Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-09-20 / 75. szám
4 oldal KISKUNHALAS HBLY1 ÉRTESÍTŐJE szeptember 20 A „zöldhalmi csárdában“ minden csendes Betyár történet. Irta: Gaál Gyula dr. — Naigyon Jól lőtted, amit lőttéi, k— állapította meg a vén Bunkó, — úgy költött nekik. Aki tégöd elárul, forduljon föl. A Meszesök véritől piros hát az ing ujja? — Nem attól, hanem Müller zsan- dárörmester véritől — vigyorgott Rózsa Sándor. A betyárokban megremegett a lélök. — Hát az, hogy történt, — adta fel halkan a kérdést Vakarcs. — Várj sorára, — felelt Rózsa Sándor és ő is pipára gyújtott. Még a dohány sercegése is hallhatói volt a nagy csendben. — Hát mikor a két Meszessel végeztünk, útközben egy kódorgó kanász gyerektől megtudtam, hogy Müller őrmester két zsandárral a Lajkó-tanyán eresztött ki. A kanászgyeröktől belzen- tem nekik, hogy' tiszteltetöm ükét és в szomszéd kis akácosban vagyok. Nem telt bele egy jó fertályéra, a három zsandár körülfogta a kis erdőt, mink pedig mintha félnénk tőlük, lovainkon Dorozsma felé nyargaltunk. A zsandá- rok utánnunk. Egyik golyót a másik után eresztötték felénk. Egyszer csak nyargalás közben jaj szót hallottam, hátranéztem, hát szögény Derecske bukott le a lováról. Rá nemsokára egy lövés mög Kormost érte. ő is holtan repült ki a nyergéből. Több lövést nem töttek a zsandárok. Ebbül osztán rnögtudtam, hogy elfogyott a puskaporuk. Ekkor rákiáltottam Dák ura, mög Körmösre, hogy be к öli keríteni a zsandárokat. Úgy is történt. Hirtelen visszafordultunk és egy szempillantás alatt már menekültek a zsandárok. Mink utánnuk. Közrekaptuk és behajtottuk őket a Miskolci-tanyába és itt mind a hármat agyonlőttük. Mikor ez mög volt, ráparancsoltam Miskolcira, hogy fogasson be és vitess© be a halottakat Szögedébe, ahol mondják mög a főkapitánynak, hogy tiszte’etemet kü döm neki és arra kérem, hogy temettesse el •tisztösségösen a zsandárokat, mert kötelességük teljesítésében vesztek el. Hát most már mögtudtátok, hogy mitől lőtt vérös az ingömujja. A betyárok komoran néztek maguk élé. majd Bunkó és Cefre egy hordót vertek csapra és megkezdődött a dőzsölés. Rózsa Sándor lajbizsebébő! kihúzta vastagláncu aranyóráját és rászólt Bográcsra: — Ereggyj a ladikkal ,a kutu- vágási kijáróhoz. Ide röndöltem Vaski Gyurkát. Ha mögérközik, vezesd ide. A ladik után kössétek lovát. Jószivveí bánj Gyurkával, mert abbul még hírős embör lössz. Olyan lókötő, mint ő, egy sincs köztetök. Bogrács be’eugrott a cso'nakba, a betyárok pedig a nagy ivás közben szivfájditóan szomorú nótákat énekeltek : — Lemöhet már Tubák Julcsa rét aljba... Ott fekszik az Ormos Sándor möghalva... Nem lebög már fehér ingje, gatyája...- Nem csörög a rézsarkantyus csizmája... Lónyerités hallatszott a nádasból. A csónak érkezett vissza, melynek faréhoz Vaski Gyurka paripája volt kö- töfékezve. A betyárok talpra ugrottak és kézfogás előtt, — amúgy betyáros módon, — durranásai csaptak egyenként Gyurka markába. — Gyere ide közelebb a tűzhöz, hadd nézzelek mög tetőtől-talpig, — szólt Rózsa Sándor jóindulatú mosolygással. — Éhös vagy-e, mert röktön szolgafára tösszük a bográcsot. — Egy sonkát tarisznyáztam el friss fehércipóval, mikor hazulról elindultam és a csülök még most is mög van;. Inkább csak innék, mert kulacsom, már fe euton kiadta szufléját, igy nagyon jói esne egy kis gégenyálazó. Templomi ezüst kelyhek, csiszolt- üvegből való drága poharak, mázos köcsögök, tejfe’esfazekak kerültek eiő. Ahány betyár volt, annyiféle ivó szerszámból italozott. Vaski Gyurkának egy félliteres, ezüst veretes urvacsorapohár jutott. (Folytatjuk.) u pt*1 '’rt '' i ■ иИ и ■ Napról-napra emelkedik a Halason át Csehországba irányuló szerb szilvaszállitás Egyik legutóbbi Számunkban megemlékeztünk már áriról, hogy Halason át rendkívül nagymennyiségű szilvát szállítanak Jugoszláviából Csehszlovákiába. Megírtuk akkor, hogy naponta 70—80 vagon szilvát szállítanak el. Szerbiában ugylátszik nagyon nagy volt szintén a szilvatermés, mert tudni kell, hogy tulajdonképen a szdva ermelés nem a megszállott területen van, hanem a régi Szerbia területén, ahol már a háború előtt is óriási mennyiséget dobtak piacra a szer- bek a szilvából. i A szomszédos Jugoszláviának most i ugylátszik sikerült teljes szilvatermését elhelyezni az eddigi jelek szerint kizárólag Csehországba, mert a szállítmány az elmúlt napokkal szemben még a dupláját is meghaladta. Mint most ugyanis értesülünk, napok óta 1 I , három teljes vonat azllva fut át la halasi állomáson, ami 150—160 vagonnak felel meg. A magunk részéről ezúttal fs csak azt a kommentárt fűzhetjük hozzá ehez a híradáshoz, hogy nálunk piac hiányában még most is pár fillérért kénytelen szilváját piacra dobni a kis termelő. A pénzügyi helyzet kedvezőtlen, az adóhátralék mindenütt sok a föld alig hoz hasznot — Írja a Duna—Tiszaközi mezőgazdasági Kamara jelentése Augusztus hónap első fele rendkívül meleg volt, úgy, hogy egyes helyeken, a kötöttebb talajon a tarlóbuktatás lehetetlenné vált s a másodtermények vetése emiatt sok helyütt el is maradt. Burgonyából és tengeriből kevesebb termés Ígérkezik a múlt évinél. Cukorrépából jobb termés várható, —• kát. holdanként 170—190 mázsa. A száraz és a későbbi hűvös időjárás a vetett takarmányok fejlődését visszaszorította, emiatt kevés terméshozamot ígérnek. Általában kevesebb takarmány lesz a múlt évinél, szalma azonban van elegendő. Lóhere, lucerna, a szárazságot erősen megsínylette, a hóvégi esőzésre kissé felüdültek. Csalamádé terméshozama jó. A szőlőnek érés alá való kapálása folyamatban van. A korai csemegeszőlők még nem értek be, most kezdenek zsendülni ,gyenge, közepes termés várható. A fürt-peronoszpóra sok kárt tett a szőlőkben. A sasz- lával szemben panaszkodnak, hogy apró a fürt és az is kevés. Szőlőből általában közepes termés várható. A hűvös idő a szőlő beérését erősen hátráltatja s emiatt félnek a gazdák, hogy a bor savanyu lesz. Hosszú, napfényes ősz esetén a szőlő még jól beérhet. A gyenge minőségi kilátás miatt az óbor vásárlása meg- ; élénkült, ami az árak emelkedését vonta maga után. A bor ára 20—32 pengő hektóliterenként. Szilvából rekordtermés volt, körte, őszibarack jó termést adott. A hűvös időjárás miatt a gyümölcsök valamivel egészségesebbek, mint az elmúlt évben. Téli almából közepes termésre van kilátás. Zöldségfélék ezideig még tűrhetően állnak, bár a száraz idő fejlődésüket visszatartotta. Bab, borsó általában jó termést adott, paradicsom dús hozamú, de érése elkésett. Vöröshagyma termése kát. holdanként átlag 70—80 mázsa, a fokhagymáé 14—16 mázsa. Dinnye rosszul sikerült, csak augusztus végén kezdődött az érése. A paprika erősen megsínylette a késői ültetést, továbbá az éppen virágzáskor fellépő hőséget, úgy, hogy a virágok gyengén kötöttek és az első szedésü termés klshüvelyü, kényszerérettnek mutatkozik. Az utóbbi jó esők a második szedés terméskilátásait lényegesen megjavították és jó hosszú, meleg ősz mellett még sokat javíthat a terméskilátásokon az esetleg kedvezőbb körülmények közt beérő harmadik szedés Is. Pénzügyi helyzet kedvezőtlen, adóhátria ek mindenütt »ok, a gabonával való adófizetésért nem Igen lelkesednek a gazdák. Az alacsony gabonaárak miatt nem tudnak adót fizetni, mert sokat kell eladni. A kamatláb törvényes ,de azért még mindig tulmagas, amit a gazda nem bir el, mert a föld alig hoz egy-két százalék hasznot. Ingatlaneladás csaknem szünetel, mert a rossz értékesítési viszonyok miatt alig van pénze a gazdának. Legtöbb esetben kényszereladások vannak és árverező hiányában a bankok veszik meg az ingatlanokat. Haszonbérek kát. holdanként 10—25 P. A legtöbb bérlet feles, vagy harmados, de nem nagy érdeklődést tanúsítanak a bérletek iránt. Az értékesitési viszonyok nagyon rosszak, a gabonának katasztrofálisan alacsony ára van. Nagyobb mennyiséget kell a gazdának eladni, hogy köztartozásait fedezni tudja, ezért az adó gyéren folyik be, mert reménykednek a gazdák a magasabb gabonaárakban s emiatt tartózkodnak az eladástól. eredménytelenül, mert nem volt engedélye. Ekkor Odesszába került, ahol 8 hónapig borbély volt a gyűjtő tábor ban. Ott (érte a nagy éhínség, amely élői 1922-ben a Kaukázusba menekült. Másfél évig Szuchum környékén erdőt irtott, majd visszatért Tahanrovba, de csak 3 hónapig maradt ott. Elmondta Voska Sándor, hogy 1923-tól 1929-ig szabad volt az Ipar, a kereskedelem, a gazdálkodás. Az ötéves terv kezdetén azonban mindent köztulajdonba vettek és attól kezdve megszűnt az a kis jólét is, ami addig volt. Bevezették az élelmiszer-jegyrendszert. A legnehezebb munkát végzők: vasöntők stb. egy kiló, a nehéz munkát végzők 80 deka, családtagjaik 40 deka, a könnyű munkát végzők — ide tartoznak a -borbélyok Is — 40 deka, családtagjaik 20 deka fekete kenyeret kaptak naponta. Ilyen a szovjet-igazság és egyenlőség. A 4 tagú család kétnaponkint két kiló krumplit, havonta két kiló cukrot kapott, de ezt ísokszor hónapokig nem kapta meg. A hapi éle em-adágért mindennap kora reggeltő'. 3—4 órát is ácso- rogni kel'ett az e osztóhelyiségek előtt. Az átlagos napi kereset öi rubel, ezzel Szemben az Idei aratás után megnyílt kereskedelmi üzletekben 3 rubel 60 kopekért lehet kapni egy kiló kenyeret jegy nélkül. A zsírt aljig ismerik, napraforgómag-olajat és marga- rint használnak helyette. A szalonna kilója 40—50, a vajé 30 rubel. Húst csak egyszer-kétszer kap havonta a munkás, ha azonfelül venni akar, 16—17 rubelt kell fizetnie kilójáért. A városokban van egy-két olyan iiz- .et, ahol mindenféle külföldi luxusholmit lehet kapni, de csak aranyért, vagy fontért, dollárért. Jobb ruha 350—400 rubelbe, egy pár jó cipő 80—100 rubelbe kerül. A kereskedés, spekuláció mindenfelé virágzik. A földeket pihenő gyárimunkások müve’ik gépekkel. Kutyát a falvakban Is csak elvétve- Lehet látni, a szegény nép a kutyákat is megette az éhínségben. . A városokat átkeresztelték a szovjet urai a maguk nevéről. Nizsnij-Novgo- rodnak, a világhírű vásár-városnak ma Gorkij Maxim a neve, az oroszok legnagyobb élő Írójának heve után. A templomok legtöbbjét felrobbantották, hogy csak egy kis kőhalmaz maradt belőlük. i Mikor átlépték az orosz—lengyel határt: mintha a pokolból a menyország- ba jutottak volna — mondja. A volt hadifogoly biza ómmal, reménységgel néz a jövőbe. Egy kis műhelyt lát képzeletében, amely ismét az övé lesz. Jó emberek majd csak átsegítik a kezdet nehézségein. Egyik uj szomszédja, Király Mihály gazdálkodó felmázsa búzát ad neki. Bizonyára követői is akadnak majd. Az Isten, aki hazasegitwtt», nem hagyja el Voska Sándort. t MOZAIK Milyen az élet Oroszországban ? Sokezer magyar hadifogoly pokoli élete a szovjet poklában Voska Sándor volt orosz hadifogoly 18 évi raboskodás után most érkezett haza Do rozsmára. A volt hadifogoly annyi éles megfigyeléssel és dús képekkel érkezett haza, hogy ezeket a megfigyeléseket lerögzítjük itt a lap hasábjain, benne látjuk meg mindazt a sok szenvedést, amelyben fogságba esett fiainknak része volt és sajnos, még ma is része van. Voska Sándor a ' következőkben mondta el élményeit:1 i 1915. julius 1-én esett fogságba Lublin környékén. Ekkor Kievbe szállították, ahonnan pár hét múlva a kazáni fogolytáborba került. Hamarosan kiadták a városi pékséghez, ott dolgozott két évig. Onnan Jekatermodarba került, majd egy nohovszkoji gazdához földmunkára. 1918-ban 14-en szökést kíséreltek meg, gyalog a 90 kilométernyire levő Jekaterinodarba, majd vonaton Rosztovig mentek, ahol a hófúvás miatt elakadtak és a vörösök be akarták őket sorozni katonának, mire visszatértek munkahelyükre. > 1921-ben megkísérelt hazajönni, de 14 napos olcsó cipő vásár! Női fekete antilop és lakk 9 P Női barna és szürke divfttdpók 10.60 P Női barna troteur 7.60 P Férfi lakk félcipő 13.60 P Férfi barna bagaria 12.60 P Saját érdekében okvetlen tekintse meg kirakatomat és figyelje eaensá- ciósan olcsó áraimat Minden párért szavatolok 1 Szakái Imre cipó üzlete Eijtvős ucca.
