Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-07-31 / 61. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Julius 31 Az ipar uj minisztériumának már meg vannak a keretei. Amint kinyíl­nak az uj minisztérium kapui, elindulnak rajta a munka mi­niszterének asztala elé a munka­adóikkal perben álló épitómun- 1 teások. Itt van az első jelentős feladat és az alkalom, hogy az ipar és a munka minisztere bi­zonyságot tegyen a kormány szociális érzéséről, tapintatáról és megtalálja a helyes utat és módot a munka zavartalan to­vábbfolytatására. Országos ér­dek ez. Minden érdekeltség hó­napokon át bizonyította, hogy folyamatos építkezések során lehet enyhíteni az általános nyo­morúság válságos helyzeten. Most tehát nem lehet fii eres ajánlatokkal gúnyt űzni a mun­kásság nyomorúságából és az (élettel vao küzkődéséből. Mert nézzük csak, mit jelent a mun­kaadóknak az a nyolcszázalékos bérjavitási ajánlata, amellyel a munkából leállóit iparosságot és munkásságot a végsőkig elke­serítették. Amikor a megélheté­si árindex több mint tiz szá­zalékkal ugrott az uto'só hóna­pokban, akkor nyolcszázalékos bérjavitást ajánlanak, ami az óra­béreknél a legjobb falazó mun­kásnál is mindössze négyfil'éres emelést jelent. Aki békét és igaz­ságot akar teremteni a munka továbbfolytatása érdekében, a mérlegre kell tennie az is, hogy a magyar munkabéreket évek óta folyamatosan tördelik és már a kormány is szükségét látta tör­vényt alkotni a legkisebb mun­kabérről. Az építőiparban a mun­kabérek sorvasztása és lenyomá­sa meghaladja a 20—25 szá­zalékot. Ahol tehát a megélhetés harminc százalékkal nehezedett a dolgozó ember számára, ott a nyolcszázalékos bérjavitás Ígé­rete bizony édeskeveset jelent. Most az iparügyi minisztérium szociális érzékén, hozzáértésén és tapintatán a sor, hogy a mun- kaadókat józan belátásra bírja j és megteremtse a tartós, folya- j matos munka olyan békés fel- : tételeit, amelyik több kenyeret j és megélhetést jelent a munkás- j Ságnak és fogyasztóképesebb .közönséget a piacoknak, a tér- ; melőknek és a kereskedelemnek. | Mindeneikfelett pedig biztosítsa j azt, hogy a munka a közel jövő- ' ben egyetlen pilanatra meg he álljon, mert műiden munkanap vesztesége kétszeresen növeli az őszi nyomorúság sötét árnyékát. Központi gőzfűtést vezetnek be a városháza épületének valamennyi helyiségébe és a kórházba ! Régi és gazdaságos tervet kivan a város megvalósítani, amikor elhatá­rozták, hogy a városháza épületének valamennyi helyiségét — igy a hi­vatali helyiségeket, az épületben levő üzleteket és a színházat — gőzfü- téses központi fütéssiel látják ell, ugyancsak bevezetik a központi fű­tést a kórházhoz is. A város számításokat végzett és rájöttek arra, hogy ez a fűtési mód, nemcsakhogy tisztább és egészsége­sebb, mint a kályhafűtés, de gaz­daságosabb is. A város fehértói erdejének a fűtés­hez szükséges fakitermelés mennyi­sége, körülbelül 10 ezer pen­gőbe került, ami csak a vá­rosháza hivatalos helyiségeinek fűté­sét látta el, de ugyanakkor még kü­lön tetemes költségbe kerül a fűtés külön az üzlettulajdonosoknak, a vá­rosi szállodának, a színháznak és a rendőrségnek is. A központi fűtés- bevezetése pedig ezáltal megoldaná a városháza valamennyi helyiségé­nek fűtési kérdését is, tehát többek közt ezért is rendkívül praktikus volna. Ugyanakkor pedig a kórházba való bevezetése a központi fűtésnek szin­tén nagyon jelentős lépés volna hi­giéniai szempontokat tekintve is. A város a kérdésben levelet inté­zett a Radiator gyárhoz, ahol a kö­zelmúltban a Magyar Kőszénbánya Rt. végezte el a központi fűtés műn- kálatait. A város a Radiátortól fel­világosítást kért arra vonatkozólag, hogy ez a munkálat mibe került, hogy a város tájékozódást szerez­zen a központi fűtés bevezetésének j költségei felől. A város még nem kapott választ a Radiátortól, de ä terv a központi fűtés bevezetésére most már komo- j lyan napirendre került és azt a íe- ; hetőséghez képest már a közeljövő* ben meg fogják valósítani. 17 pengőre tornászta fel magát fialason a kukorica Napról-napra drágul a piac Az egyre tartó szárazság és eső- j nélküliség erősen érezteti hatását a | piaci árak kialakulásánál. A Duna— ' Tiszaközén már hosszú hetek óta nincsen eső, Kiskunhalason pedig az esőhiány mindinkább súlyosabbá vá­ló katasztrofális következményekkel fenyeget. Az árak hétről-hétre emel­kednek, különösen azok a termények, amelyek számára elengedhetetlen fon­tosságú a csapadék. Érdekes és országos viszonylatban is közkiváncsiságot elégíti ki, hogy ma például a bailasi piacon milye­nek az árak, amelyek néhány fillé­res differenciákká! az alföldi töb­bi homokvidék áraival is egyformák. ( A halasi piac árai a következők: Gabonapiacon búza (kistételűén) 14 —15 pengő mázsánként, rozs 12— 12.50 pengő, árpa 13.50 pengő, ten­geri 16.50—17 pengő, burgonya 14 —20 pengő. Sertéspiacon: Választási malac 4 , —6 pengő darabonként, hat hónapos j süldő párja 35—40 pengő, hízott sertés 70—74 fillér kilónként. Baromfipiac: Csáké párja 80 fii- ! lértől 2 pengőig, kacsa párja 1 P 50 fillértől 3 pengőig, iába párja 4—5 pengő. Gyümölcspiac: Alma 35—40 fillér kilónként, körte 20—65 fillér, szíva 30—40 fillér, barack 20—80 fillér, őszi barack 1 pengő. Aprólékos és konyhakerti vélemé­nyek árai: Tej literje 14—18 fillér, túró 30-38 fillér, sajt 1-1.40 fillér, vaj 2.40—2.80 fillér, zöldbab 20— 30 fillér, paradicsom 30—40 fillér, káposzta 16—20 fillér, zöldpaprika 1 fillértől 4 fiiérig darabonként. A fapiacon: Vágott kemény fa 3 —3.50 pengő mázsánként, vágott pu- I hafa 2—2.40 P, galy egy lovas ко- [ csin 4—5 P, 2 lovas kocsin 8—10 j P. Széna mázsánként 6—7 pengő, szalma 2—2.40 pengő. A piacon egyébként arról értesül­tünk, hogy ezek az árak emelked­ni fognak, ha továbbra is szárazság 1 lesz. Borpiac Nagykőrös 38—39 fillér. Uzóvicstelep j fokonként 3—3.2 fillér. Baja 35— : 40 fillér. Tolna 40—60 fillér. Szekszárd 40—50 fiiér. Pécs 50—60 fillér. Báa- ; ionfüred 61—78 fillér. Mór 40—42 fillér, édes 60—70 fillér. Gyöngyös 40—55 fii- j lér, otelló 28—32 fillér. Heves 32 fillér. Az árak termelő pincédében, nagybani eladásnál, literemként értendők. Augusztus hónapban tárgyalja p vá- I ros képviselőtestület© p költségvetést. A ’ költségvetést már az elmúlt napokban | szétküldték a képviselőtestület tagjainak áttanulmányozás végett. A költségvetésben a kiadás 670 ezer 980 pengő. Hogy ez a kiadás hogyan oszlik meg, illetve mire fordítja a vá­ros, azt tétlenként az alábbiakban kö­Ailtíailálnloís igazgatás. Közigazgatásnál 170.544 pengőt, ren­dészetnél 48.151 pengőt, tűzrendészetnél 25.747, katonaügynél 1.125, adókezelés­nél 70.577 pengőt. Közegészségügyre 20.716, állategész­ségügyre 26.418 pengőt. Tanügyre 68.612, közművelődésre 12 ezer 790, vallásügyre 3453 pengőt. Szegényügyre 36.470, mépjó'étre 5 ezer 450 pengőt. Közé'-ielmezés. Vágóhidra 7.269, piac­terekre 1.425 pengőt. Városépítés. Sétányok, faüHetvények- re 3.006, utak, műtárgyakra 7.957, uc- cák, terek tisztítására 8.484, közvilágitás- ra 15.000, csatornázásra 1.820 pengőt. A személyi járandóságok rovatából megtudjuk, hogy a különböző hivata­loknál1 a tisztviselői fizetésekre mennyit költ a város. A polgármesteri hivatal 19.517 pengő, árvaszék 9,362, anyaköny­vi hivaíal 5 480, mérnöki hivatal 7.792, gazdasági hivatal 2.238, számvevőség 12-633, pénztár 7.850, segédhivatal 7.815, szolgaszemélyzet 12927, hozzájárulás a tisztviselői nyugdíjpénztárhoz 60.208, fű­tők bére 480 pengő. [ , . Д dologi kiadások. Hivatali szükség­letekre 11.500 pengőt, fűtés- és világí­tásra 3.125, szolgák ruházatára 1.542, Utazási költségek, napidijakra 3.000, ve­gyesekre 3.000, hivata'os eljárásokért 1.060, arcképes igazo’ványokra 615, bú­torzat karbantartására 300 pengőt. Rendészet. Személyi járandóságokra 25.688, államrendőrségi hozzájárulásra 19 ezer 300 pengőt. Я tűzrendész..tnél tudjuk meg, hogy a tűzoltó testület segélye 1.000, pengő, a tűzoltók illetménye 19.228 pengő, önk. tűzoltó testület segélye 1.000 pengő, tűz­oltók ruházatára 1.524 pengőt, tűzoltó- szerek karbantartására, beszerzésére 3 ezer pengőt, fűtés- és világításra 695 pengőt. Д városi adóhivatalnál a személyi járandóságokra 55.473 pengőt, hivatali szükségetekre 2.430, fűtés- és világítás­ra 1.180, bútorzatra 125, végrehajtói költ­ségekre 3595, adóösszeirási költségek­re 895 pengőt. Д javadhhni hivatalnál személyi já­randóságok 5 589, dologi kiadások 980, teettenérési juia’ékra 310 pengőt. Д közegészségügynél személyi járan­dóságok 6.531, gyógyszerekre 4.130, Or­szágos Társadalombiztosító Intézeti já­rulékok 2.215, trachoma elleni védeke­zésre 2.400 pengőt. — Mentőállomásnál személyi járandóságok 270, vármegyék és városok orsz. mentőegyesütei tag­dijára 300 pengőt. Állategészségügynél személyi járandó­ságokra 3006 pengőt, állatvásárnál sze­mélyi járandóságokra 704, dologi ki­adásokra 2.018, uj vásártér létesítésére 5.168 pengőt. Marhalévéi kaze'ésnél személyi járan­dóságokra 4.581, do’ogi kiadásokra 600, bélyeg beszerzésre 240 pengőt. Tznttgynél személyi járandóságokra 2882, épületek karbantartására 250, fü tés- és világításra 1.139, óvónői nyug- dijjárulékra 196 pengőt, — állami e’emi népiskoláknál városi hozzájárulási ősz- szeg 13.000, egy tanyai iskola építésére 10.000, épületek karbantartására '3.040, fűtés- és világításra 10.671, takarításra 1.063, isko’a céljaira bérbevett épü'etek bérletére 1500, szegény tanulók segélye­zésére 200 pengőt. Az iparistio’ánál személyi járandó­ságokra 5.421 pengőt, dologi kiadásokra 400, ref. polg. leányiskola segélyére 5 ezer 800, róm. kath. polg. leányisk. segélyére 5.800, áll. polg. fiuisko’a do­logi kiadásaira 750, ref. reálgimn. se­gélyére 2.900, róm. kath. elemi iskola segélyére 2.900, izr. elemi iskola segé­lyére 500 pengőt. Közművelődésnél. Zeneegyesület, Vá­rosi Dalkör és Iparos Dalkar segélyére 480 pengőt, iskolánkivüü népmüve'ésre 2.295, testnevelési és sportcélokra 8.203, tagsági dijakra 1.812 pengőt. Szegényügynél. Szegények pénzbeli se­gélyezésére 9.250 pengőt, Besssnyey- menházban ápoltak é’eünezésére ruháza­tára 8.800, szegények ruházatára 390, szegények temetési költségeire 1.320, Szerencsés Júlia vak és Nagyi M. Antal siketnéma ellátási dijára 700, gzegények gyógyszerszükiség’etére 8.260, inségeny- hitő akcióra 6500, egyetemi hallgatók segélyére 250, jótékonycélra, adomá­nyokra 550, hadirokkantak helyi fiókjá­nak 200 pengőt Népjólétnél. Stefánia csecsemőotthon segélyére 4.450, tüdőgondozó intézet se­gélyére 1000 pengőt. Д vágóhidnál személyi járandóságokra' 2.572, épületek és berendezés karban­tartására 1.000, fűtésre 1.068 pengőt. Piactereknél a helypénzkezelő költ­ségeire 1.425 pengőt. Uccák, terek tisztítása. Személyi já­randóságokra 3.240, napszámokra 1.000, locsoló autó költségeire személyi járan­dóságok 1.870, üzemi költségekre 1.650 pengőt. Közvilágításnál. Uccák, terek világítá­sára 15.000 pengőt. Ingó, ingatlan V"gyónnál, Városi épü­leteknél a takarító személyzetnek 2724, épü'etek fenntartására 17.130 pengőt. Személyautó és előfogatoknál sze­mélyi járandóságokra 4.860, dologi ki­adásokra 11.137, Halasi Csipkeház dologi kiadásaim 1.200, mázsaházaknál szemé­lyi járandóságokra, 815 pengőt. Külföldi kölcsön annuitására 18.897, kölcsönök törlesztésére, kamatára 56.887 pengőt. A b( Rendi tört F V­KAR( A magy Bio Fiilén Szétküldték a város költségvetését a képviselőtestület tagjainak Mire költi el a város 670 ezer pengős kiadását?

Next

/
Thumbnails
Contents