Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-08-25 / 68. szám
2. oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 25 Villamos háztartási Készülékse illéres bérért vagy havi részletre Blllllllllllllllt»: HALASI VILLAMOSSÁGI RT-nál. «4|||||||||||||||| TÖRTÉNELMI MINIATŰRÖK Szent-Kalas mezőváros Halas testvér- városa volt a mohácsi vész előtt Kalapár paszta történetéből írja: NAGY SZEDER ISTVÁN Az 1510. év körül Bakócz Tamás esztergomi bíboros érsek Lázár nevű titkára, abban a korban elsőrendűnek mondható térképet készített Magyarországról és kapcsolt tartományairól. A mohácsi »rész után Tannstet'.er György osztrák matematikus átrajzolta Lázár deák térképét s azt 1528-ban I. Ferdinand király számára fametszetekről kinyomatták. Magyarország ezen legelső, nyomdai utón e őálitott térképéből csak egy példány ismeretes gróf Apponyi Sándor gyűjteményében a Nemzeti Múzeumban, melyről fényképezés utján másolatok előállítása nem nehéz feladat. Érdekes összehasonlításra ad alkalmat ezen 425 éves térkép másolata az akkori és a mai földrajzi helyzet közt országos szempontból is, de Halas városának s közvetlen környékének összehasonlításánál is. Halas városa a térképen feltüntetett német mértföldekkel utánmérve, pontosan van felrajzolva, de a Duna és Kalocsa város helyzete nyugati irányban el van tolva. A távolságok HaHastöóSj mérve: Buda, Kecskéimét, Feledház, Szeged, Pétervárad között megegyeznék a mai térképekkel. Feltűnő a térképen, hogy a Bácskában, a Tiszamentén s Kecskemét—Kunszeotmiklós vidékétől északra milyen sűrűén vannak a falvak és a városok, Ha’astól nyugatra a Dunáig pedig egy nagy pusztaság van Campus Cumanorum, a Kunok pusztasága felirattal. A kunok pusztaságát a kővetkező templomos helyek határolják a térképen: Haas, Szent-Kalas, Monostor, Kecskemét, Hernád, Gyón, Adacs, Ba- racs, Szent-Miklós, majd a Dunai mentén: Dömsöd, Dab, Butibu’as-Monöstor egy szigeten, Apostag akkor túl a Du- t»*n, Solt, Kerthveled, Pataj, Kalocsa, Baja, innen kelet féllé: Madaras, Borsod, Veresegyház, Sebestyénegyház, Szabadka, Mada-Monostor és Halas. Nagyjából tehát a kunok pusztaságához tartozott a mai Szabadszállás, Fü- löpszállás, Izsák, Kiskörös, Vadkert Akasztó, Kecel, Hajós, Császártöltés, Nádudvar, Sükösd, Csanád, Jánoshalma, Mélykút, Bácsalmás, Bácsbokod területe. Ezen a területen fe jegyzésre méltó szállások, sem templomos helyek nem voltak térképünk szerint. Mi ennek az oka? Ez a terület a szabályozatlan Duna kiöntései, másik oldalon a futó homok miatt lakatlan, gazdátlan voilt még 1242-ben a kunok betelepülése előtt, mert nem kelieltt seb- kinek, volt jobb föld is elegendő. A beköltözött kunok nomád «.jeímódjuk mellett csak addig élhettek meg rajta, amíg a király hadseregéhez tartoztak, mert nyáron hadban lévén, télen a szomszéd vármegyék látták el őket élelemmé]. Amikor a háadottabb magyarság életmódjára kezdtek áttérni a hadakozásokat túlélők, a jobb területeket a kun kapitányok mint földesurak kapták királyi adományként, a kuniok köznépe pedig elszéiedt az ország más vidékére a földesúri birtokokra, így a kunok1 pusztasága még a mohácsi vész előtt is csak a nomád pásztorok életmódját folytató, csekélyszámu kunok szállásait képezte, akik a török betörések során Sokkal könnyebben elhagyták lakóhelyüket, mint a helységekbe települt lakosok. A kunok pusztaságán tehát a török nem talált pusztítani valót. A régi Halas város a mai Alsós zállá- Bon, a Dobó-teleptől délre feküdt, a Halasra vezető utuk ma is oda irá- hyu.ln.ak s erős töréssel futnak be a mai városba. A régi város temetője a Dobótelep északi sarkán, a mellette lövő temetőben és a Bükkönyösben van, ahol a feltárt sírokból laposfedeu kovácsoSt- vas sarkokkal záródó koporsók törmelékei közül Nagy Lajos és Mária királyok ezüstpénzei kerülték élő hajdisziek és csattok társaságában. A város valószínűleg a Dobó-teleptől délre fekvő lapos dombon, a Tóth János-féle birtokon feküdt. Keletkezésének korát nem ismerjük, 1500-ban több papos egyháza volt s 1531-ben a krakkói egyetemen halasiak is tanultak. 1430-ben mint a szabadkai urada’omhoz tartozó város, Hunyady János birtokába került, akinek közei négy és félmillió kataszt. holdas uradalI mait gyarapította. Beigazolhatólag föl- j desurak kezén volt 1691-ig, tehát nem • tartozott a Kunsághoz, lakossága nem volt kun, ami természetesen nem zárja ki, hogy néhány kun is lakhatott a városban, amint bizonyos, hogy rácok és oláhok is laktak benne. A pusztákon sátorok a’att szállásoló kunok bírósagait, a kunszékeket a pusztákkal szomszédos földesúri kézen tevő Halas és Kecskemét régi városokban szervezték mag, van azonban1 bizonyíték arra is, hogy Madarason, Szabadkán és Solton is üié- ; sezett kun bíróság. (Folytatjuk). Megjelent a halasi piacon az ujkukorica Azt mondották pár hónappal ezelőtt, hogy soha még olyan rekordtermés nem volt, mint amilyet a kukorica most ígér. Az idő nem volt kedvezőtlen azóta, mégis, amikor most a tüzes földekén a törést elkezdették, a rekordüs várakozásban lehetetlen egy kis csatód- dást elfojtani. Nem hozta meg a szár a bőséget s a legtöbb helyein négy cső helyett csak egy, legfeljebb kettő fajfödött ki és rakodott meg szemmel. Így érthető az indulás, mely meglepte az embereket. A nyers tengeri ugyanis át'a- gosan 5 pengővel indult. Valószínű, hogy ha a kukorica dandárja megjie- j lenik a piacon, akkor egyelőre' alacsonyabb árak lesznek. De az valószínű, hogy az egész világion tapasztalható takarmányhiány felfelé viszi az árakat, annál is inkább, mert az ínséges vidékeken a kukorica fogja pótolni a kenyeret. S igy nem következik el az az állapot, hogy olcsósága miatt majd a kukoricával pótolnák nálunk a drága fát. Elköltöztek a gólyák A fecskék is megkezdték a vándorlást — Korai őszt jelent-e a vándormadarak időelőtti távozása ? A múlt hét végén 'az e,gész határiban fe lszedi el őzk öd tek a gólyák és elindultak délre, melegebb vidékek fejlé. Azt mondják, hogy főleg a táp- lájékhiány késztette őket arra, hogy megkezdjék vándordíjukat. Máskor szeptember elején szoktak utrakelni. Most azonban már nem bírták tovább ia koplalást. A fecskék több nagy csoportja is elindult már, die a többiek is gyülekeznek. Pedig a fecskék is csak szeptember elején szoktak utrakelni. A vándormadarak gyors elköltözéséből sokan korai őszre következtetnek. Másrészt viszont vígan virágzik másodszor is az akác, ami a hosszú ősz jele szökött lenni. Eckhardt Tibor Genfbe utazik, mint magyar fődelegátus a Népszövetség őszi ülésszakára Szeptember első felében megkezdődik a Népszövetség őszi ülésszaka, amelyen a magyar kormányt ismét Eckhardt Tibor fogja képviselni. A Népszövetség tanácsa legutóbbi ülésszakán foglalkozott ia jugoszláv határincidensekkel kapcsolatos magyar panasszal, amelyet a kormány megbízásából Eckhardt képviselt, mint fődelegátus Genfben. A tanács akkor nem hozott határozatot ebben az ügyben, amennyiben a tanácselnök azt indítványozta, hogy Magyar- ország és Jugoszlávia közvetlen tárgyalások utján Igyekezzék a határincidens kérdését tisztázni és a tanács e közvetlen tárgyalások eredményéhez képest foglalkozik majd a kérdéssel. Alt belgrádi magyar követ csakhamar me|g is kezdte Belgrádiján a tárgyalásokat a jugoszláv külügyminisz- ' tériummal és e tárgyalások arra ’irányultak, hogy a határincidejmseket, amelyek gyakran halálos kimenetelűek voltak, kiküszöböljék, a határmenti gazdák részére pedig megkönnyítsék a határ átlépését. Я magyar—jugoszláv tárgyalások : befejeződtek, moist tehát újból a Népszövetség tanácsa elé kerülhet az ügy. Éppen erre való tekintettel illetékes helyen indokoltnak látják, hogy ia Népszövetség őszi ülésszakán ismét Eckhardt Tibor képviselje ia magyar kormányt, mint aki annakidején a magyar panasszal kapcsolatban fel is szólalt a Népszövetség tanácsa előtt. Eckhardt ,mint Magyarország fődelegátusa, szeptember elején utazik ki Genfibe. i i , I , M6ZAIK A százéves kalendárium tanítása az idők járásáról Valósággal is egy százesztendős kalendárium került a kezünkbe. Portos, fekete címlapján a következő felírás ékeskedik: «Debreceni magyar ka’endárium Krisztus urunk születése után az 1831 -ik közönséges esztendőre. Készült a két magyar haza hasznára... Debrecenben'; — nyomtatta Tóht Ferentz.« A kalendáriumot a két magyar haza hasznára »némely hasznos toldalékokkal» is ©látták s ezek között a legérdekesebb az »Egy kevés az Idők járásáról» szóló tanács. Szószaporitás helyett idézünk be’-öüS', mint itt következik: »Hogy az idők járása s a levegő változásai, bizonyos természeti okoknál fogva lésznek: azt minden értelmes ember tudhatja: de, hogy mit soda rendet és törvényt tarta a természet azoknak változásábanr és egymástól s egymás utánr való következésében az oly titok, mely minden emberi értelem, és tudomány elő’ el van rejtve. Több tudósok, természetvizsgálók, egész figyelmeket fordítottak már arra, hogy az idő járását, sa levegő változásait pontosan feljegyezték, azért, hogy hosszas tapasztalás után», az idők folyása természeti rendének va’amely nyitját találhatnánk, s a jelenvalóból a jövendőre következéseket vonhatnának, de a természet, amelyben mindenütt mélység kiálth mint az Isten végére' mehetaten böl- tsességének remek munkája, éppen úgy nem enged az idők jövendőbe’! Járásába bele látni, valamint a jövendő történetek tükörébe' bele nézni.« Azután igy folytatja: »Ha tehát a jövendőbe belátnunk nem lehet: tekintsünk vissza, az elmúltakra, mely teáiból, érdemes Olvasóink számára, bizonyos dátumokból össze szedve, az 1701-ik esztendőtől fogva a mostani időkig, az idők járásának rövid kivonását rendel ide etsszük.« így okosít százesztendövel ezelőtt a debreceni kalendárium és 1701-től kezdve felsőm'ja 130 év rövid időjárás jelentését. Hát mi ezt nem tesszük, de azért, hogy a mi érdemes olvasóink its némi következtetést vonhassanak le a természet rendinek, ha nem is a titkairól, de a forgandóBágairól, a kétszázév előtti időkből néhány feljegyzés adatait felsoroljuk: »1733, áta’jába mérsékelt és bő esztendő. 1734—1738-ig, mérsékelt esztendő, borús, nedves és száraz napokkal. Meglehetős termékeny esztendők. 1739, lágy tél, sok égi háború, 164 borongás, 135 esős napok, — Pestis.« 9 i ■ Angol-japán katonai szövetség a szovjet ellen Az Asahi cimü japán újság, amely Tokióban jelenik meg, sokezier példányban, nagy leleplező cikket közöl arról, hogy Anglia és Japán véd- és dacszövetséget kötöttek egymással az orosz szovjet ellen. A lap leleplező hir óriási inaimat keltett Japáné ban. A kormány ugyan cáfolja a szövetség hírét, a japán nép azonban nem hisz a cáfolatnak, úgyhogy a kormány kénytelen volt rendkívüli minisztertanácsra ülni össze, holott a kormány tagjai nyári szabadságon voltak. . ; ' . i ! ! I Tudatjuk a tisztelt gazdaközönséggel hogy INGYEN tároljuk gabonáját, ha azt nálunk őrleti föl. Valamint a malom ki váló őrleményei mindenkor a legnagyobb mértékben rendelkező« sére állanak a gazdaközönségnek ! Ugyanott búzát és rozsot min« denkor a [LEGMAGASABB napi áron vásárolnak. A távoli tanyák lakóinak FUVART téritünk a malomtelepre behozott őrölni való gabona után. Tisztelettel: gazdasAgi GŐZMALOM RT. Api Vasái án I Az l leg „Őfer c. fii Bi mi mii mii Fülé kiég Bioki I me Tisz tem közi 1 födi Árpi (Lám ban) Kére det szív Go о a g épüli tart reszt és sz válás ánst, pénz töt ( gas és él
