Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-12-30 / 104. szám
1933 december 30, szombat XXXIII. évfolyam, 104. szám / // • Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÄR BOY ÉVRE. 4»o«* ••• — — *a P — Vidékre ••• ••• — •« ... ... IS P egy szám Ara » fillér Alapította« PRÄGER FERENC MEGIELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnára. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatalt Városháza épületében 1933 — 1934 Az 1933. év a be. nem teljesedett reménységeknek az éve volt. Bár az esztendőnek fordulását az idő nem ismeri, mert amint az egyik nap folyik a másik után, úgy követi áz idők múlásában az egyik esztendő a másikat szünet és megállás nélkül. Bár nincsen különbség nap és nap, esztendő és esztendő között, az emberi léleknek egyik legcsodálatosabb tulajdonsága, hogy minden nap reggelén, minden uj esztendő hajnalán az elkövetkező naptól, uj esztendőtől, valami jobbat, szebbet, sorsának jóra, vagy jobbnafordülását reméli, így voltunk az 1933. évvel és igy vagyunk az 1934. év hajnalán is. Ma, amikor az idő rokkáján az eresztendő lejár, látjuk csak, hogy ez iaz év sem teljesitette, váltotta valóra reménységünket. A világnak, amelynek picike kis része e csonka ország, ez az év sem hozott javulást. A tétlenül ölberakott emberi kezek milliói nem kaptak munkát. Ellelkezönleg: újabb ezer és ezer munkáskéz lett tétlenségre kárhoztatva. Az emberiség nagyrésze még mindig farkasszemet néz egymással, nemcsak politikai, hanem gazdasági téren is. A józan, ész feletti uralmat továbbra is a politika tartotta meg a kezében és a, világ kormányzó urai inkább tűrték nemzetek, egész világrészek nyomorát, de politikai elveikből, hamis igazságaikból egy betűt sem voltak hajlandók feláldozni. Béke szózat, béke szózatot követett, Lefegyvere- zésről, gazdasági kibékülésről, az ellenérdekek leépítéséről, uj gazdásági és termelési rend felépítéséről ta- j nácskoztak a nyilvánosság előtt, a háttérben pedig tovább folyt a fegyverkezés, az autarchiára való törekvés, a bábomban legyőzőitek szeparálása, koldusbotra juttatása. Ezért nem teljesedhetitek reményeink, ezért van annyi ölhetett kéz, ezért átkozzák annyian a jogfosztó békéket és várják az elkövetkezendő évtől a helyzet tisztázását, a boldogulás lehetőségét. Ebből a várakozásból senki sem vonhatja ki magát, tartozzék az bármely kereseti ághoz, legyen az bármily foglalkozású. A magyar mezőgazda talán mindenkinél inkább várja az elkövetkezendő égtől, az idők fordulását, reménységének teljesedését, mert talán az ő reménységét teljesitette a legkevésbbé ez az esztendő. Hiába volt a jótermés, ha a kevés pénzt nem volt ára s azt a kevés pénzt is, amit eladott terményéből bevett, nagyrészében elvitte a köztartozás, elvitték a bankok. Iparnak, kereskedelemnek, amelynek főfogyasztója a gazda, alig-alig jutott valami. Csa(-, lódottan néz vissza ennek folytán az elmúlt esztendőre. — Vár! Es várnia is kell, mert ha reménye elveszne, kérdés, kibirná-e az esetleg elkövetkezőket, mert biztos, hogy a javulás nem következhetik be máról-holnapra. Nem következS hetik be mindaddig, amíg a hatálmuktól megrészegedett s a világot a kezükben tartó politikusok ki nem józanodnak és az emberiség jólétét előbbrevalónak nem tartják, politikai céljaik elérésénél, míg a meggyalázott népek kezeiről a bilincseiket le nem verik, azokat magukkal egyenjogosultaiknak el nem ismerik s ezt az elismerést át nem ültetijk az életbe, míg el nem ismerik a legtermészetesebb törvényt, hőgy minden embernek, minden nemzetnek, a legkisebbnek is egyformán Istentől adományozott joga van az élethez, a boldoguláshoz. Hinnünk kell, hoígy a magyar nemzetre nehezedő nyomás meg fog szűnni, hogy a magyar nemzet újból elfoglalja azt a helyzet, a nemzetek sorában, amely öt megilleti. Higyjük, hogy reményeinket be fogja váltani az 1934. esztendő. Moser Ernő dr. Mit kivan Halas és a többi magyar város ? A magyar városok, köztük Halas is, sisifusi küzdelmet folytatnak háztartási egyensúlyuk biztosítására. Költségvetéseiket a takarékosság jegyében a legszükségesebbre csők- j kéntették és hosszú idő óta városfejlesztési célokra semmi összeget nem 'állíthatnak be. Ez se sokat basznál, mert újabb és újabb csalódás éri őket. Egyre újabb hiány mutatkozik, amit csak polgáraik újabb megterhelésével küzdhetniek le. A városok jövedelmeinél mutatkozó e visszaesés nemcsak az adózó polgárság elszegényedését jelenti. A jövedelmek csökkenésének az is oka, hogy a kormány részint városi fő- jövedelmeket vont el a városoktól, részint mert folytonosan újabb és újabb terheket rak a városokra. Mindezek a terhek és más súlyos problémák (munkanélküliség, kölcsönök, kamatok stb.) valósággal rákény- szeritették a városokat, hogy kül- döttségileg keressék fel a pénzügyminisztert és memorandumot nyújtsanak át arra vonatkozólag, mit kívánnak a magyar városok. A küldöttséget Nendtvich Andor dr. pécsi polgármester vezette. A memorandumban felsorolt kérelmeket az alábbiakban ismerettjük: A Hz pontból álló kérelem A városok első kérelme az, hogy a gazdaadós védelemhez hasonlóan a városokat terhelő függőkölcisö- nök kamatait 5 százalékra redukálják és a függőkölcsönökat hosszú lejáratú törlesziéses kölcsönökké alakítják át. Mint ahogy azt már többiizben megírtuk, a Speyer-féle kölcsönök névértékűknek mintegy negyedére estek és a dollár árfolyama is jelentékenyen leszállóit. A városoknak az a kívánságuk, tejgye lehetővé az állam, hogy ezeke a kötvényeket visszavár j súrolhassák. j Szükséges, hogy a városok utján a városi iparos és kereskedő adófi- ' zetők némi segítségben részesüljenek • azáltal, hogy a városok legszükségesebb beruházásaikat és közmunkáikat elvégezhessék. E célból azt kérik a városok a kormánytól — a Speyer-kölcsönök visszavásárolha- tása céljából is — tegyék lehetővé, hogy a vjárosok a traniszfelr alapból 10 mjBto pengő rövidlejáratu kölcsönt kapjanak. Ennek lombard fedezetéül szolgálhatnának a visszavásárolt Speyer- kötvények. A kormánytól azt is kérik a városok, hogy a forgalmiadó átszervezése következtében a városokat ért nagyobb veszteségeket az év végéig kiküszöböljék, illetve az átalány fá- | zisrendszer behozatala miatt szén- I vedett sérelmeket orvosolják. Az állam a rendőrség költségeihez hozzájárulást szed a városoktól Ennek a megszüntetését kérik a városok. A városoknak az a felfogása, hogy a munkahiány okozta ínség enyhítése elsősorban az állam kötelessége. Ezért azt kérik a városok, hogy az inségakció kapcsán felmerült költségekben az államhatalom a városokkal együttesen participiáljon úgy, hogy a kormány legalább a költségek feléről gondoskodjék. Azt is kérik a városok, hogy a kormány közmunkák megindításával adjon lehetőséget arra, hogy minél több munkanélküli jusson keresethez. Végül azt is kérik a városok, hogy a földbirtokhoz hasonlóan a háZ- birtok terheit is csökkentsék, különösen azáltal, hogy a házbirtokot a rendkivüli pótléktól mentesítsék, a városi házakat terhelő adósságok kamatait pedig éppen úgy, mint a mezőgazdasági ingatlanoknál, 5.5 százalékra mérsékeljék. Imrédy Béla válasza Imrédy Béla pénzügyminiszter a városok kongresszusának memorandumát átvette és megígérte, hogy annak áttanulmányozása után január vége felé érdemleges választ ad a kérelemre. Erre az időre a küldöttséget ismét magához kéri. 52 fillérrel megvan-e fizetve a menházi ápolt napi ellátása ? Két bizottsági értekezlet volt délelőtt a városházán Ma pénteken délelőtt a városházán j két értekezlet volt, az egyik délelőtt I kilenc órakor, a másik pedig fél tizenkét órakor. A kilenc órai ülésen dr. Fekete j Imre polgármester elnöklésével a vá- \ rosi főtisztviiselők voltak együtt. A i tanácskozás tárgya az volt, hogy a : város a menházban ápoltak élelme- j zési diját leszállítsam ? A menházi j ápoltak napi élelmezési dija szemé- j lyenként 52 fillér és a város tekin- > tettel az élelmiszerek olcsóbbodáséra 1 és más városokból beérkezett adatok i alapján, ezt az 52 fiiért le akarja szál- | Irtani. Övenkét fillér nem nagy összeg. A kérdésben a jövő héten döntenek véglegesen, amikor eldől, hogy 52 fillérrel nagyon megvan-e fizetve a menházi ápoltak élelmezése. KiK Kapták a Kór- j házi szállításokat ? i Fél tizenkét órákor a kórházbizott- i ság tartott ülést a városházán a polgármester 'elnöklésével. A bizottsági ülésen a kórház különböző szükség- lettére beérkezett pályázatok felett döntöttek. A kórház az élelmiszerek szállítására és a gyógy- és kötszeir szállítására hirdetett pályázatot és a bizottságnak afelett kellett döntenie, hogy ezeket a szállításokat kinek juttassák oda. A különböző szállításokra nagyon kevés ajánlat érkezett be. A bizottság a szállításokat mindenütt a legolcsóbb ajánlattevőnek juttatta. A husszállitást Kohn Benő cég kapta, aki hat fillérrel a napi árnál olcsóbban szállítja a húst. A tejszállítási Kiss Ambrus kapta, aki literenként 11 fillérért szállítja azt. A kenyeres péksüteményeket Kocsis Sándor Szállítja, aki a napi árnál 25 és 30 o/o-lék kedvezményt adott. A füszer- szükségletet minden hónapban más kereskedőtől szerzi be a kórház. A gyógyszerszükségletre nézve csak az ajánlat meghirdetését mutatta be a gondnok a bizottsági, ülésen. I ! ; ! I iiJiM
