Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-07-04 / 53. szám

4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Julius 4 Halas népesedésének íéléves mérlege 1934 első felében többen születtek és kevesebben haltak meg, mint az elmúlt év hasonló Időszakában A népesedés állandó hullámzását statisztikusok szokták pontosan szá- mon tar tani, de az egyik legfontosabb kérdés (kétségtelenül a nagyközönt- ség érdeklődésére is számithat. A mostani időszak pedig egyene­sen alkalmas arra, hogy párhuzal- mot vonjunk belőle, az idei év első felét már leéltük és ez az első fél­év a következő eredményeket pro­dukálta. Az anyakönyvi hivatalban meg­tudtuk, hogy az idei évben január elsejétől iulus elsejéig bejegyeztek 378 születést, ezzel szemben tavaly ezideig 847 születés volt. Halálozás 235 az idén és 250 az elmúlt évben. Házasságkötés az idén 119, az el­múlt évben 88 volt. Ez az a pont, amelynek érdekességéről már több- izben irtunk arról ugyanis, hogy aiz idén határozottan emelkedik a há­zasságok száma Halason. Eljegyzés az idei év első felé­ben 148 volt, míg tavaly 120 volt az eljegyzéseik szárnál. Megtudtuk azt is, hogy az idei év népesedési statisztikája Halason igen kitűnő eredményeket mutat. Csalódást hozott Halason az aratás A rozs egyharmada és az árpa is csak egyharmada a tavalyi termésnek A hivatalos termésjeteftiést kiadta or­szágos viszonylatban a földmivieíésügyi minisztérium és ©z az átlagos jelentés igén szép színben tüntette fei az Ország gabonatermését. Ez a jelentés rendkívül jói hatott, de most kisült, hogy ez csak átiagOs jelentés, mert az ország egyes vidékein' nagyon változatos kép derül ki az aratások után. Bennünket a haasi földiek érdekelnek »Isősörbam és ezért a Gazdasági Egyesü­lethez fordultunk lés megkérdeztük, hogy milyen' terméskilátások vannak Halason az aratások folyományaképén. Elmondották munkatársunknak, hogy p rozsnál és az árpánál nagy csalódást hozott az aratás. ■ ' f 1 A rozs egyharmada a tavalyi termés­nek, mert míg a muft évben egy kát. holdról learatlak haf mázsa rozsot, ad­dig az idén ez a termés holdanként 2—3 m ázsa . t Az árpánál hasonló a helyzet. Ta­valy árpából holdanként 7—8 mázsa termést hjoztak le, az idén csak 5—6 má­zsát. Zabból' jó közepes termés várható éss tekintette! a rossz időjárásra, zabra nem is igen panaszkodnak a gazdák. A szőlők áfása jó, eltekintve a jégu verésektől, a szőlőkben más baj nem is igém volt, peronoszpora eddig még nem lépett fel, de félő, hogy a mostani es őr­zések után, ha idejekorán nem védekez­nek a gazdák, fürtökrei mehet а реш- noszpora­A gyümölcsök általában nagyon rosz- szsak, férgesek és a nagy szelek leverik őket a fákról. TÁRSADALMI ANKÉT: 1934 A halasi kereskedők helyzete is aggasztóra fordult A halasi kereskedők helyzete az iparosokéval egyre rosszabbra for­dul és ha nem is annyira sötét szí­nekkel festhetjük ezt a helyze- , tét, mint nemrégiben tettük a ha­lasi iparosokéval, mégis itt keil meg­állapítani, hogy helyzetük nem kü­lönbözik az iparosok nyomorától. A kereskedők valóban most érkeztek el a mélyponthoz és erről ai szo­morú és aggasztó helyzetről, nem csoda, hogy csak ők tudnak, akik még látszatra tartják magukat, ad­dig, amig ki nem dőlnek abból a sorból, ahova őket a megélhetés után való kényszer átiltotta. Ma, amikor a mindenki nehéz megélhetésének korszakát éljük, pil­lanatokra sem szabad, hogy társa­dalmi osztályok közt ellentétek me­rüljenek föl és épen ennek a na­gyon fontos célnak az érdekében ha­tároztuk el, hogy a kereskedők hely­zetével is foglalkozzunk. Erre ne­künk aiz adja az impulzust, hogy a legutóbbi városi közgyűlésen olyan felszólalás hangzott el egyes keres­kedők bér leszállítási tárgyalásánál, hogy a kereskedőknek nincs okuk a panaszra és ők azok, akik miég nin­csenek elviselhetetlenül rossz hely­zetben. Tekintettel arra, hogy a viszonyok­ra csak a kereskedők mutathatnak; rá a való helyzet ismeretében, mun­katársunk felkereste Weisz Ignácot, a Kereskedők Egyesületének elnökét, hogy mondja ©l ő a kereskedők mai megélhetési viszonyait. Weisz Ignác a következőkben vá­zolta a kereskedők helyzetét: — A kereskedők helyzete Halason is aggasztóra fordult. Ma rosszabb a helyzet sokkal, mint az előző évek­ben volt és igazán csak az mond­hatja, hogy a kereskedőnek nincs oka a panaszra, aki nem ismeri a kereskedők küzködését és nagy csa­táit, amelyeket a gazdasági helyzet nehézségeivel viv meg. — Tekintetbe kell venni elsősor­ban azt, hogy a kereskedő ma már csak készpénzért kap árut és hogy bizony ezzel szemben neki ma is, sőt ma talán fokozottabban kell hi­telre árulni. Ezt a helyzetet azon­ban a kereskedők még nem nehez­ményeznék, mert hiszen a hitelt igénybe: vevők, mind régi vevőik, de viszont azt kérheti, hogy nehéz helyzetében ne keltsenek olyan han­gulatot, ajmely alkamas arra, hogy elhitesse, hogy a kereskedőknek sem­mi panaszra sem lehet okuk. — Pedig mennyire az ellenkezője az igaz mindennek. A múltkori köz­gyűlésen, mint a képviselőtestületi tagja;, rámutattam arra a szomorú helyzetre, hogy régi eégek ellen ár­verések vannak kitűzve üzletbérhát- ralékok miatt, most pedig rámuta­tok arra a tényre1, hogy egy keres­kedő, ha valóban van pénze, fizet is, mert hiszen ha ellene végrehaj­tást vezetnek, vagy árverést tűznek i ki, az az ő üzíleti sulyáryak és te­kintélyének rovására megy, vájjon melyik kereskedőről tételezhető fel, hogy a saját üzletének a tekintélyét rombolja, ha volna pénze. De ez az a pont, ahova elérkeztünk —, folytatja Weisz Ignác — hogy a kereskedő azért nem fizeti, illetve azért marad hátralékban az üzlet­bérével, mert nincs pénze. Sokakat megtéveszt az is, hogy ragyogó ki­rakatot iát az uceáról, de azt már nem tudja, hogy belül az üzletbein vevőt néha napok számra nem Iát és hogy belül a kereskedő milyen idegőrlő gondok közt tépelődik, hogy vájjon ml vár reá holnap. — Nekünk csak az volna a kí­vánságunk — fejezte be Weisz Ig­nác, hogy hangulatkeltéssel ne igye­kezzenek a kereskedők ellen beszél­ni, mert higyjék el, hogy a keres­kedő semmivel sincs kisebb gond­dal megrakva, mint az iparos, :a gazda;, vagy akár más egyéb dőlj- gozó osztálya a társadalomnak. Öngyilkosság — Szerencsétlenség A tulörzékeny majsai fuvarosvállalkozó agyonlőtte magit Megrázó családi dráma játszódott te Majsán egyszerű és jelentéktelen ösz- szészóla'.kozás miatt, amely Szarka Já­nos majsai fuvarozó vállalkozó és az apja közt folyt te. A fuvarozót apja bizonyos doijgok miatt korholni kezdte, mire Szarka be­: mént a Szobába fe a legnagyobb hideg- I vérrel a szájába lőtt' és azonnal meg­halt. Kiderült, hogy Szarka már sokszor foglalkozott öngyilkossági gondolatok­kal és; most beváltotta sötét szándékát. A jobb sorsra érdemes ember halála nagy részvétet keltett' Majsán. Felakasztotta magát Zsanán egy öreg gazda A forró tésztalevesben halálra forrázta magat egy majsai kisleány Megdöbbentő halálos szerencsétlenség ért egy majsai két éves kis leányt. Egri Imre marispusztai lakos fe esége tésztát főzött és amikor a tésztát már leszűrte, a forró vizes edényt pár pil­lanatra a konyha közepére tette. Két éves kis leánya, aki a konyhában volt, a forró vizes edény felé tipegett és belesett a forró vizbe. A kisleány bor- zjalmas égési sebeket szenvedett és há­rom nap a’att belehalt sérüléseibe. Az (anya ellen gondatlanság címén megin­dult az eljárás. Meggyilkolta az apját, mert dolgozni küldte Null János bajmoki legény sehogy sem akart dolgozni, csak a mutatáson járt iaz esze és állandóan pénzt követelt édesapjától, aki megunta őzt és azt kö­vetelte, hogy a fíu menjen tó, vele a me­zőre dolgozni. A szóváltás eredménye­képen Null Jáníos előrántotta bicskáját és három helyen mély sebet ejtett az ppján, akit haldokolva, szállítottak kór­házba. Ezután a tanyáról át akart szökni ia közeli habáron, de a határőrök el­fogták és beszállították a csendőrségre. 2 és félévi fegyházra ítélték a félegyházi közgyámot A mült héten bét napon keresztül tár­gyalta a törvényszék Félegyházán a sik­kasztó közgyám bűnügyét. Kecskemé­ten hirdették tó, az ítéletet. “A törvényszék Lőrincz Antalt 2 évi és hat hónapi fegyházra ítélte'. Enyhítő körülmény a laza fellleniőrzés. Lőrincz égyszemélyben árvaszéki előadó és köz­gyám volt. Körülbelül 10.000 pengő a kárösszeg. L ! . i H"““—-------­O r s z á g-V llág A Kengyel tanulmányúton levő magyar vasutasokat nagy ünnepséggel és lelke­sedéssel) fogadták Varsóban;. — Sir John Simon angol külügyminiszter meg­tekintette Londonban a magyar képző­művészeti kiállítást és arról a tegnap gypbb elismeréssel nyilatkozott. — Hen­rik herceg, ViÜma királynő férje, beteg. — Hétfőn a vádbeszédre került a sor a Dréhr-p©rben. — Egy hónap alatt kö­zel 1000 gépkocsit helyeztek üzembe. — Dphnányi Ernő lett a Zeneművészeti Főiskola uj igazgatója; Hubay Jenő fő­igazgatói címét kapott. — Augusztus végéig lehet tatarozás hitelt igényelni. — Osztrák homgkeresztesek dinamittal 1 levegőbe röpítettek egy vasúti, hidat Hohprems mellett. — Budapesten hu­szonkét uj gyógyszertár felállítás ára kértek engedélyt- — A három gépből álCó litván repülőraj megérkezett Lon­donba. A Gtván repüilőraj július 12-én érkezik Budapestre, ahol egy napot tölt. — Vácon a göröghetett magyar hiyők egységbe tömörülve beje öntették csat­lakozásukat a budapesti Aramyszáju Szt. Jánosról elnevezett görögkeleti egyház­hoz és megalapítják az ottani, fiókiegyf házközséget. — Betiltotta a budapesti rendőrség a szociáMemtokraták vasár­napra a TattersaiWba tervezett népgyü- fését. — Gázzá'- ntegmérgezte magát Budapiasten Réti Károlyné 40 éves á|l- íamvasutt tisztviselőnő. — A Dráva hid- ját Seeboden közelében felrobbantották íaz osztrák nemzeti szociálisták. — Pék- sztrájk tört ki Kispesten, mert a segé­dek 15 százalékos béremelést követel­ek. — Agyonrugta a lova Pap István bjatai gazdálkodót. — Fiatajl erőkkel rekonstruálják MacDonald kormányát. —• Részlegen vezette autóját Pajoljk János budapesti soff őr, aki elgázolta Tóth Sándort, akinek motorkerékpárján agy leány ült. Tóth és ,a leány meghaltak. Nyomtatványokat készít lapunk nyomdája ••• • zott íeiesegeve. es minden valószínű - I ség szerint ezért is követte eí tteittét, I mert feleségének a veszekedés után be is jelentette hogy öngyilkos lesz. Péter-Pál napján tragikus öngyilkos- • ság történt egy zsanai tanyáházban, ahol I Virág János GO éves gazdálkodó fel- j akasztotta magát a tanya padlásán, és meerhalt. Az öresr ember összeszólalko-

Next

/
Thumbnails
Contents