Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-12-22 / 102. szám
2. oldal KISKUNHRLRS HELYI ÉRTESÍTŐJB december 22 A z igazi családvédelem Foíyőjc a szó állandóan a család- védelem körül, Húzzák a vészharan- igot, valóságosan! kiimádkoznák. az egykés asszonyoktól:, hogy magéi; több gyermekük legyem Megjelennék a népesejdést kimutató számadatok. A fülébe ordítják a tudósok, orvoi- sok az ország ma(nden lakosának: vigyázat, veszélyben a haza, á'landó- ащ csökken a gyermekszám, akik pedig megvannak, rettenetesen sietnek a temetők felé. Tanácskoznak, törik a fejüket az illetékesek, mit lehet tenni, hogyan lehetne segíteni a többgyermekes családokon. Azt ugyanis beismeri mindenki és megállapítja, hogy azonnali, rögtöni segítségre van szükség. Oda kei állni melléjük — mondják — és igyekezni kei mindenütt helyet szorítani nekik. Közben pedig elhangzik az országgyűlés házában az elképesztő panasz, hogy a MÄV. esztergomi osztálymérnökségéhez tartozó összes vonalakon a munkára jelentkezőktől a pályamesterek »felsőbb utasításra« megkérdezik, nyilatkozzanak, vájjon áldott állapotban vanne a feleségük, mert ebben az esetben nem "alkalmazhatják őket. Egyszóval megbüntetik a csaíád- Bjpiát, elütik a munkalehetőségtől azért, mert gyermeke lesz. Vájjon hogyan lehet ezt az eljárást összeegyeztetni a kormánynak azzal a szándékával, hogy felvette a harcot az egyke éjien, külön kormánybiztost küldött ki ennek a kérdésnek a megoldására. A kormány bejelenti, hogy törvényt alkot, könnyítéseket nyújt a ' többgyermekes családoknak, az esztergomi vasuíigazgatóság azonban különvéleményt jelent be. Neki nem kel- Я*0*пек ta gyiPtrmiekoli. F-eüeis&ögiGS qiz emberélet. Ha az asszony életet vár, gondoskodik róla, hogy ne jusson falat nemcsak annak a gyermeknek a szájába, aki majd lesz, hanem annak a gyermeknek sem akar kanyarrá tani, amelyik már megvan. Felhördül az ország közvéleménye, amikor felvonulnak százával az jasz- szonyok csendőrkáséret mellett, leleplezték őket, Az a bűnük, hogy fölemelték a kezüket a születendő élet > ellen. Meg kell kérdezni nyíltan és | köntörfalazás nélkül, hogyan lehet összeegyeztetni egyrészről a hadjáratot az anyák ellen, akik igenis bűnösök, rettenetesen bűnösök Isten és j ember előtt, amikor vétenek az élet j ellen, másrészt azonban mit feleljél- j mek mindazok az asszonyok, akiknek a férjét megbüntetik, kiszorítják j a munkahelyről csak azért, mert gyermek lesz. Nagy hiba van itt valahol veszedelmes ez az uit. Ki keli vizsgálni ezt az ügyet és ha Így van, akkor változtatni kell a helyzeten sürgősen. 'Azt mondják, a legnagyobb kincse minden nemzetnék az .emberélet. Ezt az emberéletet azonban védeni is kell, azokat á csalá- j dókat, ahol gyermek van, segíteni j kell, nem pedig az amúgy is kiáll- ’ vári ás életet még nehezebbé tenni számukra. Ponyva és zsák gyártmányainak gazda körök» ben való eladásra kares lói bevezetett megbíz ható jutalékos ügynököt yeraenvkepesgyárvdlalat. Ajan» latokat biztos jóvedeieír 85G jeligére Biockner <3. hirdetőjébe, Budapest, VI, And '-s\ ut 4 'ti rlendók чШш < I ll Ш Nagyon pontosak a halasi védett gazdák - egyetlen védettséget sem töröl a bíróság Lapunk hasábjain már többázben j megírtuk, hogy a halasi védett gaz- j dák védettsége milyen stádiumban van és arról is irtunk, hogy a halasi bíróságnál a védett gazdákkal szemben igen humánusan bántak el és mindenki megkapta a védettséget, aki a feltété,leknek megfelelt. Munkatársunk érdeklődött a telekkönyvi hatóságnál abban az irányban, hogy ezek a védettségek Halason milyen stádiumban vannak. Elmondották nekünk, hogy a védett birtokosok pontosan tesznek eleget Halason az előirt fizetési kötelezettségüknek és igy ennek tulajdonítható, hogy törlés fizetési idő* be' nem' tartása miatt Halason nem történi. Mint elmondották, védettségi törlés a jövőben sem várható, mret (ezt a törlést nagyon megnehezítette a legutóbb megjelent kormányrendellet, amely a védettséget újból és hathatósabban körvonalazza. UNJA, VAGY NEM ISMERI A KLASSZIKUSOKAT ____ A NAGYKÖZÖNSÉG ‘Vájjon miért nem olvas a közönség a 48 ezer kötetes gimnáziumi könyvtárból ? A pompásan felszerelt, szinte vidéken párját ritkító gazdag anyaigu 42 ezer kötetes gimnáziumi könyvtárba látogattunk el újból a napokban, megnézni, megérdeklődni, hogy vajjo.n az olvasási kedv megjött-e, már a közönség széles' rétegeiben, kiváncsiak voltunk arra, hogy vájjon a gimnázium könyvtárát használják-e legalább azok, akiknek nincsen pénzük 'könyvvásárlásra, a gimnázium könyvtára ugyanis csupán pár fillért fezed olvasási díj, vagy inkább mondjuk könyvromlásá címen. Beszélgettünk Gulyás Sándor tanárral, a könyvtár vezetőjével, aki elmondotta, hogy az olvasók nemhogy szaporodnának a gimnáziumi könyvtárban, hanem szinte alig inain egy-kettő belőlük. A könyvtár vezetője megérdeklődte ennek az okát és a közönségtől ázt a választ kapta, hogy ők uj!, sőt legújabb könyveket keresnek. A klasz- szikusok iránt az érdeklődés égj általában nem nyilvánul meg, viszont a gimnázium szegény ahoz, hogy á legújabb könyvekké! egészítse " ki könyvtárát. . Az, hogy a könyvtárat a közönség nem keresd fel, nagyon érdekes megfigyelés, miás város, vagy helység büszke volna, ha ilyen könyvtárat közíkinccsé tennének és egymásnak adnák a kilencset, hogy az ingyen 1 művelődésnek ezekhez az eszközeúk- j hez hozzájussanak, amelyben bővel- I kedik a gimnázium könyvtára. Önkéntelenül felmerül a kérdés, hOigy a közönség megunta már, vagy nem ismeri még a klasszikusok remekműveit? munkája. így van a lakatos és a bognár pedig még inkább. Ebben a három iparágban alig van munka, épencsakbogy élnek még, az js csoda, hogy honnan bírják enyhíteni kenyérgondjaikat. Szijjártó és nyerges I, Amint tetszik látni varrogatjuk az elszakadt lószerszámokat, javítgatjuk és foltozgatjuk őket. Uj szerszám ma nem kell senkinek sem, ha tel1- jesen hasznavehetetlen a regi, akkor sem vesznek újat, kötélistrángot kap a tó, meg az ökör, annak az is jó. A gazdák helyzetének leromlásával együtt teljesen leromlott a mi iparunk is. Napról-napra észrevehetően nő a nyomorunk és sehol semmi biztató jel nincs, hogy ebben változás álljon be. • Az asztalos Az asztalosok műhelye valahogy mo,zog. Sokan házasodnak, ennek és annak is kel valami legszükségesebb bútordarab, csurran-cseppen valami ennek az iparnak, de az olyan cse- ■ kély, hogy szóra sem érdemes. Még a gondtalan napi kenyeret sem hozza meg. A múlt évi munkához képeit sokat esett az idén. is a munkalehetőség. Az épitőmunkások helyzete egyenesen siralmas A legszojnorubb helyzetben az építőiparosok vannak. Ök évröl-évre jobban belemélyednek a nyopaorba és koldussorba, építkezés Halason, mint az tudvalevő, nincs és a környéken hasonló a helyzet. Nagy és folyton visszatérő panasza az építőipari munkásodnak az, hogy rengeteg kontár dolgozik ebben a szakmában, ami szintén roptja számukra még a jőSZERSZÁM, MUNKAASZTAL, DOLGOZÓ MŰHELY PIHEN; MEDDIG, ERRE KÍVÁNCSI A HALASI IPAROSSÁG Látogatás a város Iparosmiihelyeiben, ahol lézeng a szorgalmas munkáskéz Folyton olvasgatjuk a különböző cikkeket és közgazdasági elmefuttia- fásokat arról, hogy a gazdasági válságból mér kezdünk kilábalni és hogy most már elhagyjuk azt a mélypontot, amelyből kievickélni akar az egész világ dolgozó társadalma. Hogy ez a válság kezd már eloszlani és hogy a helyzet jiavute vájjon vagy ntím, arról itt most ne vitázzunk, a kérdés mindenesetre úgy bontakozik a maga teljességében elénk, ha megnézzük, hogy az egyes dolgozók hogyan élnek és mit dolgoznak, van-e annyi munkájuk, hogy belőle rendesen megéljenek, vagy pedig nincsen, ez mindenképen a legjobb felmérője a helyzetnek és a leg- világosabban mutatja meg a gazdasági helyzetképet a gyakorlatban. { Kis sétát tettünk a városban, ellátogattunk az jparoís műhelyekbe és ott beszélgettünk munkahelyükön az iparosokkal, mondják el ök röviden, tömören, mjilyen a helyzet, illetve ők hogyan látják ázt. Például: Mit mond a cipész Ma még azt sem mondhatom el, amjt az elmúlt évben ilyenkor. Rosz- szabb a helyzet, mint tavaly volt, uj cipők, csizmák csináltatása alig van, a ‘munka, ami akad, az javítás. És ha. ehez hozzávesszük a közönség változatlan pénztelenségét és azt, hogy ez a kis érdeklődés is hány cipésziparos közt oszlik meg, akkor szükségtelen bővebben fejtegetni, a cipészek nyomorúságos helyzetét. Véleményem szerjnt a múlt évhez képest 30—40 százalékkal esett. A szabó Most közvetlenül az ünnep előtt mozog a műhely, de ünnep után ismét eiesöndesedik. Ki csináltat máma uj ruhát? Nagyon bevés eizek- nek a számuk, szánté számba se jöhetnek. Ruhakiforditások, pucolások, ; javítások, ezek a munkák járják most. \ Egyik-másik műhelyben érezhető, j hogy az jdén még kevesebb a mun- j ka, mint tavaly volt, pedig az el- •; múlt év íis nagyon rossz volt. A szűcs Szücsmunka alig van, nem dől- j goztatnak ma aiz emberek, ez az , iparág — gondolom — a liegyosz- j szabb helyzetben van. Munka nincs j és remény sem arra, hogy a kő- | ze'l jövőben lesz. A tavalyihoz képest . rosszabbodás? Nincs. Tudniillik már a mült évben sem vojlt munkánk. I Kovácsot, lakatost és a bognárt lassan kivégzi a gép A bognár, a lakiates és a kovácsok . helyzete siralmas állapotban van. Ezt ; a három egykor virágzó iparágat kivégzi a gép, a gyáripar kiveszi a szájukból a falatot, alig van munkájuk. a kovácsnak a parkoláson kívül épen csakhogy hébe-korba akad A szakadék széléről kellene sürgősen visszarántani a munkanélküli Iparossegédeket i Ennek a cikknek a keretébe tartoznak lényegében és elsősorban az 'iparossegédek, akik munkanélküli vannak. Ezeket kellene a szakadék széléről visszarántani, a munkanélküli Iparossegédet, aki éhesen lézeng a városban, később azután kezébe ven sä a viándorbotot és mint kolduló munkanélküli iparos kénytelen az ország városaiban és falvaiban könyör- ladojniányért bekopogni a házakbe. Van köztük nagyo;n sok kitűnő elsőrangú munkás, aki nem tud munkájával még egy falat kenyeret sem megkeresni, aki kénytelen ipajrosse- géd létére közönséges könyöradö- miánygyűjtőnek beállni. Ez a magyar ipar sötét jövőjével maga előtt, nyomorúság tengernyi gondjával küzdve és harcban állvzr a legelemibb kenyérgondokkal. Ezek a, sorok íródtak a helyszínen készített pillanatfelvételekből. Vájjon javult-e a helyzet, annak elbírálását az életre bízzuk. A novemberi búzaexportunk A Kü kereskedelmi Hivatal hivatalos kimutatása szerint novemberben. 312.667 métermázsa búzát exportáltunk a vám- kü-földre éspedig Olaszországba 156.667 métermázsát, Ausztriába pedig 155.622 métermázsát. A novemberi kivitetünk: eszerint egyharmada vott a múlt év novemberi búzaexportnak. — Csokikén a. rozs exportja is, amennyiben november hónapban csak 23.191 métermázsa rozsot szállítottunk ki. I
