Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-01-13 / 4. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 15 GAZDALEXIKON Jelentés Salas állategészségügyi viszonyáról Forgács Vilmos föállatorvos tegnap terjesztette fel az illetékes hatósághoz jelentését Halas 1933. évi állategészségügyéről. Érdekes megemlíteni, hogy jelen pillanatban Halason semmiféle fertőző betegség nincs. A jelentésből a következőket közöljük: Bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző betegségek voltak: Rühösséíg: Két tanyában, 56 drb. ju~ hon és négy drb. lovon észteltetett. Sertéspestis: Fellépett 12 tanya és udvarban, 102 darab sertésen. Behurcol tatott Pest-Pus-Solt-Kiskun vármegye kiskunfétegyházai járásának. Jásszent- iászló, Szánk és Kiskunmiajsa községeiből, élő sertésekkel. Sertésorbánc: 28 tanyában, 130 drb. sertésen észteltetett. Kiskunhalas m. városinak különösen Bateta, Gőböljárás. Eresztő, Zsana, Rekettye, Bogárzó pesz- tái sertéserbánccal erősen fertőzöttek. Közös legelő nincsen, de az egyes tanyákhoz tartozó kifutók, legelők és baromjárások oly nagy mértékben fertőzöttek, hogy a betegség minden nyáron — sokszor járványos jelleggel fellép. Baromfikolena: Egy esetben állapíttatott meg Csongrád vármegye kiskundorozsmai járásának Pusztamérges községéből származó, a hetipiacra behozott baromfiakon. Mirigykor: Az egész év folyamán éég sűrűn fordult elő. 14 tanyában, 52 drb. lovon és csikón, továbbá az itteni fedeztetési álomás két állami ménjén észteltetett. A betegség rosszindulata jelleggel uralkodott és 8 esetben elhullással végződött. Csirkék fehér hasmenése. Balota, Felsőszállás, Eresztő, öregszőlők pusztákon, különösen a fiatal pulykák között okozott súlyos veszteséget. Egy 650 drb. puiykaf atkából 470 darab hullott él1. Juhok fertőző 1 áb véggyullad ása: Ba- !oía pusztának egy tanyáján 145 darabból álló juhnyáj még 1932. év elején megbetegedett. A betegség csak 1933. február havában szűnt meg. A juhok közül 17 darab súlyos beteg levágatott. Angolkór: Különösen a malacok, között okozott nagyobb veszteségeket. 4 faikábtan 110 drb. malac közül 28 darab hullott el. Pulykák orsóférgessége: A fejlődésben tevő pulykák között okozott nagyobb veszteségeket. Rekettye pusztán 4 tanyán, 615 drb. pulykából 360 drb., Felsőkistelek pusztán pedig 160 drb. pulykából 95 drb. hullott el. Aralbian- nal, való kezelésre1 a betegség megszűnt. Állatforgalom: Kiskunhalas város '4 országos átlatvásárjámk forgalma az 1933. évben: Szarvasmarhát felhajtottak 5432 darabot, melyből 2895 drb. cserélt gazdát; lovat felhajtottak 2059 darabot, melyből 1254 drb. cserélt gazdát; juhot felhajtottak 2741 darabot, me’yből 1731 drb. cserélt gazdát; sertést felhajtottak 1855 darabot, melyből 1024 drb. cserélt gazdát. Nyomtatványoké ^«^1июшам1 készit lapunk nyomdája Statisztika a városháza ttforgalmáról Mit dolgoztak a városi tisztviselők a múlt év alatt ? A halasi városházán az ügyforgalom a számadatok tanúsága szerint minden vonalon emelkedett áz 1932. évi forgalomhoz képest. A városházán 1933. évben 19.400 ügydarabot iktattak, amelyből kb. 19 ezer darabot intéztek el. A városi adóhivatalhoz 8000, a rend'őrbirói hivatalhoz 3000 ügydarab érkezett, a többi a különböző hivatalok között oszlik meg. 1932-ben 17.553 ügyet iktattak a városházán. A hadirokkantügyi hivatal nyilvántartott a tiszti állományban 6 hadiözvegyet és 1 hadiárvát. Altiszti és legénységi állományban: 91 25 százalékos, 109 50 százalékos, 21 75 , százalékos és 7 100 százalékos hadi- ' rokkantat. Ezenkívül 143 hadiözvegyet és 58 hadJiárvát. E szerint a város 237 hadirokkantat és 201 hadiözvegyet tart nyilván135 halasi kisbirtokosnak fogja az állam kifizetni adásságának a fölét A védett birtokok kérdése még mindig foglalkoztatja a gazdákat és a bíróságot. A telekkönyvi hivatalban megtudtuk, hogy a halasi védett birtokok ellen 16 felfolyamodás érkezett be a hitelezők részéről és ezeket a biróság külön fogja majd tárgyalni. l . , , , ; . Mint rendkívül érdekes dolgot megtudtuk, hogy Halason 135 olyan tiz- holdion aluli birtok van, amelyeknek száz koronán alul van a kataszteri tiszta jövedelme és így 135 gazdának fogja Halason a rendelet szerint az állam kifizetni adósságának a felét. Három megoldási mód a Duna-Tisza csatorna pénzügyi fedezetének előteremtésére Gesztelyi Nagy László kamarai igazgató érdekes nyilatkozata Geszíelyi-Nagy László dr., и Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója érdekes’ sajtónyilatkozatban foglalkozik a Duna—Tisza-csatorna megépítésének pénzügyi oldatával. Mindig azt szokták ugyanis kérdezni — úgymond, hogy honnan vegye az állam azt a 80—100 millió pengőt, amelyből a csatorna1 megépíthető? A költségekre vonatkozólag több terv és gondolat merült fel. Eltekintve attól, hogy senki kifogást sem emelhetne az elleni, hogy az állami költségvetésbe vétessék fel 8—10 esztendő alatt az e cé'ra szükséges összeg. Itt ugyanis azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Du na hidakra fordított összegből nagyrész anyagra fordittatnék, míg a csatornánál ai költségeik háromnegyedrésze munkabérekre használtatnék fel. A másik gondolat, hogy az inségmun- kük keretében, induljon meg ez a munka. Köztudomású, hogy az elmúlt 5 év alatt évenként 12—15 millió pengőt fordítottak az állam és a közületek inség- munkákra,. Ha ez az összeg koncentráltatnék a Duna—Tisza csatorna megépítésére, úgy, még a mostani lecsökkent összeggel is 10 év alatt megoldható volna ez a kérdés s még mindig maP radna: bizonyos összeg helybéli, közmunkáik elvégzésére. A harmadik megoldás volna az, hogy az ins égmunkák egyrésze, illetőleg j ó része természetbeni szolgáltatások ellenében, történjék. Oly olcsón kell búzánkat, burgonyánkat, tejünket, zsírunkat, vajunkat s egyéb éJélmicikkeinket külföldre vinni, hogy sokkal jobban tudnánk azt értékesíteni itthon, munkabér fejében. Nagy gondtól szabadulna még a kormány, ha a nehezen, kivihető vajat, Sertést, búzát itthon használnák fel, a Duna—Tisza-csatornáná! dolgozó kubikos munkások munkabére egyrészé- nek fejében. Lehetne például felét, vagy kétharmadát természetben fizetni és csak egy harmad át pénzben. A munkások örömmel vennék, itthon я gazda,közöniség is őrömimel venné, mert elhelyezésre! talál Biz ő nehezen elhelyezhető cikke. Három megoldási lehetőség is volna tehát, — állapítja meg Gesztelyi -Nagy László, — amelyek figyeie,mibevételével munkába lehetne fogni a Duna—Tisza- csatorna megépítését, tega'ább 8—10 esztendőre mezőgazdasági munkástestvéreink megélhetését is megoldjuk, mert nem tehet kétséges senki ellőtt, hogy ez az állapot, ez a mozdulatlanság soká nem tarthat. Van még egy gondolat: a külföldi tőke. Ez nemzeti szempontból legkevésbé ajánlható, egyrészt mert nagy függőséget jelent, másrészt, mert nehéz biztosítani, hogy minden tekintetben a magyar munkások és a magyar érdekek érvényesüljenek s végül, — mert nem lehet biztosítani a befektetett tőke kamatját. Az pedig semmiképen sem volna megengedhető, hogy 30— 50 évig ez a csatorna, illetőleg annak forgalma idegen tőkés vállalat kizárólagos hasznát szolgálja. Éppen szegénységünk kötetez különben bennünket, hogy fo-gJalkOzzunk ezekkel a kérdé- sekke' és igyekezzünk azok közül minél többet megoldáshoz juttatni. Azért van ez igy, mert a csonklaország kétharmadát kitevő Alföld maradt meg a maga igazi elhagy a ío ttságáb an. Miután ráeszméltünk arra, hogy az Alföld mai csonkás águnkban nagy közgazdasági, kulturális lés nemzeti, érték, törekednünk kell az itteni, évtizedes és évszázados hibák és mulasztások kiküszöbölésére. Tisztelettel értesítjük tiszteit ve« vőinket, hogv üzletünket áthelyeztük Körösi házba, volt Zábolyi László füszerkereskedő üzlethelyére. További szives pártfogásukat kér» ve, vagyunk kiváló tisztelettel j Torma Testvérek i üveg-porcellán szaküzlete A védett birtokok köztartozásainak rendezése Ezen ismertetés anyaga a pénzügyminiszter 149.000—1933. sz. rendeleté, amely a védlett birtokok köztartozásainak rendezéséről szól. A védett birtok tulajdonosa terhén az 1933. év végén mutatkozó adóhátralékot és esedékes kamatokat egy teljesen külön főkönyvbe kell átvezetni. Amennyiben azonban a, hátralékos az 1933. év folyamán nem teljesített oly összegű befizetéseket, amelyek az 1933. évre kivetett együttes kezelésbe vont közadók összegével felérnek, a külön főkönyvbe csak az 1932. év végén fennálló adóhátralékot kell átvezetni, vagyis az 1933. évre kivetett adókat a védett birtokos nem fizetheti 10 év alatt, hanem azokat 1934 február 15-ig be kell fizetnie. Tehát február 15-ig fizetendők az 1933. évre kivetett adók, 1932.. év végén mutatkozó hátralék egytized részének első negyedévi részlete és a folyó adóknak negyedévi részlete. Indokolt esetben azonban a, védett birtok tulajdonosa az 1933. évi adóknak és folyó adóknak befizetésére a gazdasági év végéig, vagyis okt. 1-ig halasztást kérhet. Ha az év végén a városi adóhivatal azt állapítaná meg, hogy a védett birtok tulajdonosa adófizetési kötelezettségének úgy a hátralékra,, mint a folyó adókra, nézve nem tett eleget, — vevény ellenében — felhívja, hogy 15 nap alatt tegyen eleget. Ha, ezen felhívásnak eredménye nem volna, köteles a pénzügyigazgatósághoz a védettség megszüntetése iránt jelentést tenni. A városi adóhivatal évközben is felhívhatja az adózókat fizetésük teljesítésére, ha azt látná, hogy az adózó tudna fizetni, de nem akar. Nem fizetés esetén, ez esetben is előterjesztést köteles tenni a védettség megszüntetése iránt. Ha az adóhátralékos jobb helyzetbe kerül, tehát a védett birtok jellegének fenntartása nem indokolt, úgy a városi adóhivatal részletes jelentést tesz a pénzügyigazgatásághoz a védettség megszüntetése iránt. Ha nem abból az okból szűnik meg a védettség, hogy valaki adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, hanem valami más okból, akkor adóhátralékát tovább és 10 évig fizetheti addig, amig a rendeletben előirt követelményeknek megfelel. * I Ilyen indokok: A gazdálkodásának a folyó gazdasági évben elért általános eredményére kiható fagy, sízá,- razság, vagy más természeti csapás okozta rossz termés, átatainak elhullása, vagy hasonló természetű rendkívül súlyos károsodás. — Я MÄNSz. elnökségének köszöneté. A fényes sikerű jan. 6-ki MANSz. est erkölcsi és anyagi sikerét többen mozdították elő. Ezért mond az elnökség köszönetét ezúton is első sorban minden szereplőnek, Odaadó és önzetlenül nyújtott művészetükkel sokaknak szereztek kellemes estet. Köszönet jár azoknak a kedves tagoknak, akik adományaikkal a büffét gazidagitották. És végül mindazoknak a nemesszivü adakozóknak, akik felülfizettek.
