Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-01-27 / 8. szám
4 oldal KISKUNHALHS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 27 TOLL és TINTA A 100 éves „víg özvegynél“ Szabó Lídia, belépett a századik évébe és visszaemlékszik Kossuth Lajosra Kecskemétről írja tudósítónk: Olyan, mint egy mesa: A város szélén, ahol időtlenül mozog az élteit, egy elhagyott, bokrokkal körülvett, nádtetős gunyhóban él egy öreg anyóka, aki büszkén mondja magáról, hogy száz éves, a »zöldvásárkor« már be is tölti. Olyan ez a kis ház, mintha kimaradt volna az idő mozgásából, az udvarán vén fa: áll, amely legkevesebb százötven éves... micsoda érdekes találkozás... A ház tulajdonosnője, Szabó Lidia még ma is »fiatal özvegy«, — legalább is a környék »vig-özvegy«-nek becézi a száz éves asszonyt, mert néha-néha még énekelget, most is alig varja, hogy disznótorba mehessen. A gyomra olyan jó, hogy megemészti még a szaonnabőrt is. A Talfája-köz 10. számú házban egymaga lakik, fekete cica és a csaholó kutya osztja meg vele egyedül a magányt. Meg azután naponta meglátogatja, a leánya, Ágostonná, aki az eltartásáról is gondoskodik. A gúny- hóból vékony füst szitái. Zörgetek, eli,- bém jön a száz éves asszony. Akkora, mint egy gyermek, bottal jár, de lázért vígan van. Láttam már ráncosabb arcot is az övénél. Bevezet a szobába, ahol füstöt köpköd a kályha, ő ezt nyugodtan tűri. A környezet szegényes, az ember mestergerendába vágja a fejét, örömmel hallgatom beszédét. Egy érdekes élet története ez, amelyet azonban nehezen mozgó agya már csak pókhálósán, fátyolosán tud elővarázsolni. — Két férieí is eltemettem — kezdi. — Az első uram Vásárhelyi Nagy István földműves volt, a második pedig Kállai József fuvaros, hat éve, hogy meghalt. Egy leányunk született mindössze, akinek viszont négy gyermeke van. Nincs semmi bajom! — Hogyan él? — Nincs nekem semmi bajom a világon. Már csak ©gy fogam van, az is izeg. Reggel nyolc órakor kelek, este hét órakor fekszem. Igaz, újabban már nem igen tudok aludni, csak ülök az ágyban és várom и halált... Ha egy ki csit fel érzek, már nem tudok utána elaludni. Három éve nem járok az uc ián. A háznál azért teszek, veszek. Orvosságot soha nem ettem, orvos sem kezelt. A tűibe még ma is szemüveg nélkül fűzök bele. A fiatal koráról ezeket mondta: — Szüteim meghaltak a nagy kolera idején. így én árván éltem le az életemet. Elmentem dajkának,, mert akkor erre volt nagy szükség. Az asszonyok nagy része ugyanis meghalt a kolerában. Aztán eseted voltam egész életemben. Később úri házaknál szolgáltam. így az öreg Pacsu uréknái, meg a Horváth Jano'ékná' meg a Kulcsár Sándoréknál, — de ki tudná mind felsorolni. Csodálatos dolog, hogy néha milyen aprólékos dolgokra is visszaemlékszik. Egyik volt gazdájáról mondja: — Már hajnaü két órakor felkeltettek, zörgettek az ablakomon: »Lida...« Aztán felkeltem s mindig egy zsák lisztből ké,szilettem kenyeret. Dolgoztam mindig. Táncolni, mulatni csak akkor volt időm, amikor kilelt ,az esztendőm. Mindszentkor. Szeplős leány voltam. — AZ első uram gyerek korában a házunknál volt inas. És ón nagyon haragudtam rá, hogy mindig nyitva hagyja a kaput a csirkékre és le-leszidtam. A gazdám rámszólt ilyenkor: »Miért bántod azt.ia fiút, úgyis az lesz az urad...« így is lett. Évek múlva megkérte a kezemet. Nagyon szerettük egymást. Erős ember volt, de halálra dolgozta magát. — Oh, de régen voltak ezek — fűzi hozzá. — Alig emlékszem már rájuk. — A régi idők? — Az első urammal Ágasegyházán csárdát nyitottunk. Egyszer alföldi haramia-betyárok törtek be hozzánk. Engem odaszoritottak az asztalhoz és kiáltozták: »Pénzt, vagy étetet...!« Laktunk Orgoványon is. Kislány voltam, amikor hallottam beszélni Kossuth Lajost. Egy katedráról szavazott a néphez, a nép állhatatosan hallgatta. Azóta se hallottam ilyen szép beszédet. — Mit vár még az é'ettől? — Semmit. A halált várom már. Egy kissé már gyengülök. Különösen azóta vagyok boldogtalan, amióta a pénzem elveszett. Van neki ©gy szekrény ruhája, régiek, muzeális értékkel bírnak. Sohasem volt még vonaton, nem tudja a betűvetést se. A fégi békebeli időkből kapunk Ízelítőt időnként egy-egy nagyszabású esküvővel kapcsolatban. Á január 23-án, kedden Csávoly községben megtartott esküvő nem csak azért kívánkozik ki az egyszerű napihir keletéből, mert ez a lakodalom is olyan volt, amijre azt mondják, hogy nem mindennapi, hanem azéft is, meft a jegyesekből házaspárrá lett fiatalok kora is olyan, almi szokat ■< lan, megt ilyen korbain nem igen szoktak féjrjhezmenni és nem szoktak nősülni A menyasszony Panesz Ágota, Panasz Tamás dúsgazdag csávolyi földj- bi.rtokosnak a leánya, akinek a fivére: Panesz Jakab Csávolynak volt a törvénybirája. A menyasszony még csak 13 éves és alig 10 napos, aki csaknem az iskola padjaiból ment az oltáf elé. Mindenesetre ma, amikor nagyon eltolódott a férjhezmet- nés és nősülé» korhatára, rendkívül feltűnést keltett az, hogy valaki 13 éves kofában férjhez megy, amire valószínűleg az egész idei fapsangf- ban nem lesz példa még a néki met ajkúak között sem, ahol pedig divatban van a korai férjhezmenés. a aoiog így sem ment oiy egyszerűen, mint gondolták, mert belügyi miniszteri engedélyt kellett kérni a leánynak, hogy férjhez mehessen. A belügyminiszter pedig az engedélyt csak azon megfelelő orvosi bizony itványok alapján adta meg, amelyben igazolták a leány rendkívüli fejlettségét és házasságra való alkal.l- masságát. A vőlegény — csávolyi gazdakj- gény — ugyancsak fiatal: 18 éves érvagyermek: Hamhaber Jánosnak hívják. A díszes eljegyzési kártyán a vőlegény ö(reg apja: Michler Péter szerepel a szülők helyett. Neki ví- ' szont, mint kiskorúnak a bácsbo<J-> rogv ár megyei árvaszék adta meg az engedélyt, illetve hozzájárulást a ! nősüléshez. í Egy azonban bizonyos, hogy a fi- j atal párnak lesz mit a tejbe aprítani1, i meft úgy a fiaital menyecske, mint j az ifjú féfj Csávoly község le'gmóf- dosabb családjából való. A szplők vagyoni helyzetéhez mérten ójriási: lakodalmat is tartottak. 320 vendéget hiytak meg a lakzi,ra, akik valamennyien meg is jelentek. KÖZGAZDASÁGI LEXIKON A Pesti Magyar Keres&edelmi Bank mérlege Közvetlenül a Nemzeti Bank közgyűlése után a Kereskedelmi Bank nyitja meg a fővárosi nagybankok közgyűlési szezonját. Az ország vezető pénzintéze- | tének igazgatósága most állapította meg | az elmúlt esztendő üzleteredményét, amely az ország gazdasági helyzetének megítélése szempontjából joggal tarthat Számot a legnagyobb érdeklődésre. Ez a nagy érdeklődés a legteljesebb mértékben kielégülést nyer abban az őszinte beszámolóban, melyet az igazgatóság ad az elmúlt év ügyviteléről. Kertelés nélkül alapit ja meg, hogy a tiszta, nyereség körülbelül 26 százalékkal csökkent s ezzel szemben kétszeresen feltűnő, hogy viszont az adóteher több mint félmillió pengővel emelkedett a kisebb jövedelem ellenére. A Kereskedelmi Bank kimutatott tiszta nyeresége 3 millió 357 ezer 162 pengőre rúgott, szemben az előző évi 4.54 millióval. A Kereskedelmi Bank igazgatósága a február 6-án délután fél 5 órakor meg- j tartandó 92-ik rendes évi közgyűlés- | nek javasolni fogja,, hölgy az 1933. évi | oszta’ék kifizetésére 1,500.000 pengőt, vagyis részvényenként 3 pengőt (tavaly 4 pengőt) fordítsanak, továbbá, hogy a rendes tarta’ékalapot — ugyanúgy, mint a múlt évben, — 1,000.000 pengőve1. az intézeti épületek értékcsökkenési alapját 200.000 pengővel, az alkalmazottak jóléti intézményeit pedig 60.000 pengővel javadalmazzák, mig az 1934. üz- 'etévre 1,356.044.19 pengő nyereséget vigyenek át a tavalyi 1,329.584.45 pengővel szemben. A bank 1933. évi zárszámadásai a következő jelentősebb változásokat mutatják: Az 1933. évben elért tiszta nyereség a tavalyival szemben körülbelül 26 százatokkal csokiként. A kamat- és szelvény jövedelem kb. 453.000 P-vel, az ingatlanok jövedelme pedig kb. 56.000 P- vel csökkent, de ezt részben ellensúlyozta az, hogy a jutalékok címén, valamint az értékpapír- és devizaüzletekné! elért nyereség és a különféle egyéb nyereségek tétele körülbelül 376.000 P-vel növekedett. A személyzeti és dologi kiadásinál kb. 330,000 pengős megtakarítást sikerült e'érni, viszont rendkivüÜ! módon, kb. 515.000 pengővel növekedett az adók és illetékek cimén az államkincstárba fizetett összeg (2,148.051 P az 1932. évi 1,632.950 P-vel szemben). A féteméit társulati adó kb. 240.000 pengős, a kivetett 20 százalékos inséghozzájárulás kb. 55.000 pengős, mig a bolettaadó kb. 133.000 pengős többletkiadást jelentett. Igen jelentős az alkalmazottak illetményei után fizetett iniségjárulék és a rokkantellátási adótöbblet is. Az adók és illetékek címén az államkincstárba befizetett összeg kb. 62 százaléka; az 1933. évi tiszta nyereségnek. A szokásos belső tartalékolásokon felül különféle követelések leírására, a kétes követelések figyelembevételével, 2,074.089 P fordittatott (tavaly 1 millió 243.828 P). Ami a méregszámlát illeti, a takarékbetétek kb. 1,957.000 P-vel, a folyószámlabetétek pedig kb. 10.826.000 P-ve! csökkentek, úgy hogy a két tétel egybevetett 289.543.711 pengős végösszege 12 millió 782.947 P visszaesést mutat a tavalyi 302,326.658 P-vel szemben. A fo’yó- szásnüabe létek összegének ezen aránylag mgyobbmérvü csökkenése majdnem egészéiben arra vezetendő vissza, hogy в külföldi bankok és bankárak a lefolyt évben nagyobb tételeket használtak fel követeléseikből a Magyar Nemzeti Bank á’tal engedéyezett célokra. A kezességből származó kötelezettségek 22 millió 039.762 P-re csökkentek. Ebből 12.144.775 P esik a külföldi pénzintézetiekkel szemben fennálló kezességekre, amelyeket jóhiteiü mezőgazda- sági és ipari vállalatoknak közérdekű, az á'lamkincstár által garantált hilei- müvetetaivel kapcsolatban vái'aJtek el. Az adósok állománya kisebb mértékben emelkedett (105,061.958 P-ről 106,639.518 P-re), a váltótárca pedig aránylag csekély összeggel csökkent (144,455.563 P- ről 141,899.206 P-ie). A forgalmi adatok az egész vonalon csökkenést mutatnak. A főkönyv egyik oldalán levő forgalom az 1932. évi 8.695.007.000 P-vel Szemben 8.442,271.000 pengő volt az 1933. évben. Ebből a pénz- tárlorgaom 3.316,307.000 pengőről 3.117.435.000 pengőre, a devizaüzlet forgalma pedig 1.381,298.000 pengőről 923.079.000 pengőre esett vissza.-------------------- =a Álkulccsal törtek be egy Szász Károly uccai lakatosmühelybe A rendőrségnél feljelentést tett Gye- nizíe József Szász Károly uccai lakatos, hogy műhelyébe á kulccsal betörő járt és onnan 18 darab vadonatúj nagy reszelőt lopott el. A károsult nem tudta pontosan megmondani, hogy a betörés mikor történt, mert azt azonnal nem vette észre, csak akkor, amikor a reszelők közül egyet elő akiart venni, A reszelők ugyanis egy papircsomagban a műhely egyik részén álltak és ő azt nem nézte meg mindennap, csak akkor, amikor szüksége volt rá. így jutjott tudomására az, hogy tetörő járt műhelyében. A rendőrség nyomozást indított az ügyben és a tettest Cseri Imre Hajó uccai laka fossegéd személyében fogta el. Cseri Imre a betörést elismerte és elmondta, hogy álkulccsal hatolt be Gyenizse műhelyébe. Az ellopott neszte- lőket meg is találták Cseri lakásán. A betöréses lopás miatt az eljárás megindult a tettes ellen. Hirdessen a Helyi Értesítőben! A csávolyi menyegző 13 éves menyasszony és 18 éves vőlegény 350 vendég vett részt a lakodalmi zomotoron
