Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-03-20 / 23. szám

6 oldal

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

március 20

BŰNTÉNY TÖRTÉINT-E AZ ALSÓSZÁLLiSI TANYÁIN ?

Agyonverte-e a nyolc éve elmebeteg édesanyját ifj, Bacsó Antal és házvezetőnője ?

Az elmúlt héten a ha’asi kórházba szállították be Bacsó Anta'né 62 éves asszonyt, aki a kórházba meg is halt Bacsó Antatnét, mielőtt eltemették volna, hatóságilag fe'bonco’ták és halála körül kü önböző ellenőrizhetetlen suttogások keltek szárnyra.

Ezzel az üggyé1 foglalkozik a »Függetlenség« c. budapesti napilap vasárnapi száma és erről szóról-szóra a következőket írja:

A kiskunhalasi csandörség péntekien halált okozó súlyos testisértés büntette miatt a kalocsai ügyészségnél fö'jelbn- tést tett Bacsó Antal kis’-cunha’asi föld- birtokos ellen.

A feltűnést keltő fö’jetentés előzményeit a ésendőrségi nyomozás a következőkben ismerteti:

Néhány nappal ezelőtt Bacsó Antal 62 éves özvegy édesanyját, id. Bacsó Antalnét beszállította a városi kórházba. Ott előadta, hogy édesanyja, aki nyolc év óta elmebeteg, éhségsztrájkot kezdett.

Az orvosok megvizsgálták a beteget, akin külsérelmi nyomokat találtak s megállapították, hogy rendkívül ®a van gyöngülve, ami arra vezethető vissza, hogy hosszabb ideje nem evett. Bacsó- nét az orvosi vizsgálat eredménye alapján ápolás alá vették, de néhány óra múlva meghalt a kórházbanA haláleset után a kórház igazgató * IIsága értesítette a csendőrséget, amelynek előterjesztésére a ka’octsai ügyészség elrendelte a holttest feíboncoíását- A boncolás megállapította, hogy a halál közvetlen oka szivbénulás volt.

Ettől függetlenül a csendőrséig tovább folytatta a nyomozást Bacsóné halála körülményeinek megállapítására. A nyomozás során kétségtelenül megalapították, hogy ifj. Bacsó Antal és házvezetőnője Murányi Zsuzsanna, a halálesetet megelőző napon id. Baesónét rettenetesen összeverték lakásuk udvarán1, úgy hogy a beteg asszony jajgatását messze környéken hatották a szomszédok.

Az orvosrendőri boncolás különben azt fs megalapította, hogy Baesónénak mindkét lába bokáig meg volt fagyva.

Mindezek alapján a csendőrség bebi- zonylatinak látja, hogy id. Bacsóné bűncselekmény áldozatául esfSflt в ezért megtette a feljelentést ifj- Bacsó Antal és házvezetőnője el’en.

Hogy ennek a Kiskunhalasról keltezett cikknek valódisága felől meggyőződést szerezzünk, utánajártunk illetékes helyeken, ahol megtudtuk, hogy Bacsó Anta’né ha’álának közvetítem oka sziv- bénulás volt, a boncolás adatait a törvényszéki vizsgálóbíró magává’ vitte Kalocsára. Arról, hojgy az ügyben lesz-e vájjon valamilyen hivatalos eljárás — Halason semmiféle információt nem tudtak adni.

HALAS ÉRDEKES MOZAIKJA A TÖRTÉNELEM HŰSÉGES TÜKRÉBEN

A tanyavilág keletkezése és Írás arról, amikor még: csak OS tanya- ház volt a Kunság: egykori székvárosában

Risztet Nagy Szeder István Halas vá- j ros gazdasig története cimii könyvéből. 1

II- i

A városi tanács 1802—1805. évek között megpróbálta a határozat végrehajtását, de hiábavalónak bizonyult a súlyos büntetéssel való fenyegetés is, úgy hogy 1808-ig már 35 betett család a , pusztákon lakott, amely tény a Jászkun j kerületek tudomására jutván, 1810 jan. • 19-én a Fé’egyházán tartott törvény- j széki ülésből szorosan meghagyták, j |üOgy a tanács a tanyákon való állandó : künnlakást semmi szín alatt meg ne j engedje, mivel' ez a gonoszságokra nem kevés alkalmatosságot szül, hanem hajtassa be őket a városba- Miután a tanács nem járt el kellő erényeit, 1810 július 23-án Jászberényből a büntető törvényszék bűnvádi eljárással fenyegette j jneg a községi elöljáróságok tagjait, ha a hozott határozatoknak érvényt nem i szereznek.

Akkor is 35 gazdacsa’ád lakot', a fa- | nyákon, kiket a tanács intés, áiristom, | veretes, sőt tömlöcre küldetéssel való | fenyegetéssel akart a beköltözésre kény- | szedtem, de a beköltözés Péter Ferenc nádoritáblabiró kérésére függőben maradt. E kérelmet a tanács a következő veteményes jelentéssel terjesztette fél:

1. A pusztai lakosok a közszolgá'a- tokra akkor és annyiszor, amint kelene, nem vétethetnék ©lő s a hadnagyoknak kell utánok lótni-futni.

2. Gyermekeiket Isten fé’elinére, keresztény erkötes és polgári rendtartásra nem nevelhetik, ellenben mindenféle goI

noszságTa, rossz emberek és lopott jószágok lappangtatásáTa van alkalmuk (most is két árendás van tömlőében) és gyermekeik is ezt tanulják meg tőlük s ] vad indulatokban, törvény és parancs ellenes magatartásban nőnek fel.

3. Nem élvezhetnek előnyt a künn'akó gazdák a bennt lakók felett azzal, hogy ők még árendásságot is vállalnak, mégha a bérbeadók özvegyek, vagy hivatalnokok is. Nem tehet megengedni, hogy a bérbeadással bérlő és bérbeadó egy személyként teljesítsan szolgáitokat.

Azért kéri a tanács, hogy kötelezzen a hármas kerület minden gazdát a városból való gazdálkodásra, sőt a nem itteni lakos bérlőket is kényszerítsék be zsellérként a városba. Egyedül a kertészkedő öreg emberek, égéstzen kiskorú gyermekeikkel lakhassanak kinn, hogy a vermekre, takarmányokra ügyeljenek.

1811 elején jött a határozat, hogy csak 13 kertész és dohányos maradhat zsellérképen a tanyákon, négy juhász pedig Szent Györgykor kitakarodjék a határból.

1823-ban már ugyláitszik, hogy feledésbe ment a tila’om, mert április 18-án az összes tanyai lakosokat beidézta a tanács s meghagyta, hogy egy hét alatt beköltözködjeneek és a tanyákon való 1 szölőültetést és csürhetartást is megtiltotta.

I

I

i

i

j

I

I

I

I

I

i

!

I

t

1825 március 19-én megengedték a kerületek, hogy junius 1-től szeptember 15-ig a gazda künn lakhasson a tanyán, de a városi házánál legyen valaki, aki dolgait intézi. Felesé ges fia is künn lakhat, kertészek és tanya pásztorok pedig állandóan tanyán lakhatnak.

Még 1833-ból maradt fenn egy tanácsi határozat a gazdák tanyai lakása ellen s a tanyaépitésit 1828-ban engedély» hez kötötték.

1840-ben az uj rendőri törvény a ta- j nyaépitést szabaddá tette, de a városi ! tanács továbbra is fenntartotta az enge- ! délyezési ej árast, hogy szomszéd ká- j rára, vagy a szabadföldekre ne épit- j hessenek tanyákat.

1850 szeptember 21-én elrendelték a tanyák megszámiozását. Az 1842—43. adóévben 169 adófizető lakott a tanyákon, akik közül csak kettő fizetett 10 írt adónál többet, 167 egészen kisgazda volt tehát tanyai, lakos.

Az 1848—49. évi szabadságharc letörése után az önkényuralom, hogy az elhatalmasodott betyárvil ágnak véget vethessen, midőn a bodoglári és a kőkuti csárdákat bezáratta:, a tanyavilágra is döntő csapást szándékozott mérni, amikor tervbevették, hogy a tanyákat parancsszóra falvakba telepítik.

A falutelepitésmek ©gy mintaszerű példája lett vo'na a jásizkunkerüieti cs. kir. 'főkapitány terve, a kerületek közös birtokán, Páka pusztán. A tervezett község közepén köralaku piactér lett volna, ahol a középületek nyertek volna elhelyezést. A piactérről nyolc sugárutat terveztek csilag aakban, melyeket szabályos nyolcszögben két belső körút kötött volna össze a harmadik külső körút már tizennyolcszegletes alaprajzot irt volna te. A külső körúttal1 bezárt belterületen 848 házhely lleltt volna, a külső körúton kívül pedig a temetők. A tervezett helység a'aprajza megadta: volna a fejlődés lehetőségét örökidőkre, a nagyvárossá fejlődéshez is. Sajnos, Jan- kovich Miklós főkapitánynak ez a terve egyrészt az osztrákel!en©s nemzeti ellenállás, másrészt a j ószágtenyészíóst

egyedül boldogítónak tartó birtokosságnak a pusztákhoz való ragaszkodása miatt meghiúsult s Páka puszta is növelte a tanyavilágot.

Nagy hibát követett el azonban az önkényuralom, hogy amikor a 112 ezer holdas ha’asi határ tagosítását és általános felosztását sürgette, nem kapcsolta vele össze a fa’u, vagy tanyaközpontok létesítésének a kérdését. Ha 1861-ben a vadkerti, fétegyházai, szegedi, balotai, szabadkai, mélykúti és jánoshalmai országutakon alkalmas helyen kihagytak volna hét tanyaközpontnak alkalmas területet s azokhoz osztották volna fel а határt, azóta már a szőlőművelés fellendülése miatt a kecel útban is keletkezett volna egy tanyaközpont s e helyeket iskolával, orvossal és közigazgatási kirendeltségekkel könnyebben láthatta volna el a város, mint ma a szétszórt tanyákat.

Nem is igen tehat a tanyakérdés megoldását másként elképze’ni, mint egy bekövetkezeendő tagosítással kapcsolatban a tanyák megszüntetésével a tanya- központokat álami segítséggel felállítani s azután a tanyaépitést megtiltani.

Halast a szegedi szőlészeti és borászati felügyelőséghez osztották be

A földművelésügyi miniszter a budapesti szőlészeti és borászati kerületi felügyelőség eddigi terü’etét megosztotta és pedig olyképen, hogy a kecskeméti szőlészeti és borászati szakiskola: igazgatóját Kecskemét város, továbbá Pest vármegye abonyi, alsódabasá, du- navecsei, kiskőrösi, félegyházi és kun- szentmiklósi járásainak, továbbá Félegyháza, Kunszentmiklós, Cegléd és Nagykőrös városok területére a felügyelői teendők eíáfásával megbízta.

Ugyanakkor a megosztással kapcsolatban a kalocsai járást, Kalocsai és Kiskunhalas városokat a szegedi Szőlészeti és borászati felügyelőséghez osztották be.

Ezek szerint a jövőben Halas és határa a szegedi felügyelőséghez fog, tartozni. i 4 i i

MAGYAR KIRÁLYI

játékterve, a sorsjegyek

OSZTÁLYSORSJAlÉK

ára, nyerési esélye maradt a régi.

84.000 sorsjegy — 42.000 nyeremény és 1 jutalom.

Minden második sorsjegy nyer !

Jutalom és főnyeremények készpénzben :

500.000 200.000 r„30 loo.ooo peng6 slb.

A nyeremények összege

közel nyolcmillió pengő készpénzben. —-------------------------------------------- •---------------------------------------------Tekintettel az óriási keresletre, nagyon ajánlatos, hogy az eddigi résztvevők sorsjegyszámaikat továbbra is megtartsák, uj vevők pedig minél előbb rendeljenek és biztosítsanak maguknak sorsjegyet, fizetni van idő legkésőbb a húzás előtt.

FONTOS KÉRELEM! Aki a kapott sorsjegyeket —bármily oknál fogva — nem akarja megtartani, szíveskedjék azonnal viszaküldeni, mert a főárusitóknál kárt és kellemetlenséget okoznak, ha azokat nem kapják vissza.

Az első osztály húzása ápr. 13-án kezdődik---------------------------------------------------о —------------------------------------------------As I. osztályú sorsjegyek hivatalos ára t