Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-03-06 / 19. szám
március б KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal RAVASZ PÜSPÖK KÉT NAPJA HALASON Szép sikerrel mutatkozott be a theológu- sok gárdája — Ravasz püspök az életről, mint műalkotásról A budapesti Ref. Theológ'ai Akadémia Ifjúsága vidéki iá'ogatásai során szombaton Halasra rándult le. Különös jelentőséget adott a pesti j teológusok halasi látogatásának az ; a tény, hogy dr. Ravasz László püspök vállalta a rendezendő estély előadását. A püspök országszerte ismert. márkás neve egészen érthetővé tette azt a nagy érdeklődést, mellyel a szombat esti előadást várták százan és százan... Megérkezik a püspök és meglátogatja az árva« házat Ravasz Püspök a szombat délutáni gyorssal érkezett Halasra. Az állomáson Szabó Zs: gmond lelkész és Bátory Gábor főgondnok éléin áz egyház presbitériuma és az iskolák tanári karai fogadták a magas vendéget, valamint a társaságában megérkező dr. Kováts J. István ny. államtitkárt, theológ'ai professzort, akiket Bátory Gábor üdvözölt, mire a püspök válaszolt. Délután a püspök szükebb kísérettel a decemberben megnyilt Topán Gergelyné árviabázat tekintette meg. Az árvaházi gyermekek megható üdvözlése mélyen érintette a püspök lelkét, aki a látottak felett a legteljesebb elismerését fejezte ki. Este a gimnázium tornatermében folyt le a teológusok magas nívójú estélye. Szabó Zs'gmond lelkész néhány keresetlen szóval üdvözölte a pesti vendégeket, majd nagy tetszés között mutatkozott be a Theólógia Kiskántusa vallásos klasszikusok előadásával. A Kántus nagyszerű »hanganyaga« és komoly munkára mutató összhangzatos be- gyakoroltsága már az első pillanatokban megnyerte a közönség szimpátiáját. Gáspár Eszter kedvesen, póztalanul interpretálta Varga Gyula költői megérzésektől terhes és borongás költeményét: »A Dunapar- lon«-t. Chopin Cisz-- és E-moi Valse- jának előadásával pedig Dombrádi Nagy László érdemelte ki a közönség őszinte tapsait. „Életszépségek csak az Isten atmoszférájában születhetnek“ Ezek után következett áz estély középpontjában Ravasz püspök előadása: »Az étet, mint műalkotás«. Az egész világon a legnagyobb erő az átalakulni, tökéletessé vélni való akarás — kezdte előadását általános figyelem között a püspök. Az egész világ magában véve egy óriás műalkotás, szakadatlan törekvés a perfectio felé. í — A teremtés még ma sincs befejezve, csak legyen az emberben lélek ennek megértésére. — A műalkotás nemcsak a mindenség, hanem annak minden kis részlete. Egy élet nem elég — foly- látta Ravasz püspök filozofikus elmélkedését — egy buzakalász szépségének megérzésére és századok nem elegendők egy rózsaszirom megcsodálására. i j Rámutatott a püspök a továbbiakban arra, hogy az emberi élet is műalkotás. Olthatatlan láng lobog szivünkben is, a tökéletesség után. — Van valahol egy kép, melyre hasonlítanunk kellene és sirunk, mert még távol vagyunk töte és néha eltelik szivünk ünnepi örömmel, mert. egy pillanatra megközelítettük. Nyugtalan a lelkünk, mind addig, mig meg nem pihen abban az elért célban, melyben az étet teljes lesz, mint műalkotás. — Az élet műalkotás! Ez alatt azt értjük, hogy az élet, mint valami benső do'og, érzület, jeliem örökkévaló s az örökkévalóságiban fejeződik be. Akinek ennél kevesebb igénye van, örökre boldogtalan. — Életszépségek csak az Isten atmoszférájában születhetnek. Külső formali'ás, kegyesség, módszer dolgában lehet valaki gyakorlott, szólamokban tökéletes, de ha nem sugárzik rajta a lélek, a felülről jövő ihlet, nyomorult, szegény koldus marad örökre. Csak az az igazán szegény ember, akit sohasem érintett meg ez a létek. — A keresztyén élet uralkodó képe az az arc, melyről egyszer azt mondották: Ecce Homo — a Krisztus képe. Krisztus mindenkihez hasonlít, mert emberi és Krisztushoz minden ember hasonlít, mert isteni szikra van benne. Az étet titka ez: hasonlítani Ö hozzá. Hasonlóvá pedig pedig csak az engedelmesség utján lehet lenni. Nincs műalkotás engedelmesség nélkül. — A felki életnek — fejezte be előadását, a püspök — ez a három foka van a magasság fellé: Művész vágyókat kezdődik; szerszám vagyok, itt folytatódik; műalkotás vagyok, itt bevégződik, mert ez azt jelenti, hogy Isten a művész. Az est további művészi számai közül kiemelkedett a Kiskántus előadásában Schubert és Dürner egy- egy szerzeménye, vaamint Szabó Sándor érzéssel telített, fejtett hegedű játéka. Drámai erőről, mély átéléséről tett bizonyságot Nagy Gyula három megrázó szépségű vallásos költemény szavalásával. Kellemesen lepett meg, hogy Ady Endre egyik alkotását választotta ki elöadandóul. Szívesen hallgattunk volna többet is. A termet teljesen megtöltő hallgatóságra mély hatást tett versek után Händel trió-szonátája III. tétele és August Triója búgott és csengett fel a Theólógia triójának előadásában. (Tagjai: Szabó Sándor, Véber Mihály és D. Nagy László.) A lelkes hangulatot pedig éppenséggel ,a csúcsig emelte а К skántuS néhány modern átiratban előadott népdala. S a közönség tapsaiból egyaránt kijutott a Kántus vezetőjének — Arany Lászlónak — s minden egyes közreműködő tagjának. A közönség meleg tapsait és érdeklődését Kováts J. István köszönte meg az ifjúság nevében. Vasárnap délelőtt a ref. templomban Szabó Zsigmond lelkész biblia- olvasása és imája után Ravasz püspök hirdette az Igét: Az aratni való sok, de kevés az arató... Prédikációjában vázolta azokat a feladatokat, melyeket meg kell oldanunk, hogy közelebb jöjjön hozzánk az Isten országa... Istentisztelet után az Egyház presbitériumának és a gimnázium tanári karának tisztelgését fogadta. • [ A Noszövetseg szeretetvendégsége Délután ugyancsak a gimnázium tornatermében telt sorok előtt dr. Kováts J. István tartotta meg előadását: »Az uj magyar református létek« címen. Előadásában kiindult abból, hogy bár a köztudatban úgy él — tévesen — hogy a reformátusok töltik he Magyarországon a vezető szerepeket, mégis a réf. tudat teljesen elszintetenedett. Egy nagy lelki megújhodásra van szükség, az eddigi múlton való ábrándozás helyett. Az igazi ref. magyar lélek nem merengő, hanem misszionáló, aki mindent elkövet, hogy az általa megismert világosságot mással is meglátássá, A nagy hatású előadás után a Ref. Nőszövetség adott teát a pesti 1 vendégek tiszteletére, akiket a Nő- szövetség nevében dr. Thuróczy De- zsőné üdvözölt, s fehér virágcsokrot nyújtott át a püspöknek. Az üdvözlést Ravasz püspök köszönte meg. A Halason tartózkodott teológusok nemcsak a dobogón szerepeltek, hanem többen, részint a diákság, részint a KIÉ ifjúsága körében is szolgált. Többen közülök a rekety- tyei, ill. felsők® teleik! KIE-ben is előadtak. Mikor visszaidézzük az elmúlt két napot, « jó munkát megillető köszöntésünket küldjük az uj idők uj magvetői után... (k. i.) A béke és az európai nyugalom érdekében hívei vagyunk a dunai tárgyalásoknak Nagy közönség hallgatta végig a Magyar Külügyi Társaság előadóit Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg a közgyűlési teremben kitűnő, nagy koncepciójú előadásait a Magyar Külügyi Társaság, amely előadást a jelenlevő közönség mindvégig nagy tetszéssel hallgatta végig. Az előadó vendégek közt volt tevéid! Kozma Miklós az uj belügyminiszter, aki mint a Távirati Iroda elnökigazgatója jött Halasra és megjelent a. vendégek között Preszly Elemér, főispán is. A vendégeket nagy lelkesedéssel ünnepelték, a Városi Dalkör énekszámot adott e'.ö, majd dr. Fekete Imre polgármester tartotta a megnyitó beszédet, beszédében hangoztatta a mai Európaszerte jelentkező káoszt és zűrzavart, vázolta a nemzetek közt dúló gyűlölködést és azt mondotta, hogy a mai időkben fokozottan szükség van arra, hogy külpo’itikai- lag tájékozva tegyünk. Megemlékezett a hazájából kiüldözött szerb megszál’ott területi magyarokról és rámutatott a Magyar Külügyi Társaság nagy érdemeire és háláját, köszönetét fejezte ki az előadóknak, hogy lejöttek Halasra. Külön kiemelte Kozma Miklósnak kiváló és nagy érdemeit, amelyeket a magyarság érdekében mindig kifejtett azon a poszton, ahova őt a hazafias kötelességteljesités hívta. Ugyancsak vázolta annak nagy jelentőségét, hogy Halasra a határszéli városba is eljött, hogy erősítő szavaival a magyarság erejét és öntudatát emelje és fejlessze. A polgármester után Kozma Miklós tartotta meg nagyhatású nagyon értékes beszédét. Bevezető szavaiban utat arra, hogy a békediktátumok a megoldatlan és veszélyes kérdések számát nemhogy csökkentették, hanem annyira növe’ték, hogy több van belőlük, mint va’ah®. — Európa ma — folytatta Kozma Miklós fejtegetését — valósággal a paktum-infláció korát éli. A népszövetségi gondolattal ellentétben, a Népszövetségen kívül szövetséges csoportok alakultak ki, á'lamcsoportok különleges érdekeinek védőmére. Ilyen a kisantant, amelynek éle elsősorban Magyarország ellen irányul. Egysége fentartásnélküli magyarvonatkozásban, de nem át fenn hasonló mértékben másokkal szemben. Nem egy esetben nem a kisantant csinál francia politikát, hanem a francia külpolitika jár a kisantantpotiíika vezető zsinórján. — A kisantant a batkámb'okk és Oroszország a Franciaország á’tai i.nau- gurá'.t statikai jellegű politikának exponensei. E statikai politika nem akar. változást és fejlődést az európai politikában. < ' I . I — Az evolúció jegyében álló dinamikus külpolitikát folytat Olaszország, Németország, Lengyelország, Magyarország és Ausztria. Bár céljaik sok tekintetben lényegesen különbözők, elvileg az az álláspontjuk, hogy к békeszerződések nem érmthetet’enek. A dinamikus politikát követő államok eddig csak némely részletkérdésben tudták megtalálni ez együttműködés útját. — A Duna-medencére irányuló tárgyalások határozott formát még nem öltöttek. A kisantant nem kőzete feltételeit, de a sajtóhangokből1 egyelőre nőm sok készséget lehet kiolvasni, sőt fa a helyzet, hogy a kisantant Magyarország és Ausztria felé súlyos feltételeket igyekszik formulám. A tervbevett du- namedencei megegyezés a mi részünkről közreműködési készségre talál az egyenjogúság, a kisebbségi kérdés és a békés revizió jogának ©’ismerése alapján. — Magyarországon igen nehéz külpolitikát. csinálni, sokkal nehezebb, márt bármely nagyhatalom politikáját irányítani. Nehéz földrajzi helyzetünket és külpolitikai konstellációnkat, katonai erőnk hiányát helyes és józan célkitűzésekkel, diplomáciai ügyességgel és a nemzet külpolitikai fegyéméve! kell any- nyira amennyire pótolni. A kormányzat dolga, hogy mit szabad és mit kell tenni külpolitikai vonatkozásban. — A magyar nép jobbat nem tehet, — fejezte be szavait az előadó — minthogy bízza a, külpolitikai kérdések elintézését, amit a propagandával összetéveszteni sohasem szabad, az arra illetékes kormányzatra és a kormányzat munkáját ellenőrző parlamentre, maga pedig hittel, bizalommal és fegyelmet zetten álljon a hivatalos külpolitika mögött. Kozma Miklós után Eöttevényi Nagy Olivér, a csonkaország külpolitikájáról tartott előadást, párhuzamot vonva Nagymagyarország külpolitikájával. Dr. Pogrányi Nagy Félix kitíügymi-
