Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-07-24 / 59. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐÉ iuMus 24 Légy, moly, poloska stb. ellen legbiztosabb szer a kitünően bevált Tomory-féle Glória folyadék. Felülmúlja a legdrágább gyártmányokat. Olcsóbb, mint bármely más készítmény. Kapható: TOMORY ELEMÉR gyógyszerésznél Isteni Gondviselés gyógyszertárban. Mi a létminimum tulajdonképen ? Kérdések, amelyeb egyre terebé* lyesebb kérdőjelekké válnak A gazdák, különösen a kisgazdák és a mezőgazdasági munkások meg­segítése országos viszonylatban olyan nagyon keltené, mint a földi­nek az eső. Soha válságosabb, két- ségbeejtőbb sorban néni tengődött a magyar föld sok-sok tízezernyi munkása, mint most, amikor még mindig csak az Ígérettel biztatják őket, hogy sorsuk jobbriafordulása, megjavítása érdiekében gyökeres és célravezető intézkedések történnek. Az alföldi fagy, a jég, a szárazság bajba, veszedelembe döntötte a gaz­dát és azzal együtt a cselédjét, a mezőgazdasági munkást. Sokezerre tehető azoknak a gazdasági cselé­deknek a száma, айк ebben az esz­tendőben együtt sírták át tétlenség­ben az aratást, a. cséplést a gardával, mert nem volt mit aratni, nem volt mit csépelni. Az elemi csapások so­rozata után még nem készült hi­vatalos kimutatás a kisgazda és a mezőgazdasági munkás keresetéről és megélhetési lehetőségéről. Az utolsó az elmúlt év eredményei atiap- ján számol be arról, hogy sorsuk egyáltalán nem irigylésreméltó éfs helyzetükön javítani kell. A boldog békeévekben átlagosan 1000 pengő volt az évi keresete a kisgazdának és a mezőgazdasági munkásnak Magyarországon. Az utolsó összevetett eredmények alap­ján ezer pengő helyett átlagosan 319 pengőt keresnek. Érdekes ezt a 319 pengőt részletezni. Aratásból 69 pengő, a föld és az állattartás hozadékáből 112 pengő, a családtagok kerejsetéből 51 pengő, egyéb apróbb munkákból, télen és a mezőgazdasági elfoglaltságtó' men­tesített időben végzett munkából 87 pengő jutott neki. Hangsúlyozni kel, hogy az általános kimutatás ötgyer­mekes családra vonatkozik. A békebeli helyzet sem volt na­gyon rózsás, de még mindig ala­pot nyújtott az egyszerű megélhe­tésre. A mostani 319 pengő átlagos keresetből le kel vonni az adófize­tést és a tartozások utáni kamat tör­lesztését. A legtöbb kisgazda és mezőgaz­dasági cseléd ugyanis el van '"adó­sodva. Folyó adóra átlagosan 25 P-t fizetnek, adóhátralékuk átlagosan 61 pengő, más tartozásuk átlagosan 85 pengő és kamattörlesztésük átlagban és fejenként 10 P. Mindezek levo­nása után tehát rilarad a keresetből évi 290 pengője az öttagú család­nak! Ez azt jelenti, hogy naponta 16 fillérből kel fejenként élni, táplálkoz­ni, ruházkodni. Napi 16 fillér sok pénz, de ebben az értelemben egyet jelent a semmivel. Kérdés tehát, ho­gyan lehet a semmiből megélni a magyar kisgazdának, a magyar me­zőgazdasági munkásnak? Nem is le­het életnek, csak élet-küzdetemnek, bajjal, gonddal járó tengődésnek ne­vezni a napjaikat. Ezért sürgős és fontos, hogy a segítség ne késleked­jék. Az elemi csapások következtében jelenleg a napi 16 filterje sincs meg egyetlen egynek sem. Állítsák talp­ra őket, mert velük általuk a ma­gyar mezőgazdaság élete áll, vagy bukik! — Székkel agyonverte baráíjít. Az egyik ka'ocsai vendéglőben borozgafcott Varajti Mihály 22 éven munkás, az 53 éves Мей Ferenccel. Közben vala­miért megszidtál Vartajljt, aki erre a sok italtól részegen fe'kapott egy széket és társa fejéhez vágta. Mezei néhány perc alatt meghalt a helyszínén. Var aj ti pedig a csendőrségre rohant és felje­lentette önmagát, hogy meggyilkolta atyai jciabrátját. pái Erzsébetnek Mária és Erzsébet nevű leányuk. Figura Károly és Modok Esz­ternek halva született fiuk. Sörös Antal és Halász Honának Гопа nevű leányuk. Keresztúri Pál és Farkas Krisztinának Erzsébet nevű leányak. Soós Pál és Lé- der Teréziának Pál nevű fiuk. Tóth Já­nos és Tor gyík Zsuzsannának János j nevű fiuk. László Imre és Pólyák Má­• riának László nevű fiuk. Gál József és * Hanák Ju’iánnának József nevű fiuk. Keresse fel a kiváló gyógyhatású Párád gyógyfürdőt Vastimscs, ar zenes gyógyfürdők. Szénsavas fürdők. Vizgyógymtézet- Uj modem strandfürdő. Különböző ivógyógymódok. Folyóvízzel ellátott modern szobák. Penziórendszer: elő- idényben P 5.60-tól 7.20-ig. Diétás étkezés. Május, junius havában 50 százalékos visszautazás! kedvezmény. Prospektust küld fürdőigazgatóság, Parádfürdő. Telefon: 1. Idény: V. 14—IX. 30-ig, főidény VII. 1—VIII. 31-ig Anyakönyvi hírei* — Julius 14. — ujlius 21. — SZÜLETTEK: Orbán Sándor és Kovács Máriának T niirvC mPuríi fállllí SlYlkifirifl, Ля nos ftlS SZiSl­MEGHALTAK: Mucsi T. Rozá’ia 25 éves korban, Luka Benőné Faragó Rozália 78 éves, Stefanovszki Mihály 48 éves, Vágó Ká­roly 5 hónapos, Király Vincéné Fodor Anna 68 éves, Kovács József 85 éves, Agócs István 56 éves, Németh János 54 éves korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: Kolompár Kálmán Kolompár Kriszti­nával. Kolompár János Kolompár Rozá­liával. Ko'ompár László Kolompár Jo­lánnal. Kolompár Sándor Kolompár Má­riával. Kolompár István Kolompár Pi­roskával. Kolompár László Kolompár Borbálával. Kolompár Mátyás Rostás Eszterrel. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Vágó János Komócsin Ilonával. Berki Lajos Papp Etelkával. HALASI GABONAARAK Ju'ius 23. Búza 80 kg-os 13.60 P, rozs 10.40 P, árpa 12.50 P, zab 12.50 P., morzsolt tengeri 15.— P. FERENCVÁROSI SERTÉSVASAR Nehéz sertés 79—80, közepes 78—80,. könnyű 72—74 filler kilónként. Az irány- 1 zat közepes. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS RÉGI VILÁG TÜNDÉRMESÉJE ^ III REGÉNY I W I Folytatás 8 — Várjatok csak! — fontoskodott ör­vendezve. Ezt már én is tudom... Ezt már én is értem, ő nagysága azt akarja je’enteni: köszöni szépen... jó volt és elég volt... Nemde úgy van kedves uram öcsém, sekretárius ur uram öcsém! Ebéd után a kávét a mellékszübiáha vitték, ő nagysága, mint betanult világfi, karját nyújtotta Emerenciának, hogy a honőrökhöz vezesse. Emeiencia most már egy epedő mo­solyt s egy fehérével fölforgatott bó- ditó szempi lantást reszkírozott. ő nagysága karjával kezét szivéhez szorította.' Emerenciának keze. még ak­kor is reszketett, mikor a. cukrokat az ezüstfogóval a csészékbe hányta. Még ott ültek1 a kávésasztal mellett, mikor h angos o stor csattogta,tás jelentette, hogy ő nagyságának a fogata éé állott. Ő nagysága ekkor tiszteletteljesen föl­állt, mintha valami előre elkészült szó­noklatot akarna tartani, szorongó kifeje­zesd arcát megtörülgett©, nagyot fújt s keservesen bele kezdett egy hosszú mondókába, melyet n©m hogy megér­teni, de megité'ni is, hogy melyik nyelvhez tartozik, .bajos lett volna. Szerencsére ott volt, mint mindig, sekretárius ur uram öcsém. — Ő nagysága azt mondja, hogy az a szívesség, melyet a tekintetes ur, úri házánál tapasztalt, rendkívül lekö- te'ezte: annyival is inkább, mivel kedves ! csaiáaja körében nagyon jól érezte ma­gát. Amellett a világos kikötés meffiett, hogy látogatását majdan egy viszontlá- ! togatással méltóztiatik úri birtokain vi- j szorozni, szerencsésnek fogja magát . érezni, ha őt becses úri házánál más­szor s talán legköze’ebb, visszajövetele alkalmával is szíveskedik elfogadni. . Mosolygó ur majd kibújt bőréből, mi­után a kezeügyébe eső csészét örömé­ben feldöntötte és Iekesülten válaszolt: — Mondja meg... magyarázza meg kedves uram öcsém ő nagyságának, hogy a szerencse az enyém! örülök, hogy megismerkedtünk. Hogy örülök másszor is... Hogy szívesen megatoga- tom én is. S kérem uram öcsém! Ma­gyarázza meg neki... de jól... nagyon jól, hogy másszor is legyen szerencsém. A sekretárius ur is beszélt azután idegen nyelven s Mosolygó ur nagyon örülhetett, mert láthatta, hogy ö nagy­sága arca minden szónál örvendőbbé, kedvesebbé vá’ik s utoljára ezekre a kedves, nyájas szavakra nyi'nak ajkai: — Átátum... sátátum! Mosolygó ur nagy tűzzel és érzéke­nyüléssel ragadta meg a felé nyújtott kezet. — Igen... Igenis átátum! Igen is sátá­tum, édes nagysága. Helyi Értesítő Lapválialat-nyomda, Kikisérték a hiptoig. Mosolygó ur maga segítette hintójába. A harisnyás inas becsukta az ajtót, azzal fölugrott a másik pf an,atban, mint egy tünemény, elrepült szemeik elöl. Mosolygó ur még soká bámult utána a semmibe, hol semmit se látott s fele­dett világot, lángost és mindent. — No! — szó t a szobába visszatérve. — No! — szavalt dicsöülten. Megígérte, hogy ismét, eljön. Ily nagy ur! No! Nem tesz ennek hire? Mi? S azután még ki tudhatja, mit gondol egyszer. El­megyek. Meghitt. Meglátogatom úri bir­tokain. Ki tudja? Hja! Nincs semmi lehetetten. Odament Esztikéhez, ki megint az ablaknál varrt s megcsippentette állát. — Nos mucikám! Mit szólunk a do­loghoz? Hogy tetszik ő nagysága, hogy tetszik Pipázó Vászon Pál ő nagysága? Esztike bohókáisan mosolygott, mintha előtte nevetséges dolog volna az, amiről atyja kérdezi és nagyon hamisan fe’alt: — Oh, kedves atyám! Ez már csak­ugyan igazán, fekete. — Nem gondolnám kedves leányom — szólt Mosolygó ur nehezteléssel, — hogy ezzel akár engem, akár ő nagysá­gát akarnád kicsufo'ni! Sekre árüs ur uramöcsém azt mondta, hogy ő nagy­sága folyvást külföldön lakott. Tehát ha gondolkozunk rajta egy kicsit, meg­fejthetjük azt is, hogy miért barnább, mint mi. Meglehet, azért fekete ked­vesem, mert valószínű, hogy sok ideig Tartózkodott Szerecsenországban. Az ilyen nagy ur mindenütt megfordul. És Kiskunhalas, Molnár ucca 2. te sem szósz mellettem sem­mit Emeiencia? Pedig ez a mai nap olyan szép, gyönyörű nap. Emerenciának pihentek a kötőtűk ke­zében. ő ábrándozott. Sóhajtott... s áb­rándjaiból fölriaísztva fetelí érzékenyen, megindultan: I — Ah! ő a legkedvesebb, legfino­mabb gavallér, kit valaha láttam éle­temben! Harmadik farsangom jut eszembe. A dragonyos major. Ah, öl volt éppen ilyen udvarias! Éppen ityen volt ő! Csakhogy ő meg nagyon, szőke volt és ő vete sem tudtam beszélni. , ’ — Nem tesz summit., ez a mai nap i mégis gyönyörű nap! — kiáltott lelkesül­ten Mosolygó ur. III. Pár nap múlva Pipázó Vászon Pál ő nagysága batárja megint megállt a kapu előtt. Mosolygó ur megint kint állt a folyosón. A kapu ugyan most is tárva nyitva volt, mindazonáltal ő nagysága nem. hajtatott be egyenesen, most is a sekretárius ur uramöcsém és az inas szállottak te előbb' parlamentire zni. Más ember gondolkozott volna azon, hogy ez eljárás nagyzolásból szárma­zik-e vagy szemérmetességből, egyszó­val határozott volna a között, hogy ke- vélykedés-e az, vagy szerénykedő osto- báskodás: Mosolygó ur megnyugodott ( abban, hogy az a nagyúri teketória, me­lyet agy kell fogadni, hogy meglát­szanék, miszerint az ember annak ta­pasztalt gyakorlatában van s nem most történik vele először. (Szombati számunkban folytaljuk).

Next

/
Thumbnails
Contents