Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-06-12 / 47. szám

junius 12 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE ÉS RENG A FÖLD - MEGINDUL A TÖRTÉNELEM HALÁLVONATA s „KÖNNYES LETT A SZEME, VALAHÁNYSZOR SEBESÜLT KATONÁKKAL TALÁLKOZOTT“ A német császár pöstyéni lakosztályá­ban dübörögve dől el 1917-ben a Német birodalom és a Monarchia sorsa Majdnem mindegyik nemzetközi fürdőhelynek van ugynevezelt »em­lékkönyve.« Előkelő vendégek, eső­sorban azok, akik maguk is vagy szuverének, vagy tagjai valamelyik t uralkodó családnak, írják be nevü­ket; iaz emlékkönyv fehér lapjaiba. Láttam egy csomó emlékkönyvet, amelyik ma már történelem. Abbázia »arany könyvében« Európa majd mindegyik uralkodója beírta a ne. j vét. A Bécs medetti Badenben van egy ilyen emlékkönyv, a Hotel Stadt Wien egykori gazdája köitette too egykoron arany táblába a könyv lap­jait. Renner kancellár végig öntötte a tintát azon a lapon, amelyikre nevét odaírta. Pár lappal, előbb még IV. Károly nőies vonásait, bámul­hatja meg a kiváncsi idegen. Ré­gebben az aláírások megfelelő ce­remóniával történtek. lseidben mu­togatnak még egy fotográfiát, amely akkor készült, amikor a magisztrá­tus megjelent a hires Kaiiser-villá- ■ban, hogy alázattal megkérje az öreg császári: kegyeskedjék nevének vo­násaival ötök időkre megszentelni az emlékkönyvet. Ott állnak frakkban, fehér kiez.yüvel a nagyszakállu urak i a fogadó szoba fényes parkettjén j és az öreg császár mosolyog az íróasztalánál. Bronzból öntött tintatartóban he­ver a tőül, ma már: töltők»lat vesz­nek élő az uralkodók a mellényük j zsebéből. j Most újra ráakadtam három alá- ! írásra: Wilhelm, Károly, Ferdinánd. Mind a három történelem. A pöstyéni Thermia Palace szálló emlékkönyvében három aláírás ol­vasható egyugyanazon a napon. A dátum: 1917 február 3. Nevezetes nap. [ Ezen a napon dőlt ®1 a központi hatalmak sorsa... És a központi hatalmiak országai- nak három uralkodója ezen a napon itt járt Pösíyénben, a Vág partján. Egész nap tanácskozással töltötték el az időt. Esle azután beírták a nevüket aiz emlékkönyvbe. . A németek császárának, II. Vil­mosnak az aláírásán meglátszik, hogy reszketett a keze. A Wilhelm-szó hosszú »h« betűjéből sokat olvas­hatnak ki a grafológusok. Be is pac­kázta a papirost. Akárcsak egy ügyetlen gyerek az első elemiben. Ferdinánd vonásai nyugodtak. Egyébként is a bolgárok cárja sok­szor irta be magát ebbe a könyv­be. És mindig másként. Egyszer mint »Murány grófja« szerepeit, más­kor mint; »Dr. föl. Murány«, de mu­tattak egy aláírást, ahol csak ez a szó ái: »Egy vándor...« Ez is a bolgárok cárjának a névjegyei* Igaz: már a háború után került a könyvbe... IV. Károly aláírása: egy fáradt ember kézvonásai. Ahogyan a ne­vének utolsó betűjéről, az ipszüon- ról lefelé lóg iaz elrajzolt vonás: ebben benne van a mindenről le­mondó pesszimizmus. Mi is történt 1917 február 3-ikián Pösíyénben. Erre la napra egyedül Ella kis- j asszony emlékszik a Thermiában. < A régi személyzet közül már nin­csen itt senki;. Ella kisasszony, a szálloda titkár­nője, pár héttel az uralkodók érke­zése előtt foglalta el az állását. Fer­dinánd, Pöstyén régi és hűséges ven­dége azért volt itt, hogy a reumá­ját gyógyittassa. Beteg volt: II. Vil- 1 mos és IV. Károly, ezért keresték 1 fel. A két uralkodó nem együtt ér- : kezelt. A németek császárja előbb - jött egy nappal. Különvonatát ünmie- ! pélyesen fogadták az állomáson. Ge­nerálisok álltak a perionon és fehér keztyüjében idegesen sétáit a sínek , között az állomásfőnök. Katomban- I da huzo't tust és játszotta a német j . himnuszt. A hotel halijában dr. Reíc- , hart MeTta köszöntötte a császárt és nyújtott át számára virágcsokrot. Este nagy bankett volt az étterem­ben. És a császár cigánymuzsikáit akart hallani. Galbavi bandája ját­szott. És Ferdinánd magyarul éne­kelt. Aztán ott rögvest lefordította a császárnak a nóták szövegét. II. Vilmos nagyszerűen érezte magát. Ez történt február 2-ikán... Másnapra minden megváltozott. Megérkezett IV. Károly. Parancsá­ra minden hivatalos fogadás elma­radt. Se katonabanda, se deputáció nem volt az állomáson. — Károly szomorú volt nagyon — meséli Ella kisasszony — a szo­bába ment lehorgasztott fejjel, szinte kerülte az embereket. Azt se en­gedték meg, hogy csokrot nyújtsunk át neki. Megérkezése után a három ural­kodó a német császár lakosztályába vonult tanácskozásra. Egyedül. Se ia főhadiszállás képviselői, se más katonai személyek nem mehettek be a szobába. Miről folyt a tanácskozás? Sokféle verzió kering erről. De iámit mesélnek és amit erről ed­dig Írtak: az kitalálás. Se Vilmos, se Károly, se Ferdinánd erről a ta­nácskozásról soha senkinek nem nyi­latkozott. Boris Tirnovszki bolgár őrnagy, a mosdani bolgár uralkodó ezen a né­ven szerepel a vendégkönyvben, a szomszéd szobában várta a tanács- kozás végét. Javában tartott a tanácskozás, a mikor sürgős távirat érkezett a bol­gár cár részére. Előbb senki sem merte a telegrammal az uralkodókat zavarni, végül aztán Fülöp Kóburg- gótai herceg, akinek a bolgár cár kíséretéhez tartozó postáskisasszony — p kezelte az uralkodó részére fel­állított sürgönyhivatalt — megmond­ta, hogy a táviratban igen fontos közlés van, bekopogott a szobába. Háromszor kellett kopogtatnia, amig az ajtót kinyitották. Ott ült a három uralkodó a sző­nyeggel .lelakaart asztalnál, egy üveg konyak állott mellettük, de IV. Ká­roly pohara érintetlen Volt. Fülöp herceg szó nélküli átadta Ferdinánd- nak a sürgönyt. Ez felbontotta, el­olvasta és átnyújtotta II. Vilmosnak. A német császár hangosan olvasta fel a sürgöny tartalmát: Berndorf gróf elhagyta Wa­shingtont, az USA megsza­kította a diplomáciai kapcso­latot Németországgal. A tanácskozás tartott tovább. A vacsorát is ia szobában szervírozták. Este odalenn a Galbavi bandája hi­ába várta a tegnapi gavallér ven­dégeket. Odafenn a száztizén kilences­ben ekkor határozták el a tenger­alatti háború megszigorítását. Fér.- í diinánd — ahogyan később elmesél­Szénarakodás közben lenség történt a Halálos szeremcséíienségrő értesí­tették a halasi csendőrséget Harka pusztáról, amelynek határában egy földműves leesett a szénás kocsiról és pár perccel az esés után kiszem- Vcdett. Az eset részleteiről a következőket sikerült munkatársunknak megtudni. Komócsin István 55 éves prónay- íalvai földműves szénát rakott egy másik társával egy szekérre, hogy azután a szénát elszállítsák a, ka­Kegyetlen gyilkosság játszódott te a majsai tanyákon, ahol Kovács D. Sándor 52 éves gazdálkodót egyet­len fcapaütésscl agyonütötte Horvát István gazda, látszat szerint azért, mert Kovács az ő földjén haladt ke­resztül. Az eset úgy történt, hogy Kovács D. Sándor 52 éves gazdálkodó mit sem sejtve haladt az utján és köz­ben rálépett Horvát István földjére. Kovács -kezében bot volt és erre támaszkodva ment aiz utján a leg- békésebb szándékkal. Horvát felelősségre vonta Ková­Bácsbodrog vármegye közigazga- ; tási bizottságának ülésén Szabó Sza- ! tovljevits Dusán alispán rövid jelen- 1 lésében ismertette a megye általános helyzetét. j j Majd a következőket mondta: — Munkanélküli nincs a megyében. De aggasztó, hogy a belügyminisz­térium a Budapesten lá-k-ó jugoszlá- j viai kiüldözötteket is vidéken, első- ! sorban Báesmegyében akarja, elhe- | lyezni s ezzel kapcsolatban a be'ügy- j miniszter fölszólította a megyét an- ; nak bejelentésére, ho-gy a megyében j hány kiüldözött helyezhető eh í Az alispán javasolta, hogy a köz­iigazgatási bizottság kérje meg a bel- j ügyminisztert, hogy a menekültek el- j helyezéséről más megyék is gondos- j kódjának. A vármegyében megvan J a megértés és a készség a menekül-1 tek támogatására, de a kis Csonka- ‘ Bácsmegy-e a menekültek stegélyezé- j 3 oldal te — ellene volt a tervnek, IV. Ká­roly apatiikusan hallgatott, II. Vil­mos akaratát ráoktroálta szövetsége­seire. 1 Ezen a délutánon dőlt el a monar- kia és Németország sorsa... 1917 február 3-ikán, a pöstyéni szállodában, II. Vilmos szállásán. Másnap Vilmos és Károly elutaz­tak Pöstyénbő1-. Ferdinánd ott ma­radt még, de régi humorát elvesz­tette egy időre ő is. Templomjáró ember lett belőle, miniden reggel el­ső volt, aki a Vág partjára épült kápolnában -a misén megjelent. • ... És úgy mondják: könnyes lett a szeme, valahányszor sebesült ka­tonák csapatával találkozott... K. J. halálos szerencsét- harkai határban A szekér már alaposan meg volt rakva szénával és a tetején villával! igazgatta a szénát Komócsin István, aki pillanatra megtántorodott, egyen­súlyát veszítette és lezuhant a sze­kérről. A zuhanás olyan szerencsét­lenül történt, hogy Komócsin a feje tetejére esett. Társa, aki mellette volt, nem tudóit segíteni a szerencsétlenül járt em­beren, aki a helyszínen meghalt. A csendőrség nyomozása rnegál- lapitotta, hogy az eset miatt senkit sem terhel felelősség. csőt, aki azzal védekezett, hogy ezen az úton jár már évek óta keresz­tül, Horvát földjén is áthaladt és ezért nem gondolt arra, hogy Hor­vát ezt rossz néven fogja venni. Horvát ezt a védekezést, mintha meg sem hallotta volna, egy szót sem válaszolt, csak felemelte kapá­ját és egyetlen ütéssel- agyonütötte Kovács D. Sándort. A feltűnést keltő gyilkosság tette­sét a esendőrség elfogta és a kecs­keméti ügyészség fogházába szállí­totta be. se érdekében eddig is aránytalanab- bul többet tett, mint más megyék. A menekülteknek közel egy hatod része Bácskában telepedett meg. Az OFB szakértői véleménye megte­kinthető a városi főügyész hivatalában Mint megírtuk, az OFB szakértője meghozta véleményét a házhelyesek ügyében. Az érdekelt házhelyesek ezt a vé­leményt a hivatalos órák alatt meg­tekinthetik a városi főügyészi hiva­talban (Fő-ucca 1 szám alatt) a hi­vatalos órák idején. szálóról. Egyetlen kapaütéssel meggyilkoltak a majsai tanyákon egy embert A belügyminiszter Bécsmegyében akaria elhelyezi! a jngesziéviai menekültek lepagyebh részét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents