Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-01-07 / 2. szám

1933 január 7, szombat XXXIII. évfolyam, 2 szám. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ?t elvben ■ ELŐFIZETÉSI AR EGY ÉVRE, 19 P 80 fill. — Vidékre ........... egy szám Ara ia fillér 18 P Alapította > PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatalt Városháza épületében Január 31-ig felmondhatók a rögzített adók Akt rögzített adóját nem mondja fel, 1932-ben rögzített adóját állapítják meg 1933. évre is Uj hajók jSzedik fel a szépségvitorlákat uj idők felé, uj dalok felszakadó sőha,- jainak irányába, uj távlatok felé kö­zeledünk, ahol igazságok hevernek a tarsolyok mélyén és iaz igazság jegyében, anr.ak ostromló parancsá­ra osztják И a magyarság számára is, az elégte eladás sok viharzásokon keresztülszáguldott nagy gondolatát. Vasárnap ünnepe lesz Halasnak, jna- gyar ünnepe, nemzeti nagy meg­mozdulása ínnak a népnek, lamely »megbünhőd e már a múltat és jö­vendőt«, annak a szinmagyar nép­nek, amelynek talán egyedül irta meg Vörösrraühy Mihály, hogy »a világon e kívül nincsen (számodra hely« és ez a nép valóban tudja, hogy itt élnie és halnia kell-, de ugyanakkor égön és fájón sajog a szivén keresztül, hogy túl p. hatá­rokon, a messze Hargitán, a gy-alui havasok ormának tövében, a Bácska és Bánság nagy síkságain ott élnek az ő testvérei, akik szabadságra áhítoznak, akik éjjeleket virraszta- nak, akiknek torkukra forrasztja az idegen járom a szent magyar szót és az Istentől megihletett -magyar gondolatrezgést. Ez a nép jól tudja, hogy a Kárpátok koszorúi alatt vér­piros lángban égnek a hegyek, hogy zokognak a magyar folyók, hogy sírva zug a Maros vize, hogy szi- vettépően jajga: a Szamos, m-essiz|i kanyargásábar, hogy a magyar vá­rosok rabságra Ítéltettek, hogy Kas­sa, Pozsony, Kolozsvár, Nagyvárad, Szabadka és Újvidék ma a »tör­vényt« ültek szemében már 14 éve nem a miénk. De jussunkat pártfo­gásába vette ez örök igazság, meg- nyomoritottság mk, önmagától meg- föllebbezödött i jobban értesülendők fórumához. Az idők méhében érett az eszme- és az irredenta szent gon­dolata, gyűlt a keserűség láva fo­lyama és ma már elöntötte Európa sajtóját, beszágu dotta Amerika tör­vényhozását, ma már nincs i jóhi­szemű és t-isz ességes ember, aki ne hajolna meg a -magyarok igaza előtt. Ébredjünk tehát fel mi is, áll­junk oda а к b agó alá vasárnap délelőtt halasi magyarok is, követel­jük, zugjuk bee- és dörögjük vé­gig a világűrt, hogy adják vissza azt, ami Isteni és emberi törvé­nyek szerint a miénk, -ami bennün­ket illet meg, adják vissza nekünk történelmünk jogos örökségét, vér­rel és annyi hitei halottal -áztatott földünket, dicső, nagymultu és nagy- jövendőjü szép és édes hazánkat. A halasi adózók legnagyobb részé­nek az adója rö-gzitvei van. Ezeknek az adóknak a felmondása a törvény szerint most is január 1—31. között történik. Ez a dátum életbevágóan érinti a- lakosságot. Aki ugynis a felmondást a fenti határidő alatt el­mulasztja, annak az 1932-ben rögzí­tett adóját fogják megállapítani 1933. évre is. Illetékes helyen szerzett informá­ció alapján a rögzített adók felmon­dásáról a következőket közölhetjük: Azoknak az adózóknak a jövedelem-, vagyon- és kereseti adója, akiknek a ke­reseti, illetve a jövede’emadóai-a-pj-a az 1932. évi kivetés alkalmával a 10.000 pengőt, vagyonadóa'apja pedig a 6000 pengőn aluli kereseeti- és jövedelem-adó­alap mellett 150 ezer pengőt, 6—10.000 pengős kereseti- és jövedé'emadó mel­lett pedig a 200.000 pengőt nem érte ©!, az 1933. évre továbbra is rögzítve marad. Ez azt jelenti, hogy -az 1933. évre- ugyanolyan összegű kereseti-, jövede­lem- és vagyonadót tartoznak fizetni, mint amennyit reájuk az 1932. eszten­dőre kivetettek. Ha az adózó ezt az adókivetést az 1933. évre vonatkozóan magasnak tart­ja, legkésőbb 1933. január 31-ig jogában áll a rögzített adókivetést felmondani és kereseti, jövedelem- és vagyonadójá­nak az 1933. esztendőre történő uj megállapítását kérni. A felmondás csu­Egy pillantás a telekkönyvi hiva­tal összeállított statisztikájára, máris meggyőz bennünket, hogy milyen ijesztő .adósság terhelheti a magyar földet, ami végeredményében a sok megindokolt panasz szerint is a ma,- gyar termelés kárára van. A magyar gazda a terhek alatt nyögv-e, nem csoda, ha nem tud eleget tenni anya­gi kötelezettségeinek és azon sem lehet tűnődni, hogy miért nem ké­pes feltalálni önmagát a terhek töm­kelegében. Csak egyetlen pillantás szükséges ahoz, hogy megértsük világosan en­nek az adósságtengernek a lényegét. Munkatársunk a telekkönyvi hiva­talban tájékozódott afelől, hogy mennyi terhet kebeleztek be a ha­lasi ingatlanokra 1932-ben a telek­könyvben és megtudtuk, hogy | a múlt évben ez a teher 1 millió 391 ezer 541 pengő volt. Ebben az ösz- szegben benne van a végrehajtás pán mindhárom adónemre együttesed történhetik és szükséges hozzá az, hogy írásban benyújtott fe’mondásához az adózó egyúttal az 1933. évi adókivetés céljaira uj kereseti és jövedelem, vala­mint vagyonadób-eva'lást is csatoljon. E bevallásokat az 1932. év eredményeiről kell benyújtani, tehát az 1932. évi kere­setről s az 1932. évi december 31-én meglévő tiszta vagyonról. A rögzítés felmondását, illetőleg az adóbevallást a halasi m. kir. adóhi­vatalhoz kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy igen sok adó­zónak a folyó évben kisebb volt a jöve­delme, mint az elmúlt évben, mind­ezeknél jogos a rögzített adó felmon­dása, mert hiszen kevesebb jövedelem után az eddigi adót fizetni — egyenlő volna az adóemeléssel. Itt sem elégen­dő azonban csak álltaim, hogy csökkent a jövedeem, hanem konkrét bizonyíté­kokkal igazolni is keli ezt. A fősulyt ne a kincstár által imputá't összeg so­kai] ására fektessük. Ne azt mutassuk ki, hogy mennyi jövedelmünk nincs, hanem azt, hogy mennyi jövedelmünk vagy veszteségünk volt. Teljesen jogos az adózónak, az, a köve­telése, hogy adóját ne képzelt, hanem a valóságos jövedelem után vessék, ki. Ennek előfeltétele azonban az, hogy meg legyen állapítva, mennyi volt a tényleges jövedelem. Ezt pedig elsősor­ban magának az adózónak kell tudnia megalapítani. utján bekebelezett teher is és pe­dig 123 ezer 637 pengővel. Ezt az összeget nem úgy kell tekinteni, mintha az elmúlt évben ennyi köl­csönt kaptak volna a gazdák, mert ebben sok régi kölcsön bekebele­zése is már bennfoglaltatik. Érdekes megfigyelni ezéknek a terheknek a hullámzását és pedig mindvégig felmenő tendenciával egészen 1928-ig. 1931-ben 1 millió 597 ezer 955 P-t kebeleztek be, 1930-ban már 2 mil­lió 885 ezer 962 pengőt. Még to­vább menve visszafelé, vagyis a jobb viszonyok irányába, 1929-ben már 3 millió 280 ezer 038 pengőt kebeleztek be. Itt tehát még egy millióval többet. 1928-ban az előző évnél is többet és pedig 3 mpió 857 ezer 222 pengőt. ■ Ösazehasonlitásképen tehát 1928- ban 2 millió 465 ezer 681 pengővel több terhet kebele-zték rá a telek­könyvi, ingatlanokra, mint az elmúlt 1932. évben. Ez a teher, ami a magyar föl­dekre rá vjan kebelezve, kétségte­lenül megmagyarázza azokat a jaj- kiáltásokat, amelyeket a gazdák és azok hivatalos szervei gyűléseken és kongresszusokon állandóan hangoz­tatnak. ; I 1 -ti: Ibvízíús (taggyűlés: vasárnap aszinházbag Háborút jósol a Balkánon egy francia újság Az újév küszöbén a párisi lapok cik­keket szentelnek az elmúlt esztendő po­litikai mérlegének. A jobboldali Echo de Paris hasábjain Henri de Ke’leris lapja egyenest ellen­kező következtetésekre jut. A külpolitikai helyzet — írja — megromlott. A Balká­non háborús hírek keringenek, Németor­szágban klatonai diktatúra uralkodik, Franciaország keeteurópai volt szövet­ségesei megdöbbenve nézik; a francia kormányok eszte'en politikáját, amelyek elejtik; őket a szovjet kedvéért és támo­gatást nyújtanak: Ausztriának, a volt közös ellenségnek. Franciaország ezen az utón haladva, egyre ijesztőbb dip­lomáciai elszigete'tségbe kerül. Saint-Brice la Journal hasábjain »Kö­zépe,urópa igiazi problémája« címen a következőket írja: 1 A Dunamedencében korábban olyan szervezet álott fenn, amely Németor­szággal szemben meg tudtia óvni az egyensúlyt. Ezt a szervezetet összetör­ték, mégpedig éppen abban a pi'lanat- ban, amikor kiszabadult a német hatalmi fölény alól, amely romlásba döntötte és amikor fejlődésnek indult a föderaliz­mus irányában. Ennek; a szervezetnek szétbomlása okozta a mostani zűrzavart. A Duna medencéjében ,a háború előtt azért volt gazdasági egyensúly, mert olyan poli­tikai szervezet alatt fenn, amely hát­térbe szorította öi versengéseket és el­némította laz érdekellentétekét. Lehetsé­ges, hogy a gazdasági pangásnak nem egyedüli oka 'a mostani politikai zava­ros állapot, addig nem lehet gondolni a gazdasági nehézségek kiküszöbölésére, amíg nem hárítják el a politikai zavarok okait. — Benes csehszlovák külügymi­nisztere újévi nyilatkozatában ismét megragadta az alkalmat, hogy ki­keljen a revíziós törekvések ellen. — 1935-ban van 1500-ik évfordu­lója annak, hogy trónra lépett Attila, a nagy hun király. j A halasi föld eladósodása öt év statisztikájában A terhek növekedésének arányában egyre kevesebb hitelt kapnak a gazdák

Next

/
Thumbnails
Contents