Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-06-08 / 46. szám

junius 8 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal Az utolsó száz év legdrágább lelete a Bőcsán talált aranyKincs A Helyi Értesítő is megírta, hogy tavasszal rendkívül értékes arany- kincseket találtak a hozzánk közé]], fekvő Bocsa községben. Baláp Vilmos dr. pestmegyei tb. főjegyző most érdekesen Ismerteti a kincses Mellet. A lelet a Krisztus utáfni Vll-ik szá­zadból származik | és egy avar vezér sírjaiból ke­rüli elő 70 centiméter mélyről. Ez a mélység érdekes világot vet a Duna—Tisza közének geológiai sa­játosságaira is. A szél a hosszú szá­zadok folyam,áfa a két méternél is mélyebb sírról elhordta a homokot és így történhetett hogy sző- lőaláforgatási munka közben került felszínre ez a kevés hijjáp 1300 éve eltemetett arany- kincs. Baltájs főjegyző megállapítása szerint ehhez hasonló népvándorláskorabeli emlékek Magyarországon közel száz év óta nem kerülitek felszínre, vagy legalájbb is nem a tudományos vi­lág tudtával. Utoilsó ilyen nagy tele. tűnik a nagyszentmiklósi kincs, a mely ezidőszerint Béesben van, to­vábbá a szilágysomlyói, amelynek egy része nálunk, nagy része pedig Béesben látható. A bócsai lelet legszebb darabja egy mintegy körülbelül 14 centimé­ter magas, mintegy húsz dekagramm súlyú aranysebleg, amely a főfém- bev,á(ltó hivatal megalapítása sze­rint a legfinomabb dunai homokból mosott aranyból) készült. Nagyon szép darabja a leletnek az úgyne­vezett nagy szijvég. Két aranygyű­rű, két aranyfülbevaló is került efő a földből. Színük éppen olyan ra­gyogó, mint amilyen másfélezer esz­tendő előtt lehetett, amikor gazdá­juk magával vitte azokat a föld alá. A bócsai kincshez tartozik egy kard aranymarkolata, egy aranyszegélyü nyiltartó, továbbá mintegy húsz kis arany csatt, egy pár arany fülbevaló, arany berakással és apró gömbdiszi- tésekfcel, és két aranygyűrű. A lelet további darabjai: egy ezüst korsó, amely ezerháromszázéves sírjában eltört, két ezüst fülbevaló, továbbá egy kevésbé finom, aranyból1 készült szijvég és egy arany korbácsnyél. Itt Mily gróf nagy beszéde а Шал A magyar föld problémái a földművelésügyi tárcza költségvetési vitájában A képviselőház kedden tárgyalta á földművelésügyi társa költsegve:- tését. Eckhardt Tibor és Lukács Béla fel­szólalása után Teleki Mihály gróf, Halas város orsz. képviselője szó­lalt fel és nagy beszédet mondott. A Házban pártkülönbség nélkül nagy tetszést és általános figyelmet váltott ki első felszóláása. Maga Gömbös miniszterelnök is az ülésteremben volt és figyelemmel hallgatta a be­szédet. Teleki Mihály gróf a magyar föld problémáit nagy szakszerűség­gel és alapos felkészültséggel tárta a Ház elé. Beszéde után számosán üdvözölték, elsőnek Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter. Teleki Mihály gróf beszédének lényege a következő volt: A mi földművelésügyi büdzsénk középarány az átlagos európai büd­zsék között. A mi büdzsénk az egész [állami költségvetésnek 3.9 szá­zalékát teszi ki, Franciaországé 2, Csehországé 2.3, Bulgáriáé 5.8 és Finnországé 9.1 százalékát. örömmel látja, hogy 60.000 pen­gőt vett fel a kormány a téli gaz­dasági iskolák fejlesztésére. Ez a legmegfelelőbb iskoatjpun. A zöld­mezőkérdéssel foglalkozott ezután. Magyarország 11 százaléka legelő, 2 százaléka kaszáló, az ország egy­ötöde tehát zöldmező. A háború előtt súlyos összegeket vettek fel mintalegelők létesítésére. Az alföldi legelők, amelyek ed­dig 80 százalékban kisemberek birtokában vannak, igen lerom­lottak és elhanyagoltak. Expor­tunk pedig azt mutatja, hogy állatíkivitelümk állandóan emelke­dik, míg gabonaexportunk csök- ! ken. Az utolsó tíz hónapban 17 százalékkal emelkedett álatex- portumk és a gabonakivitel 26 százalékkal volt 'kisebb az elő­ző évinél. A tej szempontjából fontos a legelő kérdése, mert az is tálló tej ben sok­kal több a bacillus, mint a legelő- le j ben. Hétmilliós abrakimportunk csökkenne a legelő feljavításával1. Szomorú, hogy a kormány 221.000 P-t állított be erre a fontos tételre^ pedig 1929—30-ban még 575.000 P szerepelt. A lucernamagexportunkat annak ellenére, hogy a magyar lu­cernamag vitágmárkía, veszély fe­nyegeti, a román kormány igenis mindent elkövet és kedvezményeket ad a lucernaberületek növelésére. Magtisztitotetepeket kellene felállíta­ni. Beszéde végén az Alföld öntö­zési és fásítási kérdésével foglalko­zott. A kormány iránt bizalommal van és a költségvetést elfogadja. Abból a szempontból bírálja a költségvetést, hogy mennyiben segít a kisem­beren és milyen intézkedésekkel mozdítja elő a kisember megerő- I söd'ését. A Nemzeti Egység Pártja nevében hangoztatta, hogy szivükön viselik a kisemberek sorsát. Az a célom, hogy minél több megerősödött kis­ember legyen a mezőgazdaságban. A földművelésügyi tárca az, amely­nél lehet több kiadás, hiszen ötmillió ember sorsáról I van sző. Megállapítja, hogy a külföldhöz vi­szonyítva nálunk a földművelésügyi tárca közepes mértékben van do­tálva. Halas városának évtizedek óta neve­zetessége és büszkesége a halasi csipke. Bármennyire csodá" ták is ra­gyogó szépségéért, ahol csak megje­lent, már-már attól tehetett tartani, hogy ha megfe'elő keretet és anyagi alátámasztást nem kap, elpusztul, mint sok más magyar érték. Az utóbbi két esztendő azonban sors­döntő volt a halasi csipke megmentésé­ben. Dr. Fekete Imre polgármester I vette kezébe a halasi csipke remény­telennek látszó ügyét s erélyes közben­járásával sikerült az illetékes ténye­zők figye’mét fokozottabb mértékben a halasi csipkére irányítani s anyagi alátámasztását intézményesen ‘biztosí­tani. A kereskedelmi minisztérium házi- j ipari osztálya és idegenforgalmi osz- ' tálya támogatásával végre megépülhe­tett a csipkeház is, melyben hamarosan : megindulhat az alkotó és továbbfej- I lesztö munka s az egyszerű halasi föld- mives leányok finom ujjai közül kikerült 1 halasi csipke hirdetheti tovább szerte a világnak a magyar népművészet káp­rázatos szépségeit és erejét, Halas vá­ros díszére és dicsőségére. A csipkeház úgy külső megépítésével, mint izig-vérig magyaros, halasias be­rendezésével méltán vonja majd magára nemcsak a város közönségének, hanem az itt megforduló idegeneknek s kül­földieknek a figyelmét is. Junius 23-án, vasárnap délben, or­száigos méretű ünnepély keretében fog­ják felavatni és rendeltetésének átadni, me’y alkalomból halasi csipkekiállitás is lesz. A megnyitó ünnepély legfőbb véd­nökségét a kormányzóné öfőméltősága vállalta. Az ünnepélyes a’kaiomra a MÁV többirányból is indit filléres vo­natot Halasra. A felavató ünnepély után délután fél 4 órai kezdette' a Csipkeház melletti bekerített sportpályán a város nagy népünnepélyt és népművészeti bemuta­tót rendez az Országos Bokrétaszö­vetséggel karöltve, 30—40 fil'éres be­lépődíj mellett. Meghívást kaptak a csipkeházavatási s a délutáni népünne­pélyre a kunszentmiklósi, kiskőrösi, szakmári és érsekcsanádi bokrétások is, kik az országos elnök, Paulini Béla vezetésével az orsz. bokrétás zászló alatt fognak úgy az avatási, mint a dél­utáni népünnepélyen megjelenni, A mintegy 75 főből álló vidéki bokrétás csoporthoz a halasi bokrétások husz- tagu csoportja is csatlakozik. Ünnepély után 300 kendős májusfa alatt táncol­hat a megjelentek apraja-nagyja, öreg­je és fiatalja. A népünnepély egész programmja, a j bokrétások festői szép öltözetű és ki­állású csoportjával, bizonyára felejthe­tetlen élmény lesz az ünnepélyen részt­vevők számára s ha az idő a számitá1- sunkba bele nem1 kontárkodik, az 1845. évi »százados bál« s az 1898. évi: ez­redéves ünnepély óta Halason még ilyen méretű ünnepély — mint amilyen­nek ez ígérkezik — nem vo’t Azért vá­rosunk közönségének előre is méltányló figyelmébe és szeretetébe ajánljuk. t Cz. L. Két milliárd ember él a földön A Nemzetiközi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a földkerekségen jelenleg 2 milliard ember él. Az emberiség léleikszáima az utolsó 25 év alatt 400 millióval szaporodottj Legjobban a színes emberfajok sza­porodnak, legkevésbé a fehér faj. Jogerős a jánoshalmi jegyző büntetése Annak idején nagy port vert fel Bácskában az a sikkasztási bün- p'er, amelynek Karip Endre dir. já- noshalmai adóügyi jegyző volt a vádlottja. A jegyzőt hivatali sikkasz. táissal és közokirathamisitássaí. vá­dolták. Karip a bajai törvényszéki1 tárgyaláson mindvégig tagadta bű­nösségét, de a bíróság bizonyítékok folytán 8 havi börtönre ítélte. Ezt az Ítéletet úgy a vádlott, mint az ügyész fellebbezéssel támadta meg és igy került másodfokon az ügy a pécsi táblához, amely a ba­jai törvényszék ítéletét helybenhagy­ta. A vádlott végső fokon a Kúriához fellebbezett a súlyos ítélet elten, mely most foglalkozott ügyével és a íkét alsó bíróság Ítéletét változ­tatás nélkül helybenhagyta, Karip Endbe igy rövidesen megkezdi bün­tetését a bajai ügyészségi fogjhiázban. A jogerős Ítélet következtében Ka­rip Endre: most mar állását is el­vesztette s az adóügyi jegyzői ál­lás betöltéséire már megindulták a korteskedések Jánoshalmán. Megépítik a kiskörös—duna- pataji utat Már régebben tervbe vették, hogy megépítjük a Kiskőrös—dlunapatiaji utat, azon­ban a kivitelezésre nem kerül­hetett sor, mert erre a célra nem volt pénz. Most azonban a kereskedelmi mi­niszter kívánságára isimét napirend­re került a már feledésbe mént útépítési ügy és a napokban már a helyszíni bejárást is megtartot­ták. Az uj ut, hatalmas területet kapcsol egymáshoz. Úgy a fülöpszállásiak, mint a dunapataji tanyai gazdák nagy tömegben várakoztak a helyszíni bejárást végző bizottságra és kérték, hogy az ut megfelelő ki­térőket kapjon az érdekelt tanyai lakosság által lakott részekhez. A női ésférfi fodrászok ezúton is értesítik m. t. vendégeiket, hogy pünkösd első napján déli IS óráig tartanak nyitva. Ünnep másnapján úgy a férfi mint a nőifodrász üzle­tek zárva lesznek. A Halasi ЩШ felavatása ás ünnepélyes nepyitása

Next

/
Thumbnails
Contents