Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-10-14 / 82. szám

2 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE október 14 ján 'nincs sérülés, öltözéke a talált gombok szerint egyszerű lehetett, la, zseb tájékán egy manlicher go­lyó volt. Hogy a halál oka mi volt, azt már nem lehetett megállapítani. A lefolytatott nyomozás után a 'csendőrség megtette följelentését s így a bíróság előtt fog majd tisztá­zódni, hogy terhelj-e különösebb bűn ajz 1919-es gyilkosság jánoshalmi tet­teseit. íj, TOLL és TINTA Egy gyalog utazó 103 éves asszony még csinos fiatalember­ként látta Kossuthot Az idén januárban történt, hogy Lacó János békéscsabai lakos kocsijával a békésesaba—dobozi műúton haladt. Mi­kor a Réthy-tanya bejárójához ért, le­ltért a műútról és a tanya felé hajtott. Lovai azonban a lejárónál valamitől megijedtek, megugrottak s az egyik országút szélén üldögélő özv. Вага Mi- hályné lábára léptek. Az öregasszony iába természetesein megsérült, úgyhogy a gyulai kir. ügyészség Lackó ellen gondatlanságból okozott testi sértés ci- mén vádat emelt. i Az ügyben kedden dé'e'őtt tartotta a gyulai törvényszék a főtárgyalást. Szenzációt keltett a tárgyalásnak az a nesze, amelyben a bíróság a sértettet Személyi adataira nézve kérdezte ki. Kitűnt ugyanis, hogy özv. Baráné 1830- toan szü’etett, tehát nem kevesebb, mint 103 esztendős. i A további kérdésiek során a tárgyalási teremben levők nem kis csodálkozá­sára az is kitudódott, hogy a 103 esz­tendős asszony gya’ogs zenei ment be Kőrösladányból Gyulára. A tárgyalás tólőtt öt nappal útinak indult, hogy az idézésben megjelölt időre beérjen. özv. Bara Mihályné különben úgy testileg, mint szellemileg friss és a me­móriája is kitünően működik. Jól emlék­szik Kossuth Lajosra, aki akkor, amikor látta, »csinos fiatalember« voít, emlék­szik továbbá a szabadságharc levere- tésének szomorú idejére is, amikor Orosz katonák jártak az alföldi falvaik­ban. i i г' ' I Érdemes a megemlítése, hogy ami­kor a Békéscsaba—dobozi ut mellett ez a szerencsétlenség érte, akkor is gya- Ipgszeríel vodt útban. Tótkomlóson volt (dolga s onnan igyekezett hazafelé Kő- tösladányba. Útközben elfáradt, leült pi­henni az országút szélére s pihenés közben érte a baleset. A mathíuzsálemi kort megért asszony «észére Unghváry tanácselnök intézke­désére útiköltségét utaltak ki, úgyhogy már nem gyalogosan, hanem vonaton ment hazai Kőrösfedányba. Ötszáz rendbeli becsületsértés A becsületsértési perek krónikájában páratlanul áll az a feljelentés, amely -most futott be a szegedi járásbiróságna. A feljelentést egy tanyai tanító felesége Siette a szomszédja ellen, A tanítónő elő­adta, feljelentésében, hogy a szomszéd- asszonnyal két év óta a legádázabb ha- haragos viszonyban ál. ő sohasem sér­tegeti az asszonyt, de az minden al­kalmat megragad arra, hogy őt be­csületében meggy alázza. Nem múlik el jóformán nap — írja a tanítómé felje­lentésében, — hogy valahogy meg ne sértsen a szomszédom. Már nem is me­rek kimozdulni a lakásomból, mert mindjárt hallom, hogy kiáltoz utánam. Eddig nem is tettem ellene feljelentést, de most egyszerre kivárnom, a meg­büntetését az összes becsületsértésekért. Számszerűleg 500 rendbeli becsületsé- téssel vádolom, ezeket 1931-es évtői a mai napig követte el ellenem. A tanító né tanukat is jelentett be, lakik igazolják majd, hogy két esztendőn keresztül majdnem minden nap meg­sértette a vádlott a főmagán vádlót. Főispán! hivaíalvizsgálaf lesz a városházán Pest vármegyében az évenként szo­kásos hivatalvizsgálatokat most tart­ják meg. Legutóbb Preszly Elemér főispán Nagykőrösön tartott hivatal­vizsgálatot. Értesülésünk szerint a füö­zeljövőben Halasra is sor kerül és a j főispán a hivatalvizsgálatot a halasi ; városházán is meg fogja tartani. A hivatalvizsgálat pontos dátuma még ismeretlen. A tisztviselők nem kapnak gabonában fizetést A közhivatalokban a legutóbbi na­pokban az a hir terjedt el, hogy a kormány, mivel a gazdák által fel­ajánlott adógabonát nem tudja ér­tékesíteni, a közalkalmazottaknak ezentúl illetményük egy részét külön­féle gabonnnemüekben, búzában és rozsban adnák ki. A hírek terjesztői már arról is tudtak, hogy mennyit kapnak a közalkalmazottak és csa­ládtagjaik fejenként egy-egy hónap­ra. Utána jártunk ezeknek a hiresz- teléseknek és megállapítható, hogy az egész hírből annyi igaz, hogy a pénzügyminisztériumban egy nyugdi­jas tisztviselő javaslatot terjesztett be arnanézve, hogy la köz­ségi tanítókat és jegyzőket, lakik tud- j valévőleg sok helyen hónapok óta nem kapják meg a fizetésűket, elé­gi ísék ki terményekkel, búzával, rozs­osai ,esetleg lisztnemüekkel. A mi­nisztériumban ezt az indítványt oda­tették a többi sokszáz javaikat és beadvány mellé. Azt mondják, nin­csen szó arról, hogy a kormány ко- j molyán gondolna arra, hogy a köZ- j alkalmazottak illetményeit gaboinane- müekben szolgáltassa ki. ' * Valorizálják a hadikölcsönökeí? Hir szerint a hadikölcsönök valo- lorizádója már küszöbön áll, a valbrí- zációs javaslatot készítik a pénzügy­minisztériumban, úgyhogy az ősz­szel már a 33^as bizotstág és a par­lament elé kerül. A javaslat lényege az, hogy a nosztrifikált címleteket arra való te­kintet nélkül, hogy azok az bejegy­zők birtokában vannak^e vagy sem, ; bárki adó és egyéb illeték fizetésére használhatja fel. Az állammal szem­ben fennálló adó- és illetéktartozá­sok húsz százalékát lehet nosztrifi- I kált hadikölcsönnel fizetni. Minden 100 korona értékű nosztrifikált cím­letet 5 P. értékben számítanak be adó- és illetékfizetésnél. Baranyi László plébános ünnepélyes Halas város közönségének vasár- | nap nagy ünnepe lesz Baranyi László { plébános installációja. Az ünnepélyre már minden előkészületet megtettek és az minden tekintetben impozáns és szép lesz. Az ünnepélyre vidékről is sokan jönnek, hogy az uij plébános­nak szere tét ükét és tiszteletüket nyíl- , vánitsák. A beiktatási ünnepélyre le- ! jön dr. Kovács Vince kanonok, Va- j szary Mihály pápai kamarás, püspöki titkár, Mthálovics Zoltán ny. tábor- J nők, Mihá'ovics Ernő kanonok-plébá­nos, Kóródy-Katona János orsz. gyűl. 1 képviselő, aki az ebéden beszélni is fog, Vargha Mihály apát, kerületi i esperes, Molnár Zsigmond jászkara- ! jenői plébános és mások. A beiktatási ünnepélybe érkező vendégek a szombat délutáni gyors­vonattal jönnek Halasra. Nagyobb fo­gadtatás lesz az állomáson. Az egyháztanács nevében dir. Zeiiz Károly világi elnök üdvözli őket. A plébánia előtt a ka­tolikus iskolás gyermekek üdvöZ- lik az érkezőket. Este 8 órakor a katolikus Legényegylet szerenádot ad Kovács Vince kanonok, az uj plé­bános és a vendégek tiszteletére. Vasárnap, október 15-én, délelőtt 9 órakor ünnepélyes menetben vo­nulnak fel a beiktatásra a plébániá­ról. Az istentisztelet a beiktatással, melyet dr. Kovács Vince s a pápai kinevező irat latin és magyarnyelvű kihirdetésével, melyet dr. Vaszary Mihály pápai kamarás, váci püspöki titkár végez — kezdődik. Utána a beiktatott plébános elmondja első ün­nepi miséjét, mely alatt az egyházi énekkar zenekari kísérettel Gruber Ferenc »a« mollban irt vegyeskari beiktatása »Missa in homorem St. Caeciliae« miséjét énekli. Orgonái: Szántó Emá- nuelóé. Vezényel: Hangódy István. Evangéliumkor Baranyi László plé­bános szentbeszédet mond1. Az ünnepi mise alatt kedvező idő­járás esetén a templom délkeleti ol­dalán tábori mise lesz, szentbeszéd­del, melyet dr. Pongrécz Elemér hit­tanár, felsővárosi kis szent Teréz templomi lelkész végez. A beiktatási szentmise végeztével a különböző testületek és egyesüle­tek küldöttségei üdvözlik a beiktatott plébánost a plébánián. Délben fél 1 órakor ünnepi társas­ebéd a Rom. Kát. önképző Eg /let nagytermében. л , Szombaton döntenek hivatalosan a halasi szüret Ideje felől A szőlők az egész halasi határban változatlanul el vannak maradva érés szempontjából és csak bizonyos sző­lőfajták azok, amik megértek a szü­retre. A szőlősgazdák körében nagy ér­deklődéssel várják, hogy Halason mi­lyen időpontban állapítják meg a hi­vatalos szüreti időt. Mint munkatársunk értesül, Hala­son szombaton fognak dönteni a szüret időpontjának megállapítása fe­löl. Itt írjuk meg, hogy Kiskőrösön megkezdték már a szüretet. Hirdessen a Helyi Értesítőben! HALAS VÉGVARAI Halod legendák és élő emlékek a homokszemekben És valahogyan mégis úgy vagyunk vele, hogy ennek a homoknak a lel­két, mégis kutatni kényszerülünk, be­lepillantunk a ragyogó szemébe, a hűséges, pazarlókedvü adakozásába és tovább sétálunk rajta a buckákon keresztül, hogy eljussunk egyik szin­tén jelentős végvárra, öttömös, Pusz­tamérges, Kelebáa, határába, oda, ahonnan Szeged csak öt kilométerre esik Halasnál távolabbra, az úgyne­vezett kisbalotára. Határa Csongrádmegyébe nyúlik bele és Báesmegyét szeli, egyik leg- elhagyatottabb része Halas részéről a halasi tanyavilágnak, piaca Pusz­tamérgesre gravitál, a pusztamérgiesi kisvasút kis őrházától egyet ugrik a kishalotai és már Szeged piacának kellős közepén van. Nézzük meg ennek a kis puszta­résznek a múltját, amely semmivel sem különbözik a többi végvártól, épen annyi történelem bujkál benne, akár a többi vidékben. Valamikor a régi pásztorok furulyázták el itt leg­szebb dalaikat, régesrégen, mert ami akkor volt, abból a mai kisbalotán már alig van nyom, hogy errefelé lakott és élettől duzzadó mozgás volt, legfeljebb a tömör, írásba nem is fog­lalt egyszerű feljegyzések, nagyon, túl elsárgult fóliánsok regéinek, ar­ról, hogy az a rész, amit ma kis- balotának hívunk, egykor szorgos munka szorgalmas közössége vala. Azt írjuk, hogy vala, nempedig, hogy volt, mert ez a rész olyan ré­gen áll már itt a maga világítótor­nyával, amikor latinul diskuráltak egymással az emberek, akkor volt lakott hely, amikor még boldog em­lékezetű Kazinczy Ferenc bizony még a világon sem volt, nemhogy a magyar nyelv rendszeres gramma­tikába lett volna foglalva. Régi történelmi hely ez a kisba- lota, annak mai területe, közben, de sok harcnak, de rengeteg sok vér­nek kellett elfolynia, mig ezek a vértengerek elmosták a földnek szí­néről. . Hosszú ideig sem esik szó erről a részről, amelyet erdők borítottak, ké­sőbb jubnyájak barangolták, termé­ketlen buckák ették be magukat oda, mígnem 30 évvel ezelőtt Babó De­zső parcelláztatta fel és közel 120 kisember telepedett ide. Ki Dorozs- máról, ki Bácskából, ki meg a szö­ged! határból telepedett ide, szor­galmas, derék emberek, akik maguk­kal hozták ide a töretlen munka­kedvet, a munka meg nem alku- vásának szent lázát, ide hozták az alkotás energiáját és a föld szere- tetének balzsamos, andalító himnu­szát. Jöttek, láttak és győztek az uj honfoglalók és ma harminc ke­mény esztendő munkája után ott te­rülnek el talán a határ legszebb sző­lői és legvárulóbb gyümölcsösei. A romantika helyett a kultúra mesés kincsei vágták az uj világ uj ösvé­nyeit kisbalotán, úgyhogy ma kis- balotá a halasi tanyák egyik legné­pesebb iskolájával dicsekszik el. Szoboroszlopot érdemel a kisba- lotai magyar minden vonatkozásban', ércnél tömörebb szobrot derék jó­zanságáért és páratlan szorgalmáért. Valamikor csupa történelem az egész táj, ma pedig mintakert és minta- kulturteljesjtmény. i Tál Értés lyent valan velő e hó este katk. letbei tanfo Részi dőkn dokn 60 f Tan mag kívül dei kísq: lyam sárna rer Részt ügye beirat ten a pác Tud; hogy Ipari Nov ref. k< tál E hó 1 est tánjy estét Önl melj hivon vés Kűlör díjért Tis Bére tánc i toki i imák tárt, ’rn m ki и méi Ivá l

Next

/
Thumbnails
Contents