Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-09-13 / 73. szám

s?éptember 13 KISKUNHALAS HELYI fiRTBSlTÖJE 3 oldal A HELYI ÉRTESÍTŐ KÖZGAZDASÄGI ANKÉTJA A vagyontól a koldusbotig A változott viszonyok között hogyan megy tönkre az, aki részletfizetésre vásárol ingatlant? — Amikor a tételes törvény nyilvánvaló igazságtalanságot tartalmaz A Helyi Értesítő széles körökben érdeklődést keltett közgazdasági an­kétjén ma egy hozzászólás az ingat­lanvásárlás következtében tönkre­ment adós olyan pregnáns esetével foglalkozik, hogy a hozzászólást az alábbiakban egész terjedelmében kö­zöljük. Az érdekes és figyelemreméltó hozzászólás igy hangzik: ! Van az adósok közt egy kisebb csoport, akiknek az esetében a leg- kirivóbb az igazságtalanság, akik a legnagyobb veszélyben vannak, vi­szont akiknek a részére a legköny- nyebb, illetve a legközelebb lehetne a segítség, ha a kormány részéről egy kis jóakarat nyilvánulna meg irányukban. Ezek azok, akik ingat­lant vásároltak a bankzárlat előtt részlettörlesztési kötelezettség mel­lett. Pl. öt évvel ezelőtt egy fíxfizeté- ses, 6000 pengő vételárért egy in­gatlant vett tiz évre szóló, évi 600 pengős törlesztési kötelezettség mel­lett. Jelenleg tehát a vevő törlesz­tett öt éven ét 600—600 pengőt, összesen 3000 pengőt, közben ille­tékre és beruházásra kifizetett még — a mindenkori esedékes kamato­kon felül — másik 2000 pengőt, tehát 5000 pengőjébe került az in­gatlan, amelyre még 3000 pengő ez adósság. Most azonban a már két év óta állandóan tartó és fokozódó fizetés- csökkentések következtében több mint évi 600 pengővel kevesebb fi­zetést kap, vagyis a tőketörlesztést inár nem bírja. Az eladó ennélfogva kéri a kielé­gítési végrehajtást s mivel az ingat­lan forgalmi értéke ma csak 3000 pengő, követelése fejében az árverésen egyszerűen vissza- szerzi az ingatlant a jog és tör­vények telje* tiszteletben tartása mellett. Nyilvánvaló, ha az eladó ma adná el az ingatlanát, csak 3000 pengőt kapna érte. így azonban már egy­szer megkapta a 3000 pengőjét és most a tetejébe visszakapja a köz­ben eszközölt beruházások révén a jókarba helyezett ingatlanát Is. Olyan nagy voltáé egyrészt az érdeme annak, aki a bankzárlat előtt eladta ingatlanát részletfi­zetésre, hogy ekkora jutalomra tarthat igényt? Visíont másrészt olyan nagy-e annak a vevőnek a bűne, aki a bankzárlatig biztos fizetésének a tudatában abból valamit féheteendő, ingatlant vá­sárolni merészelt részletfizetés­re, hogy ekkora büntetést mér­jen rá az »igazság« nevében tör­vényes formában a m. kir. bíró­ság? Hol itt az osztó igazság? Nem kel­lett volna je a kormánynak már ré­gen sürgősen közbelépnie és a m. kir. bíróságoknak a bankzárlat előtt kötött részletfizetéses ingatlanvétel! szerződéseket egyénenként elbírálva, hatalmilag módosítani? Kitől indul­jon ki az igazság, ha nem a kor­mánytól? Miért kell várni, mig eset­leg csak hosszú idő múlva végre a m. kir. kúria hoz egy döntvényt sok izgalom, perköltség és sok ár­tatlannak az elvérzése után? Itt sem a tőke, sem a bankok nincsenek érdekelve annyira, hogy közgazdaságilag valami megrendü­lést vonná maga után a kormány közbelépése az osztó igazság érde­kében. Mindössze az történnék, hogy a kormány a kétféle állampolgár között, t. I. a bankzárlat előtt hitelező és adós állampolgár kö­zött beállott irtózatos eltolódást kissé helyrebillentené. Nem lenne-e magaszíosabb a kir. bíróságok feladata, ha hivatásuknak megfelelően egy kormányrendelet alapján a kétféle állampolgár között megközelítő igazságot szolgáltatná- ■ nak, ahelyett, hogy a törvény és i szerződés betűje, de semmi esetre j sem szelleme alapján végrehajtást és j árverést rendelnek el? Köztudomású, hogy az ilyen rész­letfizetésre létrejött ingatlanvételek­nél a vételárban amúgy is benne foglaltatik egy bizonyos többlet, ami­ért nem készpénzeladás történt. Az ilyen esetben tehát az adós már hányadik bőrét viszi a vásárra? Az ilyen fixfizetéses elvesztette először fizetéséből a Lecsökkenteti részt, akkor a rendkívüli adókat i kapta, azután a rendes adók fenn- j tartásában jelentkező veszteség éri (mert a bérlakásban élő kisebb bért fizet, az ö házadója és kamatja szi- lárldbn áll) és ö befejezésül még feszítse el sok éves keserves ta­karékoskodásának a látszólagos eredményét is ? Nem lenne indokolt ilyeü esetek­ben a vételár utólagos mérsék­lése, vagy legalább is a kamat­láb leszállítása és természetesen a részletfizetési kötelezettség »át­menetileg« való felfüggesztése, amíg az »átmenetileg« fogana­tosított fizetéscsökkentés fart? És lehet azért továbbra is csak gaz­daadósságok rendezéséről beszélni? Horthy Miklós kormányzó nyilatkozata egy párisi lapban „Magyarország senkihez sem köti magát“ Lyautey a Matin-ben vezető he- ; francia újságírónak: lyen rokonszenves cikkben számol be — Az idő Magyarország órdeké- a kormányzónál Gödöllőn tett látó- ben dolgozik, gatásáról. — Horthy kormányzó — magam pedig a mérséklet, a írja Lyiateu — közvetlen, éles te- ; rend és a józan ész érdekében kintetével, arcának jóságos, barátsá- i dolgozom, gos és élénk vonásaival j Az idő dönti majd el, hogy Közép­bátor és nagy vezér benyomá- | Európában ez vagy az a megoldás Л* ь-лц életképes-e vagy sem, Magyaror­* №em- ; szág kereskedelmi szerződéseket köt, A kormányzó ezeket mondotta a de senkihez sem köti le magát. Az állam a halasi kórház segélyét folyton csökkenti, közben egyre emelkedik a betegek száma Régi panasz és régi kívánság nyil­vánul meg ezekben a sorokban arról, hogy a halasi kórház, amely pedig eminens létérdeke Halasnak és kör­nyékének, folyton mostohább elbá­násban részesül. Nemrégiben Irtunk : már arról, hogy a kórház államse- j gélyét, illetve a neki juttatott állami ; hozzájárulást ismét lényegesen csökkentették. A betegek száma pedig egyre emelkedik, mindig több és több lesz azoknak a száma, akik kórházi ke­zelésre és ápolásra szorulnak és ma már lassa-n-lassan odajutunk, hogy nemcsak vidékit, de helybelit sem íudnak majd a kórházban elhelyezni olyan számban, ahogyan azt a köz- egészségügy megkívánná. Ez a helyzet mindenesetre arra vezet, hogy feltétlenül segíteni kejll a halasi kórház helyze­tén. Érdeklődésünkre a kórházban úgy informáltak bennünket, hogy az idén 919 beteget vettek már fel a mai napig, jóval többet, mint az elmúlt évben. Ambulans beteg a kórházban 1624 volt. Nagyobb műtét 387, kisebb műtét pedig 295. Az adógabona bejelentésének határidejét szeptember 20-ig meghosszabbitották Budapestről jelentik: Az érdekelt gazdák eddig mintegy félmillió má­sa gabonát jelentettek be adófize­tésre. Miután az idén a szokottnál később volt az aratás, a kormány a gazdák kívánságára úgy határo­zott, hogy a bejelentési határidőt szeptem­ber 20-ig meghosszabbL ja. A búzát kilenc, a rozsot öt pengős métermázsánkénti áron számolják el. Aki adógabonáját szeptember 5-ig be­jelentette, métermázsánként ötven fillérrel többet kap az adógabonáért. — Betörés. Kiskunha'as határában Felsőszállás tanyán ismeretlen tettes a kitört ajtó fiókon Farkas József laká­sába bemászott és a szobából sok ru­haneműt ellopott. A csendőrségi nyo­mozás megindult, Uj szerv ellenőrzi a városok gazdálkodását A kormány uj szervet létesített a városok közüzemeinek és közszolgába- tásainak ellenőrzésére. Ez a szerv a közérdekeltségek fe’ügye'.ö hatósága. Az uj hatóság a városok minden anyagi vonatkozású határozatát is vizs-. gálát alá veheti, sőt jóléti, kulturális, szóval a városi költségvetés minden rovatában érvényesítheti ellenőrzési jo­gát. A közgyűlési határozatokat, me­lyeket eddig a vármegye és esetleg e különböző minisztériumok bíráltak fe­lül, ezentúl a Közérdekeltségek Fel­ügyelő Hatósága is élen őrzi. Az uj hatóság a pénzügyminisztéri­umban működik és a városok költsé­gére onnan ki is száll, hogy a gazdálko­dásokat a helyszínén tanulmányozza. a -^gr=. ti A gazdák és a gabona exportára A minisztertanács foglalkozott a gabonaértékesítés kérdésével. A ha­tározat értelmében mindenképpen biztosítani akarják, hogy a gazda az exportárat kapja meg a gabonáért, amely 1—1.5 pengővel több a je­lenlegi vidéki belföldi árnál. TOLL és TINTA" Zsúfoltak; a szegényházak A nagy nyomor zsúfolttá tette a bu­dapesti szegényházakat. Ezrével várnak felvétene az elszegényedett, elöregédétt budapesti polgárok, akik valamikor jobb napokat láttak. A budapesti sze­gényházak lakói között ma már számos volt nagykereskedő, birtokos, báró, lo­vag, volt háztulajdonos, és más jónevü polgár ta'álható és a sok száz felvételre váró polgár között is megdöbbentő ne­vek találhatók. A polgármester papíron már mintegy 300 igényjogosultat vett fel a szegényházakba, akiknek tényleges felvétele férőhely hiányában nem volt eszközölhető. Most azután a főváros ve­zetősége mégis enyhíteni akar ezen a nehéz helyzeten és elhatározta, hogy a nagy pénzügyi nehézségek ellenére is megfeszíti mindem erejét és 300 ágyas uj szegényházat építtet. Ez a munka már meg is indult és az elhatározás szerint az uj szegényház a Kamaraerdei régi szegényház mellett pavilon-rend­szerben fog félépü-ni. Olcsó jó és pontos az uf Hungária szikvizgyár kiszolgálása. Városi iroda: Hurt papir- kereskedése. Üzem: Avar u. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents