Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-05-05 / 36. szám

1934. május 5, szombat XXXIV. évfolyam. 36. szám J&kunhalnb J&li/ifries dóié jsemgß Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE: Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatal. Városháza épületében Perzselő sugárzik napok óta egyre veszedel­mesebben a vetésire, a magyar gazda reménységére. A tuíkorán beköszön­tött kánikulai meleg, amilyen jóleső érzéssel tölti el a városi lakosságot, olyan aggodalmakat kelt a gazdák­ban. Ez a szokatlan korai meleg idő­járás azzal a csekély előnnyel szem­ben, hogy megélénkíti a piacot és meggyorsítja a vegetáció teljes ki­bontakozását, felbecsülhetetlen káro­kat okoz. A tartós hőséget tartós szárazság kiséri, amély a korai ara­tás eredményét veszélyezteti. De a gyümölcsök is megsinyük a várat'an nyári éghajlatot. Abban az aggoda­lomban, amely az abnormis időjárás folytán a magyar gazdatársaidaímat uralja, részt vesz a magyar társada­lom minden rendű és rangú tagja. Ma már túl vagyunk azon, hogy Osztályérdekeket lássunk. Az idők vál­tozása megtanított mindnyájunkat ar­ra, hogy csak egy érdéket lássunk és ismerjünk és ez az ország egye­temének érdeke. Az iparosnak és kereskedőnek éppen úgy nem lehet közömbös a gazda sorsa, a magyar föld termésjeredménye, mint ahogy a liatemer osztály vagy a munkásság szempontjából sem az. Közös érde­kek kapcsolódnak minden dolgozó osztály boldogulásához. Ezért fordul a város népe megértéssel a tanyák felé, ezért válik a gazdá aggodal- ma aggódássá a város lakosságában is, ezért nem tudunk örülni egy hosz- szu nehéz tél után ránkkövetkezett korai nyárnak. Az elmúlt esztendők súlyos gazdasági válsága az idegőrlő életküzdelem, a terhek súlya, már- már fáradttá telték a robotoló em­bert. De mintha az utóbbi idők a fel­lendülés jelielit mutatnák, felkeltették újba a reményt, a bizakodást, felé­lénkült a munka és aggódó figye­lem fordul a jövő felé, mit hoz a holnap? Már régen túl vagyunk azon, hogy mástól' várjuk a segítsé­get. Segíteni csak önmagunk tudunk magunkon és a segítséghez csak egyetlen eszköz kínálkozik: a be­csületes munka. Ez a munka teremti meg a dolgozó magyarság közös frontját, hogy megvívhassa a har­cát a jobb jövőért. Hidegben vagy perzselő hőségben ez a munka ad biztatást és megnyugvást a városi és falusi embernek egyaránt. Ennek a munkának eredményét lessük most, amikor az időjárás gyorsítja a tem­pót, amikor érni kezd a gazda vetése és uj kenyér kell, több kenyér kelt a dolgozóknak és dolgozni akarók­nak. Aggódunk a gazda vetéséért, mintahogy aggódunk azokért a sok ezrekért, akik a munka eredményétől munkát várnak a magák számára is. Érleljen meg ez a korai nyár min­den vetést és hozza közelebb azt ia jövőt, amelyben munkát és ke­nyeret talál az is, aki a nagy élet- hajszában, önhibáján kívül rekedt, hogy ne csak a termés,ze;t, dé a szeretet melegét is érezhesse. „Nem lesz háború, de békés utón el kell következnie a revíziónak“ Horthy Miklós kormányzó nagyjelentőségű nyilatkozata egy amerikai újságíró előtt Horthy Miklós kormányzó beszél­getést folytatott H. R. Knickerboc­ker hires amerikai újságíróval, aki előtt így nyilatkozott : — őszintén megmondom, a múlt évben azt hittem, hogy i934-ben há­ború lehet. De ma már azt hiszem, hogy egyáltalában nem lesz háború. A legnagyobb veszedelem a háború. Ha háborút akartak inditam, ezt állí­tólag mindig azért tették, hogy a békét biztosítsák. így tett Napokon, igy tettek a rómaiak is. És persze igazuk is volt. Kiirtották a;z egész világot és 300 évig volt is béke. Ferenc József arcképére vetett egy pillantást Horthy kormányzó. — A legjobb ember volt, akit is­mertem, a legbecsületesebb émber, a legnemesebb szív. — A háború a ma,i Európa szá­mára a legkatasztlrófái'Safob baklö­vés lenne. Egyforma szerencsét enség lenne úgy azoknak, akik előidézték, mint azoknak, akiknek el keltett vol­na szenvedniük. De ugylátszik, hogy a bölcs tanácsok győztek. Végre is iához, hogy háborút indítsunk, többé- kevésbbé bizonyosnak keli lenini a, győzelemben. A mái időkben azonban kinek lehet meg ez a bizonyossága? — Mai heyzetünk tűrhetetlen. Egy civilizált nép sem követelhetné tő­lünk, hogy belenyugodjunk s meg­elégedéssel .állapítom meg a(zt a nö­vekvő érdeklődést, amelyet az angoi és a nemzetközi közvélemény az utóbbi időben nyilvánít irányunkban. Mindinkább elismerik nemcsak az anyagi igazságtalanságot, amit Ma­gyarország ellen elkövettek, hanem az erköcsi megaáztaitást is, ami még suyosabb. — Ami engem illet, megértem né­pünk érzését. Tizennégy év óta min­den tekintélyünket 'latba kellett vetni, hogy lecsillapítsuk természetes fel­háborodásét egy nemzetnek, mely ösztönösen lázad aiz igazságtalanság ellen. És ha ebben az értelemben cse­lekedtem, 'ez azért történt, mert szá­mot vetettem a pillanat valóságával és mert nem nagyon hiszek a hősies, de hiábavaló harcokban. De bizonyos vagyok, hogy egy napon türelmünk meg lesz jutalmazva. Meg vagyunk győződve róla, hogy a szerződések revíziója, még pedig békés revíziója el fog következni. A nyár folyamán eldől Harka-Kötöny kérdése Hajas városnak és közönségének évtizedes régi kívánsága, hogy Har- ka-Kötöny pusztákat, amelyek va­lamikor Halashoz tartoztak, csatol­ják most vissza ismét Halashoz. Ezt a kérdést indokolják azok a fontos okok, amelyek főképen abban csúcso­sodnak ki, hogy a Harkán birtokkal bíró gazdák halasi lakosok, akiknek terhes az, bogy adózási és más ügyekben Prónayaflvára kell jármok. Ebben az ügyben már több ak­ció volt és a város közönsége még mindig felfokozott kivánesisággal várja, hogy mi lesz Harka-Kötöny Halashoz váló csatolása ügyében. Munkatársunk úgy értesült, hogy az ügy jelenleg a belügyminisz­tériumban van és a nyár folyamá­ra várható, hogy Keresztes Fischer belügyminiszter dönteni fog ebben a nagyjelentőségű kérdésben. Ma még természetesen nem lehet tudni, hogy elutasító feszje a miniszter döntése, vagy pedig teljesíti Halas város ké­rését. Ma döntöttek a városházán a Mezőgazdasági Bizottsági válasz­tások fellebbezésének ügyében Megírtuk tannak idején, hogy a Me­zőgazdasági Bizottsági választást megföllebezték és a fellebbezés ügyé­ben első fokon a polgármester dönt. A polgármester ebben az ügyben ma hozta meg döntését és erről mun­katársunk a 'következő részleteket tudta meg: A fellebbezők az egész választás megsemmisítését kérték. A polgár- mester döntése csak részben adott helyt a fellebbezésnek, mert csak a Mezőgazdásági Bizottság első cso­portjába tartozó tagok választását semmisíti meg, mert az első cso­portba megválasztott Németh A. Benő a választók névjegyzékébe nincs felvéve és igy nem volt megválaszt­ható sem. Az első csoportba tartozó négy rendes és négy póttag megválasztá­sára később fog uj határidőt kitűz­ni. A panasziratban felhozott egyéb megsemmisítő okokat — mondja a polgármesteri határozat — nem ve­hette figyelembe, a maga részéről a második ,harmadik és negyedük csoportba megválasztott tagokat jog­erősen megválasztott tagoknak nyil­vánítja. A kéretem azon pontja sem- vehe­tő figyelembe, hogy Haidecker Ervin a paniaszirat szerint budapesti la­kos és ezért nem volt megválaszt­ható, mert nevezettnek Halason is van lakása és a választók névjegyzé­kébe fel vian véve. A polgármesteri határozat ellen ‘15 nlap alatt az alispánhoz lehet fel­lebbezni. Abban az esetben, ha az alispán is a polgármesteri határo­zat értelmében fog dönteni, a:z első csoport újraválasztása magával hoz­za, hogy a Mezőgazdasági Bizottsá­got újjá kell alakítani és természete­sen ujbó/meg kiéli ejteni az elnök- választást. A negyvenszeresen felül eladósodott gazdák várják az egyezségi eljárás szabályozását A 14.000 számú gazdiavédélmi ren­delet 16. paragrafusa szerint, mint ismeretes, a negyvenszeres kataszteri értéken felüli eladósodás esetén egyezségi eljárást kell megkiséreM, ha akár az adós, akár a hitelező ké­relmére megállapítást nyer, hogy az adós tartozásai vagyoni erejét meg­haladják. Ez a szakasz jelzi, hogy ш egyezségi eljárást külön rendelet fog­ja szabályozni. Az érdekelt gazdák nagyon varjaik ennek a rendéletnek megjelenését és az egyezségi eljárás intézményes be­vezetését, mert ma az a veszély fenyegeti a negy­venszeresen felül ef idősödött gazdákat, hogy az egyezségi el­járás szabályainak hiányában ki­esnek a védettségből és árverés alá kerülnek. Az árverezett birtokok tömeges piac- rakerülése erősen leronthatja az amúgy ás eléggé alacsony földárai­kat. Maga Imrédy Béla pénzügymi­niszter is kijelentette nem régen egyik beszédében, hogy az egyezségi eljárás szabályozása tulajdonképen к záróköve a gazdavédelmi rendelet­nek. Addig is, amíg az egyezségi eljárás szabályozása véglegesen meg­történik, sürgős átmeneti rendelke­zésre volna szükség, oly irányba», hogy a negyvenszeresen felül eladó­sodott gazdáknak a védettséggel kap­csolatos ügfyffl függőben tartassanak: mindaddig, amig az egyezségi eljá­rás szabályozást nyer és ezáltal' ваз érdekelt gazdiáik megóvassanak m et- árvereztetéstől.

Next

/
Thumbnails
Contents