Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-04-17 / 31. szám
április 17 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal MAGYAR FÖLD- MAGYAR SORS Halas legjobb földjei Fehértó pusztán szintén hiába gunnyasztják már évtizedek óta a segitő korszak felpi&lákolását Láttunk eddig ebben я rovatban í hogy m la termés, amelyet Fehértó sok panaszt, sok sérelmet, végighallgattuk, milyen nagy és életbevágó Mi ez a lepedő kérem? Az uj bejelentő lap Csak azok iudnak róla még, akik az • áprilisi lakásváltozások bejelentésénél érdekeltek voltak. Hogy uj bejelentő lap van a rendőrségi bejelentő hivatalban. Mikor először látja meg ezt a citromsárga lapot a bejelentésre kötelezett jámbor földi halandó, nem tud elfojtani egy sóhajócskát: r •' Mi ez a lepedő kérem? Ugyanis igen-igen pici az ártatlan. Pontosan 51 és fél cm. hosszú és 21 cm. széles. Külön érdekessége, hogy három részből áll. Háromszor kelt ugyanazokat a rubrikákat ki'töl- tani. Van vagy harminc rubrika a három részben. Kitünően elszórakozhat . rajta, akinek a kezébe kerül. Pláne, ha nem a kenyere az irásmes- terség. Égy néniké majdnem sirt a gyönyörűségtől, amikor lefizette érte fa 8 fiúért. — Aztán csakugyan ném több ez egynél? — к érdfez te. Mért nem drágább, mint az eddigi, a két részes. Most még csak az hiányzik, hogy az összes eddigi bejelentéseket át kelljen írni ezékré az uj lapokra. Hány százalékkal emelkedett a búza és a rozs ára egy év alatt Л mezőgazda-ág konjunktúrájának tünetei. az idei gazdasági évben a magasabb árakban jelentkeztek. A kormány céltudatos exportpoltikája1 még a kisebb termés áltaí itt-cnt indokolt áremelkedéseken túlmenőéin is magasabb árakat biztosított a magyar gazda számára. A kivitelre körűt cikket apa a*z utolsó két gazdasági évben a következőképen alakult: egységár mázsánként 1933—34. 1934—35. Búza 9.0 16.2 Liszt 16.2 22.3 Rozs ’; 5.1 13.2 Árpa 10.3 15.3 Széna 4.5 . 5.2 Bükköny i 30.7 54.3 Friss gyümölcs 19.2 21.6 Csak néhány kirafgiádotlt szám, de erekben is igen jelentős áremelkedések állapíthatók meg. így a búzát 80, a rozsot 115, az árpát 48.5, a bükkönyt 76.9, a gyümölcsöt 12.5 szára' ékkal drágábbat! adták el a gazdák az idén, mint az 1933—34 ©s gazdasági évben- Mint értesülünk, a kormány egyik legközelebbi cé jai a1 mez-őgaizdasági, munkások bérének megfelelő arányú áne- iéte i.,.!' ! Ш m i 4M i i ............... —.....ni » Schwarcz Mihály íakereskedő üzlete a húsvéti ünnepek miatt 18, 19, 20-án csütörtökön, pénteken és szombaton, valamint 24 és 25-én, szerdán és csütörtökön zárva lesz. Kéri az építtető közön- iségieí, hogy az esetleges szükségleteit az ünnepek előtt szerezze be. panaszok rágódnák a tanyai földet- turó emberek soraiban, meghallgattunk olyan kifogásokat, amilyeneket az országnak csak nagyon kevés részéből hangoztatnak a földes emberek, leírtuk őket, lefényképeztük azokat, hogy legyen egy irányvonal, egy kiinduló pontja annak, aki segitő kézzel iákar és fog majd közeli feni a halas-tanyái panaszok legalább részben való megoldásához. És ha eddig csupa olyan panaszról olvashattak olvasóink, amelyek silány homokokról számolták be, ránduljumk át a város egy másik határrészébe, Fehértórá, ahol a terület, ha nem is egészében, de nagyrétében mondhatni a haiasi földek kincsét hordja magában, mellette elterülő ikertestvérével Füzes-pusztával. A fehértói pusztaság földje any- nyira kitűnő, olyan prima, acélos búzát terem, hogy mellette a bácskai, vagy bánáti búza sem kerülne kj győztesen, rozsa bőtermő, zabja kitűnő, árpája elsőrendű, általában mindenféle terménye olyan, amely ellen nem lehet és nincs is panasza az itteni birtokosoknak. Jól termő legelői vannak, dús rétjei is szépen mutatnak, ahol gyümölcsöst ültettek, ott ízes, zamatos magyar gyümölcsöst hoz a fehértói föld homokrésze. Mi az tehát, ami Fehértőn is panaszt idéz ielő, mi lehet ezek után az a sérelem, amely itt is rágódik az embereken, ezt fogjuk itt bemutatni, annak illusztrálására, hogy a jó termés és a jó föld önmagában még csak fele annak, amit a birtokos osztály megkíván, másik fele van az éremnek, ahol fel vannak sorolva a megoldandó bajok, rendszerint nem ott vannak, ahol keressük, hanem mélyabbén. Ezeket a mélységeket, az átfogó igazság részleteit az alábbiakban sorakoztatjuk fel. Érdekes és különös, hogy ez a panasz a maga nagy vonalában itt is stereotipszerüvé válik, mert vájjon miről fogunk most megemlékezni, ha ismét és megint nem az utk érdesről, amely úgy kiséri itt a halasi tanyai tennivalókat, mint mérföldles tengeri kígyó. Fehértó első pillantásra, felszínes látszatra el van látva úttal, hiszen ott van — mondhatná valaki ellenvetés gyanánt — például a szép köves ut, amely Jánoshalma felé vezet, ezen aztán igazán mindenki a legkisebb nehézség nélkül közlekedhet és szállíthat. Ez kétségtelenül' igaz, de ugyanakkor elfe- lejtenők, ha nem vennénk tekintetbe, hogy ez az ut egy cél felé haladó ut, de vájjon van-e tudomása a legtöbb embernek arról, hogy milyen utat kell megtenni a fehértói gazdának sok elszórt tanyáról, míg végre kilyukad erre a köves útra, amely ismételjük áldása Fehértónak, de nem megoldása, pláne nem végleges elintézése a fehértói gazdálkodáson való segítésnek. Több, átte- kintőbb, súlyosabb tennivaló vár itt az illetékesekre, semmint, hogy ezt akár néhány ujsághasábon is kellőképen kifejteni lehetne. A legtöbb kívánság a bekötő utak valamilyen formában való kiépítésére és megjavítására vonatkoznak, puszta az önmaga erejéből produkál, könnyebben és simábban találjanak utat a piac, vagy esetileg a piacok felé. Gondoljuk csak végig akár a statisztika szempontjából is, milyen lendületet tudna venni itt a termelés, akár gyümölcsben, akár valamilyen más kifizetődő többtermelési ágazatban, ha a gazda tudná, hogy terményének jobb és tür- heföbb értékesítési viszonyait az utak alaposabb kiépítése • is eiősegiti. Milyen perspektíva nyílhatna itt meg a magyar gazdia bevételeinek terén, hogy így és ezáltal a nemzetgazdaság és a nemzeti jövedelem is fokozódjon. Szegény, megcsonkított ország vagyunk, ezt nagy o n sokszo r elszánó- keljék, magvas értekezésekben megírják, de vájjon nem volna-e elsőrangú teendők közé sorozandó az, hogy itt a déli végeken egy szorgalmas és derék gazdálkodó nép termelési ambícióját fokozzuk és számára a lermésérté'kesdtést megkönnyítsük és termelési kiadásait ezáltal is apasz- steuk. A készülő és útban levő magyar reformkorszak programpontjának egy bár nagyon csekélyke, de mégis jelentős része ez a kérdés is, nem szabad elhanyagolná, mulasztás és súlyos hiba volna kihagyni abból a nagy munkából, amellyel a megcsonkított ország újraépítésére készülődünk. És hogjyha itt segíteni akarunk, arra a legcélravezetőbb az 'volna, ha összehívnák Fehértó pusztának mindén részéből' a gazdákat, őket személyesen hallgatnák panaszaik és kívánságaik felől, erősen hisszük, sok olyan tennivaló is feltárul, amit ebből a cikkből helyszűke miatt kihagytunk. TOLL Egy 17 éves kécskei fiú kalandos utazása a gyorsvonat ütközőjén Párisig és vissza Nem mindennapi módon járta meg Párást, az álmok városát egy 17 éves kécskei fényképésztanonc. Egy szép napon eszébe jutott, hogy unja a változatosság nélküli egyhangú életet és elhatározta, hogy tengerész lesz. Vasutas az édesapja és így volt vasúti szabadjegye. Felült tehát a vonatra és meg sem állt Hegyeshalomig. Ott elbújt az egyik vagon fékjén, átment a határon, jegyre nem tellett, mert összes vagyona 12 fillér volt. Tizenhárom órai utazás után eljutott Vörgl nevű Üroli faluba, ahol- legnagyobb meglepetésére ismerősre akadt. A falu káplánja cserkészismerőse volt: a Jamboreeról A káplán segítségével eljutott az osztrák határig Lamdfeehig, ahol ismét a bevált módszerhez folyamodott: az expresszvonat ütközőjén ülve rövid 12 órás robogás uián befutott a párisi Gara de1 l’Est nevű pályaudvarra. Parisban nem volt; szerencséje. Másfél hétre lecsukták engedély nélküli határátlépésért. Kiszabadulása után munkát nem tudott kapni. Tengerésznek sem vették föl. A magyar követség sem nyújtott neki segítséget, Kapcsoljon be egy 7331-es ORION rációt és válogathat külföld műsoréban hogy hazajöhessen, tehát megint felült a Magyarország felé jövő vonat — ütközőére. Linzben fedezték fel a vasutasok. Innen tobnctranszporttal került haza. | Hévizy József dr„ a fiatalkornak bírája ma vonta felelősségre az élelmes fiatalembert csavargásért. Mi ver beigazolódott, hogy gyerekes, meggondolatlan kalandvágyból utazta be fél Eeurópát és azóta megjavult, sőt a kécskei műkedvelők egyik oszlopa lett — csupán próbára-boesátásra ítélte. ÍJ II" ....~ ...... II 4M—1111ИММ1Ц—■II IP Országos viszonylatban rengeteg a fiatalkorú munkanélküli A mimkanéiküliség kérdéseiről nagyon sok szó esett a választások kortesbeszédeiben. Sejhoí sem hallottunk azonban arról a megdöbbentő leleplezésről,‘"ame’y most derült ki a munkaügyi hivatal statisztikájából, amelyet a nemzetközi munkaügyi hivataí genfi értekezletére a napokban készítettek ej. A hivatalos .kimutatás beszámol ugyanis arról1, hogy a magyarországi munkanélküliek 42 százaléka fiatalkorú. Ezzel a százalékszámmal Magyarország az egész világon elégte a rekordot. Annái1 szomorúbb ez a rekord, mert a szomszéd államokban a fiatal munkanélküliek száma átlagban, 15 százaléka a munkanélkülieknek. A magyarázata ennek a megdöbbentő aránynak az, hogy a kötelező iskolai oktatás befejeztével a szülők alig várják, hogy kereseti pályára küldjék gyermeküket Az iskoláztatás ab>- barnarad, sajnos azonban a 14 éves korban iskolából kimaradt fiatalság munkához csak a legritkább esetben jut. 'Amikor tehát ezek a szerencsétlen fiatalok az iskolai tanulmányuk után átlépik ш élet úgynevezett küszöbét, míngyárt a egszomorubb dologgal, a1 munkanélküliséggel kei megismerkedni ok. Az orvoslás egyik módj.a, ame’y már felvetődött hivatalos helyen, az, hogy a kötelező iskolai oktatás korhatárát 14 esztendőről 15 esztendőre emelik fel. Ezzel igaz, hogy csökkenteni tehet a fiatalkorú munkanélküliek számiát, de a bajt egyáltalán nem orvosolja gyökerében. A legsürgősebb reformfeladat tehát az lenne, hogy a munkaalkalmak teremtése során a kormányhatáságoktóí leiedé a magán,vál'a átokig, egyszer к orra у an gondoljanak arra, hogy a serdülő nemzedéket meg kell menteni a iegször- nyübb nyomortőt és kétségbeeséstől. BT ....---------ERDÉLYI SÁNDOR kiskőrösi kertészetének kiskunhalasi fióktelepe Szilády Áron ucca 7. sz. KERESKEDELMI KERTESZET KAPHATOK: Cserepes és vágott virágok, disz- és gyümölcsfák, virág- és zöldmagvak, palánták. KÉSZÍT: Csokrokat, koszorúkat, alkalmi díszítéseket, kertépítést, parkírozást, ház virágdiszitést. VÁLLAL: Gyümölcsös teepitést és ke- 1 zelést.
