Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-07-10 / 55. szám

б KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE iu'ius 10 — Hőguta dühöng Amerikában. Az Egyesült Államok területét újabb hő­hullám árasztotta el. Eddig több mint 20 ember halt meg, Iegtöbbnyirß hő­guta következtében. Több helyütt fel­hőszakadás és forgószél is kisérte a hőhullámot. — Éitísilti a hatóság a gazdaközön­séget, hogy Paál Dezső m. kir. gazda­sági felügyelő minden hó második és negyedik szombatján dé'előtt 8—12-ig a városi állatorvosi hivatalban (régi já- rásbirósági épületben) hivatalos órákat tart. A gazdasági felügyelő minden gaz­dasági vonatkozású hivatalos és szak­kérdésekben készséggel áll a gazda- közönség rendelkezésére. • •• Háromezer volt frontharcos magyar légiót akar szer­vezni Abesszínia ellen A budapesti munkanélküli front­harcosok bizarr ötletre határozták magukat. Magyar zászlóaljakat akar­nak szervezni, amelyek Abessziniá- ban harcolnának Olaszország olda­lán. Már »sorozást« is tartottak ma­guk között, amelyen 300 nő is je­lentkezett. A frontharcosok küldött­sége Szendy polgármester elé ter­jesztette tervét. A polgármester ki­jelentette, hogy az ötletet nem pár­tolja, ellenben mindent megtesz, hogy a frontharcosok mielőbb kenyérhez jussanak. — ötvldateföer munksftiéküíi mЩ Ma)- gyanorszégon. A Genften működő nem­zetközi munkaügyi hivatal: most adta ki jelentését az utolsó évnegyedről. A je'entés szerint több országban, köztük Magyarországon is emelkedett a mun- kanékuiség. Ezév májusában 55.351 munkanélküli vö t Magyarországon. — Mussolini fefléltlepfij végrehajtja af- ! rikai terveit A Ce'flo nevű gőzös elül- 1 dúlt Massauaba. Fedélzetén van 22 tiszt és hatszáz főnyi nehéztüzérségi osz­tályba tartozó legénység. Ez az ujatob csapatsz állítás a már Abesszínia felé indult hadosztályok kiegészítésé, e szol­gál A hajó e'indulasa alkalmából a parton egybegyült közönség lelkes óvá- 'j cióban részesítette a katonákat és hosz- szasan é tette a Ducet. Az újabb csa- p átszállítások és Mussolini legutóbbi be­széde után mindenfelé bizonyosra ve­szik, hogy az olasz kormányelnök nem ' hagyja magát eltéríteni szándékától és maradéktalanul végrehajtja keletafri­kai terveit. Egyidejűleg érkezik a jelen­tés, hogy Olaszország semmíe :etre sem veti alá magát a népszövetség esetle­ges kedvezőién döntésének. и — ......... ■— *чш и i ■— m KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak, ismerősöknek, katonaságnak, Legényegy­letnek és Iparos Dalkörnek, kik felejthe­tetlen jó fiunk, testvérünk temetésén resztvettek s ezáltal nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. URLAUBER ISTVÁN és családja. ■- " .......... ................-.............-~=д Dr. Nádas szakorvos Vér-, bőr- és nemibetegeknek és nőbe­tegeknek, rendel egész nap. — Budapest, József krt 26. Hibás müfogakaí, melyek nem tarta­nak vagy rágásra alkalmatlanok, — biztos eredménnyel újra szerkeszt; moz­gó fogakat szilárdan rögzít KREUTER JÓZSEF V. fogklinikai functionárius, álam. vizsg. fogász. Budapest, IV., Mu­zeum körút 23—25. — Tel.: 842—19. Hirdetmény Az ö: T. К. V. Tompa—Kelebial gazdaságában (vasútállomás Kelebia) versenytárgyalás utján eládatiik: 210 Hl. 1933. évi 9.3—9.6 Mal-i- gandfoku vegyes fehér, 40 Hl. 1934. évi 11.3—11.8 Mail ligandfoku kövidinka, 50 Hl. 1934. évi 12.1—12.6 MaL ligandfoku vegyes fehér bor, ab pin­ce átadva. Az uradalom a bort vevő hordójá­ban vasútállomásra szállítja. Az ajánlatok literenként megjelölt egységárral a m. kir. földművelés- ügyi minisztérium erdészeti csoport­jának I—ia. ügyosztályához folyó évi julius hó 15-ig, délelőtt 10 óráig nyújtandók be. A bor teljes vételára átvétel előtt, f. évi jül. 20-ig az uradalom 20.575 sz. csekkszámlájára befizetendő, az esetleges különbözet átvétel után, die még elszállítás előtt fizetendő ki Tompán a gazdaság irodájában. A bor elszállítási és átvételi ha­tárideje f. évi julius hó 31. A 3.6 százalék szerződési illetéket a vevő Viseli. * Érdeklődőknek előzetes értesítésre az uradalom a vasútállomásra ko csit küld. Nem megfelelő ajánlatok esetén az uradalom a bort nem adja ell..- Ö. T. К. V. Tompa—Kelebiai Gazdasága. " -=a Anynlíöny vi hírek — Junius 30. — julius 7. — SZOLETTEK: Juhász József és Dómján Erzsébetnek Edit nevű leányuk- Vörös T. Lajos és Vörös Zsófiának Margit nevű leányuk. Monda István és Szabó Zsófiának Lász­ló nevű fiuk. Horváth József és Rutai Annának Erzsébet nevű Leányuk. Kosa István és Király Gy. Erzsébetnek Ibolya nevű leányuk. Frittmann Ferenc és Bau­mann Katalinnak Ferenc nevű fiuk. Nagy István és Sebők Máriának István nevű fiuk. Kovács B. József és Berta Teréziának Erzsébet nevű leányuk. Pus­kás Lajos és Lakos Júliáiménak Ju­liánná nevű leányuk. Tóth. Burányi Ba­lázs és Bodri Etelkának József nevű fiuk. Kárász Péter és Kovács Etelká­nak Terézia nevű leányuk. László Sán­dor és Lehóczki Eszternek Sándor nevű fiuk. Tóth László József és Kal­már Erzsébetnek László nevű fiuk. Fe­hér László és Ambrus Máriának László nevű fiuk. Márkus István és Metzner Józsa Antóniának Hajnalka nevű leá­nyuk és halva született leányuk. MEGHALTAK: Figura Lajos 75 éves korban, Nagy Pálné Fenyvesi Juliánná 77 éves, Gyön­gyi Viktória 1 hónapos, Varga Éva 1 hónapos, Csatári József 78 éves, Hirsch Petemé Borbás Mária 33 éves, Fritt­mann Ferenc 1 napos, Rávai Lászlóné Kószó Гопа 21 éves, Horváth Erzsébet 2 napos, Bacsó Lászlóné Hajdú Julian­na 68 éves korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: Kránitz Sándor Böröczi Jolánnal. Ábel Lajos Márkus Juliannával. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Barta László Szekeres Ma tildát. Ga­ras István kiskunmajsai lakos Bodicsä Erzsébettel. a ..rr - ........—-9 Halas» gabonaarai Julius 9 Uj B-i/« 80 kg-os 13-40 P Uj Koz* : 7-80 P, Uj Агра : 18 — P, Uj Zab : 11 50 p, morzsolt Tengeri t 13— P.- erene V агол' .er>e«*vasa» лгак к novu .érté. 48 56 «ozepes 62 o5 .er-e 70 72 •' i Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS RÉGI VILÁG TÜNDÉRMESÉJE В ^ III REGÉNY III у В Folytatás 4 i bár csak úgy ajánlat utján jöttem az ös­— Nem igazi Fekete! — kiáltott közi­be Pali nevetve. — Már hogy a manóba ne volnál és ha meg épen nam volnál is. Elek némi bántódással újra foly­tatta: — Elég -gyöngédtelen, sőt mondha­tom, szemtelen volt nyilvánítani, hogy előbb születtem, mintsem, édes atyám megházasodott. — Ah! Ah! — szörnyüködtek mind­annyian. — Ezzel határozottan végét vetni kérte a házasságnak. Ezzel vég© is lett. Képzelhetitek, hogy ott szerettem vol­na elsülyedni szégyentetemben. Gondol­hatjátok, hogy a botrány tönkre zúzott. Hogy inultam-pirultain, kerültem az em­bereknek még csak a tekintetét is. Kép- zéhetitek, hogy szivem fájt, megsér­tett lelkem mint hányikódott, kínlódott. Végtére azt sem tudom, hogy jöttem el. Annyi bizonyos, nem búcsúztam sen­kitől Legtalálóbb szó reá, hogy úgy szöktem meg. — Szegény E'ek, szegény Elek! — szóltak a jóbarátok mindannyian, mély, őszinte sajnálattal. — Szegény Elek! — szólt Pali Etek­nek vállára téve a kezét... Mélg hozzá az is, hogy nemde, szeretted is a le­ányt? — Megvallom, kedves barátom, ám­meretséghez s ösnterefségünk csak rö­vid idejű volt — nemcsak az bánt annyira, hogy most már hire.n, nevem tönkre van téve s jövöm is kockáztatva, kétessé téve e botrány á tál — hanem bánt az is, hogy biz az igazat meg­vallva, már szerettük is egy: kicpit egy­mást. Kis szünet után bánatosan tette utána: — De ez a kicsi nekem sok. Pali e szavak után Elek csodálkozá- eára egész vidoran karolta őt át s könnyű jó keiélylyel nevetett a sze­mébe: — Úgy hát semmi baj! Mert a dolog neheze mindég csak magán a lányon fordul meg. S épen ezért ne búsulj! Nem látom okát annak, hogy a mai na­pot ezért szomorúvá tegyük. Ha meny­asszonnyal nem vigadhatunk, vigadjunk másként... Jere be Putyu... Húzd rá! Akkor volnánk igazi bolondok, ha bú­nak eresztenék a fejünket. És Piutyuy aki csak várta a biztatást, ráhúzta még sokkal elkeseredettebben, mint előbb. A házigazdának pedig, mint­ha valami titkos bohó gondolattól' ka­pott volna ösztönt, jó kedve mindig na­gyobb lett, kedélyessége nőtt, bohósá­gaiban kifogyhatatlan lett... Járt, kelt, szorga'matoskodott vendégei kedvéért а I egélénkebb vidámsággal ______1 Helyi Értesítő Lap vállalat-nyomda, , Nagyon örü’t valaminek. I Végre ejött az ebéd ideje; mely idő a vacsora rendes idejéhez is már meg­lehetősen közeledett. A hosszas várakozásban az étvágy is megjött, azért mindenki sietett széke mögé áliani... Ekkor észrevették, hogy eggyel többi© van terítve... Kérdöleg néztek a házigazdára... Az csalfán mosolygott és eltűnt a másik szobában. Egy pi’lamt múlva azonban vissza­tért a vendéggel, a leendő asztal társsai, kire az asztalnál tevő üres hely várako­zott s kit a házigazda finom udvarias­sággal bocsátott maga előtt. A belépő egy tetőtől-talpig legújabb francia divat szerinti ruhákba öltözött termetes, vállas úriember volt. Vaskos kezein hófehér gacée kesztyű díszel­gett ünnepélyesen... Fehér mellényén nyakbavető nagy aranylánc ékeskedett. Nyakát finom- fehér batiszt nyakkendő köri-tette, mélyítek csokra a Legnagyobb ízléssel vö t kötve. Egyéb- feltűnő nem volt rajta, minthogy arca kirívóan fe­kete volt vakító fehérségek közelében, mint a piquet me lény s a batiszt nyakkendő... Magatartása inkább mél- ) tóságos volt, mint nagyurian könnyed... Csak lassan 1-épett az asztal felé és ko­molyan, a világért egy szives mosolyt nem engedett ajkaira, nehogy nagy uri j komolyságét leereszkedéssel vádolják. Egy bunkósbotnak is beillő óriási csi- bukot tartott kezében. A házigazda előrenyujtott tenyérrel jelezvén a kitű­zött helyet, előzékenységgel mutatta őt be vendégelnek: Kiskunhalas, Molnár ucoa 2. — Van szerencsém uraim önöknek bemutathatni Pipázó. Vászon Pál ur ő- nagyságát. Mindnyájan óriási kacajban törtek ki. A komoly nagyúri férfiúnak még csak legkisebb- mosolyra se ránduít az ajaka. i 1 1 Egy szó, csak egy szó és vége a-z ura- ságnak. H. t Felberki és Alberki Mosolygó Péter ur kinn ü t a folyosón, melyet régi szokás szerint a.rnbitusnak szeretett ne­vezni. Mivel nem igán volt egyéb dolga, mint onnan a cse'édek tettein gán­csé skodni és — hizni, bátran elmond­hatjuk róte, hogy nem- elmélkedett, nem gondolkozott, csak pipázhatott. A hétszilv-afás kevélység s a- heted-т hét országra szó ó hájíeüség e:en óri­ása tehát pipázva- ü t és szundikált az ambituson. Nem- leikével, hantem gyom­rával várta- a jó súlyos és zsíros län­gest, melynek egyetlen sütéskor sem volt szabad elmaradnia. Mint a tejárt óra a fehuzatás elmulasztását. Mosoly­gó Péter ur úgy megérezte ennek vagy egyszeri ©’maradását s rendesen kedvé­ben vagy étvágyában vette észre, hogy valami, nem: tudja, mi, de mindenesetre valami kimaradt élete folyásából. S amíg igy várt,, nem: mondjuk ép­pen, hogy öntudatosan-, hanem é-ppen úgy, mint a lejárni készülő óra várt, nem is álmodott -arról a véghete íten nagy szerencséről, mely egy pompás hintóbán személyesítve kpzelgett nád- fedelü, kis abla-ku, gizgaizos elejü, de mint magyar nemes embernek, mégis mindenesetre úri lakása felé. (Szombati a zárnunk bao folytatjuk).

Next

/
Thumbnails
Contents