Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-01-07 / 2. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 7 Betyárvilág az Alföldön Hogy irtotta ki Ráday gróf, királyi biztos a betyár A szegedi vár rejtelmes története .maffiát“ Kik rejtőznek a tekéié álarc alatt. Éjfél előtt tizenegy óra tájban a homályos csillogásu havas buckák között úgy tűnt fel, mintha árnyak mozogtak volna. Arrafelé éppen, ahol a müut mellett egy dombmélyedésbe vágva húzódott el a vasúti sin. A huszonhatos őrház ablakából halvány fénycsik szűrődött ki a havas éjszakába. A bakter még fent volt. Még vigyázott valamire. Messziről a köröskörül kísérteties sötétségbe burkolt havas pusztáról hangok szálltak el és röppentek tova. A fázós kuvaszok vonyitása volt az, vagy talán éreztek valamit? Nem jó szándékú emberek jelenlétét a pusztán? Olyasvalami is lehetett, mert az országút mentén elhúzódó jege- nyés sorában három lovas haladt előre. Tompán csikorgóit a lovak patája alatt a frissen fagyott hó. Ha közelebbről nézzük meg őket, a lovasokon valami furcsát vehetünk észre. Fekete sipkás, csizmás alakok voltak ezek, csak a subájuk színe olvadt egybe a hólepel fehérségével. De volt ezeken az embereken valami, amelynek láttára békés embernek kiludbőrözött a háta s ha istenfélő ember volt, hát akkor keresztet is vetett. Ennek a most érkezett három lovasnak az arcát fekete álarc födte be egészen. Még néhány lépést tettek és azután, aki legelöl volt, lassan meghúzta a kantárt. A lova egy hosz- szut fújva engedelmesen megállóit. A lovas most megmozdult a nyergében. Hátrafordult, amerre a másik kettő megállóit. — Móró hun van? — Még nem látok senkit — válaszolt az, aki leghátrább volt. — Mondtam pedig neki... Az egyik alak hirtelen fölfigyelt. Körülöttük semmi se mozdult, de mintha hallott volna valamit. A domb felé nézett, ahonnét árnyak körvonalait lehetett fölfedezni. — Möggyütt — jelentette az előb- bii lovas. — A legelői lévő nem válaszolt, hanem bevárta az érkezőket. Úgy látszott, ő volt a vezér. A hangsúlyozásával és a mozdulataival árulta el vezéri mivoltát. Még három lovas érkezett a jegenyesorban várakozók csoportjához. — Hamarább is gyühettél vóna — hangzott az előbbi ajkáról a fenyítés. sik három eltávozott, emezek összeterelték a lovakat és odakötötték a fához. , Ugyan mit csinált addig az a há- sik három? Lassan, óvatos léptekkel haladtak előre. Már az ajtó előtt voltak. Az egyik hógalacsint csinált és megdobta vele az ablakot. Odabent az ütődés zajára megmozdult valaki. A bakter, aki még nem aludt. Talán a vonatra várt? Az lehetséges, mert háromnegyedóra múlva meg kellett érkezni a vonatnak is. De nem nyitott ajtót mégsem. Az idő pedig múlott és úgy látszott a három embernek nem volt sok elvesztegetni való idejük, mert az (egyik lassan odaszólt valamit a másiknak. — Szólj be neki. — Úgy is történt. Rekedt, parancsoló hang szakadt fel a torokból: — Nyisd ki, hé! Nem válaszolt senki sem. Aki legelői állt, odaszólt a másik kettőnek: — Nyomd mög... A vállak nekizuhantak. Recsegett a vékony ajtó, de nem engedett. A három ember még egyszer nekilódult. Ennek a lökésnek az ajtó már nem tudott ellentállani. Beszakadt. Az egyik a lökés erejétől úgy esett be a küszöbön, de a másik kettő mint a párduc, ugrott be a szobába. Egy rémült kiáltás hallatszott, majd egy óriási erejű ütés tompa zaja, utána egy test zuhanását lehetett még hallani, aztán elcsendesedett münden. A 26-os örház bakterjét már elintézték. Az ajtót, úgy, ahogyan tudták, a helyére igazították vissza. Éleset, de csak egy pillantásig tartót Jüttyentett az egyik, a jelszót adta le, amely minden bizonnyal annyit jelentett: — Jöhettek! A jegenyesor felől csakhamar megérkezett az otthagyott három lovas, akik között ott volt a vezér is. — Baja lőtt? — érdeklődte meg az eredményt. — Megszédült. — Csonka! Te mög csinálhatod! — adta ki az jujabb parancsot. Felszedik a síneket. — Vájjon ki volt ez a hat ember? Ezek Rózsa Sándorék voltak. Valami nehéz és kockázatos munka készülhetett itt, arra vallott az is, hogy most már mind az öt nekifeküdt a dolognak. Csak a fekete álarcos betyár nézte tétlenül, hogy a többiek mit müveinek. Ez az egy ember maga Rózsa Sándor volt, a vezér, aki soha se nyúlt oda semmihez. Csak parancsolt és a töb- tiek szótlanul engedelmeskedtek. A síneken hajladozott az öt betyár alakja. Különösen Csonka, 'a cigánybetyár szorgoskodott, akinek az volt a feladata, hogy a síneket összetartó srófokat lazítsa meg. Egy- némelyik betyár kezében csattogott a balta is. Erősen tarthatta a vas- szög. i Ijesztő némaság feküdt a tájon. De messziről mintha morajlott volna a föld. A vassínek magukkal hozták a rezgést, amely a betyárokat még gyorsabb munkára késztette. Meleg lett a suba alatt nagyon. Lekerül1- tek hát a vállakról és igy könnyebbülve gyorsabban haladt a munka is. Rózsa Sándor a töltésen állott és mint egy őrszem, úgy figyelt mindenfelé. Az ő fülét sem kerülte el a távolból ideható zugás. — Gyün a vonat! — Mi lössz? Az öt ember újból a munkájukba görnyedt. A sin egyik vége már felszabadult. Mind az öten nekiálltak hát a kibontott végének és ne- kidöltek. A talpfákba vert vasszegek a lendítés ereje folytán lassan engedni kezdtek. Még néhány Hódítás, azután a sin kiborult. (Folytatjuk.) Halason az idei első szülött leány volt Az első házaspár — 54 éves vőlegény, 56 éves menyasszony Az anyakönyvben érdeklődtünk, hogy kik azok, akik az évet népesség szempontjából megnyitották. Megtudtuk, hogy az anyakönyvi hivatalban első szülöttként leányt jegyeztek be és pedig Mitter Olgát, Mitter János honvéd számvevőségi őrmester és felesége Molnár Erzsébet leányát, i ' . i i Az első házasságot öregedők kötötték. Sepsei János 54 éves kötött házasságot Nagyapáti Rozáliával, aki 56 éves volt. ; ; ; Az uj 1933-ik esztendő első halottja Krammer Jusztina 28 éves hajadon, aki agyhártyagyulladásban halt meg. t •; Sziriusz időjőslata 1933-ra — A Fődi-majort mög ködlött kerülni, mert vannak odabent — válaszolt az egyik. — Hányán? — Hat lovat kötöttek be az istállóba. Egy büszke vállrándítás volt rá a válasz. Majd benyúlt a szűre alá, motozott bent egy keveset, aztán kihúzott onnét valamit. Puska volt. A kantárt ledobta a ló fejére és nyugodt mozdulattal lelépett a nyeregből. A többiek is ugyanezt cse- lekedték. Az egyik azonban egy zsákot is leakasztott a nyeregről, amelyben súlyos dolgok lehettek, mert nagy dobbanással esett a földre. — Osznovics, Móré, mög té Fazekas bemégy — és fejével a bak- terház felé bökött. A bakter szomorú éjszakája. — De a baltát azt itt lőhet hagyni, — mondta oda még az indulóknak. — Nem akarom a vérit. Ugyan mit csinált addig pz a máA Sziriusz néven ismert időjós ( most tette közzé az 1933. évre szóló jóslatát az időjárásról. Sziriusz mester a telet közepesen hidegnek jövendöli. Január első felében kisebb nagyobb havazásokat jósol, a hónap többi részében pedig ködös napokat és zord időt. Jóslata szerint február 8-tól 20-ig hóviharok és 20-tól kezdve erősebb fagyok lesznek. Néhány enyhe napra azonban — mondja Sziriusz — februárban is van kilátás. Március 1-től 14-ig szeszélyesnek jelöli meg az időt, sőt nagy havazást és sok helyen hóviharokat jósol, amelyek egész Európára kiterjednek. Március 17—18-at szép, enyhe időnek jelzi, április 13-tól kezdve azonban kedvezőbb időjárást jövendöl. Május 6-tól 18-ig nagyobb esőzé-1 sek lesznek a népszerű időjós szerint, majd nagy zivataros esők várhatók. Május második felében szép meleg napok következnek 20—26 fokos meleggel. Junius utolsó napjaira jósolja Sziriusz a 28—30 fokos kánikulát. Júliust esősnek, zivatarosnak jelzi és julius 24—25-re lehűlést, viharos szeleket jövendői, épen úgy, mint augusztus első felére. Szeptembert szeszélyesnek mondja, de kevés szép és meleg napot is igér. Októberben is több meleg nap várható, amint Sziriusz a jóslatában hívőket biztosítja. Novemberre havazást jósol és december közepétől kezdve hideg időjárást, esővel, hóval, köddel váltakozó időt. Végül azzal a jóslattal örvendezteti meg Sziriusz a híveit, hogy 1933-ban jobb jövő és biztosabb megélhetés vár ránk, több külföldi ál- lamférfáu fog Magyarország védelmére kelni és a külföldi államok igyekeznek majd a magyar ipart és kereskedelmet megsegíteni. ■ УАЦщ-т-г • • IV ;и A Máriakongregáció karácsonya Az Urileányok Máriakongregáció ja, a folyó iskolai évben december 4, 5 és 6-án rendezte meg fáradságos munkával éőkészített karácsonyi bazárját a szegény iskolás gyermekeik felruházása javára. A szegények: érdekében végzett áldozatos munkát nagyszerű siker koronázta, melyről az alábbiakban számolunk be a munkánkat mindig megértéssel támogató közönségnek. A bazár tiszta; jövedelmét, 1648 pengő 20 fillért teljesen a szegény iskolás gyermekiek karácsonyi segélyezésére, illetőleg a kórházi és szegényházi betegek megajándékozására fordította a kongregáció vezetősége. Kiosztott a kongregáció: 111 pár cipőt, 54 öltöny fiú ruhát, 49 leány ruhát, 10 télikabátot, 5 nadrágot, 1 télikendőt, 1 szvettert, 6 pár harisnyát, 3 darab meleg sapkát, 2 téliinget, 240 drb. félkilós kalácsot, azonkívül nagyobb meny- nyiségü almát, diót, mogyorót, süteményt, cigarettát, 15 pengőt pedig a tanyai iskolások segélyezésére készpénzben adományozott a kongregáció. Ruha- vagy cipősegé’.yben, sok esetben mindkettőben részesült a kath. elemi iskolában 36 tanuló, az állami kisegítő iskolában 12 tanuló, a kath. polg. leányiskolában 14 tanuló, az alsóváros» áll. elemi iskolában 39 tanuló, a polgári fiúiskolában 6 tanuló, a központi álí. elemi iskolában 49 tanuló, a felsővárosi áll, elemi iskolában 35 tanuló, a tanyai iskolákban 14 tanuló és az óvodában 19 apróság. — A kórházban 52 drb., a szegényházban pedig 40 drb. szeretetcsoma- got osztottunk ki. Az ajártdiékok kiosztása, bensőséges műsoros karácsonyfa, ünnepségek keretében történt. Két helyen állítottunk karácsonyfát. Egyet a szegény gyermekeknek a katholikus iskolában, egyet pedig a szegényházban. Résztvettunk a városi kórház karácsonyi ünnepélyén és egy-egy szeretetcsomaggal' kedveskedtünk a szegény betegeknek. A betlehemi Kisded áldása kisérje és jutalmazza mindazokat, kik jótékony- sági munkánkat adományaikkal és nemes munkájukkal sikerhez segítették. Bárány! László hittanár, a kongregáció elnöke. Marussza orosz ének, táncos és ben- csós artistanő, ma és minden este játszik a FÜSTÖS étteremben (Nemzeti szálló) Lakatos Bandi cigányzene- kara kísérete mellett Beléptidij nincs. Hirdessen a Helyi Értesítőben!
