Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-10-13 / 82. szám

október 13 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE TINTA ___ A bugaci tudós beszél­get a madarakkal 12 ember fér el a hires „juhászfa“ odvábán Annók F. Szabó János honvéd épí­tészeti föCsztviso'.ö végigküzdötte a há­borút, századosi rangban nyugdíjazták s azóta mint madárszázados él a bu­gaci pusztán. Él és dolgozik, az egész világon ismerik, mint Magyarország első pusztai madármegfigyelő állomásának vezetőjét, aki a világ legnagyobb termé­szettudósaival és madártani intézeteivel áll összeköttetésben. Kecskemét városa, ahol az idegen, a »gyütt-mönt« nem tud gyökeret verni, a hatalmas bugaci pusz­tából adott neki egy kis darabot, ahol ő kis házat épített s ott él kora tavasz­tól késő őszig. A puszták népe elnevezte madárszázadosnak. Azt mondják róla, hogy tud a madarakkal beszélni. Szent Antal csak prédikált a madaraknak, de ő beszól velük. Megáll a víz szélén, az erdőben, fütyül nekik, szólingatja őket s a madarak a kezére, vállára szállnak. A >madárszázados« gyűrűzi a madara­kat. Sok száznak a lábára tette már a gyűrűt, a világ minden részén igy tudják megalapítani a költöző madarak út­ját, életét. És védi a madarakat. A kis vércsét leveri a vihar a fészekből, ma­gához veszi, ürgehuson fenOveli, a vér­cse megnő, elszáll, de vissza-visszare- pü. életmentőjéhez. Egész téllön előadáso­kat tart, puszták, városok, falvak né­pét oktatja, hogy ne bántsák a madarat, mert arra szükség van, a varjut sem szabad pusztítani. 144 varjut felbon- coiltak, alig néhány szem kukorica volt a gyomrukban, de annál több kukac, ezt keresi a földben, nem az elvetett magot s ami kukoricát lenyel, abban már benne van a féreg. Milyen kár a cinkét elfogni, kalitkában kínozni. Hi­szen egy cinegecsai.ád 7—8 millió rovart pusztít el. Hasznos tanácsokkal látja el a föld népét, hogy segítsék legjobb se­gítőtársaikat, a madarakat Odúkat kell nekik csinálni, szárazság idején vizük­ről is gondoskodni kell, mert a madár nemcsak iszik, hanem fürdüt js. Csodálatos dolgokat tud beszélni a hüllők és madarak életéről, a létért való küzdelmük megkapó, megható je­leneteiről. Ismeri az egyes madárcsalá­dokat, egyes fákról évszázadokba visz- szanynló történeteket tud mesélni. A legérdekesebb a bugaci óriási juhászfa, amelynek törzsében 12 ember elfér. Va­lamikor hat disznó hízott benne, most a következő madarak fészkeitek óriási Lombjai közt: gólya, varjú, kék varjú, kék vércse, seregély, melki veréb, rá­adásul denevér is tanyázik benne és egy méhraj megtelepedett az odvábán. Ótvenhétmillió mázsával kisebb az idei buzstermés mint a tavalyi A nemzetközi mezőgazdasági inté­zet most tette közzé a világ gabo­naterméséről szóló szeptember havi jelentését. A jelentés a világ búzater­mését a múlt évi 771 millió mázsá­val és az 1928—32. évek 825 millió átlagával szemben 714 millió mázsá­ra becsüli A rozstermést 258 millió mázsával szemben 217.9 millió má­zsára, az árpatermést 260 millió má­zsával szemben 346.7 millió mázsá­ra becsüli a jelentés. i i Л 3 oldal SZEMLÉLTETŐ HALASI ÁLLATSTATiSZTÍKA 12 ezer ISOállatátirás történt már az idén, mé^is csökkent az állatállomány r Elénkebb iramú állattenyésztés jelentős jövedelemtöbbletet hozna a halasi gazdáknak Valamikor nem is olyan régen Halas hires volt arról, hogy határában óriási gulyák és juhnyájak legeltek, a régeb­bi múltban pedig csikói és lovairól volt hires az itteni mezőgazdaság. . Ugylátszik a gépkorszak érezteti itt ! is ártó hatását, mert a gazdák egyre ! kevesebb ügyet vetnek az állatte- ' nyésztésre, az eladásra szánt állat- tenyésztés pedig sertésen kivül aiig jelent valamit. Pedig ha végiggondolnánk, hogy sok északi ország, mint például Dá­nia is, kis területen milyen jövedel­mező állatgazdálkodást folytat, ak­kor bizony ára a gazdák is nagyobb iramú állattenyésztésre térnének át, ami jelentősen növelné bevételüket. Hogy az állatok fogynak Halason, arról már sokszor szó esett, különö­sen a múlthoz képest esnek, de sen­ki sem tudta pontosan közel sem azt, hogy ez az esés milyen számia­datokban nyilvánul meg. Munkatársunknak sikerült egészen pontos adatok birtokába jutni a kér­dés terén és a szerzett adatokat az alábbi számadatokban ismertetjük: Vegyük például számba az idei vá­sárokat. A márciusi vásárban átírtak 840 szarvasmarhát, 302 ló és csikót, 480 juhot és borjut és 297 sertést. A júniusi vásáron 785 szarvasmar­hát, 281 lovat, 375 juhot és bor­jut és 260 sertést. Az augusztusi vá­sáron 930 szarvasmarhát, 336 lovat, és 452 juhot. Ezen a vásáron ser­tésfelhajtás nem volt a sertészár miatt. A vásárokon és a vásárokon kivül a mai napig átírtak 12 ezer 150 állatot, kevesebbet, mint a múlt év­ben körülbelül öt százalékkal. Uj illalszaporulat A piacra szánt állatoknál érdekes szaporulatokról is beszámolunk. Uj állatokra, amelyeknek még nem volt marhalevelük, a következő passzu­sokat állították ki az idén: 2104 ló és marha, 1217 borjú és csikó, 3048 fél éven felüli sertés és 2907 fél éven aluli sertés. Itt is körülbelül öt százalékkal ke­vesebb, mint az elmúlt évben. Az állattenyésztés csökkenése szo­morú tétel, amelyen bizony segíteni a gazdaközönség feladata volna el­sősorban saját érdekében. Hatalmas programmal indult meg Kiskunhalason az Idén Is az tskolán- kivüli népművelés A kiskunhalasi népművelés gond­noksága most állította össze ősszel kezdődő munkájának programmját, amely az idén. is hatalmas méretű lesz. A gondnokságtól nyert értesülésünk szerint a belterületen 184 előadás, ezenkívül 'különböző tanfolyamok lesznek. Lesz ének, zene, analfabéta, főző, szavaló és jeUemképző tanfo­lyam, a külterületeken a tanyákon pedig 429 előadás és különböző köz­hasznú tanfolyamok. Az iskolárikivüli népművelés nagy munkáját élérik figyelemmel kiséri a város és a tanyák lakossága. Tejrazzia volt szerdán a halasi hetipiacon A tej körül állandóan vannak par nászok nemcsak Halason, de szerte az országban és a fogyasztő a leg­több esetben teljes joggal említi fel a panaszát, mert nagyon sok terme­lőt is kellemetlen helyzetbe hoznak a piaci árnsitó kofák, amikor fel­vizezett tejet hoznak fel a piacra és igy próbálnak nagyobb hasznot elérni. A halasi piacra már régen ráfért volna egy körültekintő tejrazzia és ez végül most szerdán csapott le a piaci árusokra. A központi vegy­!УДОДО‘7226 vizsgáló közegei jelenték meg Ш pi­acon és váratlanul érte az árusokat a razzia, amely eredménnyel járt, mert sok vizezett tejet találtak a pi­acon. A felvizezett tejárusok ellen a vá­rosi kihágási büntetőbíróságnál indult eljárás, ahol súlyos büntetésre van kilátásuk azoknak, akiknél vizes te­jet találtak, mert az élehniszerliamisi- tás egyike a legsúlyosabb kihágások­nak. 15 éves suhanc erőszaka egy 10 éves leány ellen A jánoshalmaf csendőrség egy 15 éves suhancot kisért be megbilincsel­ve a bajai ügyészség fogházába. A fiatalkorú bűnös az egyik jánoshalmi tanyán volt szolgálatban. Múlt pén­teken, amikor a tanyán egyedül ma­radt a vele együtt szolgáló 10 éves kisleánnyal erőszakoskodni kezdett. Amikor az sirt és feljelentéssel fe­nyegetőzött, egy magacsinálta puskát fogott rá és azzal ijesztgette, hogy lelövi, hogyha szólni mer. Kedden a tanyabeliek megint be­mentek a piacra s igy újra ma­gára maradt a suharic a leánnyal a tanyán. Az éretlen kamasz mer gint riátámadt a leányra, s amikor ez kétségbeesetten védekezett, bru­tálisan hátrakötözte a leány kezeit s úgy bánt el a szerencsétlennel. A kegyetlen támadás u,tán az összetört testű leány titka nem maradt most mér rejtve, a házbeliek előtt, meg­indult a vizsgálat is a csendőrség részéről és a 15 éves suhanc most már vizsgálati fogságban várja bün­tetését megdöbbentő tettéért. A M. Kir. Osztálysorsjátek főárusitói kérik, hogy mindazok, akik a postán küldött sorsjegyek árát még nem egyenlítették ki, szivesked jenek a megfelelő össze­get sürgősen megfizet ni, mert a nyeremény* igény és minden más jog csak úgy biztosítható, ha a sorsjegyek ára az előirt 30 fii* lér költséggel együtt a húzás — most okt. 20 — előtt klegyenlittetett, a k i azonban — bármely oknál fogva ? — a sorsjegyeket nem akarja meg* | tartani, szíveskedjék azonnal az illetékes helyre visszaküldeni» mert a ki nem fizetett sors* legyek semmi Jogot nem biztosítanak» —afőárusitóknak azonbán kért okoznak, ha azokat postafordultával nem kap* Iák vissza. Borpiac A Borászati Lapok irjla: ! A szüret csaknem az egész ország­ban véget ért. Az eredmények álta­lában véve a legnagyobb mértékben elszomorítóak. Igen ritka az a vidék, ahol a tavalyi termés mennyiségének felét szüretelték. Különösen a kisebb szőlőkben szinte katasztrofális­nak mondható a termés. A gyenge termés következtében a termelőik meglehetősen tartózkodnak az eladás­tól és igy a 2.2 fillér körüli Maljl*- gand-fokonkénti vételek csak kisebb tételekre szorítkoznak, ahol rendsze­rint a termelők pénzszükséglete járul hozzá az üzlet megkötéséhez. Ura­sági tételekért 2.5 fillért és ennél ma­gasabb árakat fizetnek. Egyes Vidé­keken az átlagminőségü tételek lite­renként 30 filléres áron keltek el. A termelők nagyobb árakat remélnek, mert hiszen ezzel akarják némileg enyhíteni a kis termés következtében előállott károsodást. > , Húzás már 20-án kezdídik, __________________w

Next

/
Thumbnails
Contents