Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-03-02 / 18. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE március 2 AZ EGYKOR BÜSZKE, HATALMAS HALASI IPAROSSÁG MA MÁR A TÖNK SZÉLÉIN ÁLL Elérkezett az utolsó óra a kézmüiparosok számára, máris eljegyződtek a koldus-nyomorral Szomorú és őszinte beszélgetés a halasi Ipartestület elnökével A gondok go moly felhői mindenki- ségröl volt sző, elsőnek jelentkezett j világból megtakarítva maradt, kénynek a feje felett szálonganak, alig ott, ahol a városnak segítségre volt j téten volt az utóbbi években el'köl- van társadalmi osztály, amelynek ne | szüksége, ott volt és oda sietett fel- ! te ni és kénytelen volt azt a kis fölszólít ás nélkül is, ahol a közjóté- , decskéjét és szőlőjét, amije volt, volnának tele bánatsirámokkal a jajveszékelései, kétségtelenül olyan időket élünk — minden látszat ellenére is, — amikor a segítség órái érkeztek él minden olyan osztály számára, amelyek ma iá nemzet dók gőzéi közé számíttatnak, elérkeztünk oda, ahol már semmiféle Ígéret, semmiféle gyógyflastrom nem számit, ahol az egyedüli mód a gyors cselekvés aktusa. És, ha a sok gond között akad egy osztály, amely a a legsürgősebben segítségre szorul, ez az iparosság, amelynek sehol sem rózsás a helyzete, itt nálunk Halason pedig egyenesen kétségbeejtő és eljutott már a koldusbot stádiumáig. í i A halasi iparosság az éhínség előtt áll, holott valamikor boldog, büszke, hatalmas céhrendszerbe tömörülve diktáló eleme volt a városnak, valamikor még nem is olyan régen ez az iparosság jelentette a gerincet,, a munkát, az előrehaladást, ez az iparosság volt az, amelyik az élen haladt, ha nemzeti áldozatkészkonyság terén kellett kiváló munkát végezni, ma »leégett«, szegény koldus had a kézmüiparosság, az idők kiszivattyúzták belőle az ellenállást, nincs többé már annyi anyagi ereje sem, hogy a mindennapi kenyeret be tudná magának teremteni, ott ál láthatatlan kezektől leszorítva a dolgos két karja, munkátlanságra van kárhoztatva a közmondásos szorgalma és munkaakarása, az iparosság ma ott áll, hogy hovatovább szinte minden iparosmester közel átásra fog szorulni. És most mielőtt rátérnénk kissé bővebben a, halasi iparosság kiváló és irigyelt múltjára, vegyük: lelkiismeretesen és pontosan szemügyre, hogy ál tulajdonképpen máma a halasi iparosság. A kérdés megvilágítása céljából munkatársunk a kérdés legillelékesebb jéhez Kiss Illés Antal ipartestületi elnökhöz fordult, aki a következőkben vázolta az iparosság helyzetét. Az iparosság nyomorát már nem lehet fokozni — Az Iparosság helyzete — és ez kétségtelen — sókkal rosszabb helyzetben van, mint volt még a közelmúlt években is. Nincs egyetlen iparág sem, amelyet súlyosan nem érintene a mai helyzet, hogy mekkora az aggodalom az iparosság körében , a jövőt illetőleg, csak az alkothatna képet magánák erről1, aki a j végnélkül való panaszokat az Ipar- j testületben tartott barátságos meg- 1 beszéléseken végighallgatná. Annak módja és alkálma lenne látni azokat a keserű és keserves panaszokat, amelyék az egyes iparágak mesterei részéről elhangzanak. Az iparos. Ság nem szokott panaszkodni, a magyar iparos büszkébb annál, semhogy szánalmat kelteni akarással, a maga apró bajait piacra vinné, de ha panaszkodik, akkor egészen bizonyos, hogy súlyos oka van erre. A halasi iparosság valóságos kenyérgondokkal küzd és viaskodik, meggyőződésem szerint az iparosság mai, meglévő nyomorát már fokozni nem lehet* Panaszkodtunk az elmúlt évek mindegyikében, elsírtuk a megtevő bajokat, amelyek kétségtelenül már évek óta egyre nyomasztóbban jelentkeznek, de az az állapot, amelybe ma belekerültünk, minden képzeletet felülmúl. í i ! ; í í I Minden fajta iparág ínség előtt áll — Ей a helyzet — folytatta az Ipartestület elnöke — egyformán fennáll valamennyi iparágnál," nem lehet és nem vólna szabad köztük különbséget tenni, mert hiszen a súlyos viszonyokat és a súlyos nyomasztó hélyzetet egyképen érzi a szabó épenugy, mint a kovács, lazoló, építőiparos és a többi minid egytői-egyig, akik el vannak jegyezve a koldusbottal1 és menthetetlenül elpusztulnak, nem is rémülünk és nem is várunk jobb sorsot, mert hiszen az az osztály, amely az ipart munkával ellátta, szintén sanyarú vikatos, bádogos, cipész, ezijjártó, raá- szonyokkal küzd. A gazdák szomorú helyzete hat vissza az iparra is — Az Ipartestület elnöke elmon- } a gazdának mind kevesebb és kedotta, hogy a gazdák szomorú helyzetét érzi meg főképen az iparosság. A fix fizetésű hivatalnok osztály dolgoztat ugyan a legszükségesebbeket az iparosfőkkail, de mi: ez mind, ahoz képest, amelyet a gazdák tudnának nyújtani, ha jobb viszonyok közé kerülnének. A gazda el tudná látná munkával a bognárokat, kovácsokat, szijjártókat, szabókat és cipészeket, csizmadiákat is, de a termények alacsony ára mellett erre vesebb telik, ki tudja, mikor jön vissza az az idő, amikor a gazda ismét a kézműipar fogyasztójává válhat. De, ha így tart tovább is ez a helyzet, akkor félő, hogy a gazdát ez te is szoktatja az iparoshoz váló fordulástól és eljöhet az idő, hogy a gazdának lesz pénze1, de akkor már hozzászokott csupa óvatosságból is ahoz a takarékossághoz, amelyhez a mai szomorú idők késztették. ! 1 ; j I ! JJJ I Rejtély, hogy miből él az iparos Ha ilyen szomorú a helyzet és sem ludnám megmondani, miből ilyen kilátástalan, ami vitán felüli élnek az iparosok. Valóságos nej- áll1, hogy ilyen, mégis miiből él hát té'ly ez, de mégis megpróbálok er- m iparosság — kérdeztük Kiss S- j re is választ adni. Égy kétségtelen, lés Antal elnököt. * j hogy az iparosság felélte már ösz—■ Erre a választ megadnom a j szes tartalékjait, értem ezalatt azt, legnehezebb — válaszolja. Magam * hogy aizt a kis pénzt, amije a jószintén eladni, vagy adósságokba keverni. Van azután még egy módja iannak, hogy az iparosság hogyan képes vegetálni, ez pedig az, hogy akinek még hitele van, hitelbe vá- I sáról, fűtőanyagot, ruha ne miieket, lábbelit, stb., de kérdés, mi törté- • mik iákkor, ha ez a hitele is kimerül, I mi' történik ükkor, hogyha úgy találja őt a vég, hogy adósságokba burkolózva kénytelen bevárni a közeljövőt. Már négy-öt esztendővel ezelőtt arról szónokoltak gyűléseiken és arról írtak az iparos szaklapokban, hogy az iparosság is elérkezett a gazdasági mélyponthoz, de a nyomornak arról a fokáról, amelyben ma a hallási iparosság tengődik, még a legfantasztikusabb álmok sem mertek gondolná. Egykor derék iparosmesterek — a város Ínségesei közt —■ De van a kézmüiparosság irtózatos és szörnyű nyomorának mindezeknél1 is szomorúbb állomása, ez pedig az, hogy a város ínségesei! között találunk nem egy olyan egykor derék, jómódban élt iparosmestert, aki 1935-ben rászorult arrai, hogy magát a város ínségesei közé felvétesse. Aki csak kisfeé is 5st meri azt a kivételes, tiszteletbentar- tott helyet, amelyet a társadalomiban itt Halason ez a kézmüfparos- ság valamikor betöltött, az csak könnyes szemmel könyvelheti el azt a megdöbbentő tényt, hogy Halason akad — a kegyetlen viszonyok] folytán — olyan iparosmester, aki kólduskenyérre szorult. Ezen is sürgősen kellene segíteni, ha, egyáltalában mutatkozna kiút és megoldás a maii tomboló, eszeveszett kenyér- harcban. I ; i j ' J Először az adó, másodszor a gyáripar segíti elő az iparos koldusbotot — Az iparosság két súlyos megoldje a gyáripar és másodszor kétségtelenül az adózás, amely két tényező annyi panaszra adott már okot, hogy azokról újat mondani nehéz volna, die ugyanakkor olyan súlyos okok ezek, amólyeket eléggé ismételni sohasem válhatik unalmassá. A njaigyindrusztria mai hatalmas áJlal- potában a gyáripar kártevéseit szinte lehetetlen volna megszüntetni, de ugyanakkor az iparosság igazságának tudatáb an tel jes joggal óhaj that és kérhet igazságosabb és méltányosabb adóztatást. Az adókivetéseknél, mint mindig, az az elavult, már elévült és régi nóta járja, hogy az iparosság mindig, sőt még ma is megtalálja a maga kereseti forrásait, az a bürokratikus adózási rendszer, amely nem akarja tudomásul venni, vagy nem tudja belátni azt, hogy az iparosság teber- biróképessiégének legvégső határát is, már réges-régen, siájnos — elvesztette. — A halasi iparosság, illetve a helybeli Ipartestület most érkezett el megalakulásának félévszázados dátuméhoz és nagyon fájó tudat, hogy ezt a félévszázados fordulót szegény, nyomorúságos koldusboítal-eljegyzett iparosok ülik meg. Messzefutott a régi szép világ A régi szép világnak kétségtelenül vége van. Hol van már az a világ, amikor az Ipartestület első elnöke Hováncsek János asztalosmester lett, hol vannak azok az idők, amikor az Ipartestületinek 1886 elején beszolgáltatta a volt szabócéh pénzfiárnoka Kémen Sándor az 58 kr. pénztári maradványt, Gyenizse Márton kovács pedig 2 frt. 10 krt. adott át az Ipartestületnek egy tavalyi táncmulatság jövedelmeként, végül id. Nagy Szeder István építőmester adta át azon 108.95 írtat, melyet ő huszad magával 1881—1884. években egy létesítendő íparosegylet két bálterem függönyt, egy táncrendet, s egy tiszta üzleti könyvet, mely adományért az Ipartestület elöljárósága mély köszönetét fejezte ki. Ezek a bájos régi jó világra emlékeztető sorok Kiskunhalas város legújabban megjelent Nagy Szeder István: Gazdaságtörténetéből valók és arra mutatnak, hogy valamikor ilyen apró, kedves, szórakozásokban és történésekben merült ki az egy. kori, jómódú halasi iparosság hétköznapja és ünnepnapjai. Ma elveszésre és pusztulásra ítélt iparosok pedig azon gondolkoznak javára rendezett táncmulatságok hasz- i és töprengenek, lesz-e vájjon hol nából gyűjtött össze, átadott továbbá napra kenyér és fütött szoba... 30 milliós valutabevételt hozott tavaly az idegenforgalom A budapesti szállodások és vendéglősök tegnapi közgyűlésén megál'apitot- ták, hogy az idegenforgalom tavaly 30 millió pengő értékű valutabevételt eredményezett. I A monarchia utód* államainak értekezlete Londoni jc’entós szerint a volt magyar-osztrák monarchia' utódállamai fontos értekezletet terveznek március végére, tehát arra az időre, amikorra Sir John Simon angol külügyminiszter visz- szatér németországi útjáról. Az értekezlet, amelyen Olaszország képviselője elnökölne, a londoni és római enyezmé- nyeknek a 'Duna völgyére vonatkozó összes javasltaival és azoknak mindennemű következményeivel foglalkozna. Ha szép, jó és olcsó • Wf A cipót akar vásárolni, keresne fel a HANGYA fődzletát Hirdessen a Haiti Értesítőben 1
