Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-10-11 / 81. szám
2 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE október 11 A gazdák egységes összefogáséi sürgette Sztranyavszky Halason Jelentős és országos nagy esemény színhelye volt szombaton délben a halasi Városi Színház, lahol zsúfolásig megtelt teremben tartotta fúziós nagygyűlését az ország (két legnagyobb gazdasági érdekeltsége: az Országos Magyar Földbérlőik Egyesülete és az Országos Földbérlő Szövetség. Az alakulásra Budapestről Halasra érkezett Sztranyavszky Sándor ny. (államtitkár, a Nemzeti Egység Párt- fámák országos elnöke, akit az egyesült bérlő egyesületek elnökké választották meg nagy lelkesedés közepette. Sztranyavszky Sándor a budapesti 11 órás gyorsvonattal érkezett Halasra nagyobb kísérettel. Az állomásira kivonult t'szteletére a lovas bandérium, ugyanabban a formaruhában, amely a kiállítás alkalmával a főispánt kisérte be az állomásról. Fogadására megjelent dr. Fekete Imre polgármester a város vezetőségével az élén és nagyobbszámu közönség. Sztranyavszky Sándor és kísérete a színházba mentek, ahol a nagygyűlést tartották meg. Szfcramyavszkyt és kíséretét a színpadi emelvényen megjelenésükkor harsány éljenzés fogadta, majd a Magyar Hiszekegyet énekelték el a jelenlévők. Eftitán Medveczky Károly gazd. főtanácsos köszöntötte meleg szavakkal Sztranyavszky Sándort, kiemelve az ő nagy érdemeit és méltatva őt, mint kiváló gazdát és a magyar gazdák Igazi barátját. Medveczky Károly annak a hitének adott kifejezést, hogy fezen a fúziós gyűlésen Sztranyavszky Sándor elnökké való választása leheltévé fogja tenni, hogy minden gazda és földbérló váüvetett munkájával sikerhez jussanak azok a célok, amelyekért a magyar gazdaközönség és földbérlők küzdenek, Medveczky Károly után Eszenyi Jenő gazdasági főtanácsos mondóit beszédet. Sztranyavszky Sándor beszéde Sztranyavszky Sándor mondotíllel ezután megnyitó beszédét, amelynek bevezetőjéül megindokolta, hogy miiért fogadta el a magyar földbéri ők uj egyesülésének elnöki tisztségét, majd így folytatta: — Az idő gondterhes voltát mindannyian érezzük, meg kell azonban értenünk, hogy azok a súlyos gondok, amelyek nyomasztóan ülnek a magyar gazda lelkén, nemcsak az iegész magyar gazdatársadalom gondjai, hanem a magyar termelés minden ágazatának, sőt mondhatnám, az egész világ gazdaságának gondjai is. A fennálló nehézségekért nem tehetjük felelőssé a magyar gazdasági tétet és közélet felelős tényezőit. A (gazdasági válságnak és nehézségeknek első indító oka a világháború s tetőnek a magyar gazdasági életre gyakorolt fokozottabb hatása abból a békeszerződésből származik, amelyet a. győztes államok rövidlátó politikusai kényszeritettek rá az egész országra. — Sokszor gondolkoztam azon, miként lehet az, hogy amikor például a, cukorgyárak kartelbe tudnak tömörülni a maguk érdekeinek megvédésére, a termelők nem tudják megérteni egymást és széttagolva kiszolgáltatják magukat a velük szemben álló érdekeknek. — Ha valamikor szükség volt arra, hogy a magyar gazda egy akaraton legyen, akkor a mai idők azok. — Gömbös Gyula miniszterelnök íur és a kormány ezen a téren is nem- csakhogy teljesítette kötelességét hanem éppen a miniszterelnök ur volt az, aki példát mutatóan jár elől ezen a téren más nemzetek állam- . férfiai számára is. • л‘- ? ц | A gazdaadósságok rendezése — Meggyőződésem, hogy a kormányelnök ur által többször tett komoly kijelentésnek megfelelően a kormány a gazdaadósságok kérdését is rövid időn belül megoldja. Ezt a kérdést úgy kell megoldani, hogy az egyetemes gazdasági érdekeket Tartsuk szem előtt. Nem szabad megoldani úgy, hogy megoldásával megmentsünk és gondmélkiillivé tegyünk egy társadalmi réteget, ugyanakkor azonban egy másik társadalmi réteget elsöpörjünk. Elsősorban tehát a kamatterhek mérséklésére van szükség. Kényes és nehéz probléma ez, de nem megoldhatatlan akkor, amikor a magyar mezőgazdaság jövője és életképessége függ ettől. — Azt hiszem, megértésre talál az illetékeseknél a magyar gazda telkében élő az az igazság, hogy akkor, amikor a kamatterheknek sem tud a magyar galzda eleget tenni, időt kell adni ama, hogy a tőketörlesztés és a visszafizetés kötelezettségének sárnapra tűzte ki a Városi Színházban alföldi szakosztályának vándorgyűlését. A gyűlést nagy érdeklődés előzte meg eleget tegyen. A gazdasági élet első feltétele az, hogy biztosítsuk a kihelyezett tőke kamatozását és a kamat fizetésének lehetőségét s meggyőződésem, hogy az illetékes tényezők ennek nagy jelentőségét teljesen átérzik. Határozati javaslat Sztranyavszky Sándor beszédét a nagygyűlés közönsége nagy tapssal és lelkesedéssel fogadta. A nagygyűlés Szávozd Richárd javaslatára egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Gömbös Gyula miniszterelnököt és Kállay Miklós föWmülvelés- ügyi minisztert táviratilag üdvözli, majd Pátkay Béla, a’z Országos Magyar Földbérlő Egyesület helyettes elnöke terjesztette elő határozati javaslatát, amelyet a nagygyűlés egyhangúlag elfogadott. Ebben a határozati javaslatban a magyar földlbér- lőtársadíalom a legutóbb kiadóit föld- bérlőrendelet módosítását kéri olyképpen, hogy a haszonbér leszállítását mindenki kérhesse, tekintet nélkül ama, hogy a haszonbért pénzben fizeti-e, vagy pedig terményben. Kéri továbbá, hogy a külön elljárási költségeket a kormány törölje s a jö|- vöben minden haszonbért csak terményben állapíthasson meg a bíróság. Végül ama kéri a határozati javaslat a kormányt, hogy a jövőben a haszonbér megállapításánál vegyék tekintetbe a közterhek időbeli emelkedését is. ered az, hogy kulturális szempontból1 sem tudta elérni azt a fokot, amelyet pedig elérhetett volna. és arra Halasra érkezett Purgly Emil ny. miniszter, a szakosztály elnöke, Staub Bemér ny. államtitkár, dr. Gesz- telyi-Nagy László kamarai igazgató és mások. Purgly Emil az eredeti tervtől eltérően Félegyházán át érkezett vonattó Halasra kilenc órakor, majd dr. Fekete Imre polgármesternél szállott le, onnan a kiálíitás megtekintésére indu't és 11 óra után érkezett a színházba, ahol ekkor kezdődött meg a vándorgyűlés. A gyűlést Purgly Emil nyitotta meg, majd belekezdett igen érdekes és értékes elnöki megnyitójába. Purgly Emil többek között a következőket mondotta: — Szeretettel üdvözlöm a halasi gazdatársadalmat, de nemcsak őket, hanem mindazokat, akik erre a gyűlésre eljöttek a környékről és vidékről is. Üdvözlöm a ga zdatársadalmat, amely a nemzetnek a múltja, a je’ene és a jövendője egyúttal, a magyar jövő függ ettől az osztálytól és ezért a leikéhez, a szivéhez és az érzékéhez is szólunk. Az Alföld problémájával foglalkozunk, foglalkozunk pedig azért, mert ez a része hazánknak az, amelynek leginkább van szüksége arra, hogy jövőjéről gondoskodás történjen. Az Alföld volt az, amelyen ezernyi dulás pusztított végig, ahol (at török hódoltság falvakat tüntetett el a föld Szinérői és ha azt mondják, hogy hazánk a népek országutja volt, akkor kétszeresen volt az Alföld, amelyet hordák égettek fél és tettek — Mit értek én kultúra alatt? *—• kérdi Purgly Emil. — Értem alatta azt, hogy igyekezzünk harmóniát teremteni a lelkekben, összetartás iránt való hajlandóságot, az egymás őszinte és önzetlen támogatásának feltételeit. Szellemi és lelki harmónia szükséges, amelyet ©hanyagolni sohasem szabad- Sajnosán kell megállapítani itt, hogy a mai helyzetért sokan a gazdák közt is hibásak. A jó terményárak idején, a konjunktúra alkalmával, amikor nagy volt a terményérték, nem vezették be a takarékosság elvét gazdaságukban és ezt ma sinyleni kényszerülnek. Nem gondoltak arra, hogy hegy után völgy jön, hogy Így egy hullámvonal keletkezik és aki a hullámvonal tetején megfeledkezik a takarékosság és az ezzel járó fontos jelszavakról, az előbb- utóbb megsínyli ezt. Gyűjteni keli állandóan a szellemi és fizikai tőkét. Én ezzel nem maradiságot hirdetek, mert igenis haladni kell, előremenni a termelésben és a termelő eszközök megválo- gatásában egyaránt. — Itt ebben a nemes városban épen az imént tekintettem meg a kiállítást és örömmel állapítottam meg, hogy ez a város magas mezőgazdasági kultúra színvonalán áll, gyönyörű gyümölcs és egyéb termel vényei káprázatosán szépek. — Nagyon fontos továbbá — folytatta, — hogy a gazda ne akarjon kereskedő lenni, a gazda maradjon meg a maga hivatása mellett és azt végezze becsülettel és hűséggel, a kereskedelemA Duna-Tiszaközi Kamara alföldi szakosztályának nagyjelentőségű vándorgyűlése A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági tönkre. Elpusztult az Alföld és ebből Kamara, mint azt jeleztük már, va] пек viszont azt a feltételt szabjuk, hogy igyekezzék ezt a magyar termést úgy adni tovább a kereskedelmi utaknak és a külföldnek, ahogyan az a gazda ; földjén megtermett, hogy a magyar föld termése a meghamisitatlan eredetiségében kerüljön a fogyasztók asztalára. ; Ha a magyar termeivé ny a maga ki- ^ valóságával jut ki a külföldi piacra, I akkor az értékesítés halad nagy lép- I íekkel előre, akkor rendeződik az adósság kérdés és a közterhek kérdése is. Nekünk nem kell a külföld szivárvány és délibáb Ígérgetése, a magyar gazda a maga erejéből és ügyességéből akar kijutni abból a bajból, amelybe a kényszerű körülmények taszitották, csak a gyenge embernek kell a mások segítsége, az erős megtalálja a maga kiírtját. Törekedni keli a gazdának az ár- nivó emelésére, olyat termelni mindig, amit a fogyasztó akar és amilyet a külföld és belföld piaca megkíván, mert nem lehet termelést átszervezni, csakis az értékesítés megkönnyítése utján, követni kell a világgazdaság tempóját. Ne felejtsük el, hogy ezzel a vállvetett munkával nagy lépést teszünk hazánk érdekében is, kötelességet teljesítünk, mert ezt az országot mi vesztettük el, nekünk is kell tehát azt visszaszerezni. Ezután hosszasabban beszél a homoktalajok kiválóságáról és minden homoki gazdát arra buzdít, hogy szeresse ezt a homokot és becsülje azt meg. Majd igy folytatja: — Övöm gazdatársaimat attól, hogy belesodródjanak egy olyan bahiede- iembe, hogy a tisztviselők ellen szóljanak. A tisztviselők derék, józan, hazafias rétege az országnak, ők testvéreink nekünk, őket nem szabad sohasem méltatlanul bántanunk. Becsüljük meg tisztviselő karunkat, hiszen ők Szorosan hozzátartoznak a magyar élethez. Legyen minden gazdatársam tudatában annak, hogy mik a kötelességei és mik a tennivalói. Támogassák saját szervezeteiket, igy elsősorban a Duna- Tiszaközi Kamarát, amely annyit küzd a gazdaérdekek megvalósítása ügyében. Ebben a reményben kívánom Isten áldását a magyar gazdatársadalomra. Nagy éljenzés után Staub Elemér a gazdagondokról mondott érdekes megjegyzéseiket, dr. Kovácsáé Tüdős Ilona a tanyai nők magasrendü hivatását méltatta, dr. Szladits Imre vegyészmérnök a szérumokról értekezett. Sza6ő Lajos a homok helyes kezeléséről szólt, Fabricius Endre az OMGE üdvözletét tolmácsolta. > i Ezután Medveczky Károly gazd. főtanácsos, nagy szakértelemmel ismertette a halasi gazdakivánságokat, előtérte a hiányokat és a kívánalmakat, sürgette az utak megépítését, az állatállomány felfrissítését, a halasi fürdők támogatását. Mindezekre a kívánságokra kérte Purgly Emil jóakaratu támogatását. Kovács Jenő a gazdák szervezkedésének szükségéről szólt, majd Gugáno- vits Máté kelebiai birtokos tartott előadást a gazdák kívánságairól. A nagygyűlés délután két órakor ért véget, utána bankett volt a városi nagyvendéglőben. ! Mosószappan vásári fél kg.»os Albus terpentin szappan 50 fillér negyed kg.»os Aibus terpentin szappan 26 fillér 10 drb. Albus illatos kézmosószappan 1*30 pengő ilyen olcsón mosószappant csak a HATTYÚ drogériában vásárolhat
