Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-06-15 / 48. szám
junius 15 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal Vozáb rendőríaná- csos nyugalomba vonul Vozáb József rendőrtainácsos, a vásárhelyi rendőrkapitányság vezetője siaját kérelme folytán július elsejével nyugalomba vonul. 35 esztendeje teljesít közszolgálatot. 1900 augusztus 18-án avatták ugyanis mint végzett ludovikást hadnaggyá és 7 évi katonai szolgálat után, 1907 decemi- ber 7-én került Aradira, ‘a városi rendőrséghez, ahol négy esztendeig szolgált. Majd Nagyrőce hívta meg rendőrkapitánynak s amikor iez a kies fekvésű városlka cseh megszállás alá jutott, Vozáb Józsefet, Csonkamagyarországra érve, az állami rendőrség állományába vet'ék fel és előbb Dombóvárra került kapitányság vezetőnek, majd Salgótarjánba, onnan Mohácsra, aztán Kiskunhalasra. helyezték át ugyanilyen minőségben. a „=====—------^~===b Munkátlan dolgozók вжвмкввявиявшвавнн milliói láthatatlanul is 'körülülik azt a genfi asztalt, amely mellett a Nemzetközi Munkaügyi Bizottság már hosszú évek óta igyekszik megoldani a dolgozó és iá műnk á Fanul tengődő emí- bermilliók ügyét. Felvonulnak az országok képviselői és igaz. mondó számokkal mutatják ki, hogy országukban milyen fel- tartózhatat'anul növekszik a leg- szörnyübb vész, a nagy munka- nélküliség. Egyre nagyobb a számuk azoknak, akik kezükből kiejtik a dolgos szerszámot, hogy azt többet ne vegyék kezükbe. Az angol és francia államférfiak azt javasolták, hogy vezessék te az egész világon a negyvenórás munkahetet és elvben a javaslatot a Nemzetközi Bizottság magáévá is tette. Miként ezt nemrégen Magyarországra vonatkoztatva kiszámították, ez egyszerre 25—30 ezer munkanélkülit juttatna a, régen áhított munkahelyre. Abban azután egyetértettek az összes országok kiküldöttei, hogy a munkaidő csökkentésével nem szabad csökkenteni a dolgozók amúgy is létminimum alatt mozgó keresetét. A leszállított munkaidővel épségben kell hagyni a munkások hetibérét, mert ez a termelés érdeke is, hiszen nem szabad lecsökkented bérrel újabb tömegeket képtelenné tenni a fogyasztásra. A magyar kiküldött is egy figyelemreméltó javaslatot tett a genfi asztalra és a vándormunkások öregségi biztosítására hívta fel a tanácskozó országok figyelmét. A gazdasági leromlás vándorútra űzi nemcsak a fiatalokat, hanem az öregeket is. Járják az országutakat, hajszolják, kergetik a munkát és a sok nélkülözés, fáradalom bizony megtöri erejüket. Fontos tehát, hogy öregségükre a vándorbot ne koldusbottá változzon át és törvényesen gondoskodjanak a vándoriparos öregségéről. A magyar javaslat fontosságát elismerték Genfben, el is fogadták. Jó lenne azonban, ha ía sok írott igazságból végre már tettek lennének, olyan tettek, amelyek eredményesen küzdenek a háborút követő második világszerencsétlenség, a munkanélküliség ember- és országpusztitó réme ellen. Legutóbbi számunkban megírtak, (hogy a Máv. arról értesítette a várost, hogy a filléres gyorsok megszűnnék a nyári szezonra való tekintettel és így kétségessé vált, vaj. jón indul-e junius 23-án Budapestről filléres gyorsvonat Halasra a Csipikeház felavatása alkalmából. A Máv. ugyiátszilk kivételt tett Halassal, mert most arról értesítették a várost, hogy a kért filléres gyors indulni fog junius 23-án Budapestről Halasra. nő a fürdőzök száma, úgyhogy teljes mértékben megindult a nyár Halason is. Naponta több százan fürödnek a különböző fürdőkben. A viz kitünően beválik a fürdőzők számára, jó I meleg, amit nagyszerűen egészít ki j 5' levegő állandó meleg hömérsék- ! lets. Száműzetésben ismét elhunyt egy bácskai nábob Virágos, kalászos, gyönyörűséges, mesebeli Bácska áldott földje immár 17 éve rabság földje, megszálló csapatok uralkodnak a szépség, boldogság, vigasság, gazdagság földjén és közben a régi, ferenejózsefi Magyar- ország történelmi Bácskája kezd mindinkább e'.halványodni, tradícióit a csonka országba menekült régi nemes családjai a Vojnitsok, Fern- baichok, Vermesek, Leibachok, Ert- iek és a többi törzsökös famíliák őr. ' zik és ápolják, álmodják és vágyakozzék vissza azt a földet, amely a legmaradaindóbb regénytémákat és regényalakokat adta a magyar irodalomnak, a napsugaras 1914 előtti magyar élet virágos kertjének. És a száműzetésben élő bácskai nábobok, akiken végigsujtott a megszállás minden irtózata, állandó hazavágyó nosztalgiában virrasztják a magyar feltámadást itt a csonkáinak megmaradt ország földjén, várják, lesik a magyar újjáéledést, amikor újból az ősi Bácska földjén veszik ét az uralmi hegemóniát. A fájdalmak és a hazavágyódás napjai pedig egyre hosszabbak lesznek, miként Rákóczi mellől egykor a Márványtenger partján hunytak el kedves baj társai és osztályostársat, úgy az uj magyar menekültek is belefáradnak a várakozásokba, testükben megtörve, lélekben kifáradva egymásután térnek meg az örökkévalóhoz, a mennyei birodalombal, hogy álmodják és tovább imádkozzék a magyar élet revellációját. Komor gyászjelentést hozott a posta. Jelentését annak, hogy ez örök hazába tért egy bácskai nagy- űr, bácskai rabombán, Ur, amilyennek Herczeg Ferenc a »Dolovai Ná- tob«-ot mintázta, valamikor egész kis birodalomnak megfelelő birtok tulajdonosa, meghalt apatini Fern fcaeh József nagybirtokos, nagy par lamenti csaták békebeli ellenzéki kő vete és a honvédhuszárok tartató kos főhadnagya. A bácskai csalá dók legdiszesebbik sarja volt, 71 évet élt és ez az élet gazdag, jeltemes, hazafias, lélekben dúsgazdag magyar úri élet volt. A nagy halott metett ött állnak részvéttel a család' és a rokonság, az Alföldi Fiait, a rog. laticai Pilaszainovkh, a kiscsepcsé- nyi Sántha családok, de könnyezve (keresik fel ravatalát azok is, akik tőle távol vannak a, megszállott Bácska földjének lakói, a tisztelők, barátok ezrei és azok az ezrek, akiknek a bácskai nágyur életében annyi jótéteményt nyújtott. A nemes halottat többek között fia apatini Fern- baeh Bálint tb. főszolgabíró, főispánt titkár gyászolja. Letört egy bácskai tölgyág a nagy bácskai erdő rengetegjéből, nyogod- .jgn békében és az örök világosság fényesikedjen neki. Az elhunytat szombaton délelőtt fél 12 órakor temetik a Kerepesi úti temetőben a róm. kát. egyház szertartásai szerint, érte az engesztelő szentmise pedig junius 18-án a Szt Imre herceg úti plébániatemplomban fog bemutattatok , lódul junius 23-in filléres gyors a fővárosból Halasra Megindult és rendkívül élénkre fordult a halasi fürdőszezon A kánikula beállta óta egyre többen és többen keresik fel a halasi fürdőket és úgy a Sóstón, mint Fehértón és a Népszigeti fürdőn állandóan hullámzik a közönség, hogy a hüs vízzel védekezzék a nagy meleg ellen. A pünkösdi ünnepek alatt is sokan fürödtek, de azóta folytonosan KOMOLY ELHATÁROZÁS-E VÁJJON, VAGY CSAK FENYEGETÉS AZ AOGLEOÉNYADÓ? Hivatalos jelentés szerint meglepően kevés az aggiegeny Magyarországon (Budapesti tudósitónktól.) A kormány már hosszabb idő óta foglalkozik az agglegények, valamint a gyermektelen és egygyermekes házaspárok meg adóztatásával. Az uj adónem: bevezetése, amint a pénzügyminiszter költségvetési beszédéből is kitűnik, már csak rövid idő kérdése, az érdekelték tehát kíváncsian várják, hogy az milyen terhet fog jelenteni. Az agglegényadó szempontjából elsősorban az a kérdés vár eldöntésre, hogy milyen életkorban kerülnek majd a nőtlen férfiak az adótörvény szerint aggle- gényi korba. E kérdés eldöntésénél természetesen néphygénial és szociális szempontok kell, hogy érvényesüljenek elsősorban. Megkérdeztük tehát a Tudományegyelem közegészségtani intézetének igazgatóját, Darányi Gyula dr. egyet, tanárt, hogy a férfiak milyen életkorában tartai- ná helyesnek az agglegényadó kivetését: — A 35-töi 40 éven felüli nőtlen férfiak külön megadóztatását nagyon helyesnek tartom — mondotta Da*- rányi professzor — és kívánatos volna az igy befolyó adót az ifjúság nevelésére, egészségének biztosítására és az iskolái orvosi intézmény kiterjesztésére fordítani. Érdekes kérdés az is, hogy hány agglegényre fog az országban az agglegényadó fizetési kötelezettsége kiterjedni. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint, az országnak 2,245.464 nőtlen férfilakosa van, ebben a számban azonban a gyermekek is bennfoglaltatnak. Az igazi agglegénykorban lévő férfiak száma meglepően kevés. Harminc és harminckilenc év között még 83.936 a nőtlen férfiak száma, 40 és 49 év között már ' csak 28.841, 50 és 59 év között 15-1332 és 60 éven, felül 13.438. A gyermektelen és egygyermekes házaspárok számára nézve még nincs adata a Statisztikai Hivatalnak. Megjegyezzük, hogy az agglegény- adó ma'dnem tisztán a városi lakosságot terhelő adónem lesz, mert falun. még ma is agglegénynek számit és igein ritka a 24—25 éves nőtlen fiatalember. A városi lakosság körében viszont, ahol az intellektná- lis osztály és a diplomások sorában igen sok az állásnél'küwi, természetesen magas azoknak a nőtlen férfiaknak a száma, akik anyagi bázis hüj- ján nem házasodhatnak meg. Úgy tudjuk egyébként, hogy az agglegényadóra vonatkozó törvény még csak az előkészítés stádiumában van a pénzügyminisztériumban és nem döntöttek még a felől sem, hogy milyen életkorú férfiakra vonatkozik majd az agglegényadó, ugyanígy eldöntésre vár még az a kérdés is, hogy az elvált és özvegy férfiakra is kiterjedjen-e az agglegényadő fizetésének kötelezettsége.
