Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-04-20 / 32. szám

1935 április 20. szombat ünnepi szám: 12 fillér XXXV. évfolyam, 32. szám / ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. 1 I MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Helyben ........ 12 P — Vidékre ........ 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: PRÁGER FERENC Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatal i Városháza épületében Magyar Husvét Irta: СЗ-róf Teleki IMüháily, országgyűlési képviselő Elnémult a választási harc, a fel­korbácsolt szenvedélyek magasan hömpölygő hullámai megnyugodtak, a házak falait tarkító plakát tömegek eltűntek, ismét csend s nyugalom hó- ' nol falvakban, városokban egyaránt. Sohasem gondolt, sohasem remélt óriási győzelmet aratott a Nemzeti Egység Pártja nemcsak a falvakban, a nyíltan szavazó kerületekben, ha­nem épp úgy a titkosan szavazó vá­rosokban is. Leszavazott először az Alföld, a Dunántúl, a Felvidék s ve­lük együtt Pécs, Győr, Kecskemét, Miskolc, melyek mind előhírnökei voltak a jobboldali pártok sikerének, de hátra volt még az ország szive: Budapest, a maga hatalmas gyár­telepeivel, sociálista munkástömegei­vel. Ez volt a baloldal utolsó ments­vára, ez fütötte bizalmukat még az utolsó pillanatban is s most ime ne­dűit ez is. A Nemzeti Egység esz­méje ledöntette a liberálismus által előkészített s szociál demok­rácia által kiépített hajdan hatal­mas erődöt, nemzeti lett az ország szive is! Rég óhajtottuk, rég vártuk mind­nyájan, hogy hazánk fővárosában is győzelmes tegyen a nemzeti esz­me, ezért, dolgozott a kommün bu­kása óta eddig hasztalan minden kormányunk. Egyiknek se sikerült ez oly szép eredménnyé!, niagy sikerrel, mint most Gömbös Gyulának, mu­tatván azt, hogy a Nemzeti Egység gondolata az, mely összekov ácsolja a magyart a magyarral, ez az esz­me az, mely hivatva van a széthúzás' régi turáni átkát elpusztítani. A bu­dapesti példa mutatja, hogy a ma­gyar munkásság széles rétegei szakí­tottak az osztályharc, nemzetköziség eszményével s a nemzeti sorsközös­ség eszméjét hirdető táborba jöttek át, építői kívánnak lenni a nemzeti eszmétől áthatott uj Magyarország­nak. Az általam felsorolt események mind azt mutatják, hogy a nemzet fokozott igényeket támaszt a most összeülő parlamenttel szemben, szük­séges tehát, hogy úgy a kormány­párt, mint az ellenzék is kivegye részét az építő munkában. Ne meddő személyeskedésekben teljen az idő, melyekkel már mindnyájan torkig va­gyunk s melyek csak a Parlamenta­rismus lejáratására vezetnek, hanem magas színvonalú tárgyilagos viták­ra van szükség, olyan vitákra, me- j lyeknek tisztitó tüzében kikristályo­sodva kerülnek elő a nemzet érde­kében alkotott törvények. Szükség van arra, hogy az or­szág agrár irányzata jobban kidom­borodjon — sajjnos a múltban ez csak üres szólam volt — s a gaz­dálkodás jövedelmezővé tétele áJitajl a belső újjáépítés meginduljon, mely azután az összes társadalmi rétegek helyzetének javítását kell, hogy elő­mozdítsa. Ebből a szemszögből néz­ve az uj országgyűlés összetételét itt is batalmlas fejlődés ötlik szemünk­be, sok dzig-vérig gazda nevével ta­lálkozunk az uj képviselők között, kiknek agrár szelleme kell, hogy bé­lyegét reányomja az uj törvényhozás házára. De haladást látok a múlttal szem­ben abban is, hogy az uj képvise­lők nagy része a világháborúban kint harcolt a lövészárokban, hol legjob­ban lehetett megismerkedni a nép leikével, hol a veszély pillanatában fejlődött ki leginkább, tegszjlárdiab- ban az egymásrautalság, a nemzeti sorsközösség érzése. Ebben a gon­dolatvilágban kei az uj parlament- nak munkába állnia s ez kiél, hogy áthassa minden ténykedését. Sóikat, kell ebben az országban al­kotni, sok reformot megvalósítani, de ezeket minidig a lakosság érdekei­nek, teberbiróképességének a, tekin­tetbe vételével kel véghezvinni. Ne legyünk túl követelődzők, mert sóik uj alkotáshoz sok pénz kell, már pedig igy is túl vagyunk adóztatva s ezért elsősorban az administrátió egyszerűsítésével, az adók arányosí­tásával!, az álláshalmozások megszün­tetésével kell megteremteni az ala­pot, melyre föl kel építeni az or­szág, lakosság boldogulásához szük­séges többi reformot. Évtizedes kálváriáját járja a ma­gyar nemzet, Trianon a mi Nagypén­tekünk, melyből mindezideig nem fa­kadt magyar Feltámadás. Adja Isten, hogy az uj országgyűlés, ha az egész Feltámadást nem is tudja megvaló­sítani, a nemzet sírjáról legalább le­gördítse a feltámadást elzáró sziklá­kat. Ehhez a nagy munkához kel minden képviselőnek, de minden ma­gyarnak segítő kezet nyújtania s ha ez sikerül, már pedig ennek sikerülni kell, úgy az uj országgyűlés tényleg kiérdemelte a nemzet bizalmát. Le­gyen ez a most összeülő parlament a magyar feltámadás, a Magyar Hus­vét, előkészítője, előhírnöke. Halasi Takarékpénztár csütörtöki közgyűlése A Halasi Takarékpénztár április 18-án., j csütörtökön délelőtt fél 11 órakor tar- j tóttá, meg 62-ik évi közgyűlését. A közgyűlésen Szekér Pál elnök elnö­költ és a megjelent részvényesek egy­hangúlag fogadták el ai napirendre ki­tűzött tárgysorozatot, valamint в külön­böző igazgatósági és felügyelőbizottsá­gi jelentéseket. A Halasi Takarékpénztár elmúlt üzletévét 12.116 pengő 93 fillér, nyereséggel zárta. I© és 10 pengő név­értékű részvény után 20 fillér osztalék kot fizet. Az osztalékot április 23-tól kezdve fizetik. A közgyűlésen ismét megválasztották a régi igazgatósági tagokat és uj igazgatósági tagnak az évközben el­hunyt Széli József helyére egyhangú lel­kesedéssel dr. Fekete Imre polgármes­tert választották! meg- Szekér Pál elnök meleg szavakkal méltatta az uji igazgatósági tag*, dr. Fe­kete Imre érdemeit és hangoztatta', hogy a polgármesternek a Takarék igazgató­sági tagságába való megválasztása nagy nyereség© az intézetnek. A közgyűlés Szekér Pál éltetésével ért véget. i A bajai OTI kerületi pénztárnak több ha­lasi választmányi tagja lett Szerdán este félhétkor hirdette ki dr. Fábics János, az OTI bajai kerületi pénztárának vezetője a kétnapos OTI választások eredményét, amely a Nem­zeti Blokk fölényes győzelmét hozta. A Nemzeti. Blokk összesen 2571, az ellen­zéki lista, pedig 1084 érvényes szavaza­tot kapoitt. Halasról 665-en szavaztak le és a ha'asi megválasztottak mind a Nemzeti Blokk listáján kerültek be. A Nemzeti Blokk listáján rendes ta­gok letek az összes munkaadói kate­góriákban: Rotii Oszkár posztógyári fő­könyvelő, Máriái Gábor gázgyári üzemi igazgató a gyári munkaadók nagyipari csoportjában, KöbÜng Ernő maiomtulaj- donoss, Huszár György, a kalocsai Ár­pád-nyomda rt. elnöke a gyári, munka­adók középipari alcsoportjában, Toma- sics Gyula kötélgyártó, Katanies Antal vállalkozó, id. Salacz Sándor kalocsai kőmivesmesitier, Bálint Mihály kiskun­halasi asztalosmester a kézműipari mun­kaadók általános alcsoportjában, Klein EmÜ kereskedő a kiskereskedők alcso­portjában és dr. Mamuzsich József ügyvéd a háztartási munkaadók cso­portjában. A munkaadói póttagok csoportjában jóval több tagot vettek fel, mint aiz elő­ző ciklusban, mert az előzőben kifogy­tak a póttagok és nem tudták betölteni a. lemondásuk után a rendes tagsági helyeket. Póttagok lettek: Polgár Nán­dor kirendeltség vezető, Utry Dezső, Sobiefaa.rd Károly, az Uj Élet-nyomda üzletvezetője, Friedrich Antal (Kalocsa), Bagó Soós Gergely (Kalocsa), Némethi Frigyes Jánoshalma, Nuber György Katymár, Mormer Ferenc, Jakab Ferenc Kalocsa, BesHts Antal, Maros József, Holló József hajas i borbélymester, Pol­gár Nándor bajai borbélymester, Csábi Károly, Weisz Ignác Kiskunba as, Her­mann János Kalocsa, dr. Máthé-Tóth Jenő kalocsai, érsekuradalmi főügyész, dr. Märcz Jakab' kórházi főorvos és dr. Rubin Jenő kórházi főorvos, i Leleplezték n pesti megyeház rémét, aki bete­ges bosszubél hazug névtelen leveleket gyártott Pestvármegye különböző hivatali és közéleti vezetőszemélyiségeit az utóbbi hónapokban' sűrűn nyugtala­nították névtelen feljelentésekkel. Egyes hivatalok vezetőit felsőbb ha­tóságaik előtt a legfantasztikusabb vádiakkal illették a névtelen levélíróik, akik legtöbbször Erdélyi Lóránt al­ispánt keresték fel leveleikkel, de legalább egy levél a belügyminisz­ter napi postájában, is tikadt, hogy »visszaélések és szabálytalanságok« tömegét tárja a miniszter elé. A vizs­gálat lefolytatása nyomán azonban minden esetben kitűnt, hogy a fel­hozott vádak teljesen alaptalanok.; Csütörtökön azután véletlenül! tet- tenérték a névtelen levélírót. Erdélyi alispán csütörtökön megkezdett há­zipénztári vizsgálat során a "házipénz­tár egyik vasszekrényében külön­böző okmányok alatt az egyik1 dosz- sziében négyoldalas névtelen leve­let talált. A levél, amely súlyos vá­dakat tartalmazott az egyik pestkör­nyéki község vezetőségével szem­ben, a vármegye írógépén ké­szült, az irógépes följelentés mellett pedig ott feküdt a feljelentés eredeti kézirata is. Az alispán csakhamar megállapí­totta, hogy a kézirat a vármegyei árvaszék egyik főtisztjének kezeirá- sa. A leleplezett névtelen levélíró be­ismerte, hogy a feljelentést ő irta. Az alispán kihirdette a névtelen levélíró előtt, hogy állásától felfüg­geszti. , , ; ■; i ‘i

Next

/
Thumbnails
Contents