nem tudja, tehát tudja meg, hogy az egész utazás nem egyéb, mint... Itt nagy lélekzetet vett a sekretárius ur uramöcsém1, de’ ő' is... — Nem egyéb — folytatta, az — mint háztüznézés. Mosolygó ur majdnem, elkiáltotta ma­gát, majdnem elájult. — Ő nagysága megbízott, hogy kér­dést intézzek a tekintetes úrhoz, ha... Mosolygó ur nem bírt örömével, majd kiugrott bőréből, vagy akár bőrével együtt öröméből. Be sem, hagyta vé­gezni annak szavait, lehet mondani lel­kesülten közbevágott s elkiáltotta ma­gát: — Oda adom, oda adom:, szívesen oda adom, sekretárius ur uramöcsém. S azután örvendező dacos,sággaí tette utána, mely szinte beillett fenhangon való gondolkozásnak. — Esztikének hozzá kell menni, az Istenért, hogyne kellene hozzámenni. Most egyszerre azonban lejebb esett a menyországból, nem egészen a földig, de mégis lejebb és savanyú mosolygóvá változott, mert sekretárius ur uram­öcsém' azt adta, értésére, hogy nem; Esztikéről, hanem' az ellenállhat!an íok- niju Emerenciáról van szó. Mosolygó ur ümmögött, fejét vakarta s minden tő'e kitelhető ékesszólással Helyi Értesítő Lapválialat-nyomda, elő kezdte sorolni Esztike érdemelt s f előnyeit Emerenda fölött. Mondta, hogy j az jóval szebb, fiatalabb, ügye- 1 sebb inkább való ő nagyságához. Neki, ; dicsérte'! Nem ért semmit. Sekretárius ■ ur uramöcsém ő nagysága nevében 1 megátalködothan nyilvánitotta, hogy ő j nagysága előtt Emerenda loknijai min- j den más szépséget, földi bű,bájt, ékes- j séget fölülmúlnak. I — Különös! Csak ezt bírta mondani az elkeseredett ur. — Arról mi nem, tehetünk, ő nagysá­gának sokszor bizarr Ízlései vannak. — Mi az? — íme, most már az én szavaimat is magyarra kell fordítani uramibátyám számára. Ez azt jelenti, hogy ha ő nagy­ságának i'yen különös furcsa gusztusa keletkezik, arról ugyan öt a Herkópáter se beszé'i le. — Ej, ej! — szólt sopánkodva' Mo­solygó ur. — Sőt mondhatom', célszerű mele­gében megragadni az alkalmat, mert ő nagysága amily bizarr... E szavaknak voltos oly hatása, vagy éppen csak magától jött. Mosolygó ur rettenetes nagy mohósággal rontott elő szavaival. — Hiszen én megígérem, örömmel megígérem. Szavamat adom! Muszáj neki. Különben úgy gondolom, maga se lesz egy cseppet sé ellenére. Legyen! Jól van, nagyon jól van. Hiszen Eme­renda ha nem leányom is, de testvé­rem. Legyen! Oda adtam. Elvégeztem. Helyben hagytam! így.. így. Jól van. Sokat akart mondani, mindenesetre Kiskunhalas, Molnár ucca 2. legfőképp annyit, hogy őkét szavukon fogja. Most elkezdett ve'o kötődni sekretá- rius ur uramöcsém­— Kü’önben kedves urambátyám, ha éppen nem lenn© a dolog ínyére, én; el­viszem; szívesen Ő nagyságát külföldre s igy kiverhetjük a dolgot a fejéből. Mosolygó ur ijedten közbevágott: — Ne; tegye, az Isten szerelméért, ne tegye kedves sekretárius ur uramöcsém í Hiszen én rendkívül örvendek a szeren­csének. Viszem- a gyűrűt, szívesen vi­szem. Sekretárius uramöcsém ezzel nyájas- mosolyok között átadta a gyűrűt. Mint akinek ég talpai alatt a földi, hogy a jó, örvendetes hirt mielőbb meg- vigy-e, még ő nagyságától is, bár érzé­keny, de gyorsan búcsúzva. Mosolygó ur csupa örömmosolygássá változva föüeb- bent a reá váró batárba*, mely hamaro­san hazarepi tette. Otthon fuldokolva, rebegve mondott el mindent, s nyakába borult Emereneiá- nak. f " i Emerenda előbb elájult, azután sírva fakadt. — Szörnyű szerencse! — lelkendezett folyvást Mosolygó ur. — Igen. Igen! — nyögdelte boldogan Emerenda, nem is bánt semmi, — megnyugszom a kegyes ég végzetében és nemi bánt semmi, csak az, hogy — ha nemi bírjuk egymást megérteni. — Semmi! ne félj! — fontoskodott nagy tűzzel Mosolygó ur, ott tesz sekre- tarius ur uramöcsém. Emerenda érzékenyen sóhajtott és megnyugodott. (Szombati számunkban folytatjuk).

Next

/
Thumbnails
Contents