Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-07-25 / 59. szám

6 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉBTESITÖJB •-i-' jnlius 25 Bánhegyi József 5 P, Füzesi áll. iskola 6.15 P, Schvarcz Mihály 5 P, Szekér József 20 P, Tyukody Jenő 5 P, özv. Gregus Gyuláné 5 P, dr. Thuróczy De- zsőné 20 P, Pető Ljajos 1 P 32 f., Szanyi Ferenmé 10 P. Fejfájási megszűntetik és meghűlésnél gyors javulási eredményeznek Aspirin iableffák. az l)e a valódi Aspirin tabletták legyenek a BAYER kereszttel Gyógyszertárban kapható Anyakönyvi hírek .— JuliulS 15. — juilius 22. — 1 ' SZOLETTEK: VaJkai János és Erdélyi Margitnak Sándor nevű fiuk. Somogyi Pál és Maj­mai Juliannának Judit nevű leányuk. Ber­ki László és Babó Krisztina Máriának Lili nevű leányuk. Szatmári Antar és Bogdán Juliannának Magdolna nevű leá­nyuk. SzekuJa Benő és Csapó Juliánná- nak Benő nevű fiuk. Gönczi Kálmán és Bacsó Juditnak Judit nevű leányuk. Gé- metsi Ferenc és Kulcsár Ágnes Anná­nak Ferenc nevű fiuk. Babó Sándor és Födi Juliannának Zoltán nevű fiuk. Mol­nár József és Hatházi Máriának József nevű fiuk. Lak Antal és ökördi Veroni­kának Anna nevű leányuk. Opóczki Pál és Orbán Máriának Lajos nevű fiuk. MEGHALTAK: Antal Sándor 6 éves korban, Csapiár I Lajos 48 éves, Eiler András 64 éves, ■ Balázs Lidia 10 napos, Lehóczki László 1 hónapos korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: Bódis István Sztupovszki Juliánná I Margittal. Huiszti Mátyás Tusod Erzsé­bettel. Módok Benő Szálai K. Juliánná- val. Bacsó József Mucisi T. Honával. Fürcht Ferenc csepeli lakos Niederkirch­ner Máriáival. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szanyi Bé’a Bartek Idával. Baka An­tal Jakus Etelka Annával. Pettő Antal Buda Teréziával. Halasi gabonaárak Julius 24 Uj'buza 80 kg=os 14*45 P, Rozs: 8*20 P, Агра: 8*80 P, Zab: 9*— P, morzsolt Tengeri: 10*— P, csöves Tengeri: —.— P, Uj=burgonya : —*— P. Ferencvárosi sertésvásár. Arak könnyű sertés 63—65 közepes 67—70, nehéz 75—76 fillér. "sport Rovatvezető: Dr. Bácsalmási Antal. Seregszemle Halas versenyzőiről a III. Kiskunviadal előtt IV. Kerékpár. Halas kerékpáros sportja Pollák La­jos működése óta rohamosan fejlődött és már az első két viadalon nagyszerű eredményeket értek el fiaink az ország- j utón. Az idei nagy versenyre már nem tudunk olyan gárdával felvonulni, mint a múltban. Versenyzőink közül talán egyedül Lukácsi Gábor, a kétszeres kis­kunbajnok dolgozik komolyan, mig a többiekrői semmit sem tudunk. Ha az idén is jól akarunk szzrepe ni az ország­úton, akkor nagyon fel kel használni a hátra levő időt. Az eredményes sze- | utóbb is legyőzte a halasi Iabdarugó- replés Poliak Lajos működésétől függ. I sport egy kombinált csapatát. A vasár- Ha a lelkes kerékpáros vezér a tőle J napi mérkőzés épen a Kiskunviadal megszokott agilitással és hozzáértéssel szemszögéből nézve bir nagy fontosság­veszi kezébe és szervezi meg a fiukat, akkor, de csakis akkor bizalommal vár­juk Bajáról a kerékpárosainkról szóló híradást. V. Labdarúgás. Ez az a sportág, amelyben már is­merjük ellenfeleinket. Négy csapat indul i а III. Kistounviadaion és ezek közül hé- 1 rom teljesen' egyenlő eséllyet1 száll a ! küzde’embe. A bajai váógatottnak meg ; van az az előnye, hogy otthon játszik, viszont az ilyen kupa jellegű mérkőzé­seknél semmi sem biztos. Sok függ a j sorsolástól'., de még nagyobb szerepe i van a szerencsének. Halas válogatott gárdája a KAC-ból a'akul ki. Hogy kik lesznek a csapat tagjai, azt nehéz mai megjósolni. A je- j len;égi formák alapján a következő li­re bíznánk a nagy feladat megoldását: Kulcsár — Győri, Kristóf — Szvetnik, Vanyiska, Király — Hoffmann, Csin­osak I., Kmeth, Sionkó, Holiló. A csapat véde’mfe jó és összeszokott, a fedezetsorban csak Királynak kei még javulnia, hogy teljes bizalom kisérje. A esiatáriánc baloldallá etilen sem liehet kifogás, annál inkább a jolbb oldal el­len. Hoffmann és Csincsák kimondottan lassú futba listák és erélytelenek. Kupa- ir.eoesera pedig ezek a tulajdonságok nem e egend ők a győzelem kivívására1. A két játékosnak igen sokat kell sprin- 1 leni, hogy teljes értékű harcosok le­hessenek. Rajtuk mukk, hogyan hasz- i nálják ki a hátralévő időt. (Folytatjuk), j LABDARÚGÁS Vasárnap, másfél hónapos szünet I után ismét mozgalmassá válik a vásár- I téri futba!,ipálya. A KAC labdarugó csa- ' pata állandó és szorgalmas munkával i készül a Baján megrendezésre kerülő ! III. Kiistounviadal küzdőméire. Ennek a 1 komoly munkának egyik velejárója, hogy ) mérkőzéseket játszón, hogy a kondíció ■ taktikával és fmomságŐkka.l kiegészítve komoly szerepet játszhasson a halasi ! csapiat a viadalon. ' A KAC vasárnapi ellenfele nagy játék­erőt képviselő együttes, hiszen -leg­í gal. Már ezen a meoesen keli megmu- I tatni a halasi csapatnak azt, hogy mi- I iy©n felkészültséggé1, milyen tudással I és küzdő készséggel rendelkezik. I A szakosztály vezetősége a mérkőzés időpontjának a megállapításánál íigye- ,iembe vette, hogy a közönség nagy ré­sze a nyári örömöknek i;s szívesen hó­dol, éepn ezért délután háromnegyed 6 órai kezdette1, rendezi meg a mérkőzést. Ez az időpont azt jelenti, hogy a kö­zönség a fák hűvösében, tehát kénye­lemben nézheti végig a —reméljük — izgalmas és a futballjáték szépségeit csillogtató mérkőzést. * A KAC csapatának edzéseit Vanyiska János vezeti nagy lelkesedéssel és hoz­záértéssé!. Az uj edző nagy bizakodással! fiéz a közelgő Csaták elé, mert a csapat tagjai szorgalmasan járnak az edzések­re. Kívánjuk, hogy a lelkes sportférfiu munkáját teljes siker kísérje. BIRKÓZÁS. A KAC birkózószakosztálya úgy ha­tározott, hoigy a III. Kiskonviadara csak azokat a versenyzőket nevezi be, akiki szorgalmas és komoly munkával ké­szülnek és a heti három edzés közül legalább kettőn részt vesznek. Augusztus 10-én érkezik Halasra a he'yi birkózósport nagy fejlődésének megindítója, Miiskey Árpád, vándor ed­ző. Miskey Árpád közismert tudásával és lelkesedésével uj "endütetet ád Halas birkózósportjának. A népszerű edző hét­főn, szerdáp, pénteken a KAC birkózók­kal foglalkozik, kedden, csütörtökön és j szombaton pedig a legifjabb generá- i ciót fogja a birkózás szépségeibe be- i vezetni. I Augusztus 10-én, pénteken Jász az e'sö nagy edzés, amelyen a KAC összes birkózói résztvesznek. Felhívjuk mind­azokat, akik birkózni Szeretnének, hogy minél nagyobb Számban jelentkezzenek dr. Bácsalmási Antal intézőnél. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS ттшт с SENDBIZTOS LEANYA Ftolytatás ’ ' 35 | Egyszer egy ilyen látogatás alkalmá­val igy szólt a paphoz: — Mégis csak hasznos az a galamb- tartás. Tessék tenyészteni, tiszte’etes ur, hiszen' a tisztelt ilieányasszony is, úgy tudom ,kedveli a galambokat. HiB-zen csak egynéhány szál lécet kell a tetőn végig huzni, akkor mind ezen sétál a galamb s nem tesz a tetőben semmi kárt. Nagyon szívesen megcsináltatom. Már csak hadd teljen kedve a leány- asszonynak. Egy pár nap múlva szépen be volt lécelve a tető, Sőt amint egy reggel ki­ment Lillácska a kertbe, nagy galarnb- turbéklolást ha lott a padlásról, ahol az­előtt a galambjai laktak. Alig akart fü­leinek hinni, de aztán meggyőződött, hogy vagy tiz pár galamb van oda te- rekesztve, még az ajtó is szépen el van rácséivá, ahogy galambszoktatáskor te­szik. A papnak esze ágában sem fordult meg, hogy a Geigős sók apró szívessége másból is származhatnék, mint csupa jóindulatból. Sokat vétett ellene, gon­dola, müst tehát azt akarja, jóvá tenni. Hanem mentol előzékenyebb lett Ge­gős, Lila annál inkább tartózkodott tőle. Valami különös félelemformát érzett ez iránt az ember iránit. Mikor megtudta, hogy a galambók is ő tőié jöttek, egy­szerre mintha ketté vágták volna addig REGÉNY érzett örömét, még csak a turbékolást sem szerette hallani a máskor előtte oly kedves madaraknak. Ha jött Gegős, mindig olyan nyomasztó érzés fogta el szivét; szinte megkönnyebbült, amint a kapun kívül tudta. Addig tartott a Gegős szives jó in­dulata a táSzte.etesék iránt, hogy már a falusiaknak is szemet szúrt; elkezdtek nagy titokban (suttogni s nem. sok idő telt bele, midőn, a vén Kis Sára ilyen­formát mondott a Bánta Takács Péter- nének: — Nászasszonyom, hallotta-e már a | nagy újságot? No még ilyet, lelkemadta! Kenyerem javát megettem, de ezt soh sem hittem volna! Házasodik a kurátor, a pap leányát veszi el. A vén Takácsné, mintha oldalba döf­ték volna, úgy visszakaptál a fejét s összecsapta ráncos kezeit: — Csak n©m tán! Lám, lám, nézze meg az ember! Ezért van. hát most sülve-főlve a papáknál, pedig azelőtt elölte volna egy kanál vízben a papot. Soha bizony, ejnye no!... Nyilván fogják a kurátort, fogják. Hja, hiába, a vagyon csak vagyon! Sára asszony ugyan senkitől sem hal­lotta a házassági hirt, hanem észreve- vén a, kurátor megváltozását, maga eszelte ki a dolgot, die hát az mindiegy ! lógta az egész falu. 1 Most is igy lett s nemsokára egyéb­ről sem beszéltek már, mint az érdekes újdonságról, amely naponként különös- nél-különöisebb toldásokkal növekedett, szaporodott. A hirröl még csak a pap nem tudott, aki' álmában sem gondolt volna ilyes­mire, aztán meg Lilla, akinek nem jut­hatott még füléhez a szóbeszéd, mivel a parókhiát soha sem szokta elhagyni, csak épen ha a temp’omba ment. i Gegősnél senki sem örült volna job- j ban, ha igaz lett volna ez a hir. Mert csakugyan érezte, hogy özvegyi szive heves lángra lobbant a szép papte- ány iránt. E’einte el akarta magával hitetni, hogy csak barátság az egész, de nemsokára félrevetette az Eyes ön alta­tást. — Eh, mit, — mondá magában, — hát nem vagyok én még javakorombam? i Hiszen a negyvenet áig töltöttem be s nem megházasodtak már én nálam Sok­kal idősebb emberek! Hát én ugyan miért ne tehetném, hiszen csak nem maradok tán mindig özvegyen! De vájjon jömme-e? Hát hogyne jönne, kire ; várna, hiszen szegény, mint a templom I egere. Bizony, más szegény leány, me- j nyecske azt sem tudná, hogy találja i helyét az olyan kérőnek, akit Gegőls I Mártonnak hívnak, aki úri kúriában te- i kik s ugyancsak bőven van mit aprítani i a tejbe! j S mikor ezeket elgondolta, dölyföslen fö'fujta a tokáját s roppant önérzettel szétnézett a szobában, mintha várta volna, hogy valaki megszólaljon: úgy van, igazsága van 1 volt, mert amit ő egyszer kieszelt, azt már másnap mint tiszta igazságot sut­Hanem az ilyen bátorság rendesen Nyomatott a Helyi Értesítő Lap váll ala nyomdájában, Kiskunhalason, Mólnár-u. nagyon rövid ideig tartott; a másik pil­lanatban már megint lecsüggesz,tette fe­jét, m©rt maga előtt -látta azt a külö­nös nézést, amely Lilla szemeiből ki szokott sugározni, mely mintha úgy ta­szította volna vissza az embert. Nyakas luTlanilÉlk látogatása. Egy napon levelet hozott a postás cigány a tiszte’etes urnák, amelyet nagy kíváncsisággal bontott fej, mert akkor tájban meg'ehetős ritka madár volt még a leveliébe, ezenkívül még rá is ismert a nagy valsloos, talpon álló betűkről, a Szép ragyogó fekete tintáról, hogy ezt az öreg Nyakais kolléga küldi. Az szo­kott ilyen' betűket vetni в csak annak van ilyen tintája; maga főzi s nem árul­ja el titkát. Ugyan, mit irhát az öreg? Mert biz az nem igen szokta minden, haszonta’anságért a papirost, tintát po­csékolni. A levél ilyenformán szólott: »Tiszte'etes kolléga uram! A házasság, mint mindketten jól tud­juk és hirdetjük, az Ur rendelése s már Ábrahám vévé vai’a feleségül Sárát, aki nevezteték Sárainak. Az én keresztfiam is; névszerint Kátay Ferenc, fe'buzdal­ván eme dicséretes példán, a házassági' szent frigyre határozta1 magát, miként azt az ő atyjai is cse'ekedték. Házastár­siul pedig szive szerint venni kívánná в tiszteletes kolléga uram hajadon leá­nyát, Lillát, akit is midőn az néhány hetekkel ezelőtt helységünkben időzött, meglátott és azóta elméjéből ki nem ver­het. mert elmondhatja az Énekek Énéke IV-ik részének 9-ik versével: »Megse­besítetted az én szivemet én húgom, megsebesítetted az én szivemet a te szemeidnek egy tekintetével.« (Szombati számunkban folytatjuk).

Next

/
Thumbnails
Contents