Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-12-30 / 104. szám

4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE december 30 Dr. Tóth Lajos egyetemi tanár hatalmas beszéde a Felsőházban a gazdavédelmi rendeletről A felsőház egyik legutóbbi ülésén dr. Tóth Lajos debreceni egyetemi tanár hatalmas beszédet tartott a gazdavédel- mi rend© éttel kapcsolatban a felsőházi tagok élénk figyelme közepette. Drr. Tóth LajoiS beszédét azzal kezd­te, «hogy milyen heroikus erőfeszítést végez az egész világ a gazdasági élete jobbraf ordításáért. De ebben az erő­feszítésben legnagyobb részt Magyar- ország visel és kezdik ezt meglátni már Angliában és Olaszországban is. Ha ed­dig, — mint mondotta, — ez az erőfe­szítés nem fog lankadni, akkor ennek a nemzetnek nyert ügye van. — Ami mármost az előttünk fekvő rende'etet illeti, kétségtelen, hogy annak legnagyobb jeentősége az, hogy a;z ál­lam kinyújtja ime, segítő kezét a gazda- társadalomnak, a gazdatársadaíom leg­inkább elesett, erre leginkább rászoruló részének, kinyújtja segítő kezét a ma­gyar föld egyharmiadának. Mint a pénz­ügyminiszter ur a képviselőházi tárgya­lások során kiemelte, itt egy nagy nem­zeti szanáló akció első lépéseiről van szó. Bizonyos azonban, hogy ha ennél a rendelkezésnél miegállanánk, akkor ez a rendelkezés nem töltené be azt a fel­adatot, amelyet pedig mindannyian vá­runk tőle. Ez tudniillik csupán azt eredményezheti legjobb esetben, hogy a gazdatársadalom legelesettebb része talpra áll. Hogy járhasson is, ahhoz az utakat járhatóvá kell tenni és pedig ügy a termelési, minit a beszerzési olda­ton, — gondolok itt az agrárolló két ágának közelebb hozatal-árra — mint pedig az értékesítési oldalon. A gazda­sági utak járhatóságának mind a há­rom oldalon való kiépitó's© az előfellté- te'e annak, hogy azok a reménységek, amelyeket mindannyiunknak ehhez a most tárgyalt rendelethez, illetőiéig tör­vényjavaslathoz kell fűznünk, megvaló­suljanak. További nagy jelentősége en­nek a gazdavédelmi rendeletnek fel­fogásom szerint az, hogy az ipari és kereskedelmi foglalkozási ágakon is se­gítettünk. — A rende'etet általában bizonyos rugalmasság jellemzi. Nem merevek a paragrafusai a maguk allkaímazhátósá- gában, hanem ime, megvan a lehe­tőség a felemelésre', sajnos, nemcsak in melius, hanem in peius is, neveze­tesen. ha adott esetben az derül ki, hogy va’aki ama bizonyos kötelezettsé­geknek, amelyeket a rendelet eíőir, könnyedén megfelel, akkor a köfe'ezett- ségek határa fe'emelhető. Egyébként a pénzügyminiszter ur rámutatott arra is, hogy téves az, mintha az egész 175 millió pengő merőben ideiglenes célo­kat szolgálna. Rámutatott arra,, hogy voltaképpen igenis, végleges célokat szolgál. — Felvethető a a kér­dés is, hogy vájjon egyáltalában helyes tett volna-e éppen most, egy világvál­ság ke'íős közepén, — amikor a világ­nak talán leghatalmasabb gazdasági ál­lama, az Északamerikai Egyesült álla- lamok a maguk nagy valutáris harcai­kat vívják, — helyes tett volna-e fixi- rozni a helyzetet és egyeseket talán a legnehezebb körülmények között likvi­dálni. Azt gondolom, hogy nem volt hiba, sőt tatán éppen helyes volt az, hogy a rendelkezés nem történt vég­legesen, hanem merőben ideiglenesen. — Hogy ez nem azt jelenti, hogy az ob'igáció a negyvenszeres összegen fe­lül megszűnt, az egészen kétségtelen. Ugyanis egészen kétségtelen, mélyen t. Felsőház., hogy adósságrendezés csak kétféle utón lehet. Az egyik a deva'orá- ció, a másik a fedezeti alap emelése. Minthogy a másik mód hatalmunkon kívül esik. illetőleg csak inflációval volna lehetséges, amitől pediglen az Isten óv­jon meg bennünket, nem volt más mód és tette igen helyesen a rendelet, mint reá térni erre a bizonyos de valorizációs gondolatra. Ezt a devalorizációs gon- do’atot fogja szolgálni a kény.szeregyez- ségek intézménye, amelynek szintén nyomon kell követnie ezt a rendetetet, hogy ez a maga' célját betölthesse. Ez a kényszergyezségi eljárás a de való- rrizációnak egyik jetensége. Bizonyos, hogy ez maga után fogja vonni telek­könyvi intézményünknek igen gyökeres átalakulását. Ami a devalvációnak in­dokoltságát illeti, errevonatkozólag nem kelt mást mondani, mint hogy a mező- gazdasági termelésnek nyers hozadéka 1928-tól 1932-ig felére csökkent, ami ötvenszázalékos devaíorizációt tesz in­dokolttá. Ha már most meggondoljuk, hogy 1927jben 400 millió pengő volt forgalomban, mia pedig csak 300 mil­lió, vagyis hogy ez alatt a néhány év alatt 100 millió pengővel csökkent a forgaomban levő bankjegyek száma és ha meggondoljuk, hogy nálunk 28 pengő esik egy főre., ugyanakkor, amikor Jugo­szláviában és Csehszlovákiában 84 pen­gő, akkor látjuk, hogy nálunk csakugyan kevés pénz van forgalomban. Ezt külön­ben mindnyájan, akik az életet nyitott szemmel nézzük, tapasztaljuk. Fel szokták vetni a kérdést, vájjon helyes-e az, hogy az állaim ebben az ő igen nehéz helyzetében, amelyben mindannyian tud­juk, hogy van, most 175 millió pengőt fordít a gazdatársadalom felsegi lésére, amikor — folytatják a további okos­kodást, — a gazdatársiadialom egyes tagjai talán nem is önhibájukon kívül jutottak abba a bajba, amelyben ma vannak. Kétségkívül vannak ilyenek is. Azt gondotom különben is, hogy a teg- kevésbbé szerencsés éppen manapság a társadalmi ágaikat, a foglalkozási ága­kat szembeállítani egymással és azt mondani, hogy ime, most támogatják a gazdatársádalmat, de nem támogatják az ipart és kereskedelmet, mert elő­ször is, minit ahogy bátor voltam reá­mutatni: azzal, ha a gazdatársadalmát támogatjuk, a másik kettőt is támogat­juk. — Ami a rende’et egyes rendelkezé­seit illeti, ezek közül, amire bátor va­gyok felhívni a figye'met, az, hogy mint már érintettem is; a rendeletben kon- templált minden kedvezmény funda­mentuma és alapja az, hogy a köteezett- séget pontosan teljesítsék. Ha tehát va­laki egyetlen terminust elmulaszt, ki­esik a kedvezményezett helyzetből. Ez igen sok esetben esetleg egészen med­dővé teszi a segítést, úgyhogy azt gon- do’nám, hogy a fedezeti álláp veszélyez­tetése nélkül lehetséges volna egy olyan pótlólagos rendelkezés, amely szerint a rendeletben kobtemplált mind a két esz­tendő kü'ön-külön zárt egészet al­kosson. Vagyok bátor pár szóval meg­emlékezni azokról az emberekről, aki­ken az étet kereke már végiggázolt, akiknek birtokát már e’árverezték, vagy valamilyen nyomások folytán men­tek tönkre. Ezeknek a szegény emberek­nek, akik ki vannak téve az országúira, minden reménységük abban van, hogy az in integrum restitutlót, vagy a kár­talanítás tehetőségét megadják nekik. Természetesen az in integrum restitu­tio csak akkor tehetséges, ha aza birtok még másodkézen van, mert ha at har­madik jóhiszemű szerző kezén van, ak­kor már csak kártalanításról lehet szó. Hogy akár az egyik, akár a másik te­hetséges-e, ez ismét a fedezeti alaptól függ. Mindenesetre precedens valn rá. Méltóztassanak visszaemlékezni, hogy annakidején, amikor a konjunktúra és a dekonjunktúra váltották fel egymást hirle’en gyorsasággá', meg volt adva. a tehetősége, hogy már eladott és átadott ingatlanok tekintetében bizonyos kár­pótlás, kártalanítás, egyes esetekben in integrum restutatio tehetősége megada­tott. — Sürgetik a telepítés kérdését. Ma­ga a rendelet erre a célra bizonyos összeget, nevezetesen 10 milliót kon- tempiál az állami elővásárlási jog gya­korlásának fedezetéül. A te’epitésnek nem egyedüli, de legtökéletesebb módja a már benitülők bennhagyása. A már bentülőket újakkal kicserélni megítélé­sem szerint csak akkor szabad, ha ez az uj te'epes nemcsak hozzáértésben, ha­nem tőkében is és nemzethüségben is equiva’emse annak, akinek a helyébe ültetik. Minden más esetben az újaknak beültetése a ig látszik lehetőnek és kí­vánatosnak. Felvetették és manapság igen sok alkatommal tárgyalják, part­rak tálják az úgynevezett tervgazdálko­dás kérdését. Kétségtelen, hogy az érté­Kesitési oldalon való tervgazdálkodás szerfelett kívánatos, mert amikor őzt látjuk, hogy az ipar körteitekkel dol­gozik, és amikor azt látjuk, hogy az uj i karte'ltörvény, valljuk be, papiroson ma­radt és annak az életbe való átmenetét a legtávolabbról sem szemlélhetjük, azt hiszem, senki sem veheti rossz néven a mezőgazdaságtól, ha a kényszerhelyzet­ben ő is a karíe’lhez nyúl. — Adja a Gond viselés, hogy nálunk az átváltás a nemzet ősexejének, a nemzeti sajátosságoknak minél teljesebb érvényesülésével történjék s ne az ősi alkotmány romjain, hanem az ősi al­kotmány intézményeibe beilleszkedve történjék, mert ha igy történik, akkor hatalmas eszköze lesz — és csokis akkor lesz hatalmas eszköze — a nemzeti fel­támadásnak. Májusban kiépül a kelebia—szegedi mii ut Messzeható és nagyjelentőségű az a hét kilométeres útszakasz a Kelebia— szegedi utóm, amely a határmenti köz­ségeket vám1 hivatva bekapcsolni a Ba­ja—szegedi útba. Ez a rövid útszakasz, amely valóságos létérdeke Kelebiának, Tompának, Gsikériának és a földmive'ás- > ügyi minisztérium vezetése alatt álló j Tompa—ketebiai közvagyonnak — rövi­desen kiépül. Mint megírtok, ennek az útépítésnek az elrendelésére Ketebián Sághy János levente kérte fel a miniszteíebiököt, ami­kor az Ankarából Budapestre utazva a kelebiai pályaudvaron az üdvözléseket fogadta. I A miniszterelnök Ankarából való ha- | zatérése után három nappal már ma­gához kérette a Kelebia—szegedi útépí­tésre vonatkozó aktákat. A szakreferen­sek meghallgatása és az iratok áttanul­mányozása után azonnal, intézkedett is az ügyben. Az állami hozzájárulás mint­egy 120 ezer pengőt tesz ki, Kelebia közönségére pedig mindössze 28 ezer pengő hárul- 1934 első hónapjaiban kiír­ják a pályázatot, az építést pedig ápri­lisban, de itogkésőbb május elején már meg is kezdik. Ezzel az útszakasszal a község belekapcsolódik a Szeged—Mély­kút—Baja között húzódó úgynevezett Horthy Miklós jubileumi útba, aminek jetemtősége a határmenti községre nézve óriási arányú. HÍREK Fűzfasip Nyájas, hü olvasóm, kívánok én néked ... Vidám hangulatú sok bol­dog újévet... Ne legyen bánatod, ne legyen búd soha... Az élet ne legyen lehozzad mostoha... Ne légy beteg soha, ne fájjon a tagod-.. Legyen mindig rendben rád kivetett adód .,. Nagy vidáman járkálj ka­lásztermő földön ... Kamrádban le­gyen sok zsírral teli bődön... A hordódból soha1 ki ne fogyjon bo­rod ... Halványrózsaszinre piruljon az orrod ... Rózsaszínben lássad min­dig a helyzetet,.. Nyájas, hü ol­vasó, ezt kívánom neked... (Alugy.) — BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK LAPUNK OLVASÓINAK ÉS ELÖFI- ZETÖINEK. j — Hálaadás az elmúlt észt adóért. Szent Szilveszter ünnepén, f. hó 31-én vasárnap délután 5 órai kezdettel úgy a rám. kát, plébánia templom­ban, mint a felsővárosi templomban hálaadó ájtatosságot tartanak. Ez al­kalommal a plébánia templomba^ Barianyi László plébános, a felső­városi templomban pedig dr. Pomg- rácz Elemér, felsővárosi lelkész tart­ja a szentbeszédet. Rk. Plébánia Hi­vatal. — Uj ref. segédlelkész. Dr. Ra­vasz László püspök második segéd- •lelkészül ,a halasi ref. egyházba ren­delte Bács Géza segédlelkészt, aki állomását jan. elsején foglalja el. — Bírói vizsga. Csapó Ernő dr. ■ kir. törvényszéki jegyző az egyesí­tett bírói és ügyvédi vizsgát sikerrel letette. ] — Évzáró istentiszíejüet a reformá­tus templomban, ö-esztendő utolsó istentisztelete a református templom­ban vasárnap délután egynegyed 3 órakor lesz. j — Uj egyff.lléresek. A pénzügymi­nisztérium legújabban ötmillió darab egyfilléres érem verését rendelte el. — Újévkor nem lesz nyitva bor­bélyüzlet. A borbély és fodrászüzle- tek újév napján nem nyithatnak ki. — Újabban há'otn halasi birtokot nyilvánítottak vettette. Legutóbbi szá­munkban hirt adtunk arról, hogy hány halasi birtokot nyilvánított vé­detté a bíróság. Megírtuk akkor azt is, hogy 59 kérvényt pótlásra adtak vissza a feleknek. Ezek közül töb­ben eleget tettek ezeknek a pótlá­soknak és igy ezek közül újabban három birtokot nyilvánítottak védet­té. Ezek szerint ma már 585 védett birtok van Halason. Mint értesültünk, a többi kérvényt is pótolni fogják a felek és igy még 30—40 védetté nyitvánitás várható a halasi járás­bíróságon. — Az áít. el iskolák gondnoksága közhírré teszi, hpgy a karácsonyi szünet a vallás- és közoktatásügyi miniszter rende’etének nem — miként az a tanu­lókkal, annak idején közölve volt, — január 8-ig, hanem úgy a tanyákon, mint a belterületen, január 2-ig tart. A rendejs tanítás ennek megfelelően január 2-án feggel 8 órakor megkezdődik, — 1934. Elmúlt a karácsony s néhány nap múlva véget ér az 1933-ik esztendő s mint a jelentések hírül adják, Amerikában a tömegérdéklő- dés soha nem képzelt mértékben for­dul W. D. Lee, a Wall Street ne­vezetes házi csillagászának kijelenté­sei felé, aki meglepő horoszkópot ad iá jövő év politikái és gazdásági eseményeiről. Lee jóslatai nem éppen rózsásak, de nem is vigasztalanok! A kitűnő csillagász határozott javu­lást jósol az általános világgazdasá­gi helyzetben s ez a javulás sze­rinte, már az uj esztendő első hó­napjaiban világszerte érezhető lesz. Újabb háború veszedelme sem fe­nyeget Lee szerint, viszont Német­ország népszavazás nélkül is meg­szerzi a Saar-vidéket. Az orosz—jaj-, pán konfliktus elsimul, Amerikában pedig végérvényesen megszilárdul a dollár árfolyama. — Közgyűlés. A Kiskunhalasi Egye­temi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete 30-án, este féli 7 órakor a gimnázium rajztermében rendkívüli közgyűlést tart. Felkérjük a tagokat, hogy az ügy fon­tosságára való tekintettel minél többen jelenjenek meg. — E n&kség.

Next

/
Thumbnails
Contents