Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-04-04 / 27. szám
2. oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 4 Szőlőművelés és bortermelés Irta: Dr. Kállay Miklós m. kir. földmivelésügyi miniszter A magyar szőlőtermelésnek a háború óta egyre tartó válsága nem máról-hol- napra megoldható probléma. Megfontolt, céltudatos. és kitartó munkával azonban néhány év alatt e téren is sikerül helyreállitjam. a termelésnek és fogyasztásnak azt az egyensúlyát:, .amely egyedül képes a haszonnal való értékesítést biztosítani. A bortermelés tarén mutatkozó válság megoldásának három alap föltétele van és pedig: a túltermelésnek minden: atkialmas eszközzel való megakadályozása. a minőségi termelésnek lehető fokozása, s az értékesítés megkönnyítése. A túltermelés megakadályozása érdekében szükséges, hogy az uj szőlő te’epitését olyan talajon, amely más mezőgazdasági művelésre is alkalmas, eltiltsuk, a föltéten szölőtalajokrai pedig a 'fennálló szükséggel arányba hozzuk. A hegyközségekről és вzölőgazdálkodásról szóló, élőké szí téjs alatt á’-ló törvényjavaslatom már határozott rendelkezéseket tartalmaz, e rendelkezések — meggyőződésem szerint — minden .tekintetben alkalmasak arra, hogy legalább a túltermelés emelkedésének gátat szabjanak1. A 'bortermelés terén mutatkozó tul- produkciónak megakadályozására további alkalmas eszköz a csemegeszőlő termelésére való áttérés. E cél elérése érdekében az állami szőlő tele péknek a csemegeszőlő oltványok és vesszők -termelésére irányuló tevékenységét kiterjesztettem és kísérletek tétettek az ország egyes szőlő-vidékein, ajz éghajlat lés talajviszonyok figyelembevételével, aiz eltarthatóság és szállítóképesség szempontjából legalkalmasabb fajták kiválasztására. Az ország közvetlenül termő amerikai szőlőd átoil'fcásáinak elősegítése érdekében úgy iaz elmúlt, mint a folyó év tavaszán, mindazon szőlőbirtokosok résziére, akik közvetlenül termő szőlőik át- joltá’sájg kötelezettséget vállaltak, ingyen csemegeszőlő oltóvesszőket utaltam ki. Ez a minőségi termelés fokozásának célját is szolgálja. Ennek elérésének érdekében törvényesen akarok intézkedni, a silány minőségű bort szolgáltató szőlőknek méltányosan megállapítandó, záros határidőn1 belül való kötelező átoltását, vagy kiirtását illetőleg ás. A minőségi termelés fokozása és egységesebb tipusu borok előáHitásánajk megkönnyítése céljából szabályozni akarom azt is, hogy egyes borvidékeken В vidék' éghajlati és talajviszonyainak figyelembevételével, mely szőlőfajtákat legyen szabad te.epiteni és forgalomba hozni.. A szőlővesszők és szolőoltványok üzletszerű termelésével foglalkozó szőüő- tfe'epetet már az 1929. évi XVII. te. álDami ellenőrzés alá helyezte. Az ugyancsak előkészítés alatt álló uj bortörvényjavaslatba' is számos olyan rendelkezést vettem fel, amely egyrészt a minőségi termelés fokozását, másrészt az értékesítés megkönnyítésének célját szolgálja. Az a rendelkezés, mely a besűrített mustnak javítás céljából csak musthoz, illetve seprőjéről még te nem fejtett ujborhoz való adagolását engedi meg, a borpárlatnak: borecet célját szolgáló borok javítására, misteVja készítésére való fel- használásának megengedése, a bor és must kénezési határértékének felemelése, a tokaj-hegyaljai aszú és szamorodni borok kötelező márkázásának elrendelése, mind oly rendelkezések, amelyektől egyrészt a minőség javulását, másrészt a forgalom emelkedését várom. A bortermelésnél mutatkozó, válság megoldásának harmadik fontos tényezője az értékesítés elősegítése. Azok az intézkedések, amelyek a minőségi termelés fokozását célozzák, szolgálják egyben — közvetve — a borértékesítés célját is. Az értékesítést véleményem szerint, elsősorban a belső fogyasztás emelésiével' kell elősegíteni. Magyarország évi borfogyasztásának fejkvótája az 1923— 1926. évek átlagában 29-4 liter volt, ugyanakkor Franciaország fejkvótája 167.3 litert, Olaszországé 110.3 litert, Spanyolországé 85.1 litert tett ki. Nyilvánvaló tehát, hogy a belső fogyasztás eme’ésére még van lehetőség. A bor fogyasztási adójának az elmúlt évben a felére történt leszállítása, a termelői kimérések engedélyezésének 'megkönnyítése s ezek számának emelkedése kétségtelenül hozzájárultak a belső fogyasztásnak az elmúlt évben észlelt örvendetes fellendüléséhez. Megfelelő propagandával, kiállítások és szüreti ünnepségek rendezésével társadalmi utón még sokat lehetne tenni a belső fogyasztás emelése érdekében. Hasonlóképpen növelni kellene a szőlőnek, mint gyümölcsnek a fogyasztását i|S, mert sajnos, hazánkban a csemeg*. Szőlő fogyasztása a nem szőHőtermő országok fogyasztása átlagának is adatta marad. Kétségtelen azonban, hogy a belső fogy,asztás remélt emelkedése dacára is, minden esztendőben, de főleg a jobb termésű években, je’éntkezni fog körülbelül 800.000—1,000.000 hl. mennyiségű olyan borfölösleg, amely belföldön el nem helyezhető в amely, ha nem kerül kivitelre, vagy nem kapcsoltalak ki valamilyen formában a belföldi piacból, a piaci árak kedvező alakulását állandóan akadályozza. Bár borkivitelünk az utolsó években jelentős fejlődést mutat és az elmúlt) évben megnyílt amerikai piac is komoly reményekre jogosít, borexportunk nagyobb arányú emelkedésére, főleg nemesebb boraink elhelyezését illetőleg, a mai gazdasági viszonyok között a közeljövőben még sem igen számíthatunk. Minthogy borkivitelünk az utolsó évek tapasztalatai szerint az évenkénti 300.000 hl.-t, egyelőre aligha fogja meghaladni, jobb termésű években legalább 500.000 hl. borfölöslegre кей számitanunk. E borfölöslegnek egyrésze párlattá feldolgozva, esemegebor előállitására, párlási célra szolgáló bor készítésére és más megengedett borkezielési eljárásokra használható, a másik részének ugyancsak párlattá feldolgozva, az élvezeti szeszek előállításánál való felhasznaltatása révén óhajtanék elhelyezést biztosítani. Azok a kísérleteik, amelyek a szőlőmustnak katadinizálás utján való konzerválása és a keményebb héjú cse(- megeszőlő fajtáknak télire való éltart- hatóvá tétele érdekében folynak, mind az értékesítés megkönnyítésének a célját szolgálják. A szőlészeti és borászati szakoktatásnak a modem1 szőlőgazdálkodás követelményeihez képest való átszervezése, az állami közpincék szervezeti szabályainak a szőlőgazdaság és borkereskedelem mai viszonyaihoz alkalmazkodó tervbevett átdolgozása mind olyan intézkedések, amelyeiktőil várai lehet a magyar szőlőgazdaság renaissance-át. Az egész város nagy érdeklődése kiséri a Széchenyi ünnepélyt ffirt adtunk már ártól, hogy a Gazdasági Egyesület nagy ünnepségre készül és le fogja leplezni április 7-én Széchenyi István arcképét, amelyet az egyesület számára Medveczky Károly gazdi főtanácsos festetett meg. A leleplezési ünnepély részletes programmját is leközöltük már. Ez az ünnepség nagyon lélekemelő lesz és méltó hódolat a legnagyobb magyar emléke előtt, akinek annyi gyönyörű elgondolása tette lehetővé, hogy ez az ország európai színvonalra emelkedhessek. A halasi Széchényi ünnepség épen ezért méltó megemlékezés lesz a hálás utódok részéről a nagjy előd1 előtt, aki úttörője volt a legszebb országfejlesztő elgondolásoknak. A város közönségének kivételesen nagy érdeklődése várja a nagyszabású Széchenyi ünnepséget. Az ünnepélyre Halason való megjelenésüket megígérték Staub Elemér ny. államtitkár, a kecskeméti Mezőgazdasági Kamara elnöke, Krause miniszteri tanácsos, Cseley főerdő- mérnök, Krizsmanics Ferenc, a szabadszállási erdőhivatal vezetője. A rendezőség véglegesen megállapította, hogy az ünnepély után a társas vacsora a városi nagyvendéglőben lesz, ahol Wagner János gazdasági felügyelőt is elbucsuztatják. A társasvaicsora 1 P 50 fill, lesz, menüje vegyes sült és tinoli rétes. Az ünnepélyre egyébként a rendezőség meghivta a különböző hatóságokat, az összes társadlalmi egyesületeket és valamennyi nőegyletet. Magyarországon fog nyaralni az idén Ottá király három testvére Az egyik hétfői bpesti lap jól informált forrásból azt a hírt közli, hogy Ottó király három testvére az idén Magyarországon fog nyaríalni. A királyi család három tagja Rác- i menetien. kévén fogja tölteni a nyarat, hol tudvalevőleg a királyi családnak a Csepel szigeten 40 ezer holdas birtoka terül el. I A királyi család tagjainak megérkezéséről szóló pontos dátum még isIdegbajos volt: felakasztotta magit ggy MÁV. altiszt felesége A vasárnapról hétfőre virradó hajnalon Bercsényi ucca 4. sz. alatti, lakásán felakasztotta magát Tamás Ger- gelyné MÁV altiszt felesége és mire rátaláltak, már halott volt. A kiszállott rendőri bizottság megállapította, hogy kétségtelenül önakasZtás történt és így az ügyben nem indult vizsgálat. A rendőrség az öngyilkos hozzátartozóinak kihallgatásából megállapította, hogy Tamás Gergelyné idegbajban szenvedett és betegsége miatt vált ímeg az élettől. Tizennyolc késszurással meggyilkolta a feleségét egy bácsi gazda, utána önmagát szurkálta halálra (Szabadkái tudósitónktól.) Péntekről szombatra virradó éjjel borzalmas családi dráma játszódott le a báos- megyei Öbács községben. Mihalovics Péter egykor jómódú gaizda, aki azonban teljesen tönkrement és az ivásra adta magát, rossz viszonyban élt a feleségével. Az asszony és férje között napirenden voltaik a áva- kodásűk. Mihalovicsné többször tett szemrehányást férjének, hogy az ő részegeskedése miatt menték tönkre és ilyenkor Mihalovics rettenetesen elverte feleségét. Péntek éjszaka Mihalovics Péter gazdia ismét csak ittasan tért haza a korcsmából, mire a felesége szemrehányást tett neki, hogy munka után nem néz, die az utolsó fillérét elissza. A férj megverte az asszonyt, aki erre megfenyegette, hogy egyszer, mikor alszik, végez vele, A veszekedés annyira fajult, hogy Mihalovics kést rántott és tizennyolc szúrással halálra sebezte az i asszonyt, aki kivánszorgott az udvarra, de ott összeesett és néhány óra múlva meghalt. Mikor Mihalovics látta, hogy az asszony meghalt, egyszerre kijózanodott és magánkívül őrjöngve ezt ordította: — Mindennek az ital az oka! Megöltem a feleségemet, most már bűnhődjek magam is. Négyszer magába szúrt. A nagy lármára átrohantak a szomszédok, akik azonban az asszonyon már nem segíthettek. Mhakmcsot orvoshoz vitték, die állapota reménytelen-. ! j ; шчаапашюмигияимиг умим — Díjnyertes lett ia kisszállási uradalom. A legutóbb lezajlott mezőgazdasági kiállításon iái kisszállás! uradalom yoTkshirei hússertésével első dijat és cigája juhaival szintén első dijat nyert.
