Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-01-10 / 3. szám
január 10 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal 38 százalék Majsán a pótadó Majsa két esztendős népesedési mérlege Január 2-án tárgyalta a miniszteri- közi bizottság Kiskunmajsa község 1934. évi költségvetését és a községi pótadó kulcsát 1934. évre 38 százalékban állapította meg. E helyen írjuk meg, Kiskunmajsa két esztendős népesedési statisztikáját. Az 1933-ik évi községi anyaköny- vekböl kiderül, hogy az elmúlt évben 159 pár kötött házasságot, 478 gyermek született és 261-en haltak meg. 1932. évi anyakönyvi adatok: házasságot kötött 137 pár, született 498 gyermek, meghaltak 408-an. Összehasonlítva az elmúlt két esztendő adatait, feltűnik, hogy 1933-ban visszaesett a születések száma, de mint örvendetes jelenséget kell aláhúzó ttan kiemelnünk, hogy a halálozások száma is aránytalanul visszaesett. Mig 1932-ben 408 embert kísértek ki a majsai temetőkbe, addig az elmúlt 1933-ban 261 temetés volt.-~"-r —rr-~a Imrédy felhivta a bankokat, hogy ne fizessenek osztalékot Imrédy Béla pénzügyminiszter vasárnap elutazott Genfbe a Népszövetség rendes ülésére, hogy ott a magyar gazdasági ügyekről tegyen jelentést. A Népszövetség ülése után Imrédy nem jön haza. Néhány napot még ott tölt, mert tárgyalásokat folytat Magyarország hiteleződnek kiküldöttjeivel. Imrédy pénzügyminiszter elutazása előtt szenzációs kijelentéseket tett. A nyilatkozat többek között ezeket tartalmazza: — A nemzetgazdasági helyzet miatt a kormány különféle intézkedésekre kényszerült. Egyes kormány- intézkedések, mint a gazdavédelmi rendelet, továbbá a hitelkamatok le- szállitásának állandó törekvése fontos intelmül szolgálnak a bankoknak. Ez az intelem nem lehet más, minthogy az adott helyzetben az elért nyereségből ne fizessenek osztalékot, hanem az erre szánt összegeket tartalékolják, fordítsák az intézetek belső megerősítésére s tartalékok képzésére. Végül kijelentette Imrédy pénzügyminiszter, hogy az eddig megtett intézkedéseken túl nem hajlandó újabb engedményekre. ; ' ; TOLL és TINTA Gyermekei megkötözve vitték baza és elzárva (arlották az idős apát Ritka érdékeességü bűnügyben hozott ítéletet a kecskeméti törvényszék. Tápai István idős jásszen ti ászlói gazdát évekkel 'ezelőtt gondnokság a’á helyezték. Egy ideig Gyula nevű fiánál élt. később pedig véjéhez, Kiss A. Józsefhez költözött. Az öreg gazda azonban nem. sokáig bírtál ki itt sem, hanem visszaköltözött Tápai Gyulához. Kiss A. Józseí erre sógoraival Tápai György- gye’, Kosa Jánossal és Kósánéval kilesték azt az időszakot, amikor az öreg Tápai egyedül volt otthon. Megkötözték és kocsira dobták az öreget, akit ezentúl elzárva tartottak. Kiss A. Józsefet és Tápai Györgyöt még régebben 6—6 havi börtönre ítélték. Most Kosát 8 és Kósánét pedig 4 napra Ítélték. Mennyit exportált Halas? Az 1933-ik évben minden olcsóbb lett, csali a textiláruk drágultak Halas gazdasági kapa az 1933-ik évi áralakulások szerint Az 1933-ik esztendő folyamán ismét katasztrófái is arányban folytatódott a mezőgazdasági termények árzuhanása. Ez a Jegszomorubb fejezete a mulló esztendőnek és a legsúlyosabban érinti Halas egész lakosságát. De nemcsak a terményárak morzsolódtak le, hanem a sertés és a baromfiárak is. Ennek pedig nem az az oka, hogy talán a takarmányfélék árai olcsóbbodtak volna, mert azok a múlt évhez képest emelkedtek, vagy az állományok nagyobbodása, mert különösen a sertésállomány megfogyatkozott, hanem a közönség fogyasztóképességének csökkenése az egész vonalion. A gabonafélék árszínvonalának fenntartására képtelennek bizonyult atz export is és a lemorzsolódást megakadályozni semmi sem tudta. A gabonafélék, takarmányok és a termények áralakulása 1933-ban. A gabonanemüek négy év előtti, tavalyi és az 1933-ik év decemberi árjegyzései halasi viszonylatban a következők voltak: ho!gy a fontosabb közszükségleti árak emelkedtek. Az egyéb ruhanemüek drágulásának oka, a kereskedők szerint, az e közben történt forgalmiadóemelés és az iparcikkeknek a vámhatóságok részéről történt számlafelértékelése. A gyapjukélmék általában 5—8, a kötött-szövött áruk 10—12, len- és damaszt cikkek 10—15, a fehér és tarka pamutáruk 5—6, a fehérnemű anyagok 10, a selyemáruk 5—8, a müselyem 5—10 százalékkal drágult az év végéig. Ha a drágulásokat összevetjük, a mezőgazdasági termények ára között egy év alatt 35—45 százalékos különbség állt be (agrárolló) a mező- gazdaság kárára és terhére, vagyis 1933. év végén 35—45 százalékkal élt drágábban a halasi ember, mint egy év előtt. Az iparcikkek drágulása és a mezőgazdasági cikkek áresése a fő oka a mai gazdasági helyzet elviselhetetlenségének és megállapítható, hogy még az ipari termelők közül is kiemelkedve, ma legjobban a textil szakma királyai gazdagodhatnak. Mennyit exportált Halas? Nem érdektelen, ha ezzel a cikkel kapcsolatban közöljük Halas 1932. és 1933. évi exportstatisztikáját. Az adatokat Ligeti Béla állomásfőnök szives előzékenységgel bocsájtotta rendelkezésünkre. E szerint Halas 1932. évben külföldre szállított élőbaromfit 89 vagon, vágott baromfit 338, gyümölcsöt 315 vagonnal. 1933. évben Halas többet exportált, mint az előző évben. Élőbaromfiból 107 vagonnal (javarészben Ausztria, kis részben Olaszország). Vágott baromfit 427 vagonnal (ebből nagyrészt Ausztria, Németország és Angliába ment szállítmány. Gyümölcsöt, alma, barack, szilva, szőlő stb. 497 vagonnal (Ausztria, Németország, kis rész Csehszlovákia,). Lőtt vadat, nyalat 21 vagonnál (Ausztria, Németország). Tojást 182 vagonnal (jelentékeny része Ausztria, kis rész Németország). Ezenkívül Budapestre szállítottak vasúton 94 vagon élősertést, 103 vagon gabonát, lisztet és bort. 1930-ik 1932-ik 1933-ik év végén búza 12.50 8.50-9.- 6-6.20 rozs 7.00-8.10 4.20 2.80 árpa 12.50—14.50 7.50 6.— zab 14.50—16.00 8.00 6.50 Takarmánynemüek: Széna 5.20—6,00 szalma 7.00—9.00 répa 1.30—1.40 Egyebek: tengeri bab burg. I. burg. II. káposzta I. 10.00 káposzta II. 3.00 alma I. — alma II. — 3.40 3.50-4.20 4.00-6.00 6.00-8.00 0.60 0.85—0.90 5.00 3.00 4.00 2.00 70.00 45.00 35.00 10.00 10.00 5.50—6.00 7.00-8.00 24.00—30.00 8.00-12.00 8.00—10.00 16.00 14.00 6.00 7.00 8.00 3.00 Ebből az összeállításból látható, hogy a gabonanemüek ára. szomorúan mélypontra zuhant. A takarmánynemüek ára a n^gy év előttiekhez képest szintén erősen zuhant. A sertés és a baromfipiac áralakulása Kiskunhalason Ha ezeknek az árait is összehason- litjuk az elmúlt évekéivel, az árlemorzsolódás azonnal szembeötlő. Vegyük tehát sorba, ezeket a tételeket is: 1930-ik 1932-ik 1933-ik é v sertés kg. 100—112 csirke kg. 130—140 tyuk kg. 140—160 liba kg. 175 kacsa kg. 173 pulyka kg. 160—170 liba párja 1400-1500 kacsa párja 600-700 tojás drb. 12—15 Mig a sertés alatti csökkenése 3 égén 76-84 66—70 80—85 70 70—75 65 80—90 80 90-105 70 70-85 70-75 800-1000 750—800 350—400 350—400 9-10 9-10 áfának négy év )—50 százalék között mozog, addig a baromfié elérte az 50—70 százalékot is. Ez a nagy árlemorzsolódás a mezőgazdasági termelés tragédiájának a képe. Ezzel szemben megállapitható, Egy életunt halasi nevelönö halálugrása a negyedik emeletről Vasárnap délelőtt Kiskunhalasról Budapestre érkezett Fischer Julia nevelönö, aki hosszú idő óta egy halasi családnál volt alkalmazásban. A Park-szállóban szállt meg. Délután 5 órakor a szálloda negyedik emeleti szobájából a Baros-tér úttestére ver ' tette magát. A szerencsétlen leány azonnal szörnyet hajt. Az öngyilkos leány búcsúlevelében tette okául betegségét hozta fel. Az ismerősök szerint a fiatal leány szerelmi bánatában dobta el magától életét. megszűnt a pírtól III. szämu iskola A veszélybe került gőböijárási iskolában zavartalanul tovább folyik a tanítás Halas város pusztai iskolai oktatásában váratlanul olyan fordulat történt, ami minden valószínűség szerint még foglalkoztatni fogja a kultuszminisztériumot, mert nem kevesebbről, mint arról van Szó, hogy a pirtópusztai III. számú iskolát a kultuszminisztérium megszüntette. Ismeretes még olvasóink előtt, mi is több ízben foglalkoztunk már az- ! zal az üggyel, amely két pusztai j iskola létét, a most megszüntetett pirtái III. számú iskolát és egyik gőböijárási iskolát veszélyeztetett, i A belügyminisztérium ugyanis an- ' nak idején átirt a, városhoz, hogy á pirtói III. számú iskola és az egyik gőböijárási iskola máshol való el- j helyezéséről kell gondoskodni, mert ezek az iskolák a csecsemövédö épületében varrnak elhelyezve ,ahol to- ’ vább nem hagyhatók meg. A város felterjesztésben válaszolt a minisztériumnak és elmondotta, hogy megfelelő épület hiányában, de meg a nehéz pénzügyi helyzet miatt sem tud megfelelő helyiséget az iskola elhelyezésére nyújtani. Ez a kérdés azután nyugvópontra is került éjs a két iskolában a múlt év szeptemberében meg is kezdődött az előadás és mostanáig zavartalanul folyt. A karácsonyi szünetben váratlan rendelkezés érkezett Halasra. Ezt már a kultuszminiszter adta ki, aki a pirtói III. számú iskolát megszüntette s az ottani tanítónőt Fejesnél Pilis községbe helyezte át A kultuszminiszteri rendelkezés folytán megszüntetett pirtói III. számú iskola növendékeit az ottani II. számú iskola két tanítónőjéhez osztották be. Beavatott helyről úgy informálták munkatársunkat, hogy a miniszter azért szüntette be a pirtói III. számú iskolát, mert az ott tanuló gyermekek létszáma 28 volt és a kis létszámra való hivatkozással történt a megszüntetés. A pirtói lakosságot az iskola megszüntetése súlyosan érinti és mint értesülünk, a közeli napokban pirtói küldöttség fogja a kultuszminisztert felkeresni, amelyben kérni fogja az iskola visszaállítását, de nem ott, ahol eddig volt a sol'tvadkerti ut nyugati oldalán, hanem az ut keleti oldalán a tulaj donképeni Pirtón, mert mint mondják, ennek a lakott pusztarésznek nincs és nem is volt még iskolája. A gőböijárási iskolára vonatkozólag úgy értesülünk, hogy a veszélybe került gőböijárási iskolában tovább is zavartalanul folyik, a tanítás.
