Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-06-09 / 46. szám
4 oldal KISKUNHÄLJiS HELYI ÉRTESÍTŐJE junius 9 Titkári jelentés a MANSz. szép munkájáról litáson szép sikerre!, e plébános beiktatáson, sportünnepélyeken és legutóbb a kiskőrösi ujraállitott Petői i-szob or felavatásán. A társadalmi megmozdulásokban való résztvétel egy másik tulajdonsága a MANSz-шк. Itt azonban nem ért véget В munkásság. Csak igy meghálálni a tár- Eada’om megértő támogatását keveselltük. Valamivel többet, valamivel nagyobbat akartunk adni. Akartunk esősorban a munkatársaknak havonkint egyszer. A hónap első szerdáján, amikor ismeretterjesztő vagy ismeret'félfrissjtő előadásokat iktattunk be programúinkba. Itt akartuk kiépiteni a közösség és egy- üvétartozandóság gondolatát és azok az e'őadók, akik készséggel vállalták szellemi kincsüknek nekünkiadását, a tagokon kívül érdeklődőket is vonzottak. Minthogy a MANSz-nak nem állt módjában az előadókat jutalmazni, méttóz- tassanak megengedni, hogy neveik felsorolásával e helyen mondjunk köszönetét. Három alkalommal tartottunk ilyen1 előadást és ezeken Szabó Antal igazgató, Jakabcsics Jenő gazdatiszt, sz. Csorba Tibor tanár, Gramantik Margit tanárnő (Budapest), dr. Gaál Gyulámé, dr. Farkas László ügyvéd, Cselre Zoltán gazd. szaktanító tartottak élvezetes előadásokat helyi és egyéb vonatkozású témákról. Ami a már szinte beidégződött MANSznszerdákon szükebb körben élményt. nyújtott, azt kiépitetlten, nagyobbra méretezetten adhattuk a MANSz kul- turestjén és a MANSz irodalmi estjén. Sok lenne a szereplők neveit felsorolni e helyen, de a köszönet és hálával nem takarunk adósok maradni itt sem. Nevük e titkári jelentésnél melegebb helyre került és feledhetetlenné vált: a hallgatók szivében, lelkében. Itt is vezérgondolatunk volt az, hogy adjunk embertársainknak valamit. Valamit, amivel a Ildikét magasabbra emeli- hetjük. Valamit, amivel életkedvet csö- p öntethetünk belé és éle tér leimet, élfet- akarást sugalhatunk. Ha a siker nem volt teljes, akkor az csak azt jelenti, hogy mi its gyarló emberek vagyunk i—, a (mások segítségére utaltak, a mások vetette gátakon ugrálni kényszerültek. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Számadatokkal nem kiválnom igazolni e rövid beszámolóm keretén belül mindazt, amit itt elmondtam. Legyen ez a néhány szó átmetszeti képet nyújtó tarról, hogy ta kískunhaasi MANSz berkeiben munka, lélekemelő komoly munka folyt az elmúlt esztendőben is, mert tagjai fáradhatatlan elnökük vezetése melett, lelkesen dolgoztak mindenkor azért a nagy eszméért, mely minden egyesületi é’etnek fűtőkészülékét, még inkább fűtőanyagát képezi: a jobb, a szebb holnap alapköveit lerakni! 35$ ezer pengó az az össie^, amelyet a gazdák aagusdas 15-ig adóba balettáva! befizethetnek Legutóbbi tszámunkban jelentettük, hogy a .MANSz közgyűlést tartott és ezen a közjgyü'ésen a jelentbétet a MANSz munkásságáról ia szövetség titkára Sz. Csorba Tibor tanár tette meg. A jelentést alább közöljük: Mélyen tisztelt Közgyűlés! A napi é'et lázas tülekedése elkíséri az embert mindenhová. A családi otthonába ezzel teszi be lábát és ezzel megy, mint egy előre készített bélyegzővel, minden, ember alkotta egyesületbe. Egymást kell hajszolnunk, egymást kergetnünk, hogy le ne maradjunk a rohanó élet ritmusától, hogy versenyt futhassunk az esztendőkkel. A munkánkra váró, körülöttünk hemzsegő egyesületek természetrajza ugyanezt a, képet mutatja. Egyesület egyesület hátán iailakul és építi a maga székhazait alapszabályokból, majd téglákból, hogy onnan a maga hasznára és javára, e'vei terjesztésére és megvalósítására kiaknázott munkánk segítségével árassza a megálmodott jobb életet. Minden egyesület jót akar a maga elgondolása szerint és mindegyik rendületlen bizalommal tekint az őt igazoló jövő élé. A MANSz is igy indult el annak idején országos elnökünk, Tor- may Cecil Öméltósága akarásából és a messze múltba, megsejtett remények megvalésu.tságához ma már elérkezett! Ma vissza tekinthetünk bátran oda, ahonnan elindult az »Eszme.« Nyomán pián fakadt a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének sok száz virágzó fája, vagy ha úgy tetszik, sok száz világító pásztortüze ennek a sötét éjszakája magyar életnek. Az e'indu ás, mint minden elindulás, a maga újszerűségével hangosabbnak látszott. Hangos is volt, hiszen sokat kellett beszélni é;s sokaknak, hogy élet- képességén kívül a MANSz-nak időszerűsége is van. Hogy a háborúban eldurvult emberiséget vissza keli vezetni az asszonyszivek melegéhez. Hogy az asszonyi kéz sokmindent széppé varázsló erejére van szüksége ennek az országnak. Ma év sokaságok távlatában csendesebbnek látszik — néha talán ei- haiikultnak — a Magyar Asszonyok munkája. De ebben a hallgatásban izzik az alkotás. A háztájék már elkéIsmeretes már a gazdaközönség , előtt, hogy a kormány megszűntei a ibolettát. Ezzel a megszüntetéssel kapcsolatban azonban úgy intézkedtek, hogy a gazdák aug. 15-ig még fizethetik bólét Iával az adójukat. Erre a határidőre való tekintettel j munkatársunk kérdést intézett a városi adóhivatalihoz, hogy mennyi az az összeg, illetve adóhátralék, amelyet a gazdák bolettávál fizethetnének ki. ) Az adóhivatalban igen érdekes , számmal szolgáltak és ezt az érte- 1 sülősünket az alábbiakban közöljük: Az összeg, amely bólét aval fi- | zethetö vonj Hatáson, 358 ezer pengő. Most már az a kérdés, hogy mennyi bolettávál fognak rendelkezni a gazdák és igy mennyi adót fizechainek bóléjával. Az idén minden esetre kevesebb lesz ez az összeg. Tavaly ugyanis 103 ezer 989 P-t , fizettek be bolettávál azi adópénztárba, az idén e«nyi nem várható. Mindenesetre érdeklődéssel várja az adóhivatal, hogy augusztus 15-ig mennyi adó fog bolettávál való fizetés utján befolyni. Júniusban meleg is, eső is lesz HanKó tanár szerint Mankó Márton tanár a júniusi időjászüH: vidéki csoportok megalakultak és kiépítették mimkatervüket. Most bent kell dolgozni! Most bent kell építgetni, helyezhetni a sok lélekemelő bútorzatot e maga helyére. Igen, a MANSz amint rájött annak idején, hogy meg kell kezdenie egy országépitő munkát, most is elsőnek -Iáitta meg egy belső munkának szükségességét és sürgősen szerves kiépítését. Ilyen belső munkásság jelemzi a kis- kunh&'asi MANSz-ot! Belső munka, — mely magán hordozza a szív és lélek bélyegzőjét. Munka, melyet a dolgozók élveznek elsősorban s amelynek kifelé tett hatása ugyan elvész a mai élet zajában, de alapköveket rak ia egy eljövendő jobbhoz! Akik munkásai voltak ennek a pr-ogrammnak, azok látták, nyomorgó embertársaink arcán a tüzes szembe szökkent életkedvet. Akár a szegénysorán gyermekek tejakcióját támogatta e MANSz, akár a tanyai népnek nyújtott -segítséget azzal, hogy köziben járt a tanyai iskolákban a vizsgák elöbb- tartásáért, akár didergő koldus — de halasi embertársainknak — juttatott a karácsonyi örömökből. Ezek a szociális feladatok adják meg a halasi MANSz-nak is a korszerűséget, mert ezeken keresztül kapcsolódott be'-e a múltban és fog a jövőben — a mai életbe. Egy egyesület mindig a köztől várja é’etf©11 ételeit. Tartozik tehát a köznek is. Tartozik va.'amit adni is azért a sok megértő támogatásért és érdeklődésért, mely munkáját kiséri. A halasi MANSz itt is megtett minden tőle telhetőt s ha. vall ahonnan mégis elmaradt, annak okát semmiesetre a »nem akarásban.« — inkább a dologról »nem tudásban« kereshetjük. Csak oda ment, csak ott képviseltette magát a halasi MANSz, ahol méltónak tartották a meghívót megküldeni, így vett részt a gazdasági kiáirásra vonatkozó hozzáintézett kérdésünkre csak a hőmérsék’eti viszonyokra vonatkozó prognózist adhatja, az esőzés napjainak és mérvének kiszámítására nem áldott elég idő rendelkezésére. Lehet, hogy későbben ezeket is közölni fogja. Prognózisa júniusra a következő: — Legutóbb végzett pontosabb számításaim szerint junius hőmérséklete a könyvemben jelzett közepesnél magasabb lesz. Néhány hőhullám is érni ■ fogja országunkat. Junius 1-től fogva Legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a városházán megkezdődtek az aszálykárok bejelentései. Az idén a 1 nagy szárazság- miatt igen sok be- 1 jelentés lesz, mert érzékenyek azo-k • a károk, amelyeket a mezőgazdaság- | ban a szárazság okozott. Ezek a károk már is kiviláglanak az eddigi bejelentésekből, a városházán ugyanis úgy informáltak ben- ' nünket, hogy eddig már 420 gazda jelentette be a birtokát ért aszálykárokat. Megtudtuk, hogy a bár sók helyen a gyengébb talajokon 80—100 száme’egedő idő s a legmelegebb időszak junius 9—23. között várható. A hónap egyik legmelegebb napja junius tizenegy. A me’eggel szemben elég gyakori borulás, esőhajiam és eső is várható, melyek .lényegesen tecsökkenthetik a hőmérsékletet s igy remélhető, hogy tar- tósabb és nagyobb szárazság, a felfokozott me1 eget jelző konstellációk dacára, nem fogja érni hazánkat. Egyébként körülbelül junius 24-tői fogva enyhül a meleg és. Lényegesebb lehűlések is beáll,an ak, főleg éjjel. zalékos kárt is méghalad, de az erősebb talajon is 30—50 százalékig terjed a kár. A károk főleg a tavaszi kalászosokban nagyok, míg az őszi kalászosokban kevésbé. A legutóbbi eső nagyon jót tett a növényzetnek, de sajnos, sok helyen már megkésve jött az eső. Nagy károkat okozott a szárazság különösen a veteményesekben. Értesülésünk szerint csaknem valamennyi gazda be fog jelenteni ki- sebb-nagyobb aszálykárt. Most várják a kataszteri hivatalban a jégkárbejelentéseket, Eddig 420 gazda jelentett be aszálykárt a városházán HALASI MOZAIK Hogy élnek a halasi koldusok, avagy, hogy lesz a fillérből pengő A koldulás kétségtelenül évezredek óta, nagyon nehéz sora a nehéz sorú életnek, szánalmat keltenek és felkeltik még a legkeményebb szivüek- ben is a jótékonyság iránt való hajlandóságot, az emberek a zsebükbe nyúlnak és ha többet nem is, de két fillért odaadnak a koldusnak, hogy legalább kenyérre teljék annak, akit az élet- igy megnyomorított. Vannak dajkamesék arról, hogy meghal egy koldus, hatalmas hagyatékot, bérpalotát, birtokot hagy maga után és a közönség ilyenkor fel- íberzenkedik, hogy ejnye, ejnye nem is gondoltuk volna, hogy ez az ember nem szorult volna rá a könyör- adományra. Hát ha igaz is, hogy ilyen eset is van, maga a koldustársadalom tehet róla a legkevésbbé, hogy a koldulásba nem odavaló is befurakodott és maga a koldussors, marad, ami ugyancsak évezredek óta megszakítás nélkül az: szomorú, szánalmas és siralmas sors. Ebből az igazságból kiindulva munkatársunk körsétát végzett a városban, úgynevezett koMusseregszemlét tartottunk, kiváncsiak voltunk arra, hogy élnek a halasi koldusok és ugyanakkor mekkora a részvét véljük szentben a város közönségében. Mielőtt tovább mennénk, sürgősen állapítsuk meg azt, hogy a halasi koldusok nem kenyértelenek. Azt nem merném mondani, hogy nem hústalanok, de az tény, hogy a napi kenyeret megkeresik. Krajcárokat kapnak és különösen he ti piacos napokon emelkedik a bevételük. Hullik a kalapjukba a krajcár, és mire délfelé jár az idő, a koldusok bebandukolnak a boltokba — rendszerint rendes ilyen helyük Van — és ott beváltják a krajcárokat pengőre, néha pengőkre, hetipiacos napokon három, négy, némelyik öt- pengőre. Próbáltunk beszélgetni a koldusokkal. Persze mind panaszkodik. Ami nem csoda. Most a levegőben van a panasz. Ma valószínűleg a sti- szerüség kedvéért a kövérre hízott kartelvezér is panaszkodna, ha történetesen akadna naiv ember, aki a kedves hogyléte felőli érdeklődne. Nem kell rossz néven venni a koldustól, hogy panaszkodik. Van azután nem is egy a, koldusok közt, aííi szerényen megállapítja,, hogy kenyérrevalót legalább tud keresni. De van itt ebben ia kolduskérdésben sokkal súlyosabb momentum és pedig az, hogy ki tartja vájjon számon a beteg és mozdulni sem tudó béna koldusokat. Vájjon azokat ki tartja el. A társadalom erőforrásai kétségtelenül kimerülitek. Felvetjük itt szerényen a kérdést, nem lehetne-e vájjon itt Halason is megoldani a szegénykatasztert olyan gyönyörűségesen, mint tette azt Eger és Kecskemét, ahol a koldusok meleg ételt és meleg szobát kapnak. Nem kell nekik uccasarkon koldulni és a közönségnek szomorúan nézni ezt a szomorú társadalmi osztályt. Egerben és Kecskeméten nincs koldus. Ha összefognánk, Halason sem volna koldus. ю хтшягша^зякгякжавеавюйеше Nyomtatványokat lapunk nyomdája ízléses kivitelben készít
