Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-03-17 / 22. szám
1934. március 17, szombat XXXIV. évfolyam, 22. szám Kíúiudm (тЖк / UErtebdőie Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE : Helyben ........ 12 P — Vidékre ........ 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR i Alapította : PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatal i Városháza épületében 1 ■ Március tizenötödike Halason Ünnepi hangulat a városban — A délelőtti és délutáni ünnepségek Halas város hazafias közönsége méltó módon áldozott a márciusi eszméknek és gondolatoknak. A város külső képén is látható volt ez, a középületekre és sok magánlakásra kitűzték a nemzeti lobogót. Az Istentiszteletek Március 15-én délelőtt az összes felekezetek templomaiban ünnepi istentisztelet kenetében áldoztak a nagy nap emlékének. A helybeli zászlóalj ünnepe A helybeli kerékpáros zászlóalj altisztjei, tisztesei és legénysége már- fcjiius 15-ének emlékére, a Városi Színházban március 14-én hazafiás ünnepélyt rendezett. Méltó műsor-i ral áldoztak a nagy nap emlékének. Az ünnepély programját ünnepi beszéd, szavalat, ének, élőkép és egy hazafias iránya diarab előadása töltötte be. A szép ünnepély rendezéséért a legnagyobb elismerés illeti meg a zászlóaljat. Az iskolák ünnepélyei A délelőtt folyamán folytak Is áz iskolák ünnepélyei. 10 órakor a központi áll. el. iskola tartotta meg ünnepélyét lapuinkban már közölt műsorral. A helybeli ref. reálgimnázium, mint minden évben, az idén is megünnepelte március 15-ét. A szép ünnepélyen, amely délelőtt 11 órakor kezdődőt, a tanulóifjúságon kívül, nagyszámú közönség jelent meg. Az ünnepi beszédet Va.rga Jenő tornatanár mondta'. Délután 2 órakor tartották meg a központi iskolában a leventék ünnepélyét. A délutáni ünnepélyek A kora délutáni órákban már hatalmas tömeg lepte el a városháza környékét. Közel háromezer ember gyűlt össze. Képviselve vo’t a város egész társadalma!. Szinte fel sem lehet sorolni a különböző hatóságokat, egyházaikat, egyesületeket, köröket, iamelyek küldöttségekkel képviseltették magukat. Az ünnepély délután 3 órakor a >Hiszekegy«-gyel kezdődött. Kovács Ferenc levente szavalata és a, Vá>- rosi Dalkör éneke után az ünnepi beszédet Baranyi László plébános mondotta, j — ünneplő Magyar Testvérek! Valamikor régen, igy tavasz kezdetén valami kimondhatatlan érzés fogta el a magyar ember lelkét. A fák rü- gyezésétől, az erdei ibolya illatától, a pacsirta dalától, a tavaszi nap erejétől felhevüítünk és olyanok lat- tünk, mint a játszó gyerekek, örömteli boldogság hatotta át egész valónkat. A természet világa Testvéreim ma is olyan, mint régen. Ha még néha végig is fut a tél szelet a tavasz napsugarán, de mégis itt van a márciusi, tavaszi melegség, Nyomán feltör az alvó természet és élet kezdődik, csak a telkünk nem tör felfelé. Borús lelkű, ráncolt homloku koravén fiatalok tettünk. Ugyan miért Testvéreim?! Hol az a régi érzés? Hol az a tavasz nyomán támadt hangulat minden magyar szivéből? Ez a kérdés kinoiz en^ gem. Kinoz, mint a pusztában tévedt vándort a szomjúság. És erre a kínzó miértre kell nekem ma felelnem. Felelnem kei, hogy megértsétek és szivem visszhangra találjon telketekben. Valamikor nagy ünnep volt március 15. De 15—20 év óta fájó, könnyes ünneppé változott. Valamikor a mámoros diadalt ünnepelték, ma könnyes a szemünk és szétdarabolt ezeréves hazánk, széttörve királyi trónusunk és sok ezer magyar Testvér szenved idegen járom alatt. Éhezünk és rongyosko- dunk, de valamennyien szegényebbek tettünk. Szabadság! Ó! ne beszéljetek az élet lüktető zenéjéről a süket fülüeknek, ne beszéljetek a világ ezer szépségéről a vakoknak, ne, ó, ne emlegessétek a ketrecbe zárt oroszlán előtt a szabadságot, Ne mondjátok szabadság, mert csak még jobban fáj a lelkünk. Valamikor rettegett ellenfelei voltunk Európának, harmatos bokréta voltunk — a költő szavai szerint — az Isten kalapján. Ma száraz kórókká váltan merengünk a múlton. Ó ne emlegessétek a Golgotajáró magyarság előtt a Szabadságot. Hiszen úgyis minden csak rabságra emlékeztet. A tavaszi szél nem susog már magyar nótáikat... Hangja alig ér a Duna—Tisza közén túl és a Maros mentén jiajveszékelő testvéreinkre talál. Ezeréves drága kulturvilág omlott össze, de a teljes megsemmisülésbe nem fog ejteni semmi, mert megmaradt hitünk és reményünk egy jobb és boldogabb jövő felé! Nem- zetes szokást megölni nem lehet soha, hacsak a nemzet maga nem öli ki önmagából. Hitünket, ezt a drága mentőhorgonyunkat nem vetjük el soha! A lelkünk mélyén táplálkozik abból a tudatból, hogy van acélos ifjúságunk, búzatermő rónánk, tehetségünk, erőnk és önbizalmunk és hála a Mindenhatónak, vannak megértő barátaink, szomszédjaink. Ha akarjuk, lesz nagy Hazánk! Előre Testvér! Feszüljön meg mindén magyar kar. Fogjunk össze, hogy miénk legyen mielőbb a teljes diadal! A telkes és gondolatokban gazdag beszédet hosszantartó taps köszönte meg. A Hősök szobránál a szép ünnet pélyt az Iparos Dalkar énekszámai és a Levente zenekar játéka fejezte be. A Kurucz szobornál Ezután a hatalmas tömeg a Kurucz szoborhoz vonult. Itt az üni nepély a Levente zenekar által elő- j atíotjt kuruc dalokkal vette kezde-í ! tét. Az Iparos Dalkar énekszáma után i. í te j Musa István dr. orsz. képviselő mondta az ünnepi beszédet. — Mélyen, tisztelt ünneplő közönség! A márciusi események tisztán nemzeti és önzetlen felbuzdulásából meri tünk mii erőt ahoz, hogy nemzeti szabadságunkat a trianoni szot- moru napok után végérvényesen kivívjuk. Majd igy folytatta: — Ősrégi szokás aiz népeknél, nemzeteknél, hogy ideáljaiknak márvány- vagy bfonz emléket állítanak, hogy megörökitsék az utókor számára. Bármily szilárd anyagból készüljön is az az emlék, elpusztíthatja ellenség és idő. De ha ez a szobor a nemzet lelkében van, ha ott épült, akkor nem veszhet el sóba. Ilyen ősi ösztönként él a magyarban a szabadság szaretet és a hazaszeretet. Rombolhatják a határokon túl ellenséges kezek emlékeinket, szobrainkat, hazaszeretetünket elpusztítani nem fogják. Me|rt ez a hazaszeretet su- galta a 48-as eseményeket is. Ezeknek legfelsőbb szentesítése ujjáépi- j tette a nemzetet. Ez ősi erényekből j táplálkozik a nemzet Trianon után is. Várja feltámadását, de ma már nem egyedül. Ma külföldön is már sokan úgy látják, hogy ez a nemzet nemi csak szenved és tülr, hanem hogy ártatlan és ősi szabadságvággyal rendelkezik. Azért van az, hogy ma mindenkinek abban az egyetlen óhajban dobban a szive: szabad hazánkat, ó, add vissza nekünk! Az lesz a mi legszebb márciusunk, a mi feltámadásunk, amikor a magyar igazság diadalra jut. Dr. Musa István szép és lelkejs beszédét a jelenlevők megtapsolták. A Városi Dalkör és a Levente zenekar ének- és zeneszáma után ért véget az ünnepély. Este a körökben Valamennyi kör bankett keretében ünnepelte meg március 15-ét. Az U|ri Kaszinóban, a Polgári Olvasókörben, a 48-as Körben, a Rórn. Kát. Önképző-Körben, a Kereskedők Egyesületében és az Ipartestületiben voltak bankettek, ahol a felszólalók szép beszédekben méltatták március 15-ének jelentőségét. * A közeli környéken is lelkes hangulatban folytak te a márciusi ünnepélyek. Az ünnepélyek közül kiemelkedik Bácsalmáson a Kát. Kör által irendnezett ünnepély, amely előkelő közönség jelenlétében folyt te. Ott volt a megye intelligenciája, élén Koller főszolgabiróvQ‘1 és Farhas Hff- ezredessel. Gróf Teleki Józsefné kimentette magát. Az ünnepi beszédet Medveczky Károly gazd. főtanácsos mondta. Magasszárnyalásu beszéde általános tetszést és mély hatást váltott ki. Beszéde után a jelenlévő előkelőségek mind sorba gratuláltak neki szép beszédéért. Véglegesen döntöttek a Széchenyi ünnepély időpontjáról Lapzártakor kapja, szerkesztőségünk azt a hírt, hogy a Széchenyi ünnepély végleges időpontjáról döntött az ünnepély rendezősége. A Széchenyi ünnepélyt április 7-én, délután 6 órakor tartják meg a Gazdasági Egyesületben. Az ünnepélyre lejön Sass Elemér min. tanácsos. Reorganizációs munkát kell végezni, hogy a gazda ne legyen koldus a íofdjén Gesztelyi Nagy Lászió dr. előadása Kecskeméten a Gazdásági Egyesü- | letben Gesztelyi Nagy László dr. kamarai igazgató tartott előadást óriási érdeklődés mellett az irányított gazdálkodásról. — Az irányított termelés — mon- dota — nem akar kényszert alkali mazni, nem szól bele az egyéni életébe, de a mai gazdasági viszonyok között feltétlenül szükség van arra, hogy az egyes ágakban csoportosítsák a termelőket. Egész Európa rendszerbe foglalta a termelését, mi sem vonhatjuk ki magunkat az egységes irányítás alól. Az utóbbi 10 évben a mezőgazdasági termelésben rendszertelenség lett úrrá. Ha valamelyik termény az egyik évben; jó árat ér el, a következő évben annyira nagy lesz a túltermelés, hogy az ára a minimumnál is alább esik és az egész készlet a gazda nyakán marad. Ilyen esetekben szükség van az irányításra, ami nem más, mint a mezőgazdaság szervezése olyan módon, hogy az az igényekhez és a piacokhoz igazodjon. A külföld ilzlése változik és a változásokhoz alkalmazkodni kell. Nincs az a paradicsom mennyiség, amit Anglia fel ne venne és bevitelének alig 20 százaléka került ki a magyar piacról. Harminc millió pengő az ára annak a mezőgazdasági terménynek, amit aiz eL- mult évben külföldiről behoztunk, pedig magunk is termelhettünk volna.
