Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-03-16 / 22. szám
március 16 KISKUNHALAS HELYI EHTESITÖJB 3 oldal A FELTEKENYSEG ÁLDOZATA A VASÁRI ALATT ÉS BOSSZÚ SÁTORKORCSMA A mélykuli nasíeimetszők tettesét letartóztatták — a szerelmi dráma felbujtóival együtt A Helyi Értesítőben röviden megemlékeztünk arról, hogy Mélykutopi pár nappal ezelőtt az ottani vásár alkalmával egy ottani fiatalkorú legény szerelmi bosszúból bicskájával halálra szurkába a vetély társát. Az esetről lés annak hiteles lefolyásáról a következőket jelenti mélykúti tudósitónk : Katona Mihály a féltékenység, illetve a veté'.ytárs bosszújának áldozata tlett. Katona Mihály és fiatalkorú vetélytársa — akinek nevét emiatt a törvény értelmében, nem szabad közölnünk — egy Mészáros Erzsébet nevű leánynak udvaroltak. A széptevés során Katona Mihály kerekedett felül, már csak azért is, mert idősebb és módosabb volt s közelebb állott a nősülési korhoz, mint fiatalkorú szerelmi konkurrense. Mészáros Erzsébet szülíai a fiatalkorú legényt, eltávolították a leány környezetéből, illetve formálisan Jci- tessékelták, mert megtiltották neki, hogy ileányukhoiz járjon. Itt kezdődött az agyarkodás és a halálos ellenségeskedés. A két vetély- társ gyűlölte egymást s bizonyos volt, hogy e'őbb-utóbb bicskára kerül köztük a dolog. A gyilkosság előtt a vásárban ösiz- szetailákozo'tt a kikosarazott ámorozó a leány anyjával s akkor azt a kijelentést tette: — A Misi nem fogja elvenni az Örzsit, mert még ma megölöm a Misit, A vásárban összetalálkoztak az ellenfelek. Katona Mihály egyedül volt, a fiatalkorú legény pedig az apjával és nagybátyjával és pedig Szőke Mihállyal és Széke János mészárossal. Valamennyien erősen ittasak voltak. Katona az ideáljánál rúgott te Mélykút község Gányő nevű részében, de a fiatalkorú suhanó hamarosan megtudta, hogy Katona megint oitt kegyeskedik Mészáros Erzsi körül. Katona a leánytól a vásárba ment abba a sátorba, ahol ellenfelei idogáltak. Mikor egy idő múlva Katona e* akart távozni, utána szaladt a fiatalkorú legény, egy pillanat alatt ösz- szevesztek s egymásra vetették magukat. Mindkettőnek a kezében ló megyfa-bot volt, amikkel egyszerre sújtottak egymás felé úgy, hogy mindketten a földre estek. Katona felugrott és el akart futni, de nem volt már ideje, mert ott termett mellette a fiatalkorú suhanc, aki bicskával hasba szúrta. A szúrás úgy érte Katonát, hogy fe'.hasitotta a hasát, mire a belel kifordultak s kilógtak a hasüregből. A halálosan megsebesített legény az élet ösztön tőt űzetve el akart menekülni. A fiatalkorú legény azonban nem volt rest: még hátába szúrta ia kését és a fején is értéjk szúrások, mire összeesett. Ekkor ért ia helyszínre egy kapanyéilel a iker-' zében az ifjú apja: Szőke Mihály és 26 éves rokona, Szőke János; Szőke Mihály a már elterült embert .fejbe vágta a kapanyéllel. Azutáni a súlyosan sérült s magával szinte tehetetlen ittas legényt tovább rugdosták és ütlegelték a földön. Katona Mihályt a mentők beszáIrtották a bajai |közkórházba, ahol két nap múlva meghalt. A csendőrség letartóztatta a fiatalkorú suhancoit, azonkívül Szőke Mihályt és Szőke1 Jánost s mindhármat beszállították a bajai törvényszék fogházába. , ' A tettes: a fiatalkorú legény önvédelemre hivatkozott, amikor a vizsgálóbíró kihallgatta. Azt adta elő, hogy ők békésen hazafelé tartottak a sátor-korcsmából, de Katona Mihály nyomukba szegődött, követte őket s beléjük kötött. Erre ők két- ten összeverekedtek s eközben szúrta meg. Szőke Mihály azt adta elő, hogy ő fiatalkorú fia segítségére: sietett ur.okaöccsével, de mire odaértek, akkorára már Katona Mihályt hasba szúrta a suhanc s felhasitotta hasát akkor, amikor egyszerre támadtak egymásra botokkal s úgy megütötték egymást, hogy elestek. A basszurás után Katona Mihály el akart futni, de a suhanc utána iramodott s még' a hátába szúrt. A vizsgálóbíró elrendelte mindhárom tettes ellen az előzetes letartóztatást. , { HALAS ÉRDEKES íAGZAIKJA A TÖRTÉNELEM HŰSÉGES TÜKRÉBEN A tanya világ keletkezése és Írás arról, amikor még csak OS tanya- ház volt a Kunság egykori székvárosában A halasi kérdések közüt talán egyik legérdekesebb rész az, hogyan keetkez- tek a ma már nagyon szá- motevő tanyák, hogy milyen vö t a régi időktől napjainkig a tanyavi ág élete és heyzete. Erről áz érdekes kérdésről a következő történelmi tényeket írja meg Nagy Szeder István most meg je'ént Halas város történetének legújabb kötetében. A redemtió utáni időkben a város határterületéhez képest csekély számú lakosság Szántás alá a közeli földeket használta, tanyák építésére tehát szükség nem vöt. Még az 1786—87. években is, amidőn József császár rendeletére a földmérést és a házak számozását véghez vitték, a városban tatáit 1039 ház és húsz szárazmalommal szemben a pusztákon csak 92 tanyahárat írtak ösz- eze, e számból is levonandó a bodoglári , és pirtói csárda, valamint a fehértói, baiotai és kiserdői csőszházak, miután ezen öt épület a város közönségéé volt s nem a gazdálkodás célját szolgálta. Az említett földmérés (Oklevéltár 218) megmaradt iratai szerint 1786-ban osztatlan legelők voltak: az I. szakaszban a város körüli íudlegelő, III. Simon- semlyéki marhajáró, IV. Pirtó pusztai marhajáró, V. Kis-sikon ökörcSordajáró, VII. Rekettye Kistelek pusztai marhajáró, VIII. Fehértón a felső-fehértói marha- járó, X. Kis-sikon a nyomási marhajáró, XI. Batotán egy marhajáró, XII. a szegedi és majsai utak közti Zsana és Tajó pusztákon a kerületiek ménese és végül a XIV. szakaszt képezett Felsőhodoglá- ron is egy marhajáró volt, tehát egy ökörcsorda, egy ménes és hét barom járta a város külső határát. A közös használatra kihagyott legelők szélein voltak kiosztva a birtokosok szállás-, vagy kaszáló-kertjei. A földmérés a'apján kér S szült telekkönyv szerint minden szállás- kertből ki volt hasítva 800 négyszögöl adómentes tanyaföld, ahoí szabad ég alatt karámokban telelt jószág és pásztor egyaránt. Az öt városi épület levonása után fennmaradó s magánbirtokban volt 87 tanyaház is ezekben a szállás- kertekben épült a határban szétszórtan, a módosabb gazdák pásztorainak kényelmére, mert a gazdák még akkor mind a városon laktak. Egyébként a tanyaházak nagyon kezdet’eges építmények lehettek, melyeknek jobb karba helyezése tárgyában 1782. évben a városi tanács bizottságot küldött ki. — Még az 1791—92. évekbeli tagosításkor is csak 10—20 forintra becsülték a ; gazdát cserélő 70 tanyaiház darabját. Ezen tagosítás után az összevont föl- j deken való könnyebb és célszerűbb gaz- ' dálkodás céljából keletkeztek a tullaj- donképeni tanyák, hogy ne kelljen min- j dent ki és befuvarozni a 10—18 km. j távoli városba. — 1795-ben már 37 j uj tanyaépü'et volt a határban. 1811-ben újból osztottak földet a birtokos lakosoknak, 1854—55. években pedig az egész halasi határ feloszlás alá került UHU ÉS KEITTÜLAJDOIIOSOKl fuitWterte.. ■ és 1860—61. években a földeket át is adták a gazdaságnak. Ezen földosztások, majd a később divatba jött parcellázások növelték évről-évre a tanyák és a pusztai lakosok számát. 1786-ban volt 92 tanyaház, 1804-ben 202, 1810-ben 229, 1832-ben 369, 1865- ben 692, 1875-ben 795, 1882-ben 910, 1892-ten 1300, 1900-ban 1655, 1910-ben 2643, 1920-ban 2737, 1930 végén 3595. Tehát a tanyák tulajdonképeni elszaporodása az utóbbi ötven év a'att ment végbe. A város tanácsa már 1798-ban A közérdekkel ellenkezőnek találta, hogy né- me’y birtokos gazdák kivették magukat a tanyára és a tanyán való lakást a polgárjoggal biró lakosoknak a Jászkun ke.ü'etek jóváhagyásával eltiltotta, még akkor is, ha más földjén árendások. 1804-ben a 753. sz. kir. helytartótanácsi körrende'et nemcsak a pusztákon, de még a helység területén levő kerti- házakban is tiltotta a lakást. (Folytatjuk). Halason is megkezdtük az агапушгМ A Pénzintézeti Központ a mull | ézetet felhatalmazott, hogy ügyfe- hiéten Budapestén megkezdte az j leiktől aranyat vehessenek át, a arany vásárlást. Állandóan zsutolt volt Pénzintézeti Központnak való eta- a beváltó helyiség és mert vidékről dósára. Az arany vásárlásra íelhatal- is élénk érdeíklődés mutatkozott, a raazást kaptak a halasi pénzintézet Pénzintézeti Központ több fővárosi tieik is. Az aranyat ma is 5960 pen- pénzintézet fiókját és vidéki pénzin- ’ goért veszik kilónként. Megdöbbentő drámát okozott az elválás: agyonlőtte feleségét, ma]d öngyilkos lett Véres családi dráma játszódott le Kiskundorozsmán, melynek halá’ös áldozata van. Borbély Ferenc és félesége sehogy sem tudtak megegyezni házaséletükben az utóbbi hónapok alatt. Az asszony állandóan hangsúlyozta, hogy elválik férjétől, mert mellette valósággal pokol az életey Borbély nem akart beleegyezni a váltásba. Az asszony hajthatatlan ma- i radt s végül is elköltözött férje há- j zárói. Borbélyék különváltan éllek, de a férj vissza akarta állítani a régi házaséletet. Találkozott az asszony- nyal, akinek szemrehányást tett, majd ellőkapta revolverét és rálőtt. Azután önmaga fellé fordította a fegyvert, másodszor is eldördült a revolver és Bprbély Ferenc holttan rogyott össze. ; A nyomozás megállapította, hogy tettét azért követte él, mert megtudta, hogy az asszony válópert adott bei ellene. A szerencsétlen asszony sorsa iránt nagy részvét nyilvánult meg. dojjon ma es holnap a moziba ! Gaál Francival Csókol Veronika! Jó jtgyek csak elővételben
