Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-05-18 / 40. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE május 18 IDILL Tavasz van — megkezdődik a körutazás Sóstó körül Itt van-e már a Didergés halasi riport a szeszélyes ichVjUrasról, amely senkinek sem tetszik Sokat gondolkoztunk téli fűtött szobánkban arról, hogy miért nem lendül fel igazán a Sóstó, miért van az, hogy nem tud elérni nagyobb idegenforgalmat. Ezek a gondolatok adtak impulzust arra, hogy néhány pontban körutazzunk hát Sóstó fürJó egy hónapja, hogy — sorra kérdezvén az üzleteket — megírtuk ! szokásos tavaszi riportunkat s ma, 'miután á tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap Es rég elmúlt, ezt a kérdést tettük I fel az illetékes boltokban.: — Megérkezettje már végre a ta- 1 vasz? dő fellendítése körül. A gondolatok, amelyek íme most nyomdafesték- életre lelnek, a következők: 1. A fürdő részére volna egy pompás, gazdaságos ötletünk. Egész biztos, hogy rengetegen jönnének rá. Az ötlet ugyan nem eredeti, mert eredeti ötlet nincs, de azért jő. Angliában legalább is bevált. Valaki mondjuk -pillantson meg a Sóstóban egy szörnyet. Mint Lo ebnes-ban. Miért ne? Miért ne mondhatnánk mi is, hogy Sóstóban egy szörny van? Lochnes- ban talán van? Ott sincs. Csak úgy mondják. És ömlenek az idegenek, hogy láthassák a szörnyet — de persze nem látják. Hirdessük, hogy nem kell Loch- nes-ba utazni, mikor a halasi Sóstón se látható a szörny, mert az aztán igazán mindegy, hogy valaki Sóstón vagy Loehnesban nem lát szörnyet. Sóstón egy kis szerencsével legalább szörnyűségeket lehet látni. A vízben természetesen. 2. Sóstó olyan, mint az a bizonyos feketekávé: van neki egy előnye és egy hátránya. Előnye, hogy van benne szálloda. Hátránya, hogy nincs benne lakó. 3. A sóstói park egyik padján egy középkorú úriembert pillantottam meg. ö nem vett észre s így nyugodtan megfigyelhettem. Kezében bicska volt és ravasz, leplezett, di- ákosan zavart mozdulatokkal furt- faragott a pad támláján. Minden lombrezdülésre felriadt, körülnézett és gyorsan elrejtette a kis bicsa- kot. Mikor aztán látta, hogy senki sincs a közelben, izgatottan, sietve tovább véste az öreg deszkát. Olyan édes, rokoko-szerü hangulatot terjesztett ez a kép, hogy kedvem lett volna sírni, vagy íegrosz- szabb esetben verset írni a tavasziról és a szerelemről, amely bicskát ad az ilyen elvilhairzott férfiú kezébe, kiűzi a festő bokrok közé és felíratja vele a padra a szerelem százezer éves nemzetközi jelét: 'a szivet. Nem volt szivem megzavarni a kedves úriembert és egy kicsit szégyeltem is cinikus-magamat, hogy kilesem egy alkonyodó férfi- életnek üyen gyönge és gyöngéd pillanatát. A férfi, egy régmúlt romantikus világ édes-dohos figurája közben elkészült. Megtörölte verejtékező homlokát, még egy pillantást vetett müvére, eldugta a bicsakot és lassú léptekkel eltűnt a fák közt. Meghatóban léptem az árván maradt, friss forgácsot vérző pádhoz. A támláján ott volt egy szív: A szívben egy I. és egy A. betű — meg a dátum: 1933. V. 10. A régi szívben, keresztüldöfve, egy frissen faragott nyílvessző és a dátum: 1935. V. 14. Elvégre hivatalosain március 21 én jött, ennek két hónapja lesz, iga- 1 zán illenék, ha valami nyomát lát- ; nők már annak a fránya tavasznak. — Megérkezettje már a tavasz? — kérdeztük az ismert szabót s hervadt legyintés kíséretében hangzott a válasz. j | i — Fagykárosult az egész szakma ! — felelte — 70 százalékos veszteségünk van a tavalyi szezonnal szemben,. — Soha ilyen tanácstalanok nem voltunk — vakarja fejét a cipőkeres- ; kedlő — raktáron van téli cipő, tavaszi cipő, nyári cipő, nem tudjuk, mit, legyünk a kirakatba, tavaly A Duna—Tiszaikozi Mezogazdasagi Kamara bairoimitenyésztési szakosztálya május 14-én tartott ülésén a szakosztály elnökéül Szentjóby Staub Elemért, a Kamam elnökét, társelnökké pedig Rásonyi Papp Gedeon birtokost választotta meg. Az értekezleten megjelentek a magyar Alföld legkiválóbb gyakorlati és elméleti baromfitenyésztői. Azok a rideg számok, amelyeket |a most tárgyalás alatt álló költség- vetési előirányzat alkalmából hallunk, egy magukban véve nem sokat mondanak. Viszont, ha módunk nyilak az összehasonlításra, akár a korábbi évekkel, akár pedig a. külföldi államokkal szemben, mindjárt beszédesebbekké válnak ezek a számoszlopok. Talán a legszemléltetőbb összehasoinlitiásd alapul az az adat kínálkozik, amelyből az állami kiadások fej átlagát állapíthatjuk meg a különböző országokban. Igaz, hogy magában véve ez sem egész helyes alapja az összehasonlitásnak, mert nem veszi tekintetbe a lakosság kereseti viszonyait és az egyes országok általános tehetbiróképsssé- gét. Magyarország egy -egy lakosára a legutóbbi költségvetések alapján 133 pengő kiadás esik, míg Olaszországban, 148, Ausztriában 144, Romániában 43, Jugoszláviában 57, Csehszo- vákiában 72, Lengyelországban 43, Hollandiában 226, Svájcban 116, Bulgáriában 34, Belgiumban 202, Németországban 135, Nagybritanniában 280, Franciaországban pedig 267 P a kiadások fejátlaga. Bár az állami költségvetések ezekben az országokban más és más irányelvek szerint; készülnek, az ösz- szehiasomlitásbőll kitűnik, hogy a tőlünk keletire és délre fekvő államok kivétel nélkül lényegesen alacsonyabb keretben élük állami életüket, mig ilyenkor már csak a fehér cipőt vettek, az idén meg hideg szalad végig az ember hátán, ha rájuk néz. — Uram — sóhajtja savanyú ábrásat tál a zöldvendéglős — ki mer ide kijönni? Megfagy az istenadta. Szavamra, tegnap este nagyikabät- ban sétáltam. — Önöknek csak jól megy? — szegeztük a kérdést a fakereskedő mellének. — Nagyon örülök, hogy alkalmiam van nyilatkozni — felelte — és megcáfolhatom azt a balhiedelmet, mintha mi a hideg tavasznak hasznát látnok. Az ilyen »programon kívüli« hideg nem jelent újabb fogyasztást. — Ugyanezt akartam kérdezni magam is a Helyi Értesítőtől — felélték kérdésemre a divatáruházban — hogy miikor jön már a tavasz? Tessék ugyan pellengérre állítani, hátha elszégyenli magát... A kérésnek ezúton teszünk eleget, a tavaszt ezennel szigorú megrovásban részesítjük. Szuly Elemér kamarai titkár elő- . adása alapján egyhangúan álakul! kü az az álláspont, hogy hazad viszo- 1 nyarak között, amikor az ország baromfiállományának több mint 90 százaléka kisgazdák kezén van, a , jövő a magyar parlagi baromfié és ennek tenyésztését, nemesítését és jobb értékesítését kell mindén erő- 1 vei támogatni. Magyarország költségvetésének színvonala közelebb fekszik a nyugati államok igényeihez és ezekkel együtt terheshez is. Sajnos, a nemzeti jövedelmünk messze élimarad ezeknek az országoknak a jövedelme mögött. Mindenesetre meglepő, hogy Csehszlovákiában és Svájcban is a lakosság számához viszonyítva alacsonyabb az a teher, amelyet az adófizetők viselnek. Egy másuk összehasonlításból azt látjuk, hogy Csehszlovákia költségvetési fej átlaga az utóbbi években 108-ról 72 pengőre hanyatlott ésj a takarékosságnak ezt az arányát is túlszárnyalta Németország, ahol a mostam 135 pengő kiadási kvóta állítólag alig a féle a négy évvel ezelőttinek, Kitett magáért Ausztria is a takarékosság terén, 262-ről 154 pengőre szorította le a kiadási kvótát. Az agrárállamokban általában 20 —30 százalékos megtakarítások állottak elő a kiadások terén, mig Ma. gyarországon a takarékosság aránya valamivel elmaradt e példák mögött és mindössze 16 százalékra rúg az 1930-as év állami kiadásához képest. t— Junius 17-épt kezdődik a köz ép J iskolák szitaiaeje. A nyaraló- és fürdő- érdekeltségek kérésére a közoktatás- ügyi minisztérium hir szerint úgy határozott, hogy a középiskolákban a, tanév áz idén junius 17-én végződik. A , nyári szünet tehát egy héttel hosszabb fesz. i : i , ( , . L t j i l í . í A kecskeméti Kamara baromfiszakosztályának elnökövé Staub Elemért, alelnökévé Rásonyi Papp Gedeont választották meg Van-e mindenkinek 133 pengője Még méig sem csökkentek nálunk annyira a közterhek, mint más agrárországokban A lisztforgalmiadóváltság megszüntetését kérik a malmosok Most tartotta közgyűlését az Országos Malom Szövetség. Az évi jelentés, a költségvetés megállapítása után a malomipar mai gazdasági helyzetének megvitatása következett. A gazdasegdtéshaz hozzájárulva, a legaintiszociálsabb adónak, a lisztfor- g a 1 m iadó V á 11 s ág nak megszüntetését kérik a junius l-ével kezdődő gazdasági évben, bolettarendszer és kiőrlési előírások ellen tiltakoznak aiz olcsóbb takarmányozás céljából. Különösen a belföldi lisztfogyasztás emelésére és a IsZíexport szorgalmazására hívják fel a közfigyelmet. A vámőrlésben a rögzített, fix-szsá- zalékok előnyeire mutatták rá a termelők szempontjából и*«—в—iи.' -" '—a Megdrágult a bor Hiteles helyről nyert értesülésünk szerint a múltkori fagykár máris érezteti hatását a bor árajk alakulásában. Két hét előtt fokonként még 2 fillérért vásárolták az ügynökök és koresmárosok a bori л Csak kivételes esetekben, a légjobb borokért adtak 2.1—2.2 fillért. Ez az ár ma már a múlté. Ezádöszeriint a gyengébb minőségű borért szívesen fizetik a 2.8 fillért, sőt a 3—3.ß fillért is, úgy hogy 36—40 fillérért a gyengébb borokból már történt néhány vétel az elmúlt napokban. A 16—17 fokos borokért szívesen adnának a vásárlók 48—57 fillért, de a gazd'ák egyelőre nem válnak meg készletüktől. Várják a jobb ára- kajt. . i П«ЧГП|1», ..... -в Országos mozgalmat indit az IP0K az iparosság régi tartozásainak rendezéee érdekében Az Ipartestüfetek Orsz. Központjának most megtartott választmányi ülésén behatóan foglalkoztak az iparosság régi tartozásának rendezésére irányuló javaslatokkal. Több felszólalás hangzóit el. Valamennyi felszólaló az iparosság terheinek az átértékelés arányában való rendezését és a jelenlegi kamatterhek leszállítását szorgalmazta. A választmány elhatározta, hogy országos mozgalmat indít az ügyben. A fővárosban nagygyűlést tartanak, a vidéken pedig körzeti üléseken hívják fel az illetékes tényezők figyelmét a kérdés fontosságára. Néhány nap múlva mindenki nézze meg a Maradék és Divatáruház nyári cipőkirakatát Hirdessen a Helyi Értesítőben!
