Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-02-14 / 13. szám
február 14 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal Juhász Vidáné bűnügye Ítélet előtt all A védelem megfeszített küzdelmet vív, hogy a férjgyilkos asszonyt megmentse az akasztófától Mint ismeretes és a Helyi Értesítő hirt is adott róla, a törvényszéki orvosszakértők amellett döntöttek, hogy Juhász Vidáné a zsanai férjgyilkos asszony épelméjű és igy a gyilkosság bűnügyében a föíárgya- lóst február 16-ikára péntekre tűzték ki. Most, hogy az ügy ismét főtárgyalás elé kerül és itéüet előtt ál, ismét nagy érdeklődés nyilvánul meg Halason az ügy kimenetele elé és mindenki azt latolgatja, hogy az Ítélet milyen lesz. Ez persze még csak kombinációkra ; sem alkalmas kíváncsiság, mert hi- j szén csak a teljes befejezés előtt 1 fog a bíróság is dönteni. I A bűnüggyel kapcsolatban mun- ! ! katársunk beszélgetett az egyik vé- j dővel, aki a következőket mondotta: — A bűn, ami Juhász Vidáné lel- : két terheli, valóban súlyos. Férjét és gyermekének epját gyilkolta meg és igy kevés enyhítő körülmény sorakoztatható fel mellette. Д védelem dolga is rendkívül nehéz. Nagy és meg- feSzitelt munkát kell végeznie, j hogy Juhász Vidsnét az akasztóiétól megmentse. Annál is inkább nehéz ez az ügy, mert az ügyész feltétlenül halálbüntetés kiszabását fogfa kérni a j bíróságtól. A védelem hiszi, hogy az ügyben mégis sikerülni fog Juhász Vidáné- vál és vádlott társaival szemben fegyházbüntetést elérni. Ami az ügy többi szereplőit illeti, Juhász Vidáné volt kocsisát, Varga P. Istvánt, nála sok enyhítő körülmény sorakozik fel, a harmadik vádlottnál, Király Is te áimén ál már szintén nehéz lesz a védelem helyzete, mert részese és előidézője is volt részben a gyilkosságnak. Mint értesülünk, a pénteken megtartandó főtárgyaló napján nem valószínű, hogy Ítélethirdetés lesz, A tárgyalásról telefontudósitás alapján már pénteki számunkban részletes tudósítást közlünk. Húsz évi fogság után hazaérkezett Majsára a „hősi halott“, beszél az éhség tiluszáról, a szovjet pokláról és kaukázusi házasságáról A hősi halottnak hitt Rozmaring János szabó, kiskunmajsai lakos szombaton este hazaérkezett orosz fogságból. 1914-ben vonult be Rozmaring katonának s egyenesen az orosz frontra vitték. Az elsők között volt, ki orosz fogságba került. 1915-ben már mint orosz hadifoglyot szállították Kaukázusba. Ott kezdett dolgozni szakmájában. Először, mint segéd dolgozgatott, később maga is nyitott üzletet és a fájdalom ellen enyhülést munkájában keresett. Telt-múlt az idő s a honvágy mindinkább jobban erőt vett rajta. De ekkor már nem jöhetett haza. Itthon pedig felesége és gyermekei várták. Lassan kezdtek beletörődni övéi a sors végzetébe s minden este elmondták érte: — »Addj Uram örök nyugodalmat neki.« Az özvegy már kezdte elfelejteni azt a nagy fájdalmat, melyet férje elvesztése okozott. Férjhez ment. Telt-múlt az idő, mig 15 évre, 1929-ben az egyik szép májusi napon nagy pecsétes levél érkezett Kiskunmajsára, a község elöljáróságához. Messziről jött levél volt. Kaukázusból, Rozmaring irta a község elöljáróságának. Kérte a községet, hogy igazolja születését s azt, hogy kiskunmajsai illetőségű. A község elöljárósága nyomban be is szerezte az összes iratokat s azokat elküldte az illetékes hatóságoknak. S ime 5 év kellett ahoz, hogy Rozmaring tudomást szerezzen arról, hogy hazajöhet. 1930-ban arról értesült, hogy felesége abban a tudatban, hogy ő már nem él, férjhez ment. Busko- mor lett. Majd azt gondolta, hogy neki is csak egy asszony adhat gyógyító irt a sebére, ő is megnősült. Elvett feleségül egy orosz tanítónőt, aki osztozott a mindenkitől elhagyatott szorgalmas és becsületes magyar ember szenvedésében. Az oroszországi borzalmas nélkülözések, melyekben ott élnie kell az embereknek s melyben ő is élt — mondja Rozmaring — már-már kétségbe esésbe kergették. Mert ott nem a hastífusz pusztítja az emberek ezreit, hanem az éhség tífusza. — Mig én dolgoztam, úgymond, a szakmámban, addig feleségem eljárt takarítani, ő azt tanulta, hogy a munka nemesit. Dolgozott, hogy egy kis kenyérrel többet kapjunk, meg egy kis hús is legyen olykor olykor az asztalon. 60 deka kukorica kenyeret kaptunk naponta, de ezért is órák hosszat kellett sorban áesorogni. Az összes keresletemet elvitte az adó. Éheztünk sokat. A szivem összeszorult és sírva fakadtam, Istenem, rám nem gondot senki Magyarországon ? — A közelmúltban kap lám egy hivatalos értesítést az orosz hatóságtól, hogy ha haza akarok menni, hazamehetek, örömömben sírtam, ugráltam, mint egy gyerek, azt sem tudlam, hogy mit csináljak, de élni akartam tovább. Minden kívánságom csak az volt, hogy még egyszer megláthassam Kárpátokkal körül övezett drága, szeretett hazámat s ajkam magyar beszédre nyithassam, magyar testvérrel beszélhessek, füleim magyar dalt halljanak és még egyszer magyar kenyérrel jól lakhassam, nem bánom aztán, ha meg is kell halnom. — Nem sok időm volt gondolkozásra, csak öt nap, mivel öt nap alatt el keltett hagynom, illetőleg hagynunk az orosz földet. Feleségem elbúcsúzott szüleitől, tudva azt, hogy soha többé nem mehet vissza hazájába és szülőfalujába. Velem jött. Eladtuk mindenünket. Potom áron. 1200 rüttelt fizettem feleségemért, hogy eljöhessen. Még maradt 440 rubelom, azt meg a csehek vették el s egy fillér nélkül — egy ' Kiskunmajsáig kiállított vasúti jegy- I gyei, — bocsájtottak el. Ma kime- j gyek kis lányomhoz, ki Szánkon van férjnél. Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer viszont láthattam szeretett hazám, édes szülőfalum s magyar testvéreimet. Bestiális előzmények után meggyilkoltak egy pusztamérgesi asszonyt Szegedről jelentik: Ma hajnalban a szegedi tanyák között holtan találták Kutasi Ferencné 88 esztendős puszfamérgesi asszonyt. Kutasiné az országút melleit arcraborulva feküdt a szántóföldön. A rendőri vizsgálat megállapította, hogy az asszony valószínűleg bűncselekmény következtében halt meg. Kutasiné nyakán, arcán és mellén sérüléseket találtak és úgy látszik, a szerencsétlen asszonyt megfojtották. Az orvosi vizsgálat megáll pi.á- sai szerint Kutasinéval erőszakoskodtak és azután végeztek vele. Azt is megállapították, hogy az asz- szony Pusztamérgesről való eltávozásakor egy kosárban élelmiszereket vitt. A kosár az élelmiszerekkel együtt eltűnt. Valószínűnek látszik, hogy az ismeretlen tettes vagy tettesek a gyilkosság után még a kosarat is, sőt a nagykendőjét is elvitték. Az asszonyt egy szál összetépett ruhában találták meg. A holttestet most felboncolják annak megái apitása végett, hogy mi okozta Kutasiné közvetlen halálát. A rendőrség megindította a nyomozást és mindenek előtt azt igyekszik tisztázni, hogy Kutasiné mikor, milyen időtájban indult el Puszta- mérgesről és hova igyekezett. Valószínű, hogy az elhagyott országúton kóbor vándorlók támadták meg, akik megölték, ы ...................- =и Nagyarányú Mlyegcsalist leple;!» le a bajai járásbíróságon A bajai járásbíróságon hosszú időre visszanyúló bélyeg-csalásra jöttek rá amellyel több ezer pengő kár érte a kincstárt. A segédhivatalban, nemrég észrevették, hogy. olyan akta kerül elő, melyre egyszer miár felhasznált bélyegek vannak ragasztva. Jelentést tettek a járásbiró- sági aJelnöknek, aki szigorú vizsgálatot rendelt el. A bélyegcsalás kipattanása nagy izgalmat keltett a járásbíróságon, mely — miután a házivizsgáJat semmi eredményié nem vezetett — saz ügyészséget értesítette a csalásiról. Az ügyészségi nyomozás során csak az derült ki eddig, hogy a kár több ezer pengő, de hogy ki követté el a bűnös üzelmeket, azt egyelőre még nem sikerült megállapítani. A halasi kórház áldása a vidéknek is A halasi kórház, amely szintén anyagi nehézségekkel küzd, egyre nagyobb térhódítást végez és ma már nemcsak a városinak, de a környéknek is valóságos áldást jelent a kórház működése. Munkatársunk érdeklődött a kórháznál az elmúlt év kórházi munkájáról és megtudtuk, hogy az elmúlt évben 520 beteg kereste fel a kórházat 36 községből. Kiskunmajsáról 64, Jánoshalmáról 59, Soltvadkert- ről 77, Kelebiáról 44, Tompáról 45, Kisszállásról 33, Kiskőrösről 41, Pró- nayfalváröl 28, Kecelről, Szánkról és Bócsáról 19—19 beteg, Mélykutról 13, Borotáról 16 beteg. Ezenkívül egy.két beteggel csaknem Bácsalmásig és Szabadszállásig jut az a terület, ahonnan betegek jöttek Halasra. A betegségek igy oszlottak meg: belgyógyászaton 415, sebészeten 419, szemészeten 1, szülés és nőgyógyászati eset 329, fülészet 4, bőrbetegség 12, mozgási szervek betegsége 6, fertőző betegség 20, vérbaj 1, elmebetegség 2. Ezenkívül több más apró betegség, amelyek összefüggnek a fentiekkel. 1933. évben 119 szülés folyt le a kórházban- Ezek közül 30 műtéttel. A kórházban 1933. évben ugyancsak 1623 műtétet végeztek. Ezek közül 1579 sikeres műtét volt, eny- nyi hagyta el gyógyultan a kórházat, 37 pedig javultam Műtét után 7 rákos és más gyógyíthatatlan beteg halt meg. A kórház munkája, mint megtudtuk, egyre emelkedik. Borárak A magyar borpiacon a borkereskedelem terén, kisebb átmeneti lanyhulás észlelhető. a kínálat kezd élénkülni. Az árak azonban tartóttan szilárdak. Nagykereskedelemben ekeit Gyöngyösön 75 hl. otelló literenként 25 fillérért. Cegléd környékén eJadatott 500 Ы. fehérbor 9.7 fokos, literenként 23 fillérért. Kunbaján e'adatott 120 hl. fehérbor, literenként 24 fillérért. Budapest környékén 100 hl. óbor literenként 37 fillérért. A nagykereskedelemben különben a következő árak mutatkoznak: Az Alfö’.dön a; 9 fok körüli borokért 1.80, ezenfelüli áruért 2—2.10 pengőt fizetnek hektoliterfokonként, mig a jobb mennyiségű borok ára 2.20—2.40 pengő körül mozgott. Az uradalmi tételekért Gyöngyös vidékén 28—30 pengőt lehetett elérni hektóliterenként, a 12 fokos borokért pedig 32 —34 pengőt fizettek. Az otelló borok ára 30 pengő. A Ba’aton vidékén, a somogyi oldalon 10—11 fokos borok ára minőség szerint 22—26 pengő, a hegyvidéki borokért pedig 50—60 pengőt fizettek 11—12 Maligand-fok mel’ett. A kereslet színes áru után élénk. A 10 fokos vörösborok 34—40, a 11—12 fokosak 38—45 pengő körül kerülnek forgalomba. Az exporttevékenység a magasabb árak miatt majdnem teljesen szünetel és ezidőszerint inkább csak a régi kötések leszállításával foglalkoznak. Nyomtatványokat j^en készít lapunk nyomdája
