Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-03-30 / 26. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE március 30 öt évi fegyházra ítélték az ágasegyházi tanyák gyilkosát, aki leszúrta az apját Január 8-án halálosvégü verekedés szánhelye volt az egyik ágasegyházi tanya. Berenfee Pál 22 éves legény bicskával háromszor hasbaszurta 57 éves rokkant édesapját, Berente Ger­gelyt. Az idős ember rettenetes kí­nok között pár nap múlva hashár- tyagyuiíadásban meghalt a kecske­méti kórházban. | Berente Pál ellen szándékos ember­ölés címén adott be az ügyészség vádiratot. A legény jogos önvédel­met hangoztatott. | Megállapítja a vádirat, hogy á kérdéses napon Berente Pál és két bátyja ellopták a kamrakulcsot és bort loptak. Már a'aposan be voltak csípve, amikor apjuk észrevette a dolgot és követelte Páltól a kulcsot. A legény — saját állítása szerint — igy válaszolt: j , .— Nincs nálam, Mihálynál van. Édesapja erre kizavarta a tanyá­ból, majd előkapta a nyujtófát és ütlegelni kezdte. I Piál menekült, apja azonban utá­naszaladt és végül beszorította egy sarokba. Erre önvédelemből rán­totta élő zsebkését és leszúrta édes­apját. I i I ■;] A vádirat szerint a legénynek ez az állítása nem teld meg a való­ságnak, mert tanuk vannak, akik lát­ták, hogy Pál nem szaladt édesapja elöl. Különben is az öreg hadirok­kant volt és csak gépezettel tudott járni. Az ügyet tegnap tárgyalta aj kecskeméti törvényszék büntető ta­nácsa Oláh Béla elnöklete alatt. Be- rente megváltoztatta eddigi vallomá­sát, kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát. , A tanuk vallomásából kiderült, hogy az öreg Berente Gergey há- zsárfos, részeges ember volt. A ta­nács az enyhe körülmények figye­lembevételével erős felindulásból el­követett szándékos emberölésben mondotta ki bűnösnek a legényt és ötévi fegyházra ítélte. Az ítéletben úgy az ügyész, mint­áz elitéit megnyugodott. A szerbek komltácsfk közt akar­ják szétosztani a magyar kettős- birtokosok földjeit adóhátralékok miatt Jelentettük, hogy április 15-ikén a trianoni határ mellett lévő Főherceglak elcsatolt községben összeülnek a magyar és szert bizottságok, hogy a határmenti kettős birtokosok sérelmei ügyében tár­gyalásokat folytassanak. Ma az a hely­zet, hogy egyedül a baranyai határré­szen a magyar kettősbirtokosok, akiknek földjei egyrészé a szerb megszállt te­rületen van, 400.000 dinár adóval tar­toznak, amit azonban minden igyekeze­tük ellenére képtelenek megfizetni azért, mert a szerb adóügyi hatóságok nehéz­ségeket támasztanak a magyar kettes birtokosok elé és nyilvánvalóan az a tendencia, hogy ezeken a határmenti birtokokon foglalásokat eszközölhesse­nek és kitűzhessék az árveréseket. A bácskai hatáimentén már igen sok he­lyen a hírhedt csetnikek az urak a régi kettős birtokos földeken- Most a bara­nyai oldalon, is szeretnék a kettős bir­tokos magyar gazdáktól megszerezni ezeket a földeket. Mint értesülünk, a magyar bizottság azzal a megbízatással megy Főherceglakra, hogy a magyar kettősbirtokosok ügyében a fennálló sé­relmes szerb pénzügyi rendelkezéseket feltétlenül enyhíteni kéül. Azt hiszik, hogy a békés megegyezésre meg is van a kilátás. A HALASI JUHÁSZAT HÁROMSZÁZ ÉVES TÖRTÉNETE , . r Históriai arról, amikor meg? Halas látóit el messze vidékeket posztóval és gyapjúval Az itt következő részlet Nagy Szeder István »Hajas gazdaságtörténete« cimü könyvéből való. Ш. ___ 1800. március 31. Mivel a múlt évi határozatot a juhászok nem tartják be, meghatározta a tanács, hogy a nyáj ju­hász nagy fáikénál 100 juhot, 600-on aluli kis fajkánál 50 juhot, az eiső bojtár 20, a második 15 juhot tarthat. A ju­hászok azonban erre a határozatra sem adtai; semmit, ezért április 7-én vizsgáét folyt le ellenük. Puffadt Bor István 255 birkával te­kereg Molnár Pál szálasán, Bénke Mok- her János 107, Karó Márton 252, Ju­hász Imre 128, Benke György 95 birkát tart, szolgá éiban nincs egyik sem. Áp­rilis 24-ig kötelesek ©szegődni és birkái­kat megapasztani, vagy kifognak csa­patni. M Vida Pál irredemtüs 169, Koszorús István nyáj-juhász 194, Cifra Jánosnak в szabálynál 15-tel több, Nyalka Feró Andrásáé irredfemtus 347, Halász Da­rabos József irredemtüs 50-eí több birkát tart. Ezek szintén kötelesek a százon fe­lüti mennyiséget eladni és minden fe­lesleges juh után 8 garas büntetést fi­zetni az előbbiekkel együtt. 1801-ben elhatározta a tanács, hogy a juhászok szamáron ásót nem hordhatnak és gyalogkutat ásniok tilos. A Kiskunkerület községeiből úgy lát­szik, sok panasz érkezett a hármas ke- I rület hatóságához, mert 1798. október 23-án a jászkunkerületi közgyűlés a kis­kunsági pusztákon familiástól künnliakók állapotáról egy tervezetet fogadott d, melyet veteményes jeentéstéiel végett minden kiskun községnek kiadott. A ha­lasi tanács 1799. február 2-án tette meg észrevételeit, a hármas kerület hatósága azonban csak 1802-ben alti ki a juhá­szok szabályozásáról szóó rendelkezé­sét, amely szerint bárányokká, együtt a juhászoknak csak hatvan birka tartását engedi meg. A városi tanács junius 13-án a temp­lomok eótt kihirdettette a kerüetek szabályzatát azza’, hogy Dömötörig a juhászok büntetés terhe alatt fees'e- ges juhaikat adják d. Ez a rendelkezés a juhászokra nézve még sérelmesebb vö t, mint a tanács két év előtti határozata és a megélheté­sükben veszélyeztatett juhászok és bir­ka tartó1 árendások körében nagy fel­háborodást Ítélteti. A tanács látva az elégedetlenséget és azt a tényt, hogy a juhászok nem akarnak eleget tenni a rendeletnek, ismételten kihirdettette a kerületek határozatát és a juhok eladá­sának a határidejét november 27-ig meg- hosszabbitván, egyúttal megbízta a két puszta-inspektort, hogy a határban tevő juhászok, irredemtusok és árendások ju- hait olvassák meg és a juhok baífülének megcsonkításával jelöljék meg. Ezen határozat kihirdetése az elke­seredett juhászokat és árendásokat vég­kép fellnge-relvén, összebeszéltek és ok­tóber végén 16 darab »rovásforma fács- kákra metszett fenyegető, csúfos sza­vakkal« megfenyegették a várod taná­csot, hogy tiz éven keresztül a városon és pusztán felégetik a vagyonukat, hogy ők se élhessenek. A 16 darab fenyegető rovás, melyet éjnek idején »vet ttok a város ablakába«, Toóth. János feljegyzése szarint a kö­vetkezőket tartalmazta: 1. No ,te vérszop 6 Péter, te kezdtedl miég mindég. 2. Meg na olvasd, égetés, füllt ne vágd, olvasd hát esztendő... Halas vá­rosában. 3. Ki volt ennek indítója meg fogja bánni, az egész város, miért bántjátok szegényeket. 4. Várost mindig égetem., eddig meg­élhettetek, ti se élhessetek. 5. Sem király, sem Distriktes nem tudja, másutt is van, ami itt. 6. Mért vettétek be veres szemű: bo­lond Miskol'Czit, olyan esik rajta egész városban. 7. Szegényeket rontod bitói mikor te fülit vágod, próbáld meg ég minden. 8. Turóczy, Péter, ha megtalálunk kinn a mezőben, kiássuk szemed. 9. Azelőtt tartottak régente, hanem szegények tartsanak... 10. Bizony sok égés lesz, pusztában is, Péter István, Turóczy miatt. 11. Kezdem én is amit feltettem, én I is mindjárt égetem, ha tik békével. I 12. Engetek mindjárt égetem, tiz esz­tendeig az egész tanács. 13. Az atyáitok megélhettek, tik nem I élhettek, pusztul város. 1 14. Péter István bizony mondom, min­dig égetem fiaidat is, ha elkezded1. 15. Miért tiltják az urak szegények­től jószágát, inkább amit tarthattak. 16. Valamennyien vagytok... mind megbánjátok égéssel. A rovásforma fácskákkal való fenye­getést a szöveg után ítélve tizenhat pásztor követhette el összeesküvéssze- rüen, ezért nem tudott a tanács nyomra akadni. Csak évek múlva tudta meg, vagy legaébb sejtette a tanács, nogy j Tal;ér Mihály árendás volt a lázitó, I akinek 306 birkáját jelölték meg és I Czifra Imre, Bor Antal és István le­hettek a fő cinkostársai. (Folytatjuk). TÖMEGES EXHUMÁLÁSOK VÁRHATÓK JÁNOSHALMÁN Hosszú időn keresztül férjmérgező sportot űztek a jánoshalmai menyecskék Mióta letartóztatták Nagy Petemét és Hevesi Antalnét a mérgezés mi­att, amellyel Nagy Pétert akarták eltenni láb alól, a jánoshalmai csen­dőrs ég szünet, nélkül nyomoz. Egy­re több bejelentés érkezik a csendőr­ségre régebbi, 'kiderítetlen halálese­tekkel kapcso'atban. Most már több, mint bizonyos, hogy exhumálások­ra kerül a sor Jánoshalmán, ami­nek már a puszta lehetősége is ért­I befő izgalmat vált ki községszerie. ' A csendőrök lázasan nyomoznak, s lehetséges, hogy már a legközeleb­bi napokban érdekes fejlemények adódnak annál is inkább, mert Já­noshalmán egyre nyíltabban kerin­genek a híresztelések arról, hogy a mérgezési kísérlet nem első eset és a sír bont ások napvilágra hoznak több sötét titkot... I Az uj háború ellen Az egész világ figyelmét akar­ja .felhívni a háborús veszélyre az a szózat, amelyet április 28-án, a jubileumi év befejezése után ad ki a római pápa. Az uj világháború az egész emberi­ség haladását fogja elpusztítani; Éppen ezéirt a Szentatya szóza­tában el fogja ítélni az ünnepé­lyesen aláirt egyezmények meg­szegését és felhívja a kormá­nyokat és népeket arra, mérle­geljék emelkedett szellemben a helyzetet és elhatározásaiknál le- gyenek figyelemmel a népmilliók érdekeire. Tiltakozik az uj hábo­rú lehetősége ellen az ameri­kai ifjúság is. A különböző di­ákszervezetekben arról tartanak előadásokat, hogy Amerika tart­sa magát távol az európai ese­ményektől. Arról szó sem lehet, hogy Amerika újabb véráldoza­tokat hozzon a tengerentúli uéfn- zietek érdekeiért. Még nem is olyan régen csendítettek az ame­rikai harangok a leszerelési érte­kezletek elé. Még emlékszünk arra, hogy az összes angliai templomokban istentiszteleteket tartottak a leszerelés sikeréért, Mindig azt halottul;, folyton azt ismételték, hogy az emberiséget egyedül és kizárólagosan csak a béke mentheti meg. Olvastuk a Népszövetség beszámolóit az elpusztult embermilliókröl, az anyagi és erkölcsi javakról. Még litvánnak közöttünk az elmúlt háború rokkantjai, hadiözvegyei, és árvák íme, egy uj háború Uj sorsjáték Nők — Férfiak Szegények, gazdagot; Fiatalok — öregek Földbirtokosok Gazdák Kereskedők Iparosok Orvosok, Ügyvédek Mérnökök írok, művészek Tisztviselők Hivatalnokok Alkalmazottak Ügynökök Nyugdíjasok Munkások, stb., stb. A szerencsét Is keresni kell I Reménység e$ kitartás a fő! uj reménység! tehát mindenki tudja, hogy a m. kir. osztály sorsjátéknak igen nagy fontos­sága van az ország gazdasági életéi­ben és páratlan alkalm t ny.jt arra,hogy bárki gyorsan meggazdagodhasson, hogy nyerjen egy nagy nyereményt. Nyerni azonban csak az nyerhet, akinek sorsjegye van! A szerencse mindenki számára, foglal­kozásra, nemre, korra, rangra-, vagyonra való tekintet nélkül — nyitva áll. Most itt az alkalom! ÁPRILIS 13-án kezdődik az uj sorsjáték. Vegyen vagy rendeljen sorsjegyet bármelyik főárusi- tónál a hivatalos árakon: nyolcad 3 P, negyed 6 P, fél 12 P, egész 24 P osztályonként. — Kifizetni van ideje a húzásig. Mindenkinek és minden egyes sorsjegy­nek egyenlő a nyerési esélye!

Next

/
Thumbnails
Contents