Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-10-21 / 84. szám

4 oldal

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

T"i

október 21

A „zöldhalmi csárdában“ minden csendes

Betyár történet.

Irta: Gaál Gyula dr.

— Gyurika fölébredt, mindjárt kihozom, addig is osak ögyön Gömböcz bácsi. i

Alig nyelt azonban az öreg egy-két falatot, Póriké egy karonü'ős gyermekkel jött ki a szobából.

Gyurika, mikor meglátta Gömböcöt, a nagy örömtől majd kiugrott anyja karjából.

— Gyere csak ide hozzám, az én ölembe, hoztam án neköd ágaskodó kislovat, — nevetett Gömböcz és kajla bajuszát kétfelé törülte s olyan cuppanós csókot durrantott a fiúcska homlokára, hogy az a nagy botdogjságtót, majd hogy sírva nem fakadt.

Míg a menyecske bor után nézett, előkerült az átaivető és abbót Gyurikának egy szürke kis faló, egy hátul fujható piros gólya, fütyülő cukor, kis- mándli, meg fapuska mosolygott e'.ő. A menyecske pedig kapott selyem főkötőt, arany fülbevalót, szivárványszínű pántlikát, meg szegedi piros bársony papucsot. '

Az öreg, mikor befejezte az evést, átült a másik otdaírta a subával lieterifett kasiiliésre és ekezdett mesélni a kopár, kietlen futóhomok szegénylegényeiről1, bégetőnyáj puliugatásától visszhangos buckákról, lovukról lelőtt pandúrokról.

Közben, — hogy a gyerek is nevessen, a csibehordó kányáról, a nádasokban lakó herkentyűről, fötdikutyák- ról mondott el fur csábbnál -furcsább meséket. , t

Beszéd és italozás közben azonban elnyomta az áom és néha akkorát hor- tyogoft, hogy saját maga is felijeit rá.

De még jobban fölijedt arm, mikor bekijáktott valaki az élősövény kerítésen: — Gömböc, zabba mönnek a lovak- 1 1

— Gyurka, édös Gyurkám! — kiáltott Pörike és kirohant az udvarra, hogy Vaski Gyurkát, zakatoló szivére ölel. hess©.

—■ Szivem vigasztalója, Poriként, te кölcénykékszömü angya’om, mindönö, — beszélt izgatottan Vaski Gyurka és emit azután szóval nem tudott elmondani, elmondta csókkal.

— Jusson ám a fiadnak is Gyurka, —

nevetett az öreg Gömböc és a kisfiút átadta apjának, kire leikéből nevetett a gyermek. i

— Ugy-e most már örökre abba hagyod mestörségötífit és soká nem mégy el tőlünk, — rimánkodott az asszony, — itt nem talál mög senki.

— Az ilyen hirös betyárra, mint Gyurka, — itt is rátalál Ráday, — szólott/ bánatosan Gömböc, — mert jegyezd mög Pörikém, Gyurka már olyan hírős embör, hogy nóta b szól ró a.

— Hát, hogy szól az a nóta, — kérdezte izgatottan a menyecske.

— Hát igy: — Vaski Gyurita szegény legény... Halált hozott rád a törvény.

A menyecske halotthalványian nézett maga élé. > >

Ezen soroknak arójia, minit Pöst-Pilis- Solt-Kiskun vármegyének fiatal tiszteletbeli szolgabirája, szolgálattételre a monori járás főszolgabirája, Földváry Bertalan mellé volt beosztva. •

A szolgabirói hivatal hajdúja a hófehér bajuszu, szuróslékiníetü, a to’.on- cokkat nagyon keményen é bánni tudó jó öreg Kazinczi János bácsi volt.

Ez a Kazinczi János egyik vallató pandúrja volt gróf Ráday Gedeon királyi biztosnak.

E sorok írója és Ney Géza akkori szoigabiró, Pest vármegye mostani daliás főjegyzője, sokszor, nagyon sokszor kérték az öreg hajdút, hogy beszéljen valamit a régmúlt időkről.

Hiába volt minden keres.

— Háromszoros esküm köt, nem szólhatok isemmit tekintetös uraim — volt a mindig egyformán szóló válasz.

Ha ez az egyszerű hajdú ilyen hallgatag volt, mennyire diszkrét lehetett Rádaynak vizsgáló bírája, nyomozója, besúgója. ; i

(Folytatjuk.) j

GAZDALEXIKON

! HÍREK

Emelkedik a toj áeki vitel

Németországnak mégis szüksége van a magyar tojásra

Németország a közelmúltban vám- j dezni a belső szükségletet, a németorFűzfasíp

emeléssé, és egyéb intézkedéseikkel rend- kivül megnehezítette a magyar tojásexportot. Hónapokig csaknem teljesen szünetelt a német piacra irányuló tojáskivitel, ami annál súlyosabban érintette a magyar mezőgazdáságot, mert az utóbbi években Ausztria mellett Németország volt a legfontosabb tojáspiacunk. Hosszas tárgya’ások után néhány héttel eze'őtt megindult a német exportüzlet. Tekintettel arra, hogy 'Németország belső termelése nem képes feSzági tojásárak az utóbbi napokban jelentékenyen megszilárdultak és a magyar tojást is erősen keresik. 'Értesülésünk szerint legközelebb tárgyalások indulnak meg a német kormánnyal, hogy tegye lehetővé ugyanolyan mennyiségű magyar hűtőházi tojás bevitelét, mint amennyi friss tojást szállítunk a német piacra. Egyébként Ausztria felé is emelkedik a tojáskivitel és ez magyarázza, hogy az exportra alkalmas jóminőségtf tojás ára a belföldi piacon is emelkedik.

Gyümölcsfermelés

E cím a'att állandó rovatot kivánunk lapunkban megjéentetni. Célunk ezzel az, hogy olvasóink figyelmét állandóan reáirányitsuk e nagyon fontos termelési ágra, amelynek felkarolása minden homoki gazdálkodónak létérdekét jelenti. A tisztán gabonatermelésre támaszkodó gazdák jövője meg van pecsételve, könnyen megállapíthatja még a legegyszerűbb ember is, hogy a 6 pengős rozsár s a 10 pengős búzaár mellett hány éve van még hátra, hogy a mai súlyos terhek mellett földje dobra kerüljön. Meg kel! változtatni a termelési ágakat, de minél előbb! Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, Eger, Gyöngyös városok, de a szomszédos Jánoshalma nagyközség derék, értelmes magyarjai is már évtizedekkel ezelőtt észrevették, hogy a gyümölcstermelés minő fontos jövedelmi forrás. Kecskeméten ma több mint kétszázezer darab rózsabarackfa ontja a barackot. Az 1928- ik év nyarán 599 vagon barackot vittek el Kecskemétről, még pedig 37 ezer métermázsát külföldre s 5 ezer métermázsát Budapestre. A barack átlagos ára volt ezen évben 1 pengő kg.-on- kint. Kecskemét város gyümölcstermelő gazdái 4 millió és 200 ezer pengőt kaptak 1928-ban rózsabarackért! Az idei baracktermésért 3 millió pengőt, egyéb gyümölcsért 2 millió pengőt fizettek ki a vevők a kecskeméti gazdáknak 1933 augusztus végéig! Jánoshalma község gyümölcskivitee volt: 1930-ban 1300 vagon s 1931-ben 1580 vagon vegyes gyümölcs, ame'ynek túlnyomó része almából került ki. A Jánoshalmáról elindított vagonokban sok halasi gyümölcs is volt, mert hisz a já- noshalmai piacon mindenkor többet fizettek a gyümölcsért még a Schneider cég is, mint Kiskunhalason, ezért még a kiskunhalasi iparsző'őkbőf is az almát Jánoshalmára vittékUgyan ezen rovatban óhajtunk foglalkozni a legnemesebb i gyümölcsök pgyikének: a szőlőnek, különösen a csemege szőlőnek termelésével. Gyöngyös város magyarjai évenkint ezer és ezer vagon szőlőt küldenek ki Lengyel-, Cseh- és Németországba s milliókat vesznek be szőlőért. Izsák község az elmúlt évben ezer vagon körüli szőlőt szállított ki Németországba.

A Balkán államokból: Görögországból, Bulgáriából és Jugoszláviából szeptember és október folyamán naponkint teljes vonatrakományok futnák keresztül a kiskunhalasi állomáson csemege- szőlővel és szilvával megrakva a nyugati ái'amokba. A mi gyümölcsünk feltétlenül versenyképes volna a távolabb fekvő országok gyümölcsével, hisz több

száz kilométerré, közelebb vagyunk ezeknél a nyugati fogyasztó piacokhoz в igy kevesebb fuvarköltség terheli gyümölcsünket, de rövidebb idő alatt frissebb állapotban is kerülne rende’te- tési helyére. De versenyképessé teszi gyümölcsünket annak tetszetős színe és kiváló zamata. Sehol a világon nem terem oly kiváló gyümölcs, mint a Duma—Tisza-köz ének homokos táján: Kecskeméttől ‘le Jánoshalmáig. ;

Egy a nagy hiba nálunk! De kü’önö- ! sen Kiskunhalason. Nem gondozzuk kel- ; lőképen gyümölcsfáinkat. Pedig éhanya- ■ golt, gondozat'an fákon egészséges, pi- ! acképes gyümölcs nem terem. Csak fé- ! regmentes, szépen fejlett gyümölcsöt le- ! hét tisztességes áron értékesiteni. Ezt veszik a kereskedők, mert a külföldön csak ilyenre van vevő. Igaz, hogy a fák karbantartása, sok fáradságos mun- 1 kával és költséggel jár, de kifizetődik, j A fák rendszeres nyesései, tisztogatása, j téli és nyári permetezése feltétlenül ! szükséges ahhoz, hogy egészséges gyű- j möl csőt teremjenek.

Mindezen kérdésekkel a fenti ■ cím alatt részletesen akarunk foglalkozni lapunkban. Céunk ezzel az, hogy Kis- j kunha’as város gyümölcsléimé őit reá- j neveljük, hogy kifogásta’an, szép gyű- *

Esik eső karikára... Bele esik a pipámba... Azaz beleesett volna... Am de meg van kupakolva... Tő» kéletes formás kézség... Ránézni is gyönyörűség... Oly ragyogó mint a márvány... Oly karcsú, mint egy szép szüzlány... Csak az a baj, egye fene... Hogy a dohány nem szűz benne...

(Alugy.)

• •••

— ELŐFIZETÉSEK SZIVES MEG UJITASABA KEBJÜK T. OLVASÓINKAT.

— Gömbös fogadtatása Halason é* Keiebián. Az Ankarába utazó Gömbös Gyula rmniszterelnököt Halason, amikor kíséretével átutazott, nagy közönség fogadta az állomáson. A vonatból kihajló minisztert a város közönsége nevében dr. Fekete Imre polgármester üdvözölte pár szóval, majd egy magyar ruhába öltözött te- ány, Nagy Crirok Juliska virágcsokrot nyújtott át a miniszterelnöknek, aki megköszönte a város közönségének a meleg fogadtatist — Ugyancsak kisebb csoport várta a kormányelnököt Keiebián is, ahol a határon hasonló meleg fogadtatást rendeztek a miniszterelnöknek.

— Tanyai Szentmisék Vasárnap október 22-én, Alsózsanán és Kötöny- ben, jövő vasárnap 29-én pedig Fet- sőszálláson lesz tanyai szentmise. Rk. Plébánia Hivatal.

— Lelkesгп készül Halas város közönsége a vasárnapi revíziós gyűlésre. Legutóbbi számunkban részletesen megírtuk, hogy vasárnap délelőtt a városi közgyűlési teremben nagyszabású revíziós gyűlést tartanak Halason. A revíziós gyűlés iránt a város közönsége kikében nagy az érdeklődés. A revíziós gyűlés prog- rammja a következő lesz. A gyűlés 11 órakor kezdődik. A megállapított Programm szerint a gyűlés bevezetéséül a Városi Dalárda énekli a Hi- szekegy-et A gyűlést megnyitja Bé- tory Gábor elnök, a gyűlés céljáról beszédet mond Szabó Zsigmond társ... , .. ... . I шшш олсил/ ^OiglIlCUIU

molcsot (érméjének s gyumo-csterme- ! eMk| a határozati javaslatot előterlé&seí — saját érdekükben — komolyan foglalkozzanak. —s.

— Emelkedett a szesztermelés. Ez

év augusztus havában a termelési adó alá eső szeszfőzdékben 2152 hektoliter szeszt termeltek az 1932 augusztusának 1875 hl. szesztermelésével szemben.

jeszti Gulyás Sándor titkár. Majd a Városi Dalárda újabb hazafias éneke s egy alkalmi szavalat után a Himnusszal zárul a gyűlés.

— Országos vásár Kecefen A keceli országos vásárt október 23-án tartják meg.

Gyerekjáték a nagymosás!

beáztató. Asszony- dlc.órit móló perre!

moiói ABC szappannal

kifőzi. ABC szoppannal

Minden dörzsölés nélkül is egy kettőre hófehér a ruha I így dolgozik On helyett a Hutter ABC szappan. Kiadós és így olcsóbb vele a nogymosás s emellett к íméli a fehérneműt

SZAPPAN