Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-01-16 / 5. szám
január 16 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal A borzalmak éjszakája Az anya leánya segítségével meggyilkolta fiát, akit nem ismert fel 20 évi távoliét után A román megszállás alá került Ora- vica városkában olyan sötét rémdráma játszódott le, ami szili' te egyedülálló a bűnügyek tör- ténetében. Óra vica kii'ső városrészében van | >A szép Katicához« címzett vendéglő, ahol a határmenti lakosság söpredéke : csempészek, betörök, rablók, hamiskártyások tanyáznak. A vendéglő tu’ajdonosnöje, Petrák Mária semmiben sem különbözött vendégeitől, akiket nagyon jól megértett és akikkel együtt vitte véghez bűnös tetteit. Egyetlen fia, a 16 évessé csapere«, dett Péter, már nem nézhette tob vább azt a bűnös éltetet, ami anyja házánál folyt és húsz évvel ezelőtt elhagyta Oravieát. Az oravicai »Szép Katicához« címzett vendéglőben tovább folyt a Itegbünösebb alvilágot is megszégyenítő élet, mialatt Nikolfau Péter munkát keresve bejárta Romániát, Ausztriát és Magyarországot. Végre Magyarországon egy gyárban munkát talált, ahol a, szorgalmas és becsületes fiatalember lassanként kiérdemelte munkástársai és felettesei bizalmát. Napról'-mpra jobban megkedvelték és néhány hónapos alkalmaztatása után már munkafelügyelő lett. A gyár tulajdonosa jól fizette Niko'au Pétert, aiki szépen gyűjtötte la pénzt. A jó módban azonban nem feledkezett meg anyjáról és húgáról sem. Niko'au Péter közben meg is nősült és , boldog családi életet élt, különösen akikor, amikor felesége egy fiúgyermekkel is megajándékoz'a. Karácsony előtt azonban már nem tudo't Elentállni a vágynak, hogy haza menjen és meglátogassa övéit 20 évi távoliét 'után. Elmondta, feleségének, hogy szeretne hazamenni és őket is elvinni, hogy bemutassa anyjának és családjának. Az asszony szívesen ment férjével és Oravicára utaztak. Niko'au Péter nem akart azonnal anyjához beállítani és ezért először egy nagybátyját látogatta meg. Feleségét és kisfiát ott hagyta, nagy- bátyjánál, ő pedig a »Szép Katicához« cimzett vendéglőbe ment, hogy ott a szülői házban töltse első éjszakáját, visszaérkezése után. Amikor belépett a, korcsmába, az asztalok körül vegyes és gyanús társaságot talált férfiakból és nőkből, a söntésben pedig két asszony állott, anyja és buga,. Ezek nem; ismerték fel és gyanúsan mérték végig. Nikola u Péter megkérdezte, hogy kaphatna-e éjjeli szájlást. A két nő, mivel ,jó vendégnek látszott az idegen, szívesen 'adott neki szobát. Nikoku Péter, amikor haza ment Magyarországból, 100 ezer dinár értékű pénzt vitt magával és elhatározta, hogy ebből 20 ezer dinárt anyjának ad. Húszezer dinárt számolt íki és erre ráírta: »Anyámnak, aki nem ismerje fel 20 év múlva visszajött fiát.« Alig helyezkedett el szobájában, amikor bekopogott anyja és egy üveg vizet tett a,z asztalra. Az ász- szony, amint meglátta az asztalon a pénzt, valósággal megingott. A pénz látása olyan hatással volt reá, hogy ezt fia is észrevette, die nem szóit semmit, csalk kérte, hogy reggel hét órákor ébressze fel. Az anya, a fia szobájából azonnal lement a söntésbe leányához és elmondta neki, hogy vendégük két halom ezrest tett az asztalra. A korcs maros né egész testében reszketve kérdezte leányától: — Gyilkoljuk mieg? — Vain-e sóik pénze — kérdezte Katica, — Nagy rakás ezrest láttam előtte, — válaszolta az anya. A két nő erre elhatározta, hogy megöl a vendéget. Egy órával később mindegyik hatalmas konyhakést vett kezébe és a vendégszoba felé indultak. Csendben kinyitották az ajtót és ba'éptek. ■ Az asztalon ott hevert a kát halom ezres, de a rajta levő cédulát eszre sem vették, annyira, ■ erőt vett -rajtuk bűnös szándékuk. Először az anyja emelte magasra a kési és az ágyban fekvő mellébe szúrt. Az alvó felriadt és döbbenetes szemekkel nézett a késekkel ápó asszonyokra, de nem sok ideje marad; a védekezésre, mert egy pillanat múlva Katica döfte bátyja szivébe a Ez a szúrás halálos volt és a szerencsétlen fiú, aki azért ment haza, hogy örömet szerezzen és pénzt adjon édesanyjának, meg nővérének, kiszenvedett anyja és húga keze által. A ikét asszony magához vette a pénzt és a holttestet levitte az is- tátóba, ahol elrejtette egy trágyadomb allialtt. Nikolau Péter mielőtt elment volna nagybátyjától, azt mondta feleségének, ' hogy másnap jöjjön fiukkal együtt a »Szép Katicához«, címzett vendéglőbe. Nákoflaiuné reggel nyolc órakor el is ment a vendéglőbe és érdeklődött férje utá,n, a két asszony azonban azt mondta, hogy vendégük már elment. Niko'aunénak ez gyanús volt és borzalmas sejtéstől vezetve a, rendőrségre . sietett, ahol ‘elmondta, hogy férje a »Szép Katicához« címzett vendéglőben aludt és ott eltűnt. - Elmondta azt is, hogy a korcsmárosné, férje édesanyja volt. A rendőrség emberei kimentek a korcsmába és megkérdezték Kati rácától, hogy mit tett azzal a vendéggel, aki az éjjel náluk aludt és lalki az ő testvérbátyja volt. A leány erre- kiszaikitottiai mafgát a rendőrök közül, az udvarra szaladt és a kútba ugrott. Az egyik rendőr a I kútba ereszkedett és kihúzta a leányt, de az olyan súlyosan, megsebesült, hogy egy óra múlva meghalt. Közben á rendőrök az istállóban megtalálták a meggyilkolt Nikolau Péter holttestét. A rendőrök erre a meggyilkolt anyját kezdték keresni és csakhamar meg is találták, az udvar egyik fáján holt tan függött a gyilkos anya. Felakasztotta magát, amint rájött arra, hogy egyetlen gyermekiét gyilkolta.meg. 20 év után hazaérkezett Oroszországból egy bácsalmási hadifogoly Bácsalmásra most; érkezett haza Szibériából Mozi Gáspár, volt 30-as honvéd, aki még 1915-ben esett orosz hadifogságba a galíciai harcokban. Mozi sok megpróbáltatáson ment keresztül. 1926-ban megnősült. Három gyermeke született. Felesége 1931-ben meghalt s az idegenbe szakadt bácskai katona rettentő erőfeszítések árán tartotta fenn kis családját. Minden vágya az volt, hogy gyermekeivel egyszer visszakérő jön Magyarországra. Emberfeletti szenvedések árán három kásgyermekével most hazaérkezett és jelentkezeti!; a, hatóságoknál, legyenek segítségére, hogy egzisztenciát teremtsen magának. Sass Elemért miniszteritanácsossá nevezték ki A belügyminiszteri kitüntetések során Sass Elemér, Halas kiváló szülötte a, miniszteri tanácsosi címet és jl'Jleget kapta január 10-én. A kiváló és közkedvelt ügyosztályvezető elö'éptefése, akinek kedves érintkezési országon. A Ikiarsslkedetemm&l és hi- } tiedlel foglalkozók száma ugyanekkor ! 469.059 volt, az összlakosság 5.4 szá- ! zaléka. Érdekes statisztikái adat az is, a i mely a kereső népesség számának emelkedéséről és az eltartottak számának viszonylagos csökkenéséről ’ szól. 1900-ban 2,977.705 kereső volt I a mai Magyarországon, a lakosság i 43.4 százaléka, 1930-ban a keresők I száma 3,999.242-re emelkedett, ami a lakosság 46 százaléka. Az eltar- ; toltak száma 1900-ban 3,879.520 volt, I a lakosság 56.6 százaléka, 1930-ban I 4 millió 689.077, a lakosság 54 szá- ! zalóka. Kimutatást készítettek arról is, hogy száz' keresőre hiány eltartott fut. Ebből a táblázatból kiderül1, hogy a bányászattal és kohászattal foglak kozók helyzete a legnehezebb, mert itt 100 keresőre 227 eltartott jutott 1930-ban. Utána a közlekedéssel foglalkozók következtek, ahol 100 kereső 199 egyént tart el, majd az őstermeléssel foglalkozók, ahol 100 keresőre 121 eltartott jut. A házicselédek kategóriájában lOOkeresőre mindössze 11 eltartott jutott a népszámláláskor. A -kereső férfiak szájma erősen emelkedett, -ezzel szemben zsugorodott a kereső nőké. 1920-ban a kereső férfiak száma 2,625.099 volt, ez a szám 1930-ban 2 millió 932.864-re emelkedett. Ezzel szemben a kereső nők száma tiz év alatt 1,127.615-röl 1,066.378-ra csökkent. SürgetiK a baja— KisKőrösi vasút építését Emelkedett a férfi kérésük száma, a nőké fagyott Érdekes adatok az ország helyzetéről JTí Az 1930. évi népszámlálási adatok feldolgozása folyamatban van. A központi statisztákai hivatal most tette közzé a népszámlálási adatok második kötetét. A foglalkozások megoszlásáról számolnak be ebben a közel félezer oldalra terjedő könyvben. Az agrár Magyarországon az őstermelők száma állandóan csökken. A mai Magyarországon 1900-ban az ösz- szes lakosság 60.8 százaléka foglal1930Jban az őstermelők száma már 1 csak 51.8 százalék volt. Számszerű- j jen: a 8,688.319 lakosból 4,499.393. A j bányászattál, iparral és kereskedelem- ; met foglalkozók száma ezzel szem- : ben állandóan növekedik. 1900-ban j az ország lakosságának. 24.8 százaléka, foglalkozott iparral, kereskedelemmel, bányászattál, 1930-ban már \ a lakosság 32.3 százaléka. Az iparral>; foglalkozók számia 16.9 százalékról) jf 21.7 százalékra emelkedett és 1930- 1 isztelettel értesítem a n. é. hölgyközönséget, hogy Horthy Miklós-tér 3- sz. alatt (Weisz Ignáoféle házban) női divatszalont nyitottam. Legújabb francia divatlapok ! Kérem a n. é. hölgyközönség szives pártfogását : Oyenlzse Mariska női szabó. í; kozott őstermeléssel, ezzel szemben ban 1,883.257 iparos volt Magyar- y: Hirdessen a Helyi Éríesiíőben 1 j módjáról széles körökben -elismeréssel szólnak, nagy örömmel találkozott. A belügyminisztériumban nagy ünneplésben részesítették és melegen köszöntötték -az ügyosztályok vezetői és kart(ájrsai. A baja—kiskörös! vastut építési ügye Bajának és a délpestmegyei községeknek már valóságos tengeri kigyója. Évtizedek óta húzódik ez az ügy. Jóval a világháború kitörése előtt szó volt már * arról, hogy hozzáfognak a vasút építéséhez. A háb-oru utolsó esztendejében már arról beszédek komoly gazdasági * körökben, hogy ezt a vasútvonalat villamos vasadként valósítják meg. De az ügy újra e'a ludt és immár majd;mm húsz esztendeje szunnyad'. Most arról értesülünk, hogy a dé'p©stmegyei községekben mozgalom indurl meg, hogy ki,sürgessék a baja—kiskőrösi vasút mielőbbi kiépítését. t j
