Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-12-06 / 97. szám
december 6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal Százéves lókupec él a kocséri tanyákon, utolsó élőtariuja az alföldi betyárvilámpák Hatalmas szálfatermetü ember még ma is Sz. Kovács István ló- kupec, aki pedig fehér hajával és vállán kemény száz esztendőkkel fiatalon és fürgén mozog még ma is. A régi letűnt romantikus alföldi hires betyárvüágnak élő tanúja az öreg, aki a kocséri tanyák közt időz el a legszivesebben. Ahogyan fiatalabb korában szokta, most is vidáman elmulatozik elpoharazgat az öreg, kedvence a cigánymuzsika és a szép magyar dalok andalító mei- lódiája. Sokan ismerték és sokan el is feledték az öreg embert, azt hitték már meg is hallt, pedig hát él az öreg kedves egészségében, mint arról most tudósitónk beszámol. Érdekes beszámoló a, múltak világából az öreg lökupeccel, ahogyan leírja az öreg életét és a múltaikról való visszae ml éke zése it. Tudósítónk az alábbiakban irja le nála történt látogatását és ottsz érzett benyomásait: Kora dél van, amikor megérkezünk Sz. Kovácsék házához. A kocsinál maga az öreg fogad. Vígan mozog a kissé hajlott hátú ember, a haja galambősz. Kék ünneplő van rajta. Állandóan jókedvű, mosolyog. Délben meghívnak az ebédre. Szösz Kovács Istvánnak igen kiterjedt a családja, tizenhárom unokája és öt dédunokája van. Elmondják, hogy az öregapjuk még mindig hasznavehető a háznál. Kora hajnalban ö az első, aki munkára kel. Még ma is remekül lát és hall. Nevetve szól bele a beszédbe az öreg. Kikéri magának, hogy őt gyámoltalan vénnek tartsák. Kijelenti azt, — hogy még tavaly nősülési szándékai voltak. Egy özvegyasszonynak udvarolt. A parti azért ment vissza, mert a menyasz- szonyjelöltje mindig kukoricagölődin- nel trakláíta Kovács gazduramat, aki végül halálraunta már a nemes eledelt és nem merte feleségül venni az asszonycselédet, mert attól tartott, hogy egész életére kukori- eagölödint kell majd ennie. is csak egy-kettő ismert. Sz. Kovács István gyerek-ember korában a kecskeméti határban ismerte meg először Bogár Imrét. Botjára támaszkodva, a teheneket őrizte, amikor pejlován megjelent előtte a félelmetes betyár. Később, mint legényember az abonyi utón levő Szi- tár-féle vendéglőben találkozott öszj- sze Bogárral, aki itt mulatott a puszta betyárjaival. Nagyon megkedvelték ezt a helyet, mert a korcsma előtt öt helyen futott össze az ország útja és könnyen akadt zsákmány. Hajnalig mulattak itt Másnajp bejöttek a korcsmába a vármegyei pandúrok és a korcsmáros, néhai Farkas Pál elmondta nekik, hogy itt járt Bogár Imre s mához egy hétre ismét itt mulat. Mindez valahogy a fülébe jutott a betyárvezérnek is. Az esethez egy hétre már csak füstölgő romokat találtak a betyárfogásra kivonult hajdúk, mert Bogár Imre az előző este a korcsma négy sarkát felgyújtotta. A nagy betyárnak nem volt gond a kosztolás. Ha megéhezett, csak bement A tanyai fegényvirtuS VérSS vers- kedésben (kulminált Kötönyben. Legények véres verekedést rendeztek és ennek a verekedésnek két súlyos sebesült áldozata most a halasi kórházban fekszik. A két sebesült legényt Kelemen Lajost és Kelemen Ignácot a verekedés után hozták be a kórházba, ahol kihallgatásukkor előadták, hogy hetekkel ezelőtt már csaknem verekedés áldozatai lettek, de akkor sikerült megmenekülniök. A velük haragos viszonyban levő legények akkor megfenyegették őket, hogy majd elbánnak velük és erre most került I valamelyik tanyába és enni kért. Ha nem adtak' neki, csak kitett egy- j két pisztolyt az asztalra és mindjárt előkerültek a legjobb' falatok. — Én ás betyár szerettem volna lenni — fejezte be szavait mély sóhajjal az öreg Sz. Kovács. De én- belém már belefojtotta a lelket a sok csendőr és pandúr. Tetteimet azért igy is eleget emlegette az egész vármegye. De eljutott a hírem Szentesig, Csongrádig is... Ha én megütöttem valakit, az elterült, minf a béka és vihették a kórházba. Nem volt olyan mulatság a széles határban, amelyen én ott ne lettem volna. Én táncoltam mindig a magyar verbunkost. Szava nyomán bekerül a házba a tamburás és az öreg eljárja a vendégség előtt a hires régi táncot, amelyet alig páran tudnak már csak az országban. Az öreg a szabadságharc idején eszetudó 15 éves gyerek volt. Nagyszerűen emlékszik rá, hogy miként menekült az Alföld megrémült lakossága az ellenséges katonaság elől. , Sói*. Megtámadlak 'á két Kelement . és botokkal, szőlőkarókkal verték ; őket, úgyhogy karjaik eltörtek, ezenkívül fejükön is súlyos sérüléseket szenvedtek. A kórházban a sebesülteket be- . kötözték és súlyos állapotukban á kórházban is ápolják őket. Byermekjátékból halál * Vaiszáb György solívadkerti Petőfi uccai lakos e’.emistia kisfiát az elmúlt I napokban oly szerencsétlenül ingta meg egyik iskolatársa, hogy a halasi kórházba kellett szállítani, hol1 pár nlapi szenvedés után meghalt, i — Hát az igaz, veti közibe az egyik jelenlevő menyecske, hogy nagyapa még ma is megcsipkedi a jóképű lányokat, ha azok a tanyába kerülnek. Tengeri hántás Honvéd ucca 12 szám alól lesz a rádió halasi közvetítése A matuzsálemi kort megért ember életmódja semmiben sem különbözik a többi emberétől. Úgy eszik-iszik, mint más legényember. A bort dugni kell elölte, mert annyit inna, mint az ürgeluk, mondja róla a menye. Reggel szalonnát eszik, dte megeszi a legkeményebb füstölt húst is — bár egy fogja sincs már. Egyet a kocséri borbély húzott ki, a többit pedig saját maga szedte ki. Később amikor már pipára gyújt a férfinép, megkérik az öreg Sz. Kovácsot, hogy énekeljen valami régi szép nótát. Némi szabadkozás után énekbe kezd a százéves ember, fénytelen hangján ősi nóta kél, naiv a versezete, a melódiája fülbemászó. Így szól a nótája: »Verem össze a sarkantyúm hango- 1 1, i . i ■ I , í i san Odlahallik a babámhoz biztosan. Hallgasd babám a sarkantyúm pöngésit, Mögkereslek mán estére biztosan...« — Amikor gyerek voltam — mondja Sz. Kovács — akkor volt ez uj nóta. Még Bogár Imrétől, a hires alföldi betyártól tanultam. Ezután megered száján a szó és beszélni kezd1 a hires alföldi haramiáról, akit a legöregebbek közül Tengerihántás cimen tűzte ki a Rádió december 9 én, szombaton este 7 órára a halasi közvetítést. Az élőadásra a sze- szereplő gárda — mintegy 40 személy, már elkészült, Halas közönsége pedig alig várja, hogy az érdekesnek ígérkező előadást a Rádió utján meghallgathassa. A közvetítés nem1 a felszegről, hanem a Tabánból, Monda Sándor Honvéd ucca 12. sz. házának a kamrájából! lesz. Hogy az érdekes előadást "végig is nézhessék a halasiak, a jövő hét végén, legközelebbi számunkban köz’endő estén, a városi színházban is elő fogják adni a Szereplők. A kukoricafosztásnál a házigazda Szálai K. Antalv a háziasszony pedig özv. Vi’onyáné Keresztúri Judit lesz. Az előadás gyecmekhajabéval kezdődik, de azokat a házigazda hamarosan szétreb- benti, majd Kardos Sándor veszi át a szót s elbeszéli egy régi atyiaf[látogatás hosszát-végét, utána pedig Modok Imre beszél el egy száz év előtti pásztor-betyár históriát, amit még az öreg- apjától hallott. A hosszú elbeszélések után a gondos házigazda kínálkozik ,a sürü kábáitokból, mire felhangzik a lányok, asszonyok dalia, hogy: »Cifra, a pruszMkom, 100 forint az ára, — Akár- i hogy esik a hó, elmegyek a bálba.« • Majd egy másik nótába kezdenek: »Kuli torieát fosztunk máma, ragyogó csilJIa- j gom, galambom.« —■ Erre már Tabáni ! Kovács József uram is rázendít a ma- , gakészitette tamburára s a fosztok mind dalolják: »Orbán Béni hegedűje miből yan, — Talán bizony szomorú fűz fából van.« — Illő kinálkozás után Horváth Imre jut majd szóhoz s elbeszéli, hogy hogyan gyógyította meg az ökrét, azután meg saját magát is egy öreg kuruzsló, forró csicsókával, mikor már az orvosi tudományból kifogyott és hogy miképen fejte meg a kuruzsló két darab zöld hasú tizes bankó erejéig. Ezután á 80 esztendős Suba Pál dalol régi halasi nótát, de átveszi tőle a szót Gyenizse Gábor s felolvassa Bajuszos Kis József lakodalmi történetét, melyet keserves versekbe szedett Kis Illés Imre halasi szerencsétlen versfaragó. Közben a háziasszony elmondja Hermán Ferenc ügyvéd gyógyítását, majd fsmét az asszonyok jutnak szóhoz s dalolják: »Bura Panni arany bárány, Arany bötü van a vállán, Aki aztat elolvassa, Sej, azé lőssz a Bura. Panna...« — Itt néhány dalban a nők eredeti halasi nótákat dalolnak majd, miközben egy váratlan vendég toppan majd a fosztok közé, Töpörtü Gynra bőrdudás személyében. A hangulat mindjárt vigabbra fordul s öregek, fiatalok mihamarább egymás karjaiban együtt járják a halasi lejtőst, i { Cz. L. S..- --------2 Nyilatkozat Alulírottak ezennel kijelentjük, hogy a Kiskunhalas Helyi Értesítőjének f. hó 2-iki számában közzétett Egységes Párti listán való jelültetésünk ellen tiltakozunk, azt el nem fogadjuk, mert mi a Független Kisgazda Párt és a Katolikus Népszövetség közös listáját fogjuk támogatni. Kiskunhalas, 1933 december hó 4. Harnóczii Kálmán, Darányi Benő (Gábor fia)', Hegyes Ferenc, Király Gy. Ferenc, Ifj. Babenyecz Cs. István, Nagy T. Márton, Gábor Kálmán.---------------: ’-.i.-..—a Trianon revíziója biztató utón Bethlen István gróf és Eckhardt Tibor angliai előadásai óriási mértékben felfokozták az érdeklődést a miagyar revíziós követelések iránt. Már 250 angol képviselő pártolja a revíziós indítványt. Még 58 aláírás kell, hogy az angol parlament többsége a javaslat mellé álljon. Az angol parliament előreláthatólag érdemleges formában is rövidesen tárgyalja a kérdést. | i i P' —....... ....- ■ . и A bíróság ismét elitélte Macska Rozit a tanyák „orvosprofesszorát“ Macska Rozi mégsem Hagyja a lapokat anyag nélkül. Minden évszakban gondoskodik róla, hogy foglalkozzon vele a közvélemény és hogy tudomást szerezzen bűvös saját külön tudományairól s az ő különleges kumzslásai- ról. Már-már azt hittük, hogy Macska Rozi megunta a viaskodást a hatóságokkal és szépen1 visszavonul zsanai otthonába pihenni és tovább folytatni elméleti tanulmányait az ő különleges orvosi tudományához, vagy arra is gondoltunk, hogy Rozi néni átadja a mesterségét va’ami fiatalabb kuruzslónak, de mindez nem igy történt. Macska Rozi tovább »gyógyít«, nem hagyja magát lepipálni, mint magamondta egyszer egy bírósági tárgyaláson »senki világ tanult orvosától.« Még azt is mondta Macska Rozi, hogy neki ja kisujjában van annyi tudomány, mint akármelyik orvois fejében. Ezt ugylátszik, komolyan is gondolta, mert most újból bíróság elé került. Nem nagy dolgok miatta csak holmi csekélységért. Hogy például egy szegedi tanyást egy rúd kolbászért gyógyított ki kólikájából, hogy egy já- noshalmai kovácsot szintén kolbászért és szalonnáért gyógyitott szembajából, egy másik tanyást ismét egy pár malacért akart egészséghez juttatni. így felszaporodván a kuruzslások ki tudja hányadik számla, a bíróság a javíthatatlan egészségügyi tanácsadót 100 pengő pénzbüntetésre vagy húsz napi elzárásra Ítélte. Ahogyan Macska Rozit ismerjük, ő valószínűleg a húsz napot választja, éőször mert manapság nagy pénz a 100 pengő, meg aztán a magányos cellában elmélkedésre és »tudomány« fejlesztésre is több idő jut. i i A halasi kórházban ápolják agy kötönyi legáayvirtus kát súlyos sebssültját
