Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-07-10 / 55. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE julius 10 M6ZAIK Német ée angoi könyvek az arzénnel mérgező magyar asszonyokról Most jelent meg Kühnelt Lhed-dirt Eriknek, Magyarországon is jól is­mert német újságírónak riport re­génye Finnországról és Magyaror­szágról. A könyv német nyelvű ki­adásával egyidöben angol nyelven is megjelent. Szomorú szenzációja ennek a könyvnek a tiszazugi és nagyrévei arzénnel gyilkoló asszonyok bünpe- re. A könyv Írója megdöbbentő lelkiképet rajzol a tömeggyijkos asz- szonyokról. Nagy Mátyás Péterné és Dalos Ilka szörnyű bűnének lelki in- ditóokait jobban megértjük, ha az újságíró látásával nézünk a iegbes- tiálisabb magyar asszonyokra. Küh­nelt Lheddin Erik igy ir róluk köny­vében: Csizmában járó parasztasszonyok, öltözetük fekete ruha, fekete fej- kendő, mint hogyha temetőbe ké­szülnének ; színük mint a perga­menné, az arcuk és kezük kiaszott, a munka és a forróság kiszívta be­lőlük az életet. Évente kétszer, vasár­nap ülnek be a templomba, mozdu­latlanul s félig lecsukott szemmel apah'kusan bámulnak. Gondolataik csak a születés és halál, nemzés, munka, alvás, evés körül forognak. Főznek, esznek, szülnek és álmod­nak. Keményekké váltak ezek az asszonyok. Egy ideig jobban ment a dolguk. Akkortájt a férfiak kint voltak a fronton és felüvöltöttek, amikor összetépték őket a gránátok. Akkor volt ez, amikor a férfiakat a Baykál-tótól keletre hurcoták és belepusztullak a fagyba, vagy Itáliá­ba, ahol a malária végzett velük. És akik hazajöttek, azok a férfiak, gyen­gék voltak. Az özvegy asszonyok új­ra férjhez mentek és vagyonuk megkétszereződött. És a férfiak kö­zül a legnyomorultabbak votak, akik gazdag asszonyt kaptak; férfiak sí­poló tüdővel, mélyen beesett sze­mekkel, mülábakkal és remegő térd­del. Ezek hamar elpusztultak s az asszonyok újból férjhez mentek. Gyermekek nem születtek. A falu­ban élt egy bábaasszony, akihez az asszonyok esténként át-átmentek. Sötét ruháik lehullottak róuk s a tudós asszony a formátlan testek fölé hajolt. Összeszoritott fogakkal, szenvedéstől torzult arckifejezéssel kibírták. És lett harminc holdjuk, lett negyven holdjuk, mindig több és több, mert nem szabad a vagyon­ban visszaesésnek bekövetkezni. A világra jött gyermekeket vigye el az ördög. A vagyon, a föld, a búza a fontos. Ott ülnek az asszonyok a szobá­ban, fonva, öltögstve és fáradt, da­rabos hangon beszélnek férjeikről, a vetésről s arról, hogy a bábához járnak. Halál, tűzvész, aratás, ez a létük unalmassága. Arcuk könyörtelen, merev akkor is, amikor nehéz, szögezett csizmá­ikban mennek férjeik koporsója után. Elegáns női ruhák Vass Teri szalonjában IV. kér. Bástya u. 2. sz. alatt, (gimnázium­tól pár perc) készülnek. Minden hónapban uj, eredeti francia és angol divatlapok érkeznek. — Tanulólányt felvesz. Nem kedvező Pest vármegye adófizetésének statisztikája I A vármegyei pfnzügyigazgatósá- ; gok összeállították a vármegye ez 1 idei adófizetéseit, amelyekből szer­kesztett statisztikát a közigazgatási: bizottság ülésén mutattak be. Ez a statisztika nem kedvező. Igaz ugyan, hogy a vármegye észa­ki felében az év első öt hónapjában befolyt 6,975.820 pengő, forgalmi­adó 45.439 pengővel több mint a múlt év első öt hónapjában befolyt forgalmi adó összege, de az egye- ! nesadók 5,725.360 P eredménye 347.552 pengővel kevesebb a múlt évinél. A déli részen mind a két adó visz- szaesett: az egyenes ' adó bevé­tel (1,681.762 Pl 122.584 pengővel a forgalmi adó (90.762 P) pedig 28 ezer 486 pengővel maradt a múlt évi alatt s igy mindent összevetve a vármegye egész területén ezek a főadónemek 34.228 pengővel marad­tak a múlt év első öt hónapja ered­ménye alatt. Veszedelmes méreteket ölt megyeszerte az „Ördögűzés1* ostoba babonájának hálózata Időnként hirt adtunk arról, hogy különösen a pestmegyei tanyák vi­lágában a legkülönféébb szekták ütötték fel a fejüket és ezek közt első helyen áll az úgynevezett ör­dögűzés, amely napról-napra jobban terjed és ez az ostoba babona mind több és több embernek veszi el a józan gondolkozását annyira, hogy éppen ideje volna valamilyen for­mában közbelépni, hogy gátat vesse­nek ennek a különös népoolonditás- nak. Természetesen nem szabadna erő­szakosan hozzányúlni a kérdéshez, mert ez éppen ellenkező eredmény­hez vezetne, hanem inkább oktató és felvilágositó akció volna szükséges, hogy megszüntessék ezt a vésze­dé Lmes járványt. A kiskunsági »ördögűzők« különö­sen a kunszentmiklósi tanyákon van­nak valóságosan beszervezve, csönd­ben elvonulva élik küönös életüket, kifelé viszont élénk és szívós pro­pagandával térj asztük babonájukat. Ezeket az »apostolokat nem igen látni, rendszerint közvetve dolgoz­nak. Sok már az »ördögűzők« közt olyan, aki egész napokat őrjöngésben tölt el. Újabban már a betegségeket is »ördögűzéssel gyógyítják« és általá­ban mindenre felhasználják, ami emeli a veszedelmet. Az »ördögűzés« terjedése már olyan méreteiket öltött, hogy a me­gyében alig van már olyan hely, ahova még nem érkezett el. Megjelent a szigorú rendelet: megszűnik végre az autók és motorok idegromboló lármája Rendezik a gépjármüvek menetsebességéi is A közúti forgalomban résztvevő kü­lönféle jármüvek, de különösen a gép­kocsik óriási zajt okoznak, úgyhogy a városokban a járókelők, de még a la­kásokban tartózkodók is egész nap ál­landóan hallják a viianykürtök sípolá­sát, a különböző hangjelzéseket, úgy­hogy egyes útvonalakon kibírhatatlan zaj valósággal elkeseríti a lakosságot. Ez nemcsak nálunk van igy, hanem; külföldön is és ezért minden ál am arra törekszik, hogy a közúti forgalomban résztvevő különböző jármüvek által oko­zott zajt a lehetőséghez képest csök­kentse. A közcsend fokozottabb biztosí­tása érdekében, most nagyje.entőségü rendeletet adott ki a belügyminiszter, mely elsősorban a gépjárművezetők által sokszor felesleges módon használt zajt és szükségtelen hangjelzést akarja ki­küszöbölni. A rendelet eiti.fja a városok­ban a gépjármüveken felszerelt villany­kürtök használatát. Ugyancsak a vóro­j sokban a rendőrhatóság részéről meg­állapított főútvonalakon a gépjárműve­zetőknek semmiféle hangjelzést hasznát- niok nem szabad. Lakott területen éjjel tiz órától reggel hat óráig kürtjelzést I egyáltalán tios használni. Panasz merült fel amiatt is, hogy főként e gyorsabb járómüvek vezetői a járómü sebességét i irány vátoztatás esetén nem csökkentik, j Ezt a panaszt is megszünteti a fcelügy- I miniszter, amennyiben rendeletében ki­mondja, hogy gép- és egyéb járómüvei ; az egyik uccából a másikba a megálla- j pitott előfeltételek fennforgása esetén is legfeljebb csak lépésnek megfelelő . (de hat kioméíe.es óránkénti sebesség- 1 nél nem nagyobb) sebességgel szabad ! bekanyarodni. E korlátozások nemcsak I hogy nem csökkentik a gyalogosok és járművezetők feeiősségét, hanem ré­szükről épp e korlátozások az eddiginél is nagyobb elővigyázatosságot és gon- 1 dosságot követelnek. Meiíemetfien szomszédság az izxadó teat közelsége, ami kellemetlen megjegyzésekre adhat alkal­mat. Előzze meg a kinos helyzeteket TOAiORY öibiüei eöAritiöUíior Hintőporral. Ez a tökéletes ellenszere a kellemetlen hónai] izzadáanak. Kapható: TOMORYELEMÉR gyógyszerésznél (Mikes patika). Ingyen saemélymérleg. ' Rákóczi-ünnepély a Ref. Körben A Ref. Leánykor és a Keresztyén Ifjúsági Egyesület az idők szavát meg­értve, vasárnap este fölemelő szépségű ünneppel áldozott a bujdosó fejedelem halhatatlan emlékének, ügyesen össze­állított műsor keretében, igen jói sike­rült előadással vette ki részét a két testvér «egyesület az országos Rákóczi-év magasztos munkájából. A rendezőség fá­radozását a város közönsége már eleve honorálta érdeklődésével és szépszámú megjelenésével. A Ref. önképzőkör ud­vara szinte szűknek bizonyult a nagy­számban megjelent hallgatóság elhelye­zésére. Az ünnepélyt a rendező egyesületek nevében Fülöp Sándor dr., a KIÉ el­nöke nyitotta meg a halhatatlan emlékű fejedelem alakjának és sorsának meg­kapó vázo’ásával, majd a szereplő ven­dégek szives üdvözlésével. A megnyitó után Nagy Torma Ibolya szavalta Far­kas Imre: »Rákóczi induló« c. költe­ményét lelkesen és finom átérzéssel. Ez­után Vass Mária budapesti énekmü- vésznő énekszáma következett. A rend­kívül rokonszenves, fiatal művésznő egyéniségének finom bájával és ragyogó énekművészeiével meghódította a kö­zönséget. A Leánykör tagjainak pompá­san sike.-üt palotás-tánca után Esze Tamás szanki ref. lelkész mondott ün­nepi beszédet. Felejthetetlen élmény vol számunkra a legendás hirü Esze Та más kuruc hadvezér mé tó ivadékát hal­lani, amint ihletett léekkel és ajakkal hirdette a nagy fejedelem múlhatatlan dicsőségét. A megjeenités drámai ere­jévé, idézte elénk Rákóczi tragikus szép­ségű sorsát és aakját. Megiáttatta ve­lünk a hatalmas fejedelem a.akjában az árvaságba zuhant ember és magyar fáj­dalmas elhagyató ttságát, küldetésének messiási tragikumát és szépségét, eg- ismertette velünk a 200 évvel e__ őtt sírba hányatott bujdosóban az örök- életű, a légé több magyart, aki é étének és sorsának fölemelő tanításával ma is kell, hogy tényezője legyen a szo­morú magyar életnek. Az ünnepi beszéd után vitéz Somogy- vári Gyua »Virágember« c. dramolett- jét adta elő a szép készültségü műked­velő gárda. Nemcsak ebből az együt­tesből, de a vidéki színpad "!gszo­kott színvonalából is messze ... mgas- lott Fülöp Kató művészi alakítása, ki a női főszerep.ő Kőszegi Zsuzsi tragi­kus alakját és sorsát játszotta megrázó drámai erővel és tökéletes művészettel. Mé tó társa volt a »Virágember« Mikes Kelemen szerepében Nagy Gyula ref. s. lelkész. . i Bacsó János lelkes szavalata után Kéri Mária budapesti hegedümüvésznő szerzett a hallgatóságnak feelejthetetlen perceket Brahms A-dur valc©rének és Hubay két szerzeményének pompás elő­adásával. Játékából kiáradó meleg át- érzését és ragyogó technikáját egyfor­mán élveztük. Bakos Irénke tüzes ma­gyar tánca után befejezésül kuruc tábor­tűz következett. Ennék a hangulatos és hatásos zárójelenetnek a rendezője és lelke Nagy Gyuia s. lelkész volt, aki ügyes psszeállitásban mutatta be lelkes csapatával a kuruc dalköltészet java­termését. Fokozta e szép jelenet ha­tását Bel ényi Berta és Szemcsik Hús nagyszerű kuruc tánca,. A táncok ügyes betanításéért Fűzik Katót, az egyes számok kedves beje entéséért Horváth Gizit és a mindén tékin- tetben sikerűt zongorakiséretért Doü- csek Károlyt illeti dicséret

Next

/
Thumbnails
Contents