Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-01-07 / 2. szám
1933 január 7, szombat XXXIII. évfolyam, 2 szám. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ?t elvben ■ ELŐFIZETÉSI AR EGY ÉVRE, 19 P 80 fill. — Vidékre ........... egy szám Ara ia fillér 18 P Alapította > PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatalt Városháza épületében Január 31-ig felmondhatók a rögzített adók Akt rögzített adóját nem mondja fel, 1932-ben rögzített adóját állapítják meg 1933. évre is Uj hajók jSzedik fel a szépségvitorlákat uj idők felé, uj dalok felszakadó sőha,- jainak irányába, uj távlatok felé közeledünk, ahol igazságok hevernek a tarsolyok mélyén és iaz igazság jegyében, anr.ak ostromló parancsára osztják И a magyarság számára is, az elégte eladás sok viharzásokon keresztülszáguldott nagy gondolatát. Vasárnap ünnepe lesz Halasnak, jna- gyar ünnepe, nemzeti nagy megmozdulása ínnak a népnek, lamely »megbünhőd e már a múltat és jövendőt«, annak a szinmagyar népnek, amelynek talán egyedül irta meg Vörösrraühy Mihály, hogy »a világon e kívül nincsen (számodra hely« és ez a nép valóban tudja, hogy itt élnie és halnia kell-, de ugyanakkor égön és fájón sajog a szivén keresztül, hogy túl p. határokon, a messze Hargitán, a gy-alui havasok ormának tövében, a Bácska és Bánság nagy síkságain ott élnek az ő testvérei, akik szabadságra áhítoznak, akik éjjeleket virraszta- nak, akiknek torkukra forrasztja az idegen járom a szent magyar szót és az Istentől megihletett -magyar gondolatrezgést. Ez a nép jól tudja, hogy a Kárpátok koszorúi alatt vérpiros lángban égnek a hegyek, hogy zokognak a magyar folyók, hogy sírva zug a Maros vize, hogy szi- vettépően jajga: a Szamos, m-essiz|i kanyargásábar, hogy a magyar városok rabságra Ítéltettek, hogy Kassa, Pozsony, Kolozsvár, Nagyvárad, Szabadka és Újvidék ma a »törvényt« ültek szemében már 14 éve nem a miénk. De jussunkat pártfogásába vette ez örök igazság, meg- nyomoritottság mk, önmagától meg- föllebbezödött i jobban értesülendők fórumához. Az idők méhében érett az eszme- és az irredenta szent gondolata, gyűlt a keserűség láva folyama és ma már elöntötte Európa sajtóját, beszágu dotta Amerika törvényhozását, ma már nincs i jóhiszemű és t-isz ességes ember, aki ne hajolna meg a -magyarok igaza előtt. Ébredjünk tehát fel mi is, álljunk oda а к b agó alá vasárnap délelőtt halasi magyarok is, követeljük, zugjuk bee- és dörögjük végig a világűrt, hogy adják vissza azt, ami Isteni és emberi törvények szerint a miénk, -ami bennünket illet meg, adják vissza nekünk történelmünk jogos örökségét, vérrel és annyi hitei halottal -áztatott földünket, dicső, nagymultu és nagy- jövendőjü szép és édes hazánkat. A halasi adózók legnagyobb részének az adója rö-gzitvei van. Ezeknek az adóknak a felmondása a törvény szerint most is január 1—31. között történik. Ez a dátum életbevágóan érinti a- lakosságot. Aki ugynis a felmondást a fenti határidő alatt elmulasztja, annak az 1932-ben rögzített adóját fogják megállapítani 1933. évre is. Illetékes helyen szerzett információ alapján a rögzített adók felmondásáról a következőket közölhetjük: Azoknak az adózóknak a jövedelem-, vagyon- és kereseti adója, akiknek a kereseti, illetve a jövede’emadóai-a-pj-a az 1932. évi kivetés alkalmával a 10.000 pengőt, vagyonadóa'apja pedig a 6000 pengőn aluli kereseeti- és jövedelem-adóalap mellett 150 ezer pengőt, 6—10.000 pengős kereseti- és jövedé'emadó mellett pedig a 200.000 pengőt nem érte ©!, az 1933. évre továbbra is rögzítve marad. Ez azt jelenti, hogy -az 1933. évre- ugyanolyan összegű kereseti-, jövedelem- és vagyonadót tartoznak fizetni, mint amennyit reájuk az 1932. esztendőre kivetettek. Ha az adózó ezt az adókivetést az 1933. évre vonatkozóan magasnak tartja, legkésőbb 1933. január 31-ig jogában áll a rögzített adókivetést felmondani és kereseti, jövedelem- és vagyonadójának az 1933. esztendőre történő uj megállapítását kérni. A felmondás csuEgy pillantás a telekkönyvi hivatal összeállított statisztikájára, máris meggyőz bennünket, hogy milyen ijesztő .adósság terhelheti a magyar földet, ami végeredményében a sok megindokolt panasz szerint is a ma,- gyar termelés kárára van. A magyar gazda a terhek alatt nyögv-e, nem csoda, ha nem tud eleget tenni anyagi kötelezettségeinek és azon sem lehet tűnődni, hogy miért nem képes feltalálni önmagát a terhek tömkelegében. Csak egyetlen pillantás szükséges ahoz, hogy megértsük világosan ennek az adósságtengernek a lényegét. Munkatársunk a telekkönyvi hivatalban tájékozódott afelől, hogy mennyi terhet kebeleztek be a halasi ingatlanokra 1932-ben a telekkönyvben és megtudtuk, hogy | a múlt évben ez a teher 1 millió 391 ezer 541 pengő volt. Ebben az ösz- szegben benne van a végrehajtás pán mindhárom adónemre együttesed történhetik és szükséges hozzá az, hogy írásban benyújtott fe’mondásához az adózó egyúttal az 1933. évi adókivetés céljaira uj kereseti és jövedelem, valamint vagyonadób-eva'lást is csatoljon. E bevallásokat az 1932. év eredményeiről kell benyújtani, tehát az 1932. évi keresetről s az 1932. évi december 31-én meglévő tiszta vagyonról. A rögzítés felmondását, illetőleg az adóbevallást a halasi m. kir. adóhivatalhoz kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy igen sok adózónak a folyó évben kisebb volt a jövedelme, mint az elmúlt évben, mindezeknél jogos a rögzített adó felmondása, mert hiszen kevesebb jövedelem után az eddigi adót fizetni — egyenlő volna az adóemeléssel. Itt sem elégendő azonban csak álltaim, hogy csökkent a jövedeem, hanem konkrét bizonyítékokkal igazolni is keli ezt. A fősulyt ne a kincstár által imputá't összeg sokai] ására fektessük. Ne azt mutassuk ki, hogy mennyi jövedelmünk nincs, hanem azt, hogy mennyi jövedelmünk vagy veszteségünk volt. Teljesen jogos az adózónak, az, a követelése, hogy adóját ne képzelt, hanem a valóságos jövedelem után vessék, ki. Ennek előfeltétele azonban az, hogy meg legyen állapítva, mennyi volt a tényleges jövedelem. Ezt pedig elsősorban magának az adózónak kell tudnia megalapítani. utján bekebelezett teher is és pedig 123 ezer 637 pengővel. Ezt az összeget nem úgy kell tekinteni, mintha az elmúlt évben ennyi kölcsönt kaptak volna a gazdák, mert ebben sok régi kölcsön bekebelezése is már bennfoglaltatik. Érdekes megfigyelni ezéknek a terheknek a hullámzását és pedig mindvégig felmenő tendenciával egészen 1928-ig. 1931-ben 1 millió 597 ezer 955 P-t kebeleztek be, 1930-ban már 2 millió 885 ezer 962 pengőt. Még tovább menve visszafelé, vagyis a jobb viszonyok irányába, 1929-ben már 3 millió 280 ezer 038 pengőt kebeleztek be. Itt tehát még egy millióval többet. 1928-ban az előző évnél is többet és pedig 3 mpió 857 ezer 222 pengőt. ■ Ösazehasonlitásképen tehát 1928- ban 2 millió 465 ezer 681 pengővel több terhet kebele-zték rá a telekkönyvi, ingatlanokra, mint az elmúlt 1932. évben. Ez a teher, ami a magyar földekre rá vjan kebelezve, kétségtelenül megmagyarázza azokat a jaj- kiáltásokat, amelyeket a gazdák és azok hivatalos szervei gyűléseken és kongresszusokon állandóan hangoztatnak. ; I 1 -ti: Ibvízíús (taggyűlés: vasárnap aszinházbag Háborút jósol a Balkánon egy francia újság Az újév küszöbén a párisi lapok cikkeket szentelnek az elmúlt esztendő politikai mérlegének. A jobboldali Echo de Paris hasábjain Henri de Ke’leris lapja egyenest ellenkező következtetésekre jut. A külpolitikai helyzet — írja — megromlott. A Balkánon háborús hírek keringenek, Németországban klatonai diktatúra uralkodik, Franciaország keeteurópai volt szövetségesei megdöbbenve nézik; a francia kormányok eszte'en politikáját, amelyek elejtik; őket a szovjet kedvéért és támogatást nyújtanak: Ausztriának, a volt közös ellenségnek. Franciaország ezen az utón haladva, egyre ijesztőbb diplomáciai elszigete'tségbe kerül. Saint-Brice la Journal hasábjain »Középe,urópa igiazi problémája« címen a következőket írja: 1 A Dunamedencében korábban olyan szervezet álott fenn, amely Németországgal szemben meg tudtia óvni az egyensúlyt. Ezt a szervezetet összetörték, mégpedig éppen abban a pi'lanat- ban, amikor kiszabadult a német hatalmi fölény alól, amely romlásba döntötte és amikor fejlődésnek indult a föderalizmus irányában. Ennek; a szervezetnek szétbomlása okozta a mostani zűrzavart. A Duna medencéjében ,a háború előtt azért volt gazdasági egyensúly, mert olyan politikai szervezet alatt fenn, amely háttérbe szorította öi versengéseket és elnémította laz érdekellentétekét. Lehetséges, hogy a gazdasági pangásnak nem egyedüli oka 'a mostani politikai zavaros állapot, addig nem lehet gondolni a gazdasági nehézségek kiküszöbölésére, amíg nem hárítják el a politikai zavarok okait. — Benes csehszlovák külügyminisztere újévi nyilatkozatában ismét megragadta az alkalmat, hogy kikeljen a revíziós törekvések ellen. — 1935-ban van 1500-ik évfordulója annak, hogy trónra lépett Attila, a nagy hun király. j A halasi föld eladósodása öt év statisztikájában A terhek növekedésének arányában egyre kevesebb hitelt kapnak a gazdák
