Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-12-16 / 100. szám

1933. december 16, szombat

XXXIII. évfolyam, 100. szám

Politikai, társadalmi és közgazdasági lap

ELŐFIZETÉS! AR ÉGY EVÉÉ. I I MEGIELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON

<4«lybca ••• ••• MP - Vidékre ••• - - ...... 1« P I Alapította, PRAGER FERENC I Szerkesztőség, Molnára. 2. — Telefon 43

EGY SZÁM ÁRA 1* FILLÉR | | Kiadóhivatal, Városháza épületében

Juhász V. Istvánná férj

bűnügye a bíróság előtt

Kint sürü hó hullik. A városi közgyűlés közönséggel telt termében pedig ma kezdődött meg kilenc órakor az utóbbi évtizedek legször- nyübb férjgyilkosságának főtárgyaidba. Juhász Vida Istvánné ma ált bírái elé, hogy feleljen azért, .mert 1931 októberében egy őszi estén kocsisával Varga P. Istvánnal megölték, férjét, előtte pedig beléndek méreggel kábították el.

A mai főtárgyalást óriási érdeklődés előzte meg. Már napokkal ezelőtt mindenki erről a szörnyű bűnügyi -drámáról beszélt és a felfokozott kíváncsiság annyi embert hozott erre a tárgyalásra, hogy végül is a tárgyalástvezető elnöknek kellett kiadni az utasítást, hogy több személyt már ne engedjenek be.

A bűnügyet a kalocsai törvényszék Oláh tanácsa tárgyalja, szavazóbirák dr. László Géza és dr. Piatsek Lajos. A vádat Eckert kir. ügyész képviseli, míg a védelmet d!r. Lázár Ödön, dr. Mészöly Dénes látja el.

A főtárgyalás előtt negyedórával kísérik be a tárgyalóterembe Juhász Vida Istvánnét a gyilkos asszonyt. Fekete bunda van rajta, gyászfátyolos kalap, fekete keztyü és gombos cipő. Vádlottársai Varga P. István a volt kocsis és özv. Katona Istvánné a beléndek mag szállítón egyszerű tanyai öltözék van.

Oláh Miklós elnök megállapítja, hogy a tanuk jelen vannak, majd az ügyészt kéri indítványtételre. Az ügyész és a védők kérik a tárgya- lás megtartását.

Az elnök ezután a tárgyalást megnyitja és ismerteti az ügyészség vádiratát, amely szerint az ügyészség Juhász Vida Istvánné ellen gyilkosság címén emelt vádat, Varga P. István és özv. Királyné ellen pedig bün- részesség miatt.

Megkezdik a gyilkos asszony kihallgatását

A 'hallgatóság között az izgalom és a várakozás tetőpontjára lép, amikor Juhász Vida Istvánnét szólítja az elnök. A gyilkos asszony áll és úgy hallgatja az elnök szav

Az elnök megkérdi a vádlottól:

— A vádat megértette? — I;

— feleli — Juhászné. Majd a i sik kérdés következik: — Bünösi érzi magát? — Igen — feleli t hallható hangon — Juhászné.

— Most mondja éli sorra és re re az életét férjé mellett — s hozzá az elnök.

— 1924-ben kötöttem házassá férjemmel — kezdi vallomását hászné. Hangja mind csöndest lesz, úgyhogy az elnök kénytelen gyelmeztetni, hogy hangosabban széljen.

— Első időben — folytatja — s

rettük egymást és nem volt köz- ! tünk nézeteltérés, de alig pár hónapig tartott ez az ideális állapot, mert férjem kezdett vélem durva , lenni. Esküvőnk őszén szülés előtt j álltam és ekkor vettem észre, hogy ! férjem milyen rossz szivü ember. Nem törődött azzal, hogy terhes állapotban vagyok, hanem kihajtott a földekre, hogy répát kapáljak, dolgoztatott velem a legdurvább munkáktól kezdve mindent és hiába panaszkodtam, hogy beteg vagyok és a munkát nem bírom, ez mitsem használt. Mikor kértem, hogy hivasson hozzám orvost, vagy szülésznőt, nagyon durva lett hozzám, szidalmazott és 'hallani sem akart arról, hogy segítséget hívjon. így történt meg azután, hogy gyerekem idő előtt született és természetesen neon élt megszületésekor. Én ekkor kezdtem nagyon elhidegülni férjemtől, de később aztán mégis úgy döntöttem, hogy nem hagyom el, hanem megpróbálok tűrni mellette, amig lehet.

A vallomás szerint a „durva“ férj tovább veri a feleségét

Az én elhatározásom nem használt a férjemnek, pedig én igyekeztem mindenben kedvére járni. Tovább ütött és vert és tovább dolgoztatott velem mindenféle cseléd munkákat. Ezektől nem kiméit meg akkor sem, mikor a következő évben október hónapban ismét szülés előtt álltam. Megismétlődött az előbbi eset, ekkor sem akart még csak hallani sem orvosról, vagy. szülésznőről.

Csak amikor nagyon könyörögtem neki, akkor fogatott be nagy káromkodások közben a kocsiba és a kocsissal éjszaka küldött be a városba, ahol a szüleimnél szálltam meg nagybetegen. Itt a városban is született meg a gyermekem' és a férjem egész betegségem ideje alatt imég csak meg sem látogatott. Én ekkor kaptam szívbajt is, mert fájt az hogy férjem ennyire elhanyagol, én betegen feküdtem, addig ő a tanyán mulatozott és semmi ikilődést sem mutatott arra, hogy nézzen, hogyan is érzem magam, ítegségem után gyermekemmel intem ismét a tanyára, ahol a áltozatosabb durvaságokat éltem Férjem ismét vert és rosszabbul ; velem, mint a kutyával és gyérünkkel szemben sem bírt semmi ető érzékkel. Nem szerette a sa- gyermekünket és engem1 szinte len nap megvert.

A férjnek nem kell gyerek

у éltünk egy évig, életem tele csupa szenvedéssel és 1926-ban, :or újból szülés előtt álltam,

férjem rettentő haragra gerjedt és kijelentette, hogy neki nem kell a gyerek.

Mindenáron meg kell akadályozni — mondotta — és hozott nekem porokat a városból, kényszeritett, hogy azokat szedjen be. Be is szedtem őket és nem szültem. A porok abor- tust okoztak. Sokat sírtam ekkor, mert nagyon szerettem a gyerekeb két és fájt .nekem, hogy ilyen tiltott dolgokkal akadályoztam meg férjem parancsára a szülést.

A férj viszonyt folytat

Itt nem ért véget ä megtévedt feleség vádsorozata meggyilkolt férje ellen, mert igy folytatta vallomását:

— 1927-től kezdve teljesen és végérvényesen elhidegültem férjemmel szemben, mert megtudtam, hogy az egyik tanyai fiatal leánnyal viszonyt folytat és ennek a viszonynak nyomán a leánynak gyereke is született. Ekkor elhatároztam, hogy elhagyom férjemet és hazaköltözöm a városba szüléimhez. Férjem erről hallani sem akart. Azt mondta, ha megpróbálok tőle elmenni, akkor legyilkol. Ekkor történt, hogy édesanyám is rnegdbr- gálta férjemet, amiért velem: ilyen rosszul bánik. Ez sem használt neki. Én mégsem hagytam el, mert tudtam, hogy beváltja fenyegetését iéS ha elhagyom, le fog gyilkolni.

Itt sírva fakad a vádlott asszony és vallomását nem is tudja másodpercekig folytatni. Sírva mondja el, hogy férje a gyermeküket is állandóan verte és azzal is a Iegdürváb- ban bánt.

A férjet okirathamisitás- ért feljelentik — ennek is az asszony issza meg a levét

— Engem közben — vallja az asz- szony — megkért a zsanai tanitónö, aki közelünkben lakott, hogy főzzek neki kosztat. Én vállalkoztam erre, de férjem folyton bántott azzal, hogy sokat főzök neki. Ezt én elmondtam a tanítónőnek, aki azután levélben azt irta nekem, hogy keveset főzök neki. Ezt a levelet azért küldte, hogy férjem ne bántson az ételmennyiség miatt.

— Közben férjemet feljelentették okirathamisitás miatt, amit egy pasz- szus meghamisításával követett el. Ezt a följelentést férjem a tanítónőnek tulajdonította mindén alap nélkül és ezért is engem vont felelősségre. Durvaságai szinte elviselhetetlenekké kezdtek már válni.

Az asszony feljelentést akar tenni a [rendőrségnél

— Férjem durvaságait és bántalmazásait már nem bírtam tovább és

ezért bejöttem a városba és itt a rendőrségnél akartam panaszt tenni férjem eilen. A rendőrségnél panaszommal elutasítottak azzai, 'hogy családi ügyekbe nem avatkozhatik a rendőrség. Szomorúan és tanácstalanul, sírva mentem vissza a lány,ára, ahol ismételten és újra férjem ütlegelései és verései vártak rám.

Megjelenik a javas asszony

így teltek a szomorú hetek, állandóan sirtam, mert kimondhatatlan életem volt. Egy reggel az ágyban feküdtem, amikor bejött hozzám özv. Királyné, az ágyam mellé ült és én elpanaszkodtam neki az életemet és elmondottam, hogy mégjs csak elhagyom az uramat, mert nem bjrom mellette tovább az életet. Királyné megnyugtatott és azt mondta, hogy nek,i is három ura volt, nem ér az semmjt, ha elhagyom a férjemet, mert az üldözni fog engem továbbra is. Van neki egy jó tanácsa, — mondotta. Van egy szere, amitől az uram meg fog juhászodéi, főzzek neki belőle és valamiféle italába keverjem azt bele.

— Megmondta Királyné, hogy még aznap küld nekem a szerből. Én nem tudtam, hogy milyen szerről van szó, csak örültem annak, hogy férjem meg fog majd változni. A délelőtti órákban azután a kocsist Varga P. Istvánt el is küldtem1 Királynéhoz, akitől Varga el is hozta a szert Csak később tudtam meg, hogy ezt beléndeknefc hívják. Én meg js főztem a beléndeket, mire elfőtt, fél deci lehetett és ezt az uramnak a borába töltöttem. A beléndekes bort meg is itta, de semmi változás nem volt a nyomában.

A kocsis szerelmével zsarolja Juhász Vidánét

A kocsisnak el is mondtam-, hogy a beléndeknek semmi hatását nem látom férjemen, holott Királyné azt mondta, hogy csillapító hatása lesz.

A kocsis nevetni kezdett.

— Csillapító hatása? Ellenkezőleg, bolonditó batása van.

Majd megfenyegetett a kocsis, hogyha nem leszek az övé, akkor megmondja férjemnek, hogy én meg akartam mérgezni. Én nagyon megijedtem, hogy ebből nagy baj lesz és kénytelen voltam a kocsis kívánságát teljesíteni. De kénytelen voltam a kocsis ostromának eleget tenni azért is, mert férjem minden ok nélkül állandóan féítékenykedett rám és nagyon sok emberrel meggyanusifott.

A Juhász-Vida tanyán, újból beléndeket főznek

— Én már teljesen meg voltam zavarodva ekkor — folytatja sírva Juhászné. Férjem durvaságai nem hagytak alább, a kocsis egyre zsia- rolt, olyan voltam1, hogy már nem is tudtam mit csinálok. Ismét a be- léndekhez fordultam és megkértem Királynét, hogy adjon még beléndeket. Erre ő rá is beszélt engem.