Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-02-15 / 13. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 15 Téli táj fel nézés a pusztában Nemcsak az ember, die az időjárás is divatot változtat néha. így történt ez; az, idei tétünkkel is. Judit asszony a ne,ve- niapján már a hajnali órákban olyanformán cselekedett, .minthogyha egy na,gy pölyhös dunraaéihába, bujt volna bélé, — rázogatván ajbből egész nap a pöhöly- ként száló hószemeket, kévergetve azokat mindaddig, míg az öreg föCid színét jó vastagon be nem borította. Nagyapáink életidejében — amint azok elbeszéléséiből reánk maradt, — hát ez majd minden esztendőben így volt. Még hozzá, amint Gózon nagyapám versekbe szedte: »Hogyha a havazást Judit asszony kezdte, Benedek volt mindig, aki engesztelte Jó 16 hétig efkönyörögtette Mire a melegét visszapresztefte...« De hát az ilyen »bennvaló« ember úgy van vele, hogy csak legyen meleg szoba meg vastag szalonna, az időjárással szemben közömbös. A gazdálkodó ember azonban másképen, számit, mivel az a pár heti — disznóölő Tamás előtti időben elvégezhető földmunka is 4 tavaszit szaporítja. Hogy egyik gondolatom a másikba ne öOtsem, mint affféla pusztán nevelődött ember, időnként széjjel szoktam nézni ott is, hogy milyen fejlődés vagy visszaesés tapasztalható odaíkjnn. A nyári esalinká- z ásómról már beszámoltam, most meg egy téli képet akarok bemutatni. Karácsony első napján — a templomból hazakövetkezve, az a gondolatom támadt, hogy valamerre szétnézek a pusztán. Ezt enyéim is helybenhagyták s a korai ebéd után teli gúnyába öltözve — kipördültem a kisajtón. Amint a nyugati szél képen vágott, hátat fordítottam neki s lábaimat egymás elé rakva, egykettőre a vasútállomáshoz értem,hol jegyet kértem a harmadik álomásra. — De melyikre? — kérdi a pénztáros. — Amerre hamarabb indul a gőzös! Aztán a kezembe nyomott egy 66 filléres jegyet, amelyik Táj óig szólt. Be- fészkelődve az egyik fütött kocsiba., ott már több tanyai utas gubbasztott, kik szintén a délelőtti templomi látogatásról igyekeztek tanyai otthonukba, élénken bSrálgatva, a Nyomáson látható kuko- rlicaszár kúpokat, hogy milyen kár azokat ott hagyni a korhad ásnak, mélyekből igy elyéisz a tápérték. Egy vadludhátu, seprőtoÜbajuszu öreg szólt bale a beszédbe ilyenformán: — Pedig nyilván hosszú tél lössz ám, mert én úgy tapasztaltam, mög a régi öregöktül is azt halottam, hogy: Ha a. Juea napja gamboncáskodik, Akkor Benedökág ki nem tavaszodik. Héj pedig akkoráig sok jó takarmány к öli ám a jószágnak! — Nem igön van itt már jószág! Kivált így a város közelében! — állapította meg egy dajkuködmenes. — De nem is csoda, mert itt hamarább éri a végrehajtó; az mög feüogCa’5, aztán igön könnyen el is áryereli az adóér, a föl- gyülemlött kamatokér, mög a fölmondott kölcsönökör! — De sógorom, elfogy az már a mesz- szeeső tanyákon is! — mondja, a nagybajuszt!. — Ahun még fakás jószág van, azt messziről mög lőhet látni, mer Ott ma régön baglyákba rakták a kukorica szárait, sőt már öté tik is Jutka nap óta! — Hát arra, kijebb jár-© a végrehajtó? — kérdezem a nagybajuszaitól. — Jár ám! Még pedig kakastolasok- kail, de hát nem mondhatom:, elégségős engöde'.ömmel vannajk, mer ahun csak egy kis fizetési hajlandóságot tapasztalnak, 'ott vap is ©ngödéöm! Majd két tábbrra, szakadva, hasogattuk tovább a hajszátokat, mikor egy idáig hallgató öreg más embörhalíömból bölcsen megjegyezte: »Átok fogta mög a magyart, Mer az soha, össze nem tart.« (Folytatjuk). Cz. L. Ismét kirabolt egy lakást a Halason baikálí titokzatos álBárnök A rendőrségen bejelentették, hogy péntekről szombatra virradó éjjel a Király ucca 18 számú házban Keresztúri Pál lakásán egy tolvaj kifosztotta a ház egyik szobáját és elmenekült. 1 A rendőrség megállapította, hogy a rablást ismét ugyanaz a rejtélyes és titokzatos személy követte el, aki néhány héttel ezelőtt hasonló bűncselekményt követett el a Szív ucca 2 számú házban Kis Juhász Józsefnél. Ez az ismeretlen azzal szökött be- állitani a házakhoz, hogy mérnök, itt Halason kivan letelepedni és amikor ezzel bizalmat ébresztett maga iránt, hónapos Szobát vész ki, vagy egy pár napra bérli ki a lakást azzal, hogy lakást fog keresni magának. így történt Keresztúri Pál lakásán is, ugyanezzel a mesével állt elő. Kapott is egy szobát és természetesen a legszebb szobát adták oda az álmérnöknek, aki aztán reggel a korai órákban szinte az egész szoba elvihető holmiját magával vitte. Lepedőket, ágyhuzatot, fehérnemű- féléket lopott el és magával vitte a szobában az egyik asztalon heverő hegedűt is. Érdekes és jellemző a titokzatos álmérnökre, hogy a Szív uocai házból például gramofont lopott többek között. A rendőrség annyit megállapított, hogy az ismeretlen szürke kabátot visel és úgynevezett mici sapkában jár. A rendőrség a rejtélyes álmérnök kézrekeritésére minden elöintézke- dést megtett. A gyanú az, hogy az illető Halason bujkál, de az sincs kizárva, hogy a rablások után egy időre ismét eltűnik Halasról és csak bizonyos idő után teszi át lopásainak színhelyét Halasra. Ismét a régi vezetőséget választották meg a Kereskedők Egyesületének vasárnap tartott közgyűlésén A Kereskedők Egyesülete vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartotta meg közgyűlését nagyon élénk érdeklődés mellett. A tagok csaknem teljes létszámban megjelentek és zsúfolásig megtöltötték az egyesület hatalmas termét. A közgyűlést Weisz Ignác elnök nyitotta meg, üdvözölte a megjelent tagokat, majd Apponyiról mondott megemlékezést, amelyet a megjelentek állva hallgattak végig. Weisz Ignác megemlékezésében többek közt a következőket mondotta: — Mélységesen megiíetődve nemzetünknek világszerte nagy tekintélyt kivívott és több, mint fél évszázadion át nemzetünkért küzdő nagy álamférfiunk haláláról, méltóztassék megengedni, hogy napirend előtt néhány szóval megemlékezzem Apponyi Albert grófról. Váratlanul és aiatíomban támadta, miéig a betegség Appoinyink szervezetét akkor, amikor a legnagyobb szükségünk volt reá és Ott, ahol annyit harcolt a magyar ügyért: Géniben. Ha Trianon óta gyá- j szol a magyar megmérhetetlen veszteségeiért, úgy most látjuk csak igazán, hogy volt még veszteni valónk, amikor elköltözött közülünk az, aki annyit harcolt Trianon ellen: gróf Apponyi Albert. Noha Apponyi két emberöltőn át tartó munkássága inkább közjogi és nemzetközi-jog jelegű vo’t, mégis, hozzánk kereskedőkhöz különösen közel állott személye, éppen közjogi jelíegü munkássága következtében. Hosszú és magyarságra áldásos életében folytatott, küzdelmeinek ugyanis két fő célja volt: be- po’itikai viszonylatban a szabadságjogok kivívása és megőrzése, külpolitikai viszonylatban pedig a nemzetközi kapcsolatok megerősitése, az államok barátságos együttműködésének megteremtése és a, nemzetközi konfliktusok békés megoldása. Éppen e két ponton, amidőn az egész magyarságért harcolt, egyben a kereskedeem két legfontosabb életfeltételéért is küzdött: hiszen a szabadságjogok jelentik a kereskedő számára a mozgást, a kereskedeem szabadságát, amelyért, sajnos, az utóbbi években any- nyit és oly hiábavalóan harcolunk; hogy pedig nemzetközi vonatkozásokban az Országok közötti kapcsolatok megteremtésének, az akadályok elhárításának mekkora jelentősége van a kereskedelem és az egész világ közgazdasága szempontjából, azt legjobban ma láthatjuk, amikor a nemzetközi kereskedelmet a különböző vám, adó és valuta nehézségek oly hallatlan mértékben megkötöttél!. Kérem, hogy a magyar kereskedelem, a,z egész magyar nemzet, sőt, merem álitani, az egész müveit világ nagy hatottja, Apponyi Albert gróf. Indítványára kimondták, hogy a halasi kereskedők ma, kedden a temetés napjának délelőttjén 10—11 óra között az üzleteket zárva tartják és ebben az időben az egyesület helyiségében gyülekeznek, ahol az elnök kérésére Kun Benő alel- nök fog emlékbeszédet tartani Apponyi Albertról. Apponyi Albertról szó!ó kegyetotes megemlékezés után Weisz Ignác elnöki megnyitójában a Kereskedők Egyesüto- témek emuit évét ismertette röviden, mint mondotta, nincs módjában az eseményeket olyan élethűen előadni, amint azt az események előírnák és ezért az egyesület múlt évi munkásságának csak néhány fontos eredményét sorakoztatja fe!. Majd rátért arra, hogy a kereskedők otthonra találtak és ma már szépen és kényelmesen berendezett saját székházukban fo'ytathatják egyesületi életüket és kulturális célkitűzéseiket. Melegen üdvözölte az uj tagok közt Keresz- tes-Kriszháber Lajost és Hofmeister Gézát, lakik már az egyesület alapításánál tevékeny részt vettek. Az elmúlt esztendőnek e;edmény-,szám!ájána írhatjuk al- énökünk emberfeletti munkájával, választmányunk erőteljes támogatásával a »Kunsági olcsó vásár« rendezésével élért eredményt. Emlékezzünk meg arról a csaknem évtizedes küzdelemről, amelyet egyesületünk az adófelszé'.amlási bizottság tagságért folytatott. A Gazdasági Egyesület és Iparíestülettel való összefogás erejével keresztülvittük városunk közgyűlésén az inségaidó csökkentését, a boltbéreknek ez évre szóló mérséklését. A villany gyárral már előző évben is folytatott tárgyalások után újra felvettük a tárgyalásokat és sikerült egyesületünk tagjai részére komoly Ígéretet kapnunk a villany árának leszállítására. Ezek után úgy érzem hogy a kereskedők ezer és ezer bajában és szenvedésében választmányunkkal együtt megtettük kö- te'ességünket a kereskedjem egyetemének érdekében. Ezután Roheim József a titkári je• • igpps lentést olvasta fel, amely részletesen felölelte az egyesület egész évi tevékenységét, utána pedig Ereszt Ottó pénztáros a zárszámadást és a költségvetést ismertette. A zárszámadás kapcsán majdnem egy órás vita volt, amelyben a felszólalók az uj székház berendezésének beszerzését tették szóvá és annak formáját kifogásolták. A helyenként sokszor izgalmassá vált felszólalásban részt vettek Fleischl Samu, Weisz Endre, Pollák Emil, Szemző Gyula, Schön Dávid és Löbl Béla. A felszólalásokra Weisz Ignác és Kun Benő válaszoltak, utóbbi főké- képen azt hangoztatta, hogy a vezetőség minden erejével, minden önzetlenségévéi azon dolgozott, hogy a kereskedők egyetemének érdekeit mentői hathatósabban képviselje. A közgyűlésen felszólalt még Szántó Ernáiméi, aki békességre és összetartásra hívta fel a kereskedőket. A felszólalások után a közgyűlés a zárszámadást és a költségvetést egy szó ellenében elfogadta. Már tizenkét óira volt, amikor a tisztuji- tásra tért át a közgyűlés. Két lista volt. Mindkét listán a vezetőség ugyanaz volt, az ellen- listán a választmányi tagok neveiben voltak változások. A titkosan megejtett szavazás eredményeként leadtak 98 szavazatot, amelyből a hivatalos listára esett 56 szavazat, míg az eílenlistára 42. A választás után a bizalmat Weisz Ignác elnök köszönte meg. Ingatlan eladások a városban Figura Anita' és neje Kéri Erzsébet megvették Szakai Sándörné Figura Ilona betitAes házának őt ftleito egyharmad részét 80 pengőért. Tóth István és neje Dömösi Kona megvették Jákus Jánosáé Tóth Döme Viktói ia beiitelkes házát 2150 pengőért. özv. Dudás Istvánná Vass Zsuzsanna megvette Babós József, Babos Mária, ifj. Balbós József és Babós Lajos bel- teikes házát 1400 pengőért. Vida KátoT.y megvette kiskorú Kosa Erzsébet és kiskorú Kosa Sándor be’.talkies házát 2500 pengőért. GyeCmis Máté megvette Páifi K. István és neje Czifria Rozália Fenyő-uccá- ban levő 360 n.-öl házhelyét 960 pengőért. Herczeg Antaíné Szálai Sára megvette Nagypái Antal fehértói, öregszőlőkben i, íeke'jefötdiekbem és be'tetekbém illetőségét 100 pengőért. Orbán György és neje Jenovai Juliánná megvették Gazdag Móricné Budai Juliánná, Gazdag Etek, Jenő, Kálmán füzesi 1 h. 800 n.-öl ingatlanát 800 pengőért. Bek© Gáborné Németh A. Jolán, Németh A. Irma, Ida, Zsófia megvették Krammer Mihá'.ymé Kiss Terézia öregszőlőkben! 1002 n.-öl ingatlanát 813 pengőért. Csányi PáEné Rózsa Pirois megvette özv. Gáspár Cz. János, Jolán, László, Margit, Rózája és Erzsébet öregszőlőkben! 1425 n.-öl ingatlanát 225 pengőért. * Gömböcz László nőtlen nagykorú zenész és özv. Sz. Papp Imréné Sörös Rozália megvették Csonka B. László bel- teükes házát az öregszőlőkben és a városi nádasokban levő 1 h. 891 n.-öl ingatlanát 750 pengőért. Kovács B. József (nős Krizsák Franciskával) megvette Kovács R. Sándor (nős Római Terézze?) atsószáüási egy- huszonhatod rész ingatlan illetőségét 90 pengőért. , , I I j j
