Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-02-04 / 10. szám

február 4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 ©Idái 19 éves legény öngyikossági kísérlete 12 éves öccse vágta le a kötélről A lélekjelenlétnek és bátorságnak csodálatraméltó tanujelét adta egy 12 éves fiú: házuk padlásán levágta a kötélről 19 éves bátyját, aki ott szerelmi bánatában öngyilkosságot akart elkövetni. A gyermek gyors közbelépésének köszönhető, hogy a meggondolatlan fiatalember életét si­került megmenteni. Egy orosházi gazdálkodó gyulame- zei tanyáján béresként szolgál a fia­tal legény, aki még nem tudta, hogy »egy nőért nem érdemes« és má­sodszori szerelmi csalódás miatt itt akarta hagyni az árnyékvilágot. Va­sárnap hazament a legény Oroshá­zán lakó édesanyjához, hogy tisztát váltson és néhány apróságot elin­tézzen. Ez a hazamenetel azonban majdnem végzetes lett ránézve, mert találkozott a növel, ama Manóival, akihez egy csalódáson már átment fiatal szive vonzotta. Manci vala­hogy nem a legény kedve szerint nyi­latkozott valami fontosnak látszó kér­désben. Ebből azt következtette a legény, hogy ismét csalódott szerel­mében és úgy érezte, hogy ezt az újabb csapást nem bírja elviselni. Az éjszakát otthon töltötte a le­gény és reggel felkészült, hogy in­dul ki Gyulamezőre. Ehelyett azon­ban félnyolc tájban felsompolygott a padlásra, kötelet kötött az egyik ge­rendára, nyakára illesztette a hur- kott és kirúgta maga alól a kisszé- ket. A legény 12 éves öcsse már elő­zőleg valami gyanúsat, nyugtalanítót vehetett észre bátyján, mert figye­lemmel kisérte és mikor látta, hogy a padlásra megy, utánasietett. Mikor látta, hogy mi történt, nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem előkapta bicskáját és a székre állva, elvágta a kötelet, de arra is vigyázott, hogy bátyja le ne essen. Ezután átnyalá- bolta az eszméletlen legényt és ölé­ben vitte le a padlásról. jnwwjtwn A KÖZÖNSÉG PANASZKÖNYVE Sóstó Kiskunha'as város közönségének ős­idők óta kedvelt és látogatott fürdőző helye Sóstó. Idősebb emberek állítják, hogy 40—50 évve’, ezelőtt a sziget kör­nyékei és a tó nyugati partja nádmentes >/olt s a tó fenekét nem sáros, hináros iszap borította be, hanem kemény volt. Fél évszázad .alatt a tó elmocsaraso- dott s fürdési célra évről-évre kevésbé lesz alkalmas. Békövetkézhetik, 5—10 éven be’ül az aiz idő, hogy e 70 holdas jobb sorsra érdemes tó nádassá válto­zik át s Kiskunhalas város 30 ezer la­kosa fürdő nélkül marad. Már irtunk arról, hogy más városok, ahol nincs a város köze’ében ilyen fürdőzésre alkal­mas tó, óriási anyagi áldozatok árán ásat nagy vízmedencét, ahol fürdőt lé­tesít. Ezt cse’ekedte Kecskemét, Kiskun­félegyháza, Debrecen s több város. Azt nagyon jól tudjuk, hogy városunk súlyos anyagi helyzete ruSm engedi meg, hogy most a Sóstót rendbehozza. Nagy hibát követett el annak idején a város, hogy meg nem kötötte a szerződést Juhász és Kalmárral, akik 80 ezer pen­gőt akartak Sóstó rendbehozására for­dítani s a város minden anyagi áldozat nélkül 25—30 év múlva értékes épüle­tekkel] s egy modemül berendezett für­dővel lett volna gazdagabb. Úgy hírlik, hogy ismét volna egy tőkepénzes válalkozó szellemű férfiú, aki hajlandó volna ma nagyobb összeg befektetésével Sóstót kellemes fürdővé alakítani át s ezen felül rendszeres haí­I tenyésztést is létesítene. Úgy tudjuk, hogy dr. Fékét«' Imre polgármester ur kellő megértéssel és jóindulattal karolja fel ezen életrevaló ügyet. Városát sze­rető s annak fejlődésén, szebb jövőjén munkálkodó polgármester nem is cse­lekedhet másként. Sok mindennél fonto­sabb, elsőrendű közérdek Sóstó fürdő megmentése a pusztulástól. Nem tudjuk, hogy lesz-e még a közel jövőben alka­lom arra, hogy a város e kincsét a la­kosság külön megterhelése nélkül rend­behozhassuk. Ma talán még fontosabb, mint volt a múltban, Sóstó fürdő ren­dezése. A tó közelében, — attól alig A földadó kivetésére vonatkozólag a városházán munkatársunknak a kö­vetkezőket mondták: — A földadó összeállítására vonat­kozó törvényes rendelkezésben előirt határidőre, január 25-ére összeállí­totta a kát. nyilvántartói hivatal. Kis­kunhalas város egész területére az 1933. évre szóló földadó kivetési lajstromot. — Kiskunhalas egész területére az 1933. évre járó földadó 90 ezer 024 pengő 58 fillért tesz ki. A föld­adó ki van vetve 11.448 egyéni kát. birtükivben foglalt összesen 106.813 kát. hold 1040 n. öl termőterület után 388.036 kor. 96 fill, összeget kitevő kát. tiszta jövedelem figye­lembe vételével. A termőterület, mű­velési ág tekintetében megoszlik 45 ezer 397 kát. hold 993 n. öl szántóra, 669 kát. hold 378 n. öl kertre, A világ cserkészei minden 4—5 évben összejönnek vaamelyik ország területén nagyobb találkozóra. Az ilyen nemzet­közi összejöveteeket jamboree-nak — dzsembori — szokták nevezni. A nagy találkozók célja a nemzetközi testvériség ápolása és a cserkészet nemzetközi kap­csoltainak kimélyitése. Ezideig 3 jam­boree volt Európa területén, 1920-ban Londonban, 1924-ben Kopenhágában és 1929-ben az ango’országi Birkenhead környékén. A múlt évi badeni nemzet­közi cserkészkonfereneia a IV, világjam- boree megrendezésével a külföldön sok dicsőséget aratott magyar, cserkészeket bízta meg Unió, Ausztrália és Csehszlo­vákia előtt. A Magyar Cserkészszövetség elfogadta ezt a kitüntető megbízást azzal a gondo'attal, hogy ezzel a nagyarányú megmozdulással is sokat tehetünk meg­csonkított hazánk szent ügyének. A tá­borparancsnokságot gróf Te'eki Pál 'tb. főcserkész, volt miniszterelnök vállalta, aki rövidesen megalakította a táborpa­rancsnokság szervezetét. Az előkészüle­tek már a múlt évben megkezdődtek s a döntés Budapesthez közel fekvő Gö­döllőre esett. Gödöllő község és a ki­rályi kastély parkjai lesznek a világjam- bore© színhelye. Augusztus 1—18. között itt fog táborozni két héten keresztül a világ minden részéről idejövő 15—20.000 külföldi és mintegy 10—12.000 magyar cserkész. Két hétre egy hatalmas sátor- város fog áakulni Gödöllőn, ahol al­kalmuk lesz a táborozó cserkészeknek a testvéri közösséget ápolni és ahonnan kirándulva megtekinthetik a külföldiek országunk fővárosának nevezetességeit és az ország érdekes tájait. Nagyje'entő- ségü hazánk megismertetése szempont­jából is a jamboree, mert mostantól kezdve egészen augusztus végéig aiz összes világlapok foglalkoznak Magyar- országgal, továbbá csak gondoljuk el, hogy hányán veszik elő a térképet, egy kilométer távolságra, — épült fel a laktanya, hol egy zászlóalj derék hon­védtestvérünk teepediatt meg. Sóstó für­dő közelsége nagyon megörvendeztette őket, éhagyatottságán azonban megle­pődtek. Bízva agilis polgármesterünknek vá­rosunk fejlődése érdekében kifejtett munkálkodásában, hisszük, hogy a Sóstó mai el hagyatottsága rövidesen véget ér s ez év nyarán már ezer és ezer megelé­gedett fürdőző fogja áldani a város ve­zetőségét azért, hogy Sóstó fürdőt szép­pé és kellemessé tette. —s. 9084 kát. hold 516 n. öl rétre, 4876 kát. hold 490 n. öl szőlőre, 43032 kát. hold 1094 n. öl legelőre, 2533 kát. hold 1044 n. öl erdőre, 1229 kát. hold 1285 n. öl nádasra. — Kiskunhalason a terméketlen, ál­landóan adómentes terület 5176 kát. hold 1465 n. öl, az ideiglenesen adómentesitett terület 204 kát. hold 1336 n. öl. A földadó kulcsa a pengő értékben megállapított kát. tiszta jö­vedelem 20 százaléka. — A f. évi földadókivetés még a múlt évben befejezett kataszteri uj osztályba sorozási munkálat figye­lembe vétele nélkül történt meg, mi­után az uj osztályba sorozási mun­kálat feldolgozására vonatkozó ira­tok nem érkeztek le a hatósághoz s az egyéni kataszteri birtokiveken az osztályba sorozás eredménye en­nek következtében nincs keresztül­1 vezetve. hogy megkeressék rajta, Országunkat, amelyről eddig talán fogalmuk sem volt. Azonkívül az idegenforgalom gazdasági szempontból is igen számottevő. Nehéz időket é'-ünk, de ez nem zárja ki, hogy az idejövő sok ezer külföldit igazi ma­gyaros vendégszeretettel fogadjuk és annak idején megnézzük ezt a hatalmas sátorvárost, mert hazánknak teszünk ve'e szolgálatot. A világjamboreen a halasi cserkész­fiuk is szép számmal résztvesznek. A résztvevő fiuk már második éve ké­szülnek erre a nagy találkozóra, hogy azon becsülettel megáll ják a helyüket. Nemcsak a cserkészfiuknak, de a szü­lőknek és városunk társadalmának is egy nagy élmény lesz a jamboree, mert egy ember é'etben nem igen lesz alkalom, hogy láthassunk ilyen tömeges megmoz­dulást és beletekinthessünk úgyszólván a világ minden népének életébe, szokásai­ba. Városunkból odamenő fiuk is visznek sok mindent, amelyek úgy a halasi fiuk táboránál, mint a nagy színpadi bemutat­kozásoknál ki fogják domborítani Halas és a kiskunság jellegét. Városunk minden rétegének támogatni kel a fiuk nemes törekvéseit azzal, hogy amidőn a halasi cserkészfiuk a közeljövőben megmoz­dulnak a jamboree érdekében, akkor nekünk is me'eg érdeklődésünkkel se­gítségükre ke l menni. Már itt felhívjuk a város közönségének figyelmét arra, hogy a cserkészek április elején a városi moziban egy estét rendeznek, amelyen be fogják mutatni az 1929. évi ango’.or- szági jamboree érdekes filmjét szép mű­sor keretében. Majd pünkösd hétfőjén jamboree-na pót rendeznek, amikor a gimnázium udvarán felállítanak egy cserkésztábort és ekkor mindenkinek al­kalma lesz egy napon át bele tekinteni egy cserkésztábor életébe. Ez alkalom­mal egy cserkészzenekar fogja szórakoz­tatni az érdeklődő közönséget és a fiuk be fogják mutatni azt a halasi népéletből vett színdarabot, amely«’ résztvesz majd a jamboree színpadi bemutatásain is. Hisszük, hogy városunk közönsége tá- és minden akalommal megmutatja mogatni fogja a cserkészek törekvéseit me'eg érdeklődésévé! azt, hogy Halas cserkészfiai is részt vegyenek a gödöllői világjamboreen. Parcher Félixet Kassán helyezik örök nyugalomra A kiváló diplomata halasi illetőségű volt Terjékfalvi Parcher Félix rendkí­vüli követ és meghatalmazott minisz­ter meghalt. Elhunytéval érzékeny veszteség érte a magyar külügymi­nisztériumot. Parcher Félix 1898-ban mint konzuli attasé kezdte meg szol­gálatát a közös külügyminisztérium­ban és ott rövidesen a közelkeleti kérdésekben specializálta magát. 1907-től 1918-ig a konstantinápolyi nagykövetségen teljesített szolgálatot és ott különösen a világháború ide­jén maradandó érdemeket szerzett. 1919-ben magyar külügyi szolgálat­ba lép át. Előbb a bécsi követség első főtisztviselője, majd 1921-től 10 éven át a berni követség vezetője volt, ahol a legjobb emlékeket hagy­ta maga után. 1925-ben kapta meg a rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri rangot. 1928-ban a berni követség vezetésén kívül az időköz­ben felállított kairói magyar követség vezetését is rábízták. A berni kö­vetségnek takarékossági okokból tör­tént megszüntetése óta központi szol­gálatot teljesített. A magyar külszolgálat Parcher Fé- lixben egyik legiskolázottabb és leg­tapasztaltabb diplomatáját gyászolja. Parcher Félixet meleg szálak fűz­ték Halashoz. Megszerette ezt a vá­rost, itt illetőséget is szerzett, hogy szorosabbá tegye a szálakat Halassal, nyugalombavonulása után itt akart letelepedni és birtokot vásárolni. Több izben megfordult Halason, leg­utóbb most karácsonykor is, ezúttal is dr. Fekete Imre polgármester ven­dégeként, akihez szoros baráti kö­telékek fűzték. A temetésre felutazott Budapestre dr. Fekete Imre polgármester. Az elhunyt holttestét ma, pénteken délután szentelik be Budapesten a Farkasréti temetőben, majd Kassára szállítják és ott temetik el a csa­lád sírboltjába. Az engesztelő szent mise áldozatot az elhunytért szom­baton reggel mutatják be a bpesti belvárosi főplébánia templomban. Az elhunyt Parcher Félix 57 évet élt. Halálát kiterjedt előkelő rokon­sága és nagyszámú baráti körének mély részvéte fogadta megrendültén.- ————­....... ..........—^=ga — A KNSK közgyűlése. A Kiskunha­lasi Nagykábzi Sportkör február 5-én délelőtt 11 órakor a központi e’emi is­kola földszinti tantermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a kör tagjait az elnökség ezúton hívja meg. A közgyűlés tárgya tisztujitás. — Gömbös Gyula miniszterelnök be- je’entett© Nyíregyházán, hogy törvényja­vaslatot készit elő a kormány belső átszervezéséről. Állítólag az a terve a miniszterelnöknek, hogy a mezőgazda­ság, kereskede’em és ipar összes kér­dései közös irányítás alá kerüljenek. A kereskedelmi és a földművelési minisz­tériumokat esetleg összevonnák egy nagy gazdasági minisztériummá. Szó van arról is, hogy külön közlekedési mi­nisztériumot létesítene a kormány, amely a közlekedés minden ágát felölelné. A városházán elkészültek a földadó kivetésével 106.813 kát. hold föld után 90.024 pengő 58 fillér földadót vetettek ki Halason Világjamboree Gödöllőn A halasi fiúk is résztvesznek a nagy találkozón

Next

/
Thumbnails
Contents