Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-09-15 / 74. szám
1934. szeptember 15, szombat XXXIV. évfolvam. 74. szám Jíukunlwi (тЗ&к / ütries döie Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ........ 12 P — Vidékre ........ 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: PRÄGER FERENC | MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatal i Városháza épületében A kisiparosság tizenöt esztendeje mostohája az őr- szagnak. АшДког a vámvédelem árnyékában hatalmas nagyipar fejlődött, a kisiparosság csak ígéreteket kapott és egy csomó szervezetet és szövetkezetét ,iparmentés címén. Az IOKSz. tömöritett érdekképviselete lett ebben a szövetkezeti és iparosvédelmi zűrzavarban a magyar kisiparosságnak. Az asztalosmesterek kezdeményézésére nagygyűlésre ülnek össze az ország iparosai, mert az IOKSz. élére1 állított kormánybiztos sem tudta' orvosolni a torlódó bajokat. A különböző iparosszervezetek panaszgyülései szinte hóniapon- fcint megismétlődnek és ilyenkor az iparmentö hitelkeretek tágításáról elhangzik néhány megnyugtató ígéret. A valóságban pedig az iparosmen- | tés olyan formában történik, amint j azt legutóbb a pékkairtel háborújában ! láttuk. A piacért folytatott küzdelemben mindenütt a nagytőke k'Tül felül és a kartel teperi maga alá a kis- és középmübeiyeket. Ahol még dolgoznak, ahol még kenyeret adlnak, ott segíteni kellene a kismü- helyek fentartőit és nem szabadkezet engedni a karteieknék, hogy kist üzemeket szüntessenek meg és vásároljanak ki a piacról. Másrészt az iparosutánpótlás és az iparosnevelés azt követeli, hogy a kismesterek műhelyei neveljék, úgy mint eddig, a legjobb iparosa,nyagot az ország számára'. Éhez azonban nem az IOKSz. és nem a különböző szövetkezetek költséges szervezeteit kellene talpra- állitami, hanem magukat a kismühe- Jyek gazdáit. Ezeknek a hóna alá' kellett volna már nyúlni akkor, amikor először kiáltottak segítségért. Sajnos, á nagy iparmentési és iparpártolási lármában a kartelek gőzhengere zavartalanul és ellenállhatatlanul tapossa maga alá könyörtelen törekvéseivel a kisiparosság tízezreit. Az ipar- mentésnek és iparos érdekek védelmének ott kellene kezdődni, hogy a kartélhenger motorját állítsák te és a kisiparosság megélhetését és piacért való küzdelmét, munkáért való kilincselését ne csak papiroson elégítsük ki Ígéretekkel, hanem a munkákban va,ló részéltetés az étet valósága legyen. Hogy ez az egykor nagy és megbecsült társadalmi osztály, amelyik ennek az országnak hirt, nevet és dicsőséget szerzett, ne tegyen kitagadott mostohája, öe legyen ismét példát mutató, megelégedett, boldog és építő oszlopa annak a hivatásnak, amelynek gyakorlása tekintélyt szerzett mindén időben a kézmüiparosságnak. Ha terjesztettől« fel a vármegyéhez az 1935 évi költségvetést 1 millió 200 ezer pengő a város adóssága — tiszta vagyona 4 millió 200 ezer pengő Három fellebbezés érkezett be a költségvetés ellen Mint ismeretes, a város 1935. évi j költségvetését az elmúlt napokban tárgyalta te a város képviselőtestülete és a fedezetlen hiány eltüntetésére 107 százalék pótadót és 7 százalék kereseti adót állapítottak meg. A város a költségvetést ma terjesztette fel a vármegyéhez, mert a rendeletek értelmében a költségvetésnek 15-ikére a vármegyénél kell lenni. A költségvetéssel kapcsolatban a városházán a következőket mondották munkatársunknak : — Az 1935. évi költségvetés ellen 3 fellebbezés érkezett a városhoz, amelyeket szintén felterjesztünk a vármegyéhez. — Az egyik fellebbezésben a különböző érdekeltségek a 7 százalékba kereseti adókulcsot fellebbezték meg ; és azt 6 százalékban kérik megállla- i pitani. A másik fellebbezés az egyik ] számtiszti állás körül forog. A köz- ■ gyűlés a költségvetés tárgyalásánál az adóhivatalnál üresedésben tevő számtiszti állás megszüntetését mondta ki, mert ezáltal a város körülbelül 1700 pengő megtakarítást érne el. A képviselőtestületnek ezt a határozatát fellebbezték most meg és a vármegyétől kérik, hogy a számtiszti állás illetményeit továbbra is állítsa vissza a költségvetésbe. A város egyelőre nem kívánja betölteni a számtiszti állást és a jelenlegi1 helyzetet kívánja fenntartani, úgyhogy 3 állástalan főiskolást alkalmaz a városházán a számtiszt fizetéséből. Ha a vármegye a közgyűlés határozatát 'hagyja jóvá, akkor ezt a három főiskolai hallgatót kénytelen lesz a város elbocsátaná. — A harmadik fellebbezés a külterületi iskolai igazgatók napidijának (695 pengő) visszaállítását kéri á költségvetésbe, amit a képviselőtestület törölt. A költségvetéssel kapcsolatban még a város vagyonáról és adóssáp gáról érdekes adatokat szerzett meg munkatársunk. Érdekes tájékoztatást nyújt ez az adat, hogy mennyi a város vagyona, és adóssága. j 1933 december 31-én a város vagyona 5 millió 365 ezer 040 pengő, ezzel szemben a város adóssága !■ millió 176 ezer 070 pengő. Nagyobb adósságok a következők: A városnak a Speyer kölcsönből van még 394 ezer pengő adóssága, útburkolásból 330 ezer pengő, iskola építésből 66 ezer, helyi intézeteknek tartozik a, város 135 ezer pengővel, míg különböző adósságai vannak 186 ezer pengő összegben, amiből 80 ezer pengő államrendörségi hozzájárulás. Le;számitva a város majdnem 1 millió 200 e,zer pengő adósságát, a város tiszta vagyona 4 millió 188 e^er 970 pengő. j j A Szilágyi-bünügy tárgyalását a városi tanácsteremben tartják meg Megírtuk, hogy a kalocsai törvényszék október 11-ikére tűzte ki a Szilágyi Imre-féle bűnügy fötárgyalását és azt Halason tartják meg. Tegnap a törvényszéktől egész csomó idézés érkezett Halasra, különböző tanúik részére. I \ Az idézés szerint a főtárgyalást a városházán a tanácsteremben fél kilenc ; érakor kezdik meg. I- [• } A HALASI SZÓLÓK SZÜRETI KILÁTÁSAI Közepes mennyiség mellett jó minőségű bort várnak a termelők 7 fillér a borszóló ára Közel nyolcezer hold termőföld gazdái egész éven át lesték, hogy mit hoz számukra Halas főterménye a szőlő, amelyből bizony Halason nagyon sok kis ember él, sőt a régi békeidőkben gondtalanul is megélt. Ma a gazdasági eltolódások, a kiviteli nehézségek, a pénztelenség és sok más közbejött akadály a szőlő értékét is devalválta, úgyhogy ez a valamikor kitűnő megélhetési forrás ma — sajnos — csak vege-, táclót biztosit a szőlővel foglalkozó gazdának, értvén itt azokat, akiknek egyetlen megélhetési bázisuk a szőlőművelés. Az idén a korai nyárral kapcsolatban a gazdák bízva remélték azt, hogy kitűnő, sőt prima minőségű bort adó szőlőt vihetnek piacra és a hosszantartó száraz idő arra is következtetni engedett, hogy mennyi- , ségben is sok lesz a szőlőtermés. Ez a bizalom most, hogy elérkezett a szüret, jóval korábban, mint más években, a gazdáknak nagyobbfoku csalódásban volt részük. A szőlőtermés mennyisége közepes lesz, minősége pedig minden jel szerint kifogástalanul jó. A szőlő mennyiségét befolyásolta, az idén több jégverés, ezenkívül a darázspusztitás, míg most végül a néhánynapos nagyarányú esőzés után a hirtelenül megindult szőlőre thadás. A rothadt szólót a kereskedő nem veszi meg, viszont leszűrése is bizonytalan, mert hiszen nagy kérdés, hogy a rothadt szőlő ki tudja-e vájjon forrni azt a kellemetlen Ízt, amely a rothadt szőlő levéből keletkezik. A rothadás a legnagyobb károkat az úgynevezett kadarka szőlőikben, okozta, a kadar szőlő csaknem teljes mértékben rothadásnak indult, rothadnak ezenkívül sok helyen a riz- ling szőlők is és általában az úgynevezett fekete szőlőfajták. A szüretek az egész határban megr indultak már, csupán a kövidinka szőlő az, amely bírja még az időjárást és a rothadás veszélyének is a legkevésbbé van kitéve1. ; A borszőlő ára kialakult már. A halasi piacon a borszőlő küójla 7 fillér és ennek az árnak az emelkedése nem valószínű. Munkatársunk megkérdezte a halasi borkereskedőket és a szőlőket vásárló kereskedőiket, ahol a következőket tudtuk meg: i : — A szőlő ára — mondották — 7 fillér éts ennek az árnak az emelkedésére nem igen lehet számítani. Ennek oka az, hogy a borkereskedőknél még meglehetős nagy óbor készletek vannak felhalmozva, igyi már a hordóhiány is okolja többek közt ezt az árat. Lehet, hogy a szőlőár emelkedni fog, de eddig erre még semmi jel sem mutatkozik. Ez a nyilatkozat is igazolja a gaz-
