Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-09-01 / 70. szám

2. oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESITÖJB szeptember 1 Villamos háztartási hásziHáheft filléres bérért 'vagy havi részletre Blllllllllllllll^ HALASI VILLAMOSSÁGI RT-nál. ^IIIIIIIIIIIIIIH TÖRTÉNELMI MINIATŰRÖK Szent-Kalas mező­város Halas testvér- városa volt a mohácsi vész előtt Kunoknak még nyoma sincs Halason írja: NAGY SZEDEK ISTVÁN III. 1655-ben Wesselényi Ferenc nádor Ka­lapár, Perbe te és Tósemegh pusztákat MihaJek Miklósnak adományozván, sok baja lett a halasiaknak és földesuraiknak a Paksy-csa adnak Kalapár, Pirtó és Zsombostó puszta miatt. Tanúik egysze­rűen letagadták, hogy e neveket valaha hallották volna. Arra meg a legutóbbi időkig szigorúan ügyeltek, hogy Kalapár puszta neve a térképekra ne kerüljön, de a nép körében ismeretes ez ma is. A kunok pusztasága körül feküdt, 1510-ben jelentékeny templomos falvak és városok neveinek némelyikét a mai puszta nevekben találjuk fel, de a fenn­maradt községek is többszörös pusztulás után épültek újra. A pusztulás arányáról- részletes ada­tokat ta'álunk az 1690 évben, a török kiűzése utáni Best vármegyei összeírás­ban. A vármegye akkor négy járásból állott. A megyéhez számították a kun he’yekiet is, sőt Baja, Mélykút, János­halma községeket és környéküket is, Bu­da és Pest városokkal együtt. Az össze­írás szerint a Kecskeméti járás 14 lakott, 92 elhagyott községiből állott, a Váczi járás 28 lakott, 47 elhagyott, a Pilisi járás 18 lakott, 38 elhagyott, a Soltji járás 27 lakott, 108 elhagyott, összesen 87 lakott és 285 elhagyott községből ál- Rott a vármegye. Meg kell még jegyezni, hogy a lakott helyek között tizenötnek nem volt tíz lakosa sem. Hogy a lakott helyek mennyire nép- to-enek és szegények voltak, kitűnik az ugyanakkori katonai óéin adókivetés­ből. A kirovás szerint Kecskemét 1000, Nagykőrös 500, Cegléd 200, Halas 150, Vác 125, Tóthfalu 113, Kunszentmiklós, Izsák, Vecsa, Dömsöd és GödölCő 100— 100 mérő gabonát fizetett. Ez; a tizen­egy község adta a kirovás háromnegyedl részét, mert a többi 76 lakott hely fi­zetőképessége Buda, Pest, Baja beszá­mításával is nagyon csekély volt. 1690-ben tehát Ha'as áz ő ötszáz lelket számláló lakosságával Pest megyében negyedik adófizető város Volt a 87 köz­ség között. Ezek a számok mutatják a Duna-Tisza közti lakosság nagyarányú pusztulását és a bekövetkezett telepíté­sek szükségességét, melyhez az ember­anyagot magyarok hiányában a nemzeti­ségekből kellett szerezni. — 1704-ben II. Rákóczi Ferenc a Halason lakó rác és oláh lakosoknak adott védlevelet. A Duna-Tiszaközén tehát régi lakosságról, Sőt a kunok leszármazottairó! az egész Kiskunságban a'ig lehet szó. Halas városát 1693-tó'l kezdve' a nádor bekebelezte a Kunságba. 1699-ben név- szerint és aqyagi helyzetük felsorolásá­val összeírták a város lakosságát s ta­láltak 106 családot, akik közül 93 gazda és 13 zsellérként szerepel A lakosság Hélekszáma tehát 500 körül lehetett. Az összeírtak közül az egy Kun János volt talán kun származású, háromnegyed­rész, közte a kapitány és két bíró is Ba­ranyából származott’ Halasra, de az ide­valónak összeírtak nevei is jórészt bara­nyai heynevekre válamiak. Újabban olyan véleményeket is lehet hallani, hogy Baranyából a Halasról el­menekült kunok telepedtek vissza. Erre ugyan nincs történemi adat, sőt ha vol­na is, az sem bizonyítaná kun voltukat, mert az első pusztulás utáni 1569-ben történt te'epitésrő! az akkori lelkész, Myskei György azt irta a többek között 1571-ben, hogy »a szánalomraméltó te­lepesek oly nagy szorgalommal és a dol­gozóknak oly fáradhatatlan leleményes­ségével építenek házakat, mintha örök- iségi jogon jöttek volna máshonnan stb.« Tehát az akkori telepesek sóm örökségi jogon szállták meg Halas városát s nem az elmenekült lakosok tártak vissza ak­kor sem. Tehát feltéve, de meg nem engedve, hogy Halas kun lakosságú lett volna, ez a lakosság már 1566-ban el­pusztult. Halas város levéltára különben« az ellenkezőjét bizonyltja a Baranyából va­ló visszaköltözés elméletének. 1753-ban ugyanis, amikor a kiskunkerületi töm­lőé Félegyházára való áthelyezése elitem.: tiltakozott a város, régi leépülését így ecsetelte: »A régi revoludók után, még a török birodalmában lévén nagy része országunknak, ezelőtt sokkal több száz esztendőknél, amidőn ez nagy puszta­ságban eleink és atyáink megszállottak.« 1762-ben pedig az ellenreformáció szo- romgattatásai között Mária Teréziához intézett feliratukban kérik a királynőt, hogy tartsa meg őket vallásuk szabad­gyakorlatában, »amelyben már több száz esztendejénél miolta megtartattak.« Nyilvánvaló, hogy ezek a meghatáro­zások az 1626—30 évek körüli Baranyá­ból való átköltözésre vonatkoznak, ily fontos ügyekben pedig nem mulasztották volna el annak a feiejmltését, hogy ők azelőtt is itt laktak s elmeinekülvén, harminc év múlva újra visszaköltöztek, ha az tényleg úgy történt volna. (Vége). Javában folyik Halason a szőlőszezon Nagy az izgalom a termelők közt az alacsony árak miatt A halasi piacon már hossza nal- pok óta a gyümölccsel együtt nagy- i arányú a szőlő felhozatal, tehát ja- ! vában folyik már a szőlő szezon. A termelők közt nagy elégedetlen­ség és izgalom tapasztalható a szőlő alacsony ára miatt. A termelők jóval magasabb árat reméltek, mint amennyit az idén a halasi piacon elértek. A halasi piac szőlő árai egyéb­ként a következők: sárfehér 12—20, saszla 12—20, oportó 12—16. Gyümölcsárak: alma I. rendű 18— 20, alma vegyes 4—16, körte 12— 25, dinnye kilója 2—3 fillér. Veszedelmes kasszafuró betörők jártak csütörtökön hajnalban a kórház irodájában r Csütörtökön reggel a kórház irodá­jában arra fejitek figyelmesek, hogy az irodában minden szé,t volt hányva 'és a kasszán is sérülés nyomai mu­tatkoztak. Azonnal észrevették, hogy betörési kisérfetröl lehet csupán szó és je­lentést tettek a rendőrségnek az eset­ről1. A rendőrség is arra ж állás­pontra jutott, hogy betörök járhat­tak a kórház irodájában, akik kialkar- |ák rabolni a kasszát; de ez a tervük nem sikerült, mert valami nesz meg­zavarhatta őket és igy mielőtt még eredményhez jutottak völna, kényte­lenek voltak elmenekülni. A betörök ügyében a rendőrség egyébként már nyomra is jutott, mert két idegenre, akik a szerdai piacon Halason voltak, van alapos gyanú. A rendőrség a gyanúsítottak Ineveit is tudja, de ezt egyelőre a nyomozás érdekében nem közük a nyilvánossággal. Itt a város 1935 évi költségvetési előirányzata Megírtuk már, hogy a városnál el­készült az 1935. évre szóló költségj- vetési előirányzat, amelyben szintén a legnagyobb takarékosságot tartottal szemetet a város a kiadási tété­leknél. A költségvetést tárgyaló közgyűlést meglehetősen élénk érdeklődés mel­lett ma, pénteken délelőtt nyitotta meg dr. Fekete Imre pojlgármester. A közgyűlés lapunk zártáig tár­gyalja a költségvetési előirányzatot és igy arról, hO|gy az egyes tételek­nél milyen jelenték bélen és apróbb változásokat eszközölt, mai számunk­ban az idő előrehaladottságára való tekintettel, már nem írhatunk. A közgyűlés elé kerülő költségve­tésből látjuk, hogy a város a jövő évre: közegészségügy, közoktatás, szegényügy, közéfelmezésügy, város­építés, vagyonigazgatás és hátelügyre összesen 635.623 pengőt irányzott elő. A fedezetnél nagy csökkenés van az adókezelésnél, borfogyasztási adó­nál, italmérési illetéknél, erősen csök­kentek a késedelmi kamatok és a végrehajtási djjjlak. Csökkent a kere­seti adó és az épületek bérjövede^­Vezettesse be lakásába a villanyvilágítást! Szerelési anyagot és szerelői munkadijat 12 havi részletre igény el heti a Villanygyárnál Bekapcsolás díjmentes! Uj fogyasztóknak külön áramdijkedvez- mény. — Felvilágosításért forduljon a Villanygyárhoz, vagy bármelyik képesített szerelőhöz me. Emelkedett a fehértói gazdaság haszonbére a terményárak emelke­dése folytán. A kölcsönök törlesztésére nem történt előirányzat. A külföldi köl­csön után csak az 5 százalékos ka­mat van előirányozva, ugyanígy a váltók ölcsönöknél is csak a kamat. Fedezetlen hiány: 255 ezer 616 P. Ma délelőtt kigyulladt egy Istálló a Zrínyi uccában 15 ezer mótermázsa uj gabonát őröltek az idén a halasi vámmalmok Az luj gabona fecsépelése után érdek­lődésre. tekintett a gazda-közönség a malmok működése felé és kiváncsi voít mindenki arrja, hogy az uj gabonából imüyen mértékben fognak őröltetni a termelők. Most érdekes számadatokat kaptunk! ezekről az őrlésekről. A három ha'asi vámmá om az uj gabona piacon megjelenése óta búzá­ból 7778 métermázsát, rozsból pedig 7184 métermázsát őröt, tehát összesen 14 ezer 962 métermázsát. Megtudtuk a mfaVnoknál azt si, hogy az őrlés most folyik javában és mind- nagyobb mennyiség lesz az, amit őröltei­nek. Öt gyermek született egy napon egy bács­kai családban A bácskai Temerin községben a Ma- gofcs-család egy nap egyszerre öt taggal gyarapodott. Magocs Péter- né hármas ikreket szült, nővérét, Miagpes Szilvesztemét pedig kettős ikrekkel áldotta meg az Ég. Az öt újszülött közül 4 leány és 1 fiú és valamennyien jól érzik magukat. Főiskolás nők szövetsége Az egyetemet és főiskolát végzett nők szövetségének tanácsülése szep­tember elsején kezdődik Budapesten. A tanácsülésre1 mintegy 60 külföldi vendég érkezik, akik Magyarország több vidéki városát is megtekintik. fVifigliigl V- Ш Q.'BKríííy'А* ••1» —У fájdalmak elten. I le O 1 C i szó Vásárt 1 Ma délelőtt a Zrinyi-ueca 99 sz. alatti ház udvarán kigyulladt az is­tálló. A tűz gyorsan terjedt és már á tetőt nyaldosta a láng, de a megM jelent tűzoltók gyors munkával lo­kalizálták a tüzet és igy nem terjedt tovább a tűz, amely veszedelmessé is válhatott volna. Az istállóban a szalma és az ottlévő takarmány égett el. Korái hol sz< műt flerv bpesti zenek hangi Is kői imaki tárt, müvei féle műnk; aro Ivái ki A re; ma i rí AI 8 í Fő Egger rovic Verefe Ki 1 s: Zeni F< Magi és G< Filléi В é Gyógyszertárban kapható

Next

/
Thumbnails
Contents