Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-05-26 / 42. szám
1934. május 26, szombat XXXIV. évfolyam. 42. szám J{L>kunIudm> Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE: Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON 16 p Alapította: PRÄGER FERENC Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatali Városháza épületében Preszly Elemér főispán érdekes nyilsko- zata a magyar gazda földszeretetéről Preszly Elemér dr., vármegyénk népszerű főispánja az elmúlt napokban a magyar gazda lelki egyensu* lyáraak kérdésében rendkívül érdekes nyilatkozatot tett. A főispán nyilatkozatát a következőkben közölhetjük: A föld szeretet© és a munkában talált gyönyörűség az oka, azt hiszem, a magyar nép megrendithetet'en nyugalmának és kiogyensuiyozott gondolkodásának. A magyar gazda Soha nem érzi fáradságnak és tehernek a munkát, hanem öröm és szórakozás számára, ha a földön dolgozhat. Legjobb igazold példája ennek az 1918-as forradalom volt. Nem lehet tagadni, hogy Károlyiék, akik nemzeti jelszavakat tűztek lobogójukra és jó békét ígértek, hatalmas tögetéiseket, azután ők is hozzászö'-tak az egyes kérdésekhez. És minden szavukon érezni lehetett, hogy mindent megértettek, lamit elmondtak nekik. A nép tudja, hogy példátlanul nehéz viszonyok között el ma mindenki. így nem á’ilniak elő lehetetten kívánságokkal. Ez az oka — legalább is az én megyémben. — mondja Preszly főispán — hogy a rendet és nyugalmat semmi sem zavarja meg. A derék, komoly magyar földművelő nép nem hisz a hangzatos jelszavaknak és meg sem hallgatnák azokat. akik nyilvánvalóan lehetetlen Ígéretekkel szeretnék őket félrevezetni. Egy borzalmas tavaszi árviz soráb ismertem meg igazán a magyar gazda törhetet’en hitét és hajthatatlan erőslal- küségét. A bogárhátu kis házakat magával! sodorta akkor a viz és én is csónal- kon jártam be az árvizsujtóttá vidéket. Egy derék fiatal magyar gazdával találkoztam. aki háza romjaira telepedve várta a víz eltakarodását. Tavasz volt és a kertben virágzóinak már a barack- fák és a cseresznyefák. »Mi lesz most, barátom?« — kérdeztem a komo-yarcu, értelmes embertől, akinek mindenét elvitte a viz. »Majd felépítünk mindent, ami elpusztult, ha ezek a fácskák itt megsegítenek« — volt a válasz. Annyi hit,, lelkierő csengett ki ezekből' a szavakból, hogy pillanatig sem kötekedtem ebbein a jóslatban. Ekkor láttam, hogy a magyar gazda nem bízik senkiben, nem kér senkitől semmit. hanem csak kizárólag a maga munkájába és a saját földjére számit egyedül. ! 1 Nincs talán még egy ország, — folytatja Pestmegye főispánja — amelynek я lakossága annyit szenvedett volna, minit a magyar nép. Nagy szenvedések és a borzalmas pusztítások énlelték olyan komollyá és megfontolttá a magyart gazdát, amilyennek ma látjuk — mondjaf elgondolkozva dr. Preszly Eemér. Az acélt is tűzben edzik és a sok évszázados megpróbáltatások nagyszerű lelkű erőt öntöttek a magyarba. Természetére nézve éppen ezért defenzív; tartózkodó és individualizmusa visszatartja alttól, hogy tömegmozgalmak könnyenhivő eszközévé váljon. Természetesen szerepe van ebben a mi speciális tanyarendszerünknek is. Kint a városoktól! messze fekvő tanyákon a magyar föld- müveüö nép tisztán megőrizte ősi jó tulajdonságait. ________Lapzárta________ Júniusban választják meg Szeged nj polgármesteréi megeket ragadtak magukhoz. Kezdetben a gazdák is ve’iik tartottak és ebben' —- azt hiszem — a legnagyobb része a földreform Ígéretének lehetett. Amig tartott a tél, ott álltak Károlyiék mefett. Amikor azonban kitavaszodott és megszólalt a pacsirta a földeken1, a magyar földművesnép nem törődött többé a politikával. Eljött a tavaszi munka ideje és mentek szépen dolgozni a földekre. A magyar gazda földszeretetét mi sem jellemzi talán jobban, mint az, hogy még ma is mennyire ragaszkodik a földjéhez, pedig ma már egyáltalán nem fizetődik ki többé munkájuk. A gazda azonban nem nézi: jövedelmező-e vagy sem, ha napkététől napnyugtáig szakadatlanul folytatja azt a munkát, amit még apáitól és nagyapáitól tanult ei. Elnéztem a napokban a ceglédi szőlőkben, hogyan törik magukat a dologban ezek a jó magyar gazdák. Eszükbe sem jutott .arra gondolni, hogy érdemesbe megadni azt a rengeteg munkát a szőlőnek, amire szükség van, ma, amikor húsz fillér a bor literje. Ugyanez a helyzet azonban a búzánál és a rozsnál is: a földmüvelőnép változatlan fá>- radtságga! és szorgalommal dolgozik ma is. Egyszerűen azért, mert ez a munka életszükséglet neki. (Szegedről jelentik.) Három napi távoliéi után érkezett 'vissza Szegedre Baranyi Tibor főispán, akit nemcsak az újságíróik vártak türel- metleniüll, hanem mindazok, akik közvetve vagy közvetlenül érdekelve vannak a polgármester-kérdésben. A főispán igen diplomatikusan hárította el a mellének szegezett kérdéseket és semmire sem adott határozott választ, de különösen arra nem, hogy ki lesz a kormány hivatalos jelöltje a szegedi polgármesterségre. A szegedi jól értesült körök szerint egyelőre csak az bizonyos, hogy dr. Pálfy József pályázik a polgár- mesteri állásra. Illetékes helyen tisztában vannak vele, hogy Pálfyval szemben senki sem léphet fel .a győzelem biztos reményében, mert Pálfy elsősorban is szegedi ember és a fokozatos előhaladás reményében támogatják a tisztviselő-törvényhatósági bizottsági tagok és azok hozzátartozói, de vannak hívei a társadalom minden rétegében'. Schvoy Kálmán altábornagy még nem határozta el véglegesen, hogy pályázik-e vagy sem. Mint katonaember nem szívesen bocsátkozna választási harcba és azt az óhaját fejezte ki, hogy hívják meg a polgármesterségre. A választás titkos és nincs az a hatalom, amely azt befolyásolni tudná. Ettől eltekintve azonban, illetékes helyen úgy vélik, hogy Shvoy sokkal többet használna Szegednek, ha a parlamentben; képviselné. Erre egy éven belüli megnyílik az alkalom. Dr. Széchenyi Istvánt — akinek szintén nagy sánsza, és kedve vau I a polgármesterségre, — saját pártvezetősége szeretné lebeszélni a pá- ' lyázatról, mert attól tartanak, hogy I a párt, amelyet ő szervezett, megl- sinylené távozását. Ha azonban mégis pályázik, mint ahogy egyest jelek mutatják, akkor csak ö teheti a kormány, illetőleg az egységes párt hivatalos jelöltje. . Hogy Somogyi Szilveszter örökét ki foglalja el — ma még arra nehéz választ adni. A zászlóalj egyife kerékpáros katonájának borzalmas halála Csőd a-e, ha olthatat an ragaszkodással szereti a földjét a gazda, amelyet iglazán homloka verejtékével munkál? Leesett a bicikliről és a Katonai teherautó alá Került, amely halálra gázolta Vérzik az ember szive, ha azt látja: hányán vannak, akik földszeretetbőú és föídéhségibőy drágta pénzen vásároltak, vagy bére tek a konjunktúra esztendeiben földeket és most nem birják tovább a konjunkturális időkben vállalt terheket. Még1 ezek a szOrencséfen emberek sem próbának azonban a hangzatos je’szavak zászlaja alá szegődni, mert a mi népünk olyan komoly, hogy megi se hallgatja, csak a komoly beszédet. Néhány nap előtt Nagykőrösön jártam és részt vettem egy gyűlésen. Mondhatom, egyetlen szó sem esett politikáról, hanem csak a mai nagy aktuális gazdasági kérdésekről, mint például a búzaárakról és a kamatterhek- rőt. Halálos csendben halhatták a fejteBorzalmas és halálos kimenetelű szerencsétlenség történt csütörtökön a reggeli órákban a keceli országúton. A helybeli zászlóalj egyik kerékpáros katonája tragikus véletlen folytán életét vesztette. A szerencsétlenségről munkatársunk a következőiket írhatja: A helybeli zászlóalj csütörtökön gyakorlatra ment Kecskemétre. A kerékpáros század alig ért a keceli útra, amikor a kerékpáron haladó katonák közül, a kecskeméti születésű Kovács János leesett kerékpárjáról és esés közben az országutra került. Az országúton haladt a hatalmas katonai teherautó is. Я teherautó vezetője észre vélte a szerencsétlenséget, de már nem tudta megállítani a gépet és igy megtörtént a borzalmas szerencsétlenség. Я szerencsétlen katonán keresztül ment és borzalmas sérüléseket ejtett rajta. Már holttan húzták ki a teherautó lalóL A zászlóalj megilletődve állta körül Kovács János borzalmasan megcsonkított holttestét. Rövidesen a városba is küldtek értesítést a szerencsétlenségről és a katona holttestét városi kocsin a hullaházba vittek. Kováes János tragikus haláláról azonnal értesítették Kecskeméten lakó szüleit. A tragikus eset ügyében, amely városszerte mély megdöbbenést és részvétet keltett, a katonai hatóság még nem fejezte be a vizsgálatot, amely teljesen tisztázza, hogy a bor-' zalmas eset hogyan következhetett be. A szerencsétlenül járt katonáit Heí* lason temetik el. Temetése katonai pompával szombaton délután 4 órakor lesz. , ; ; : ; j I ! ! ; J
