Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-12-12 / 99. szám
4 oldal KISKUNHALftS HELYI ÉRTESÍTŐJE december 12 M6ZA1K Hogyan vitte magával a másvilágra Bölönyi József a pesti harangszót Megható história ez, amely olyan szép és olyan megható, mint egy régi sanzon, egy régi vers, egy régi Jókai-novella. Valóban: az uj fölctes- ur hasonlitott csak hiazafiságában és emberségében a kolozsvári intendánshoz: Bölönyi Józsefhez, aki immár évek óta alussza örök álmát a szülési kastély parkjában, 1 Garamszeghy uram, az uj föiides- № a maga eredeti módján állít ellent a németnek. — Adót keli fizetni?! — mondotta — Hát túladok mindenen és nem lesz adóalap, az osztrák Be- zirker hiába kereskedik rajtam!... — A szivaromat, a dohányomat megadóztatja a finánc!? — mondotta tovább. — Hál nem füstölök, nem szivarozok, nem pipázok soha többé, de az én filléreimet nem látja a sógor. Azután bezárkózott a kastélyába és tőle ugyan se adót, se jjHjetéH két nem igen látott azontúl a fiskus. Szakasztotton igy cselekedett Bölönyi József is, aki nagyszerű magyar ur volt, Tisza István testi-lelki jöbarátja és barátja a magyar művészetnek és a magyar művészeknek is. Életének teljében: verseket és nótákat irt, költő volt és a dalait Bílaháné énekelte, meg ö maga. Mikor nótáskedvében volt: álla alá kapta a hegedűt és vendégeinek mulatta tására a szilasi kastély fehér szálújába édes hangulatot teremtett. Mint intendáns: országos hifiivé tette a kolozsvári Nemzeti Színházat, amelynek két nagynevű direktort adott: Megyery Dezsőt és Janovics Jenőt s olyan művészgárdát nevelt, hogy büszke1 volt rá az ország. Színészeit Pestre hozták: benépesedett velük a Nemzeti Színház, a Vígszínház, a Népszínház és a régi Magyar Színház színpada: ő maga, azonban csak vendégségben járt Budapesten: a Hungáriában szállt meg mindig s még amikor országgyűlési képviselő lett, sem hurcolkodott fel végleg a fővárosba. Érdekes ember volt és csodaszép férfi. Nemes magyar típus: olyan fejjel, mint amilyen valamikor Rákóczi Ferencé volt, göndör hajjal, selymes fejkunkorodó magyar bajusz- szal. A figurája olyan egyenes, mint a (zászlórúd; nem látta azt meggör- biilni 'soha senki. Bölönyi József soha, senki előtt meg nem hajtotta a derekát. > Keményen tartotta magát akkor is, amikor Erdély elveszett, amikor a románok megszállották a Királyhágón túli országot. Akkor ő vállalta magára az uj foldesur szerepét: ő is bezárkózott szilasi kastélyába, senkit (sem fogadott, sehova nem ment, nem ismerkedett az uj úriakkal: remete életet élt teljesen. De hogy mégis összeköttetése ma- I radjon Budapesttel és Magyarország- f göl: hozatott magának egy remek rádiót és azt felszereltette a dolgozószobájába. Azontúl aztán a pesti I rádiót hallgatta mindig. Betéve tud- ; la a műsort és pontosan megmondta, hogy a déli harangsző, amelyet az • Egyetemi templomból közvetítenek s ' amelyet végig hallgatott mindig: ! hány harangülésből áll. Odaült az j apparátus elé és mintha csak imád- j koznék: összekulcsolta a kezét és ! ájtaíosan hallgatta a, harangozást ! így tett hosszú évekig, amíg csak egyszer véget nem1 ért földi élete; elköltözött az elárvult Erdélyből és földi tetemét a szilasi kriptába temették. Amikor pedig közeledni érezte halálát, maga mellé hívta a feleségét, gyöngéden megfogta fehér finom kezét és előzékenyüké szólt hozzá : — Kedves párom, Ferike, én jó urad voltam mindig és sohase közeledtem hozzád olyan kéréssel, a melyet nem teljesíthettél. Nedeczky Ferike könnyes szemmel bólintott igent a megható szavakra; Bölönyi József pedig folytatta: — Most azt kérem tőfed1, hogy ha meghalok és eltemetnek a kastély kertjének végébe, a családi kriptába: állíttasd Oda mellém a rádiót és amíg csak egy magyar él itt: minden délben indítsa, meg a rádiót, hoigy a pesti harangszó ott zug- joh felettem a csend birodalmában. Bölönyiné hűségesen teljesítette is ezt az utolsó kjvánságát és most, hogy ő maga is elköltözött e földi spralömvölgyből: végrendeletében meghagyta, hogy a pesti EgyetemS- tempjlOm harangjait szólaltassák meg a szilasi kriptában mindén időkben mindörökké... Hogy tejljes legyen ez a történet: el kell mondani azt is, hogy Bö- tönyi Józsefné, Nedeczky Ferike, Deák Ferenc unokahuga végrendeletében je|entős összeget hagydmányo- zott a budapesti Nemzeti Színháznak. Bölönyi József pedig mindennap hallgatja a más világon is a pesti harangszót. Olyan szép ez, mjní egy középkori sanzon, mint egy régi vers, mint egy Jókai-novejla. ндш д VIUMORMN A háborús idők — tele tarka képekkel A háború zúgó vihara még mindig tombol. Események, izgalmas hírek keltek a nagy' világégés folyamán. A Heljri Értesítő ezeket írja: — ÉlefbeiiépSetik Halason a pefróbum jegy rendszert. Értesülésünk szerint a vármegyei alispán r^ndeleto leérkezett városunkhoz, ame’y kötelezővé tette a petróleumra nézve is a jegyrendszar életbeléptetését. Ennek folytán ezután már petróleum is csak a Közélelmezési Hivatal által kiosztásra kerülő jegyek eJenében lesz beszerezhető és igy városunkban az eddigi liszt-, kenyér- és ] cukorjegy mellé a petróleumjegy fog i sorakozni. Mint értesülünk, február havában jegy nélkül petróleum már a kereskedések által nem szolgáltatható ki. Értesülésünk szerint a petróleum vámsunkba még nem érkezett meg és ezért késik a jegyek kibocsátása is, amely petróleum nélkül csak inkább bosszúságot szerezne. Városunk agilis és figyelmét mindenre kiterjesztő polgármestere minden tehetőt elkövet, hogy a petróleum minél gyorsabban megérkezzen városunkba és nem kicsinylendő tevékenységet fejtett ki a fe’sőbb hatóságoknál, hogy városunk nagyobb mennyiségű petróleumhoz jusson és kilátásunk van arra, hogy rövidesen nagyobb mennyiségű petróleumhoz is fogunk jutni. A mai nehéz szállítási viszonyok között rettenetes akadályokkal keli megküzdeni, de megnyugvásunkra szolgálhat hogy a hatóság ez irányban is lelkiismeretesen terjesitette kötelsSégét és igy a késederem nein rajta múlik'. — Nem akadt jelentkező a választójogi vizsgára. Tudvalevő, hogy azoknak, akik megfelelő iskolai képzettséggel nem bírnak, a választói jog elnyeréséhez irás- olvasási vizsga szükséges. Halason az Írás-olvasási vizsgát Silling Ede polgár- mester február 19, 20 és 21-ére tűzte ki. Dacára a törvényes időben az újságokban és falragaszon közzétett hatósági hirdetménynek az írás-olvasási vizsgára nem jelentkezett senki. Egy jelentkező akadt ugyan, akiről aztán kiderült, hogy a bizonyítványnak már birtokában van. Ezek a tények amellett szólnak, hogy a háború alatt, amikor a férfi lakosság legnagyobb része távol van, az irás-ol- vasási vizsgának nincs semmi célja. — A halasi határ és a környék rémi*# elfogták. A halasi határban és a környékbeli községekben egyidő óta napirenden voltak a rablások. Mindinkább bizonyosnak látszott, hogy Halas, Fél- egyháza és Kecskemét környékén egy jól szervezett rablóbanda működik. Hónapokig nyomozott a környékbeli csend- őrség a halasi csendőrséggel egyetértve a betörőbanda után, mig most sikerült ártalmatlanná tenníök. A rablóbanda cigányokból állott s bebizonyult, hogy a halasi határban a legtöbb betörést ők követték el. ők raboltak a bócsai tanyákon is. Többek között Szél Antal bócsai tanyájára is betörtek. Itt azonban a gazda és háznépe fegyverrel álltak ellen s csakhamar elriasztották a vakmerő rablókat, akik közül, amint utólag kiderült, Kolompár Stefán megsebesült és most ismeretlen helyen várja a gyógyulást. A soltvadkerti rablásoknak is lök a tettesei. Schvarcz Mór Halason is ismert soltvadkerti malomtulajdonos lakásába is ők látogattak el, ahonnan több ezer korona értékű ezüst asztali ékszert vittek el. A betörés után Schvarcz gőzmalmát is feltörték. Onnan való menekülésük után az üldöző rendörök és a szerzett zsákmánnyal menekülő cigányok között valóságos csata fejlődött ki. De akkor sikerült megmeneküiniök. — A halasi katonák üdvözlete. Egy csapat halasi katonától kaptunk a mai postával levelet, amelyben írják, hogy a harcok közepette sem tudnak megfeledkezni városunkról. A román harctérről a 7-ik huszárezreű 4. századánál szolgáló halasiak: Szűcs Béni, Farkas József, Úri Sándor, Németh Pál, Babó Imre, Gál Lajos, Babó Sándor, Gyemizse Balázs, Horváth Balázs; — a Doberdói fensikról; Vörös Balázs, Döm- sik János, Sziráczki Sándor, Elő Sándor, Banga Sándor; — az orosz harctérről Svéda Benő és társai; — Galíeziából Darányi Imre, Balázs Mihály, Kátai Sándor; — Wolhyniából pedig Kiss Péter Antal üdvözlik a halasiakat. Azt írják többek közt nekünk, hogy az utóbbi időben a halasiak közül alig esett el valaki, a legtöbb megsebesül, vagy hadifogságba jut. I — Halasiak a romám harctéréin. A román háború kitörésekor a román harctérre különböző ezredekkel sok halasi katona1 került. Onnan kapott most szerkesztőségünk több halasi katonától levelet, akik Írják, hogy a lehetőséghez képest jói vannak. A 19-ik huszárezred egyik gépfegyverosztagánál a következő halasiak vannak: Ternyák Pál, Csernus Dániel, Bóza Sándor, Amán Gyula, Németh József, Szarnák József, Ruzsányl János, Radócz Mihály, Tóth Miklós,i Vén József, Sági Gábor, Pámyik József, Becskay András, Táncos Gábor és Tóth János. Romániában, Braila városában vannak: Váczi Pál és Nagy Tyukos István halasi katonák. Sok halasi van még a 4-ik honvédhuszárezrednél is. Egri mintára akarják Halason is megszervezni a szegényügyet Az „egri norma“ alapítása — Levél a szerkesztőhöz — A szegények testvére, anyja, leányai, j sőt orvosa és vigasztalója a Szegény- gondozó Nővér. A beteg, elhagyott szegényt gondozni, ápolni kell. A Nővérek az egyedül álló szegény lakását rendbe- hozzák, a férgektől megtisztítják, ki- meszeüik, kicsinosítják, a szegény fehérneműit kimossák, megfoltozzák. Semmi sem tartja vissza: a Nővéreket áldozatos munkájuktól, mert mindegyikük érzi a feladat magasztosságát. Munkájuk nyomán a szegény csodálatos átalakításon megy keresztül. Lakása, amely azelőtt csak odúhoz volt hasonló, tisztes polgári lakássá alakul át, rongyai ©"tűnnek és rendesen felöltözött öreg lép elénk. Ez a szeretetteljes gondoskodás kivetkőzheti a szegényt rossz tulajdonságaiból s csendes, megbékéllt öregségben é’.i napjait. Ejz a gondoskodó, aggódó és féltő szeretet elkíséri a szegényt egész életében. Ott áll akkor, almikor a környezettanulmányt elkészíti s annak rovatait a szeretet me’egével tölti ki, ott áll a segély megállapításánál,, a segély felhasználásánál; a gondozást ellátja, betegségében ápolja. Ott áll a halálos ágyámáf is, le- simítja a ha! ál verítéket a szenvedő szegény arcáról, kezét a kezébe veszi s oly szeretette! beszél hozzá, mint a gyermek szüleihez szokott beszélni- Gondoskodik az utolsó lelki vigaszáról s kikiséri a temetőbe is. A szegény érzi, hogy állandóan ott van mellette ,egy segítő kéz, amelynek simogatása soha sem lesz keményebb, amelyre mindig bizton számíthat s lelke mélyéről őszinte hála tör felt a jótevők felé. Ez a hivatásos szegénygondozás! A Szegénygondozó Nővér feladata azonban nem merül ki a szegénygondozásban. Munkája közben állandóén van gondja arra is, hogy в szemérmes szegények, akik nem mernek hatósági támogatásért fordulni a hivatalhoz, szintén a segélyezettek sorába kerüljenek. Tehát gondoskodnak azokról is, akikben a szeméremérzet nagyobb, mint az élethez való ragaszkodás. A segélyezettek egy újabb csoportja kerül igy hatósági gondozásba, akikről az Egri Norma bevezetése előtt gondoskodás nem történt. Az adománygyűjtő hölgyek szervezésében szintén tevékeny részt kérnek (magúknak a fái adhalat'an Nővérek. Legtöbbször személyesen kérik fel a jószi- vü s a szegényügy iránt érdeklődő
